Azt már mi is tapasztaltuk, hogy a "túristás" helyektől távolabb nem igazán beszélnek az anyanyelvükön kívül más nyelven.
A legjobban akkor kacagtam, amikor 2015-ben a bookingon lefoglalt kis falusi szálloda úgy hirdette magát, hogy 8-10 nyelven is beszélnek ... na ja, a Google fordító az igen. A "menedzser" előkata a telefonját és belehadarta törökül a mondanivalóját, de valami nagy sületlenség lehetett, mert nekem nem merte megmutatni (gondolom visszafordította a szöveget és nem tetszett neki). Sokat vele nem beszélgettünk, de a családjával jól kijöttünk, kézzel-lábbal activity-ztünk ... jó volt.
Lehet csinálok ebből a "használati engedély"-ből egy török fordítást is, mert ahogy írod, jól jöhet.
(Szerencsére tőlem nem kérték, csak ránéztek az útlevelünkre és intettek, hogy mehetünk tovább.)
Ezért írtam, hogy többször oda-vissza fordítandó a szöveg, hogy a kívánt jelentést tartalmazza. Célszerű tőmondatokban fogalmazni.
Vidéken alig-alig tudnak más nyelven, mint a török. Bármilyen rossz is a fordítás, jól jöhet. Nekem kérték közúti ellenőrzésnél a meghatalmazást, nem sokra jutottunk egyebekben angollal, némettel, meg a közeggel :O))).
Valóban pontatlan a konzuli információs oldal, mert csak azt írja, hogy személyi igazolvány. Rá is fáztunk erre, mint írtam volt. OV. kötött kétoldalú megállapodást t'án a covid környékén, hogy a két ország kölcsönösen elismeri a személyiket. Ez azonban csak a megfelelő biztonsági elemekkel rendelkező, eszemélyikre, a chipes személyikre vonatkozik tudomásom szerint, a korábbi, pirossas színű plasztik személyikre nem.
Az újabb fajta plasztik jogosítványt (arany tojásban van a "H") elfogadják.
A céges kocsihoz kell meghatalmazás (célszerűen a külföldre vitel, a vezetés engedélyen túlmenően a biztosítás, káresemény rendezés ügyintézésre is kiterjedően), függetlenül az 1 személyes Kft státusztól. Jómagam a magyar/angol mellett google fordítóval csináltam egy török fordítást (kicsit kell oda-vissza fordítgatni, míg tényleg valami hasonlót jelent, mint magyarul) is.
Forgalmit nem kell fordítani, de segítség kellhet a tulajdonos rublika beazonosításához a határőrnek.
Zöldkártyát is kérte a határőr, a szükséges adatok megkereséséhez itt is kellett segítség...
Személyinél figyelni kell, hogy csak a chipeset fogadják el! Két éve apukámat a régi plasztik igazolvánnyal nem engedték be a határon!
Az alábbi papíron kívül természetesen szükséges még a biztosítási zöldkártya (ez is jó, ha ki van nyomtatva), valamint a forgalmi engedély és személyi (plasztik), vagy az útlevél.
Ez utóbbiaknál fontos, hogy a hazautazás napjától kezdve még 180 napig legyen érvényes.
(Én magánszorgalomból viszem a céges papírok másolatát is, a Cégbírósági bejegyzés-t és az Aláírási címpéldány-t is.)
Az autót a határon elvámolják, kifelé jövet ellenőrzik, hogy nem cserélted-e el másikra.
Törökországban nagyon drágák az autók. Ha autó nélkül (vagy másikkal) lépsz ki az országból, akkor megfizettetik a vám-ot, az Áfá-t, meg a nem tudom még mit ....
(... állítólag. Én ezt még sosem próbáltam, de nem is szeretném.)
Soknak tűnik, de nagyon kedvesek és gyorsak a török határon az ügyintézők.
