Szvsz érdemes még beszerezni Örösi Pál Zoltán: Méhek között c. könyvét is. Nem mai, de az információk jelentős része megáll. Ráadásul érdekes, olvasmányos. Az "antik" könyvek közül Báró Ambrózy Béla: A méh c. könyvét javaslom. Az már történelem... :))
Éppen a topikban jelzett könyvet kerestem a neten, mikor rátaláltam a bejegyzésedre, és elkezdtem örülni, mert már a méhészet kézikönyvét pár hónapja kutatom. Ha esetleg még megvan, és eladnád, akkor én mindenképpen vevő lennék rá, de a másik is érdekel. Idén kezdtem el a méhészetet tanulni Esztergomban, és azt mondták nekem, hogy ez a kézikönyv nagyon alapos munka. Ha esetleg más formátumban, vagy más megoldásban tudnád átadni, természetesen az is érdekel, hiszen az információ fontos.
A 2010 es-év, mint távlat, a falánkságomat’ ismerve :)) az egy kicsit messzinek tűnik. Komárom-Esztergom megyében, esetleg Fejér-megyében megbízható méhészt/méhészetet tudnál ajánlani? Budapestet kihagynám, nem esik útba.
Méhpempő-ügyben esetleg, kérhetek még eligazítást? Egy részét enném, a másik részét kenném, magamra, magamra. (Bocs.) Gesztenyeméz, nem hangzik ám rosszul, sőt nagyon is jól hangzik. Már úgy érzem, a mikor-hol korszakomat élem! :) Tudod, sok info van a neten, de hála Neked, meglehet szűrni az információ áradatot, és még ehhez jön, hogy lusta is vagyok végig böngészni a google-mézest.
Sosem gondoltam,hogy a 0.9 kg/hét az olyan sok a jóból, és ezzel máris az országos átlag fölé eszem magam. Akác-hárs keverékméz. .ajaj. Köszönöm a tippeket. :))
hát heti 1liter vagy ha jól gondolom inkább heti 1kg(a normál befőttesüvegbe a 0,9-esbe megy 1kg méz mert ugye sűrűbb mint a viz) az szép teljesitmény:))) az országos átlag 40deka/év:)))) az akác valóban folyósabb,jobban "öklik" mint a többi méz,ez is tény. én várpalotai vagyok,tudnék neked ajánlani 1-2 méhészt,jómagamat azért nem mert 2001-ben eladtam a méheimet és 2hete egy befogott rajjal kezdtem újra párév kihagyás után,szóval nekem mézem idén-jövőre és még talán 2010-ben se lesz mert én most majd az állományt akarom feltornázni egy 30-40-es családszámra.
ami a virágmézeket illeti javaslom ha van rá mód egyszer kóstolj gesztenyemézet.5évente egyszer jött nekem össze hogy a Bakonyban egy helyen ahol vegyeserdő van mézelt a gesztenye és sikerült biborvörös zamatos gesztenyemézet pergetni.de az akác-hárs keverékméz se utolsó:)
Köszönöm szépen a válaszodat. Igen a cukrosításra gondoltam elsődlegesen. Az akácméz kicsit zöldes-színű, és folyósabb állagú, nem olyan sűrű, mint a virágmézek. Ennél többet nem látni/ok rajta. Legutóbb 1700 Ft-ért vettem akácmézet, de szeretnék olcsósítani az árán. Sajnos akácmézfüggő vagyok, a virágmézek nem jönnek be. Kóstoltam már sokféle mézet, de végül is az akác maradt a favorit. A heti egy liter, az lecsúszik. Sok? Se a vércukor háztartásomat, se a kilóim számára nem befolyásolta kedvezőtlenül a mézelés. :)) Szóval, ha van megbízható, méhész, méhészet szívesen venném, ha esetleg tudsz ilyen címet, információt. Régen legalább az ár szelektált, köszönőviszonyban volt a az ár és a minőség, de jelenleg már semmiben sem lehet megbízni. :(
hát nagyon nehezet kérdeztél.hamisitáson gondolom azt érted hogy az a méz nincs cukorral,izocukorral,egyéb nem méhek által begyűjtött anyaggal keverve. mindezeket sajnos csak laborban tudják megállapitani,hétköznapi praktikák erre nincsenek. ha én mint méhész leadok a kereskedőnek X mázsa mézet azt laborban bevizsgáltatja és utána jutok a pénzemhez.
bevásárlóközpontokban gyanus lehet a túl alacsony ár.pl az általad emlitett akácméz normál ára 1000-1200Ft/kg között mozog,ezért amikor 599Ft-os akácmézet reklámoz valamelyik multi az már gyanus.gyanus mert kb ennyi a felvásárlási ár ha nagytételben adom le.
amire mint hétköznapi ember tudsz figyelni:
-a méz szine -sűrűsége(akkor érett a méz,hogyha öntöd ki az üvegből szinte recsegő hangot ad,gyűrődik) -ize(nem lehet savanyú,erjedt) -nem tartalmazhat szemmel láthatóan szennyeződést
mindenképpen a közvetlen méhésztől vásárlást javaslom,mert a méz bizalmi termék,tehát boltok,bevásárlóközpontok mézvásárlás céljára nagyivben elkerülendők.
