Rengeteg féle (több 10 000) méhfaj van, a mézelő méh (Apis mellifera) eredendően erdőkben, a fák odvában lakik, mindig sokadmagával egy családban (több ezer egyed), az egyén nem életképes, csakis megfelelő méretű családban képesek a túlélésre. Amit láttál, az poszméh lehetett: https://hu.wikipedia.org/wiki/Poszm%C3%A9h
A méhfélék nem úgy közlekednek a lakásuk ajtaján, mint mi emberek, hogy nyílegyenesen ki-be, hanem meg kell jegyezniük a lyuk környezetét (ez a tájolás), és csak azután mennek az útjukra, ha betájoltak.Amikor hazamennek, akkor ujra csak a betanult tereppontokat keresik, hogy azokhoz viszonyítva megtalálják a nyílást. A folyton változó fűben/talajon nem is olyan egyszerű művelet ez, ezt a folyamatot láthattad.
20 éve volt az akác felvásárlási ára kb 5-600 Ft, úgy 2003 körül ment fel 1000-re először (amikor az egész országban elfagyott az akác) Az akácméz is megcukrosodik egy idő után, csak míg pl. a repce 3 nappal a pörgetés után már beköt, addig az akác tényleg akár évekig is folyós maradhat. Viszont az, hogy ilyen ár mellett egy szem kristály sincs benne, felveti a gyanút, hogy nem igazi akác, hanem cukorszirupból készült, ugyanis a kristálycukorból és vízből készült szirup feletetésével a méhek által, vagy rosszabb esetben méhek nélkül, enzimek hozzáadásával műméz készíthető. Meghalni természetesen nem fogsz tőle semelyik esetben sem. Sőt, pl. a törökök a világ legnagyobb lépesméz fogyasztói, de annyira hozzászoktak a műmézes lépek fogyasztásához, hogy az igazi mézzel készültet meg se hajlandók enni.
A sűrű olaj arra utal, hogy nem túl sűrű az a méz, egy 15,5-16 % vizet tartalmazó mézben a buborék nagyon lassan vándorol, a mézbe valósággal írni lehet, a mézadagoló pumpa nem is tudja felszívni, úgyhogy ha nem valamelyik nagy kiszerelő méze, akkor is tuti vándorméhész gyorsan kipörgetett méze lehet, aki nem hagyja, hogy a méhek beérleljék a mézet.
"inkább a multiknál vásárol a fiatalabb generáció, ?"
Igen... És jön utána ide megkérdezni, hogy amit a polcon talált mindenféle apróbetűs minőségmegőrzés nélküli, attól meg fog halni, ha eszik belőle, vagy nem... :( Hát pont ezért kérdeztem.
Peca közben láttam egy nagy méhet-lehet, hogy dongó volt? Ott körözött-körözött mellettem, aztán leszállt a fűbe és eltűnt. Később megint észrevettem, és megint elfüvelt. Aztán újra és újra. De előjönni sose láttam, mindig csak amikor visszament, mert nem ám egyből bele a lyukba, hanem ide-oda-amoda toszigálta magát, aztán véletlenszerűséget színlelve gyorsan be a fűbe, mindig ugyan oda. Ott lehetetett a fészke. Oda tutira nem léptem, de ezután végképp lesz rajtam mindig cipő és nem ülök le a fűbe.
Találtunk a polcon egy mézzel teli kis befőttesüveget. Akác, 300Ft 50dkg van ráírva. (valaki ebből tudna tippelni a korára - ár-kiszerelés alapján? Az biztos, hogy nem tavalyi, állítólag 8 éves. Viszont olyan mintha most jött volna ki a pörgetésből. Egy szem kristályosodást nem látni benne, a tető alatt levő bugyborék úgy úszik át, ha megfordítom, mintha egy jó sűrű étolajban lenne. Családi hagyaték, ismeretlen eredetű és korú, megkaptam pecázni... De szemmel láthatóan full original, bontatlan. Senki sem bolygatta a spájzban, biztos elfelejtődött.
Nem értek hozzá, inkább megkérdezem. Ez most egy nagyon jó, vagy egy nagyon rossz méz lehet?
(Egyelőre nem bontottam fel, van még az abc-ben vett macifejűsből.)
Sajnálatos módon, az elmúlt éjszaka az ország nagyon nagy részén, tartósan, már az este kezdetétől fagypont alatti hőmérsékletet mértek, így félő, hogy az akácerdeink nagy részét fagykár érte. Ahhoz, hogy a kár még csak megközelítőleg is becsülhető legyen, el kell telnie egy kis időnek, ezért kérjük a méhésztársak türelmét, kollégáink igyekeznek mielőbb tájékozódni és pontos tájékoztatást adni a helyzet súlyosságáról. A hideg az elmúlt éjjel tetőzött, de sajnos, még a következő két éjszaka is nulla fok alatti éjjeli hőmérsékletet jósolnak."