(2021-ben odaadtam az egész paksamétát a vámos csajnak, szegény meg csak lapozgatott a sok magyar nyelvű papír között, aztán megkérdezte, hogy ebből a saláta halmazból melyik a zöldkártya. Persze, hogy nem találta, mert az már fehér színű is lehet a PDF-es korszak óta. Kikerestem, odaadtam, boldogság, pecsét, GO!)
Bocsánat, ez egy egyszerű kérdés. Törökországba milyen jogosítvánnyel kell menni? Azt olvasom a neten, hogy az EU-s jogosítványokat elfogadják, de az okmányirodában azt mondták, nemzetközi jogosítvány kell (5000 ft/fő). Habár ott azt sem tudták, hogy már személyivel is lehet utazni... Más: ha céges autóval megyünk (egyszemélyes kft-é, a kft tulajdonos ugyanaz, mint az utazó személy) akkor kell még valamilyen papir? köszönöm a válaszokat
Igen, anno az első török útjaink alkalmával én is olvasgattam metell oldalát, de azóta nagyot fordult a világ, ránk szakadt a FB nevű "csoda" és ma már mindenki tud mindent (vagy nem).
Jó, hogy írtál metell oldaláról, mert már elfelejtettem és most kicsit beleolvastam az általa írtakba (van közös része az ő régi és a mi tervezett utunknak).
Nem ma járt már azon a vidéken, de amit írt az most is hasznos (lehet).
Sajnos nagyon sok minden változott az utóbbi években (itt elsősorban a 2023-as földrengésre gondolok).
Minden utazásunkat próbálom alaposan előkészíteni, meg szoktam nézni a szállás, az éttermek, látnivalók környékét a Google Street View-val.
Azt hiszem ősszel, amikor majd rójuk az utcákat igen nagy eltérést fogunk látni a Google fényképek és a valóság között. A Google autója 2022 környékén járt arra (Törökország keleti, délkeleti részén) utoljára és azóta az akkor fényképezett épületek többsége eltűnt (összedőlt és a romokat eltakarították). A mai állapot jobban látható a Google Térkép "műhold" nézetében ... (azok a képek frissebbek, talán 2024-esek már).
Nézem a Youtube videókat pl. Malatyaról ... de a műholdkép alapján az egykor nyüzsgő város (nagy részének) helyén ma csak óriási üres területek vannak.
(Féltem, hogy nehezen találok majd parkolót ... hát úgy tűnik azzal nem lesz gond ... )
Az útvonalat (aminek sok eleme megegyezik a tietekkel) már többször újraterveztem, mert az elsőre megálmodott, nagyívű utazásról kiderült, hogy az már nagyon hosszú lenne (nem tötyörgős stílusban is legalább 20-21 nap kellett volna hozzá, az pedig nekünk már sok).
... az itthon hagyottak húznak minket hazafelé ... (csak az az átkozott macska ne lenne ...)
Így az ország északkeleti része kimarad, oda majd talán jövőre megyünk (a sok más terv mellett talán sikerül ennek is helyet szorítani a naptárban ...)
A hazafelé tartó útvonal tervezésekor gondoltam én is az Ihlara-völgyre, mint bejárható területre (Kappadókiának ez a része eddig kimaradt), de aztán amikor nem találtam megfelelő szállást a környéken, inkább másfelé terveztem az utat.
Adana-Konya-Afyonkarahisar-Balıkesir-1915 Çanakkale Köprüsü-Edirne lett végül. Ezt kb. 2.5 nap alatt teszünk majd meg (a 3. nap végén már Bulgáriában alszunk).
Feleségemmel, 2011-ben voltunk kelet Törökországban. Első szállásunkat Göremében foglaltuk Bookingon. Néhány nap után Sanliurfába autóztunk, itt helyben találtunk egy európai szinvonalú megfelelő hotelt. Innen bejártuk a környék nevezetességeit, majd Mardinban segítettek helyi fiatalok a belvárosban, egy régi karavánszeráj szerű épületben szintén kiváló szolgáltatású szállást találni. Mi innen másfél nap alatt jöttünk haza.
