Keresés

Részletes keresés

final_destination Creative Commons License 2005.11.21 0 0 14
És nem mellékesen a szomszédos Szelcepusztán ott állt a kormányzói vadászkastély, 1944-ig terjeszkedő kormányzói vadászterülettel.
Előzmény: showtimes (13)
showtimes Creative Commons License 2005.11.21 0 0 13

Na igen, a medvevadász politikusok általában kényelmes emberek.

A Kárpátok géniuszának láttam fotókat a medvéskertjéről még a diktatúra alatt. Gyakorlatilag szelíd medvék voltak, amelyeket a vadles (betonbunker) előtt etettek, hogy oda szoktassák, a lőrés elé.

Előzmény: final_destination (12)
final_destination Creative Commons License 2005.11.17 0 0 12

Pedig egyszerű;

A világvégi Gömör-Torna sokkal közelebb esett Budához /vagy Kendereshez/, mint a világvégi Kommandó.

Előzmény: showtimes (6)
showtimes Creative Commons License 2005.11.12 0 0 11

Valószínűleg kevesen tudják, hogy Derenk a '90-es évek második felében majdnem bevonult a diplomáciatörténelembe.

 

A romfalu két népet összekötő kapocs szerepének elismeréseként úgy volt, hogy Göncz és Kwasniewski (remélem jól írtam) elnöki csúcstalálkozót tart a derenki búcsún. Már kimentek a meghívók is, mikor a rendezvény előtt vagy két nappal közbejött a lengyel elnöknek valami fontos dolog, s kénytelen volt lemondani a magyarországi látogatást. Ezt követően Göncz sem vett részt a búcsún, viszont a feleségével képviseltette magát,  a lengyeleket pedig az új (azóta már távozott) nagykövet reprezentálta.

petey t Creative Commons License 2005.11.10 0 0 10
Pontosan utánanézek, én is csak másodközlésből hallottam.
Előzmény: showtimes (9)
showtimes Creative Commons License 2005.11.10 0 0 9
A lengyel határőrök is köszöntötték a magyar honvédeket, mikor 39 márciusában elérték az ezeréves határt. A menekültek baráti fogadásáról  megemlékeztek a lengyelek is, de ez a puskaátadás elég bizarul hangzik. Ha jegyzőkönyv, vagy fotó nincs róla, akkor nem mernék fogadni arra nem-e egy "városi legendát" vett be id. A. J. is.  Azt sem felejtik, hogy a háború alatt Magyarországon,  a Balatonnál működött az egyetlen (határon túli? ) lengyel gimnázium.
Előzmény: petey t (7)
petey t Creative Commons License 2005.11.10 0 0 8
Állítólag a hat évig tartó Apokalipszis alatt nem fordult elő hasonló eset. 
petey t Creative Commons License 2005.11.10 0 0 7

Az idősebbik Antall József emlékirataiban leírja, hogy a '39-ben, a lengyel menekültáradat megindulása után a civilek is elkezdték megközelíteni a magyar területeket. Nem az átkelőhelyeken próbáltak átjönni, hanem a zöld határon, pár batyuval megrakva a járhatatalan terepen. A mi határőreink persze észrevették és hamar megtalálták őket. A katonák átvették a terhet a szerencsétlen asszonyoktól, cserébe csak annyit kértek, hogy a lengyelek fogják meg az ő puskájukat. Így közeledtek az emberek a lakott területek felé - a honvédek zsákokkal, a lengyel nők meg fegyverrel...

showtimes Creative Commons License 2005.11.10 0 0 6

Kösz, még nekem is volt benne újdonság.

A neten található néhány cikk Derenkről, de nincs saját  honlapja, nincs rendszerezve. Azért is nyitottam ezt a topicot, hogy kicsit felhívjam rá a figyelmet.

 

Egyébként nem értem, ha már medvére fájt a foga a kormányzónak, akkor Észak-Erdély visszacsatolása után minek kellett neki egy falu elpusztításával kialakíttatni egyet Abaúj-Tornában, mikor a Székelyföld, Kommandó Európa legjobb medvés vidéke...?

Előzmény: Reventlow (4)
Reventlow Creative Commons License 2005.11.09 0 0 4

Üdv!

 

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=98387

 

Egy már régen nem élő topikba is is belinkeltem ezt a cikket. Gondoltam, ide is jó lesz.

Előzmény: showtimes (2)
petey t Creative Commons License 2005.11.09 0 0 5

Drága, régi barátaink, akik mindig előttünk kezdték meg a harcot.

 

 

 

 

 

 

Qedrák Creative Commons License 2005.11.09 0 0 3

 

Én jártam a helyszínen 2003 nyarán jártam. Nagyjából egy utca felismerhető volt, a házak helyét kisebb kupacokkal jelölték, az egész egy füves térségen helyezkedett el. Állt még egy épület is, (iskolaépületnek írta le a kéktúra-atlasz), valamint emögött áll a már említett kápolna. A falu a jelenlegi határ mellett állt nem sokkal, Szádvárhoz közel.

Előzmény: showtimes (2)
showtimes Creative Commons License 2005.11.09 0 0 2

Akkor igazat mesélt.

Ismerem a falu történetét,  '38-43 között zajlott Derenk felszámolása. Még a templomot is lebontották. Egy kis kápolnát építettek jóval később. A lengyelek minden évben visszajárnak a templom nélküli búcsúra: szabadtéri mise és piknik. Én is elkísértem egyszer őket. Igen megható látni az öregeketet, meg a 2., 3. generációt.

Előzmény: rev251 (0)
rev251 Creative Commons License 2005.11.09 0 0 1
Bocs, az indexes szokás az lett volna:
Derenken 0 db ember él...
Előzmény: rev251 (0)
rev251 Creative Commons License 2005.11.09 0 0 0
A falu a turistatérképen (1987-es kiadás) úgy is szerepelt, hogy "Derenk romközség"
Én azt hittem, elnéptelenedett, mint Gyűrűfű. A medvés történetet a "Másfél millió lépés Magyarországon" sorozat egyik epizódjában meséli Rockenbauer Pál
showtimes Creative Commons License 2005.11.09 0 0 topiknyitó

Kevesen tudják, hogy a trianoni határokkal kapcsolatban nem csak Sopronban és a környező falvakban tartottak népszavazást a hovatartozásról, hanem máshol is. Az Ózd melletti Susán ( a magyar lakosságú falu természetesen Magyarországot választotta) valamint Derenken. A XVIII. században lengyelekkel (gorálok) betelepített Abaúj-Torna-i község egyetlen utcájának közepén húzták meg  a határvonalat a térképrajzolók. Ezt követően a derenkiek dönthettek, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni. Annak ellenére, hogy minden a Csehszlovákiához került Jabloncához kötötte őket, dacára szláv származásuknak, hűen az ezeréves lengyel-magyar barátsághoz Magyarországot választották. El is nyerték nem sokkal később "méltó büntetésüket", mert 1943-ban Horthy medvéskertje miatt lebontották a községet. Legalább posztumusz megérdemelnék Sopron analógiájával a  LEGHŰSÉGESEBB FALU címet. Meg egy kis emléktáblát.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!