Ez az egyetlen topiknyitásom. Igazán nem a fenntartás kedvéért, hanem inkább befejezés gyanánt, a valamit-valamiért elv alapján, talán volt értelme ezeknek a törvénytelenül működő fogolytáboroknak. ---------------------- A fele még szabadon van A CIA 86 terrorista merénylőt azonosított 2006. szeptember 07. 20:08 Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 86 olyan embert azonosított titkos külföldi börtöneiben fogva tartott terroristagyanús személyek vallomásai alapján, akiket az al-Kaida kiszemelt merényletek végrehajtására; több mint felük még szabadon van – közölte a Los Angeles Times.
George Bush előző nap ismerte el, hogy a CIA titkos külföldi börtönöket működtet, amelyekben terrorizmussal gyanúsított személyeket vallatnak. A Bush-kormány a bejelentéssel egy időben a titkos börtönök létezését igazoló dokumentumokat tett közzé, a Los Angeles-i újság a nyilvánosság elől korábban elzárt anyagokból idézett.
Az elnök védelmébe vette a CIA titokban tartott vallatási-kihallgatási módszereit. Az újság mégis úgy látja: az elnöki beszéd, a nemzeti hírszerzési igazgató által közzétett dokumentumok, továbbá kormánytisztviselők nyilatkozatai egyértelműen arra utalnak, hogy Washington meg akarja változtatni a szóban forgó CIA-programot. A titkos börtönök tavalyi napvilágra kerülése óta az amerikai kormányt különösen éles bírálatok érték.
A korábban titkos dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy a CIA a vallomások alapján tudott megakadályozni egy nagyszabású merényletet, amelyet amerikai haditengerészeti erők ellen terveztek a kelet-afrikai Dzsibutiban.
A titkos börtönökben fogva tartottak vallomásaiból arra is fény derült, milyen kiterjedt okmányhamisító hálózatot foglalkoztat az al-Kaida annak érdekében, hogy embereit az Egyesült Államok területére juttassa.
az való igaz, hogy a mai neokonok a 80-as évek konzervatív visszatérése során kerültek vezető pozíciókba, ott integrálódtak a think tankjeikből az adminisztrációba. de a reageni politikát leneokonozni az óriási csúsztatás. Ez 4egészen más fajta gondolkodás, egészen más fajta eszközökkel. Más kérdés, hogy a Weekly Standardben azt próbáéják meg elhitetni, hogy ők ennek a politikának örökösei, de nemcsak a Standardet kellene olvasni annak, aki amerikai politikáról ír, különösen nem akkor, ha alapvetően lefitymál mindenkit, akibe ebbe belepofázik. egyébként meg mindenki tényleg belepofázik, de ez így van jól. a cikk pedig nagyon szánalmasan összekever dolgokat, elég ha azt megkérdezzük, mi köze Irak lerohanásának a terrorizmus elleni küzdelemhez? semmi. Az iraki háború, az erőforrások birtoklása mellett, neokon ideológiai küzdelem, amely hasonlatos a kommunista világforradalomhoz, nem csoda, hiszen trockista gyökerei (is) vannak ennek a politikai mozgalomnak. de nem csodálkozom, hogy a hirszezo.hu csapatának ez tetszik. mindenestre érdekes, hogy pont ez az elbocsátott légió által támogatott, igen korlátozott képességű csoportosulás jelentet meg egy olyan cikket, amelyben a szovjet blokk megbuktatása miatti düh odahagyásának szükségessége felől értekeznek. önterápia? :)
Idemásolom a teljes cikket, mert nagyon tanulságosnak tartom. Tudomásul kellene már venni Európának is, hogy egy furcsa háború részesei vagyunk. ------------------- Hogyan kínozzunk terroristát nem létező táborokban? Egy álhír utóélete Tallián Miklós 