Utunk során többek között jártunk az Ihlara völgyben, megnéztünk egy földalatti várost, Harrant, Göbekli Tepét, Serverus hídját, az Eufrátesz duzzasztógátját, a Nemrut hegyet, Mor Gabriel kolostorát, az akkor még nem elárasztott Hasankeyf városát.
Bár rég volt, de életem egyik legjobb nyaralása ez volt. Ha valamiben tudok segíteni, írjatok bátran.
Sokat segített a metell.hu. Abban az időben szinte ez volt az egyetlen hiteles forrás a szervezéshez.
A Nemrut-hegy és a mozaik múzeumokba már "csak" 10-12€/fő a belépő, ehhez képest a többi már tényleg bagó.
Antakyában a Múzeum Hotel is csak 6€/fő.
A MuseuPass-al az a baj, hogy elég sok helyre nem érvényes, tehát nem tudjuk igénybe venni a kedvezményt.
Bár vannak e-jegyek is, amit előre megvehetek, de ahogy nézem nekünk ez csak 3-4 helyen lenne használható (e-mailben küldik és 90 napig használható). Lehet indulás előtt ezeket azért megveszem.
(A Nemrut-hegyi belépőt nem lehet előre megvenni ...)
Úgy emlékszem, a Mount Nemrut jegypénztárnál is szívtam a fogam, tehát ott is valószinüleg készpénzben fizettem. 10 EUR ill megfelelő lira a dij. A Konak Evi Midayatban és a mardini volt Postahivatal épületének (gyönyörű épület kilátással) belépője jóval olcsóbb, tényleg csak pár EUR.
A belépők készpénzes fizetése nem lesz gond, csak akkor erre készülünk (szerencsére arrafelé a látnivalók többsége pár €-s összeg, vagy ingyenes ... néhány kivételtől eltekintve).
A belépődíjak azért érdekeltek, mert kb. kitaláltam már hova, merre megyünk, így becsülhető az összegük és eldőlt, hogy nem veszünk MuseumPass kártyát. A "Turkiye" változat lenne errefelé használható, de a belépődíjak összege jóval kevesebb lesz, mint maga a kártya ára (165€). A használatának van némi előnye, mert sorbaállás nélkül tudok bemenni vele azokra a helyekre, ahova érvényes, de itt nem nagyon tudnánk kihasználni. 2021-ben elég szép összeget takarítottunk meg vele, most ráfizetéses lenne.
Mor Barsavmo - feljegyezve a térképen. Ahogy néztem majd minden falunak van arrafelé egy szír temploma (meg egy mecsete).
Ahol tudunk megállunk hosszabb időre is nézelődni, de azért ezt sem akarom túlzásba vinni.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy vidéken a múzeumokban általában készpénzért lehet a belépőket megvenni. Érthetetlen, hogy miért, mikor a sarki fűszereseknél is lehet kártyával fizetni, de sajnos így van.
Más: tavaly szeptember 25 vagy 26-án Kahtából mentünk fel a szálloda buszával a Nemrut hegyre, délután, és alkonyatkor jöttünk le, még nem volt teljes sötét. A hegyen erős szél fújt, permetező eső esett és erősen felhős idő, hideg volt...Én sem hiszem, hogy este teljes sötétben jó ötlet a szerpentineken hegyről lejönni és még onnan Diyarbakirig elmenni.
Más: Midyat régi városrésze csodálatos, ott barangolni és a Konak Evi (múzeum udvarház) vagy 1-2 hasonló, szállodának átalakitott ház belső udvarába bemenve gyönyörű dolgokat látni. A Mor Barsaumo szír keresztény templomban, ahol délután 4-kor miséztek, végignéztük a misét, ami óriási élmény volt. Nemcsak a Mor Gabriel az érdekesség. Mardinban is voltunk a 40 vértanú templomában, ott nem misén. E két városnak egyedülálló hangulata van, azt beszivni egy kis időt el kell tölteni, nem rohanva...