Egy gyakorlati kérdés érdekelne, ebben kérnék segítséget. Honnan tudom kívülállóként megállapítani, az- üzletben, kistermelőnél stb.- általam vásárolt mézről, hogy az hamis v. igazi? Tudom így elsőre igen naiv a kérdés, de mégis mire kell figyelni, mik az árulkodó jelek? (Az akácméz a kedvencem.)
A méhészet kézikönyve véleményem szerint 4-5ezer forintos könyv lehet a Méhanyanevelés kb 2ezer. néha nézegetek antikvárium oldalakat a neten mert Faluba Zoltán Mit hogyan miért a méhészetben cimű könyvét keresgélem,1975-ös kiadás,az megy olyan 3ezer-4ezer forintért.
hát gyakorlatilag sehogy.gondolom betartja a jogszabályban leirt védőtávolságot a szomszéd keritésétől,illetve a közút tengelyétől(gondolom én). ezenkivűl figyelembe kell venni hogy a méhek röpkörzete 5km.tehát azon a területen belűl bárhova elrepülhetnek.
nekem évekkel ezelőtt az utca túloldalán levő szomszéddal volt bajom.panelból kertesbe szökött egyedről van szó. a lényeg hogy az utcától a méhesem kb 30méterre volt hátul a kertben,illetve a felső kertszomszédom is méhész. nos,az utca túloldalán lakó delikvens letámadott hogy a méheim lepiszkitják az ő halványzöld házát. tudni kell hogy ő kivágott egy kisebb fasort a háza előtt ami addig a méheket a magasba kényszeritette. én csak az alábbiakat közöltem vele:
-bizonyitsa be hogy az enyémek(alváz és motorszám a méheken,stb) -a városban 5km-es zónán belűl levő bármely méhecske leszarhatja a házát -kihez futkos a verebek,galambok,télen V alakban vonuló vadlibák esetleges piszkitása miatt.
na itt az ipse leállt,főleg aztán hogy láttam ahogy az utcán mosta a kocsiját és a szennylé folydogált az utcán én meg kissé összevontam a szemöldökömet.
Amit írsz, az igaz, de az akác két hétig virágzik, a bálványfa meg három. Egy évben meg ötvenkét hét van. A méhészet egyik legnagyobb problémája, hogy mit egyenek a méhei, ha elvirágoztak a tavaszi és a koranyári növények? Persze etetni lehet, de nem érdemes. Miért? Elsősorban azért, mert nagyon megviseli a méheket az összetett cukor átalakítása egyszerűvé, másodszor, mert ha mézet készítenek belőle az nem is igazán méz. /Csak olyan mint a cukorból készített bor./ Vagyis valamilyen nyári méhlegelőt kell találni. Mégpedig nagy kiterjedésüt. A napraforgó jó lenne, de nem mindegyik mézel. Az erdei aljnövényzet nem elég sürű. Facéliát ilyenkor már nem találni. Jó még a magjáért termesztett lucerna, vagy a száraz rétek egy-egy gyomnövénye. Régebben az utifű számított ilyennek... Ha méhészetbe kezd valaki ezt is jól át kell gondolnia...
Az a gond az aranyvesszővel főleg, hogy nemcsak úgymond a gyomokat szorítja ki, de természetvédelmileg értékes területen is fejfájást okoz. Tehát bár mondjuk nekem a kedvencem a selyemkóróméz, de ha méhészetem lesz, biztosan nem fogom ültetni, éppen az általa okozott problémák miatt. Van már elég így is. :-/ Akác, bálványfa (a jó mézelők) ugyancsak. Patthelyzet.
Az elméletek egyébként érdekelnének meg minden más is, úgyhogy örülök, ha írsz.
István vagyok és hobby méhész. Egyébbként tanár. 7 éve üzöm a szakmát és elég sok elméletet is olvastam hozzá. Ha tudok bárkinek szívesen segítek, vagy küldök információt észak-Dunántúl méhlegelőiről, vagy egyébb viszonyairól. Elsőként egy ajánlat: agresszív mézelő növények; selyemkoró, magas aranyvessző Mindkettő ma már gyomnak számító, erősen terjeszkedő fej. Az elhanyagolt, netán parlagfüves területeken elvetett, vagy duggatott növények pár év alatt kiszorítják a haszontalan gyomokat. Ráadásul mindkettő szép diszes és illatos növény. Ha érdekel valakit írhatok részleteket, vagy fellelhetőséget is.
Szerintem"baromi" jó képek a dolgozókról és a leselkedő Díszes cincérről.