Olvasni az OMME oldalán. Ja, elfagyott az már kb 10 nappal előtte. A középakác március 15,-én már általánosan ki volt hajtva.
Szerintem semmi érdemleges nem maradhatott. Itt nálunk pont két hete pattant meg az akác, szóval már az előző fagyok is nagy kárt tettek benne. De még maradhatott volna valami, részben a fák tetején, részben azért mert igen vontatott volt a pattanás. Legalább azok a rügyek ezt mutatták amelyet eltudtam érni, ugyanis az első fagyos éjszakák, alig egy milliméteres hajtásokra jöttek. A távcsöves megfigyeléssel most csak azt lehetne látni mint télen. Szerintem elintézték ezt már az előző fagyok is. Különben ennyi idő alatt a még ki nem hajtottaknak is meg kellett volna mozdulni. Ma is néztem meg rügyeket, bontottam szét semmi jót nem láttam. Persze annak hogy itt mi van nincs jelentősége, mert itt nincs akácerdő, de még a környéken sem, vándorolni szoktunk akácra. Csak tájékozódásképpen szoktam az itthoni fákat figyelni.
Az időképet figyeltem volt ahol -4-6 fokok is voltak akár 10 órahosszán keresztül is, most még megtudjátok nézni, mivel 24 óra adata nézhető vissza.
Köszönöm szépen!Igen a melegvizes itató már befogtam plusz még egy kisebb tálcába faszenes is van. Én se látom sok értelmét, neten látom hogy sokan adnak nekik, szirupot, lepényt egy kisebb mennyiséget szoktam adni( így juttatom be egyes gyógynövényeket szereket),ha bejönne a jobb idő akkor kisebb mennyiségben karcolnák, de sajnos ez a egyik nap hét ágra süt a nap másik napra meg szakadó eső széllel társulva.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy napi 2 decinek lehet-e valami pozitív hatása. A család méretéhez szűkített fészek, és a meleg vizes itató lehet hogy többet érne. Később majd lehet felvillázni a maradék téli eleséget. 22 éve nem adok már tavasszal szirupot, néhány éve még a lepényezésről is leszoktam.
Nem szoktam, de nem írtad hogy milyen célból szándékozol etetni. Régebben, főleg a gyógyszer bevitele miatt, cukorlepényt alkalmaztam. A legjobb szerintem ha megfelelő mennyiségű élelemmel teleljük be őket. Így tavasszal elég a szűk fészek biztosítása a jó fejlődéshez. Részben mert egyre bizonytalanabb a március időjárás. Nem feltétlen alkalmas a szirupos etetéshez. Másrészt mindenféleképpen a telelőméhek életét rövidítjük a cukor invertálásával. Ezért, mostanság lehet hogy ez sem annyira okos dolog.
Nyilván lesz, aki pont az ellenkezőjét fogja javasolni. Van aki ragaszkodik a tél végi lepényezéshez, vagy a tavaszi szirupozáshoz. Magadnak kell döntened.
Azért sem tanácsos úgy festeni a kaptárakat, hogy méhek vannak benne, mert többnyire kisebb nagyobb javítások igénye is előfordul. Sőt inkább azt mondanám, hogy majdnem biztos.
Szép estét mindenkinek!Kis tanácsot szeretnék kérni, kaptárt esetleg úgy is le lehet festeni hogy benne vannak a méhek vagy csak üresen hogy ne okozzak kárt?
Annál sokkal bonyolultabb a dolog, hogy egy mondatban leírható, illetve magyarázható legyen. Ezt ha gyakorló méhész vagy, nyilván tudod.
Az elnéptelenedés, jobbára nem minden előzmény nélkül történik, az egy másik dolog ha felületes a méhész és nem ismeri fel a tüneteket, vagy nem irt atkát, illetve nem kontrollálja.
A legveszélyesebb időszak a napraforgó után van, jó hordást feltételezve kiszoríthatják a mézzel az anyát, pontosabban kevés a helye petézni. Maga a napraforgó hordása is "koptatja" a méheket, főleg ha jó kis neós napraforgóról van szó. Mindenesetre a nép öregszik, fogy, még ideális esetet feltételezve is, az utánpótlás viszont kevés. Atkát kemény szerekkel termelésben nem irthatsz, így valamikor az akácot követően volt mód hathatósan nyakon csapni őket. A méhek fogynak, az atka meg feldúsul. Ezért kell rögtön a napraforgó lepergetését követően késedelem nélkül elkezdeni az irtásukat.