Köszi. Akkor óvatosabbak leszünk a hosszú nézelődésekkel ...
Velem Google mester nagyon még nem szúrt ki, akkor vagyok óvatos, amikor az egyenes út helyett, bevisz az erdőbe, fel a hegyre.
Nagyon szereti a főutak helyett a szerpentineket használni, ilyenkor köztes pontok kijelölésével kényszerítem az általam preferált irányba.
Pamukkale környékén szivatott meg nagyon, mert egy csatorna gátján lévő úton vitt a város felé, ami egy sávos volt és természetesen jöttek szembe ...
Az évek során teszteltem néhány GPS alkalmazást, még mindig ez a legjobb.
(Legnagyobbat a Sygicban csalódtam. Megtetszett, praktikus, előfizettem rá ... aztán pár éve Görögország felé haladva É-Macedóniában többször olyan utat tervezett, ami után mérgemben letöröltem a telefonról.)
A Nemrutra vezető út jó minőségű de van benn kanyar éppen elég. Naplemente után pedig sötét van mint a lekváros fazékban. Én biztosan nem szeretnék még Diyarbakírig vezetni! Ott a hegy közelében is vannak szállások. Másnap reggel kipihenten indulnék csak tovább. GPS-el csak óvatosan,olyan időket számolt nekem ott a környéken hogy még egy rally versenyzőnek is becsületére vált volna. Három év alatt sokat változhattak az utak, sok helyen építették már akkor is. Többször előfordult hogy a 2*2 sávnak hirtelen vége lett és egy olyan útra terelt amin félre kellett húzódni ha jöttek szembe. Arra nagyon emlékszem hogy az odavezető út utolsó 90km-re egy órát írt, kettőnél több lett belőle😒
Újraszámoltam a menetidőket és úgy tűnik 15-17 óra között leszünk a Nemrut-hegyen, a Nap azon a napon 18:28-kor megy le ... lehet kicsit bámészkodunk még az előző megállókban és összejön egy naplemente? ;-)))
(Keresek majd valami fotós appot, ami megmondja, mikor lehet a legjobb képeket lőni onnan (aztán vagy összejön, vagy nem).
A teljes sötétséget nem szeretném megvárni fent, mert le is kell kászálódni a hegyről és el kellene érni Diyarbakirba a szállásunkra.
Ez pedig legalább két és fél óra.
Időközben megnéztem egy Youtubeos oktatóvideót és abból kiderült, hogy a legjobb képek napnyugta előtt és az után lőhetők (kb. +/- fél órán belül a napnyugta hivatalos időpontjához képest).
A napnyugta utáni kb. fél órás intervallum a "polgári szürkület", amikor a napkorong már nem látszik, de nincs még sötét. Állítólag ilyenkor lehet a legszínesebb képeket készíteni ("kék órák").
Na, mi akkor már biztos nem leszünk ott ... délután 5-kor még legalább 20° magasságban lesz a Nap ...
Tényleg csak egy ugrás, lehet érdemesebb itt kezdeni és utána menni a Szent Gábril kolostorba.
Valószínűleg kora délután érünk majd ide, este pedig már Mardinban szeretnék lenni.
Túl hosszú időt nem időzünk sehol sem.
Itt először Midyatban kerestem szállást, de megnéztem G.Streetviewval a környéket és inkább Mardin mellett döntöttem (még ha késő este is érünk a városba).
Szeptember végefelé érünk majd haza, utána várható, hogy írok.
Több érdekes pontja is van az útunknak, amiből lehet nagy szívás is ...
Szeptember azért jó, mert a vendégmunkások nagy része már otthon van, akkor már Törökországban (is) elkezdődött az iskola, ... de hét végére időzítettem a határátlépéseket oda és visszafelé is (teszteljük .. aztán majd írok, milyen volt).
