834 tavaszán Osztorján fejedelem a nagymagyar törzsek feje elfoglalta Vad-Úz-t (a mai Liechtenstein terültén található). Négyszáz évvel később a szork és zabár főurak szövetkezve az ármányos kelet-frankokkal elpusztították a Nagymagyar Birodalom maradékát és négyszáz évet kitöröltek a világtörténelemből.
Négyszáz elveszített év sokkal izgalmasabb háromszáz kitaláltnál, amiből ezeknek a lúzereknek egyébkéntis le kellett alkudniuk százat. Osztorján fia Leső és Leső fia Gazuár uralkodása után Írországtól Nyugat-Iránig elfoglaltak eleink mindent, és akkor nem beszéltünk az észak-afrikai és újfundlandi gyarmatainkról. Bevezették a gőzhajtányt, a higanykloridos villámgenerátort és a kőnyomatos rovásírást, de talán még az Internet egy kezdetleges formáját is.
Ami ugye volt, de ma azt hisszük, hogy nem volt, sokkal izgalmasabb annál, hogy valami nem volt de ma azt mondjuk rá, hogy volt. Ugyanis akkor valamiről ami manifeszt van kell azt mondani, hogy nincs. Gazuár fia Kezsány viszont akár lehetett volna is, sőt végülis lehetne találni valamilyen bizonyítékot arra, hogy élt. És ha kiderülne, hogy nem egészen kóser a kaposlondoni nyelvesfa, a münchenrozsácai rézkaliber, akkor még mindig jöhet egy mezőbelfasti nagymagyar műnyúl amit újra meg lehet magyarázni. De elég ha egyszer kiderül Kis Pipinről hogy nem csehszlovák vizilabdabíró volt, és ugrott a háromszázéves történet.
Az "Elveszett Négyszáz Év avagy Éljen Gazuár" lehetne a karácsony legnagyobb bestsellere.