Fontos megjegyeznem, hogy az sem mindegy hogy mikori napraforgóról van szó, ugyanis minél későbbi a nyílás annál fokozottabb az elnéptelenedés veszélye. A napraforgó változó vetési, és tenyészidejű, vetési idejét befolyásolja a belvíz, vagy a szárazság is. Ha korai a napraforgó főhordásunk ideje, kevésbé veszélyes a helyzet. Például volt hogy július első hetében már lepergettük, de olyan is hogy augusztus közepén.
Továbbá nem mentem bele az újkori nozéma témájába, ez is okozhat nyárvégén is elnéptelenedést. Ellenben pont annak kell feltűnni, hogy sok a fiasítás a népességhez képest. Itt ezzel az a gond, hogy a méhész természetes népességcsökkenésnek tudja, vagy annak szeretné betudni. A családok összeroppanása nagy valószínűséggel a passzív időszak, a telelés elején kezdődik, folytatódik egész télen, és tavasszal sem fog megállni....
Nem találtak haza=kiürült a kaptár. Tekintettel arra, hogy egy méhész se tudja minden nap, reggel és este lajstromozni a méheit darabszámra, csak azt tudja érzékelni, hogy elfogyott a népesség. Akkor, ha elszórt a fiasítás, a kaptárban alig lézengenek a méhek, akkor biztos lehet benne a méhész, hogy ott az atka és az általa közvetített vírusok voltak a bünösök.
"A "nem találtak haza" az gyak. azt jelenti, hogy az atkafertözés miatt felszaporodtak bizonyos vírusok"
A neonikotinoid okoz tájékozódási problémát. Az atka valóban sok esetben okolható, de teljesen mások a tünetei. Ne fogjunk már mindent az atkára.
A probléma ugyan összetett, mivel a neonikotinoid széleskörű alkalmazása után, akár tized akkorra atkafertőzöttség is padlóra tudja küldeni a családokat.
No persze erős a lobby a neok alkalmazásának irányába, jól jön az atka bűnbaknak.
A "nem találtak haza" az gyak. azt jelenti, hogy az atkafertözés miatt felszaporodtak bizonyos vírusok, ezért elnéptelenedett a kaptár. A méhek normál esetben nem a kaptárban halnak meg, hanem odakint, ebböl a méhész csak azt érzékeli, hogy egyre fogy a népesség.
Tarts poszméheket... egy köteg vastagabb nádban elvannak és már 8-10 fokban vidáman dolgoznak.
Nagyon korán kelnek és mire májusban a birs levirágzik már el is vannak tűnve.
A méhész akitől az utóbbi években vettük a mézet az idén azt panaszolta hogy a méhei valami olyan bajba estek hogy nem találtak haza...A közelébe telepített kaptárakat valami vándorméhész is, annak sem örült... no, lényeg hogy máshonnan is venni kell majd.
Egy üveggel a Pennyben is vettünk az őszön de se íze se illata, csak édes és folyik mint egy szörp. Nincs is rajta honnét való.
kb. két kilométerre van tőlem. De ha így áll a dolog akkor nem forszírozom ezt.
Maradnak a poszméhek, azok jó pár éve laknak itt egy köteg nádban.
A gyümölcsfák miatt tettem őket ide és elvannak magukban. Csak ugye mézet nem csinálnak.
Pont, hogy a magára hagyott méhek a fertözések melegágyai. Ráadásul a gyengébb családokat az erösebbek lerabolják, így befertözve az erös, egészséges családokat is. Hordástalan idöben a méhek mindenfelé kutatnak eleség után, ha olyan kaptárt találnak, ahol a gyenge család nem tudja megvédeni magát, kíméletlenül lerabolják. A méhek akár 5 km-re is elmennek eleségért, vagy fordítva, akár 5 km-röl is odajönnek, ami kb 78,5 km2-es területet jelent! Ha ott van a telephelye, és 200 m-en belül vagy, akkor az engedélye nélkül amúgy se vihetsz haza méheket.
Azt tudom, hogy mifelénk elég gyakran van zárlat a költésrothadás miatt. Van az utcában egy híres méhésznek telephelye. Soha nem látom hogy vinné őket bárhová.
Mennyire "civilizációs ártalom" ezek a méheknél? (Kis területen nagy egyedszám mesterséges összezsúfolása, a természetes táplálékuk túlzott elvonása és a többi...? ) Egy természetes környezetben élő kevésbé háborított erdei méhcsalád gondolom kisebb eséllyel esik ezekbe bele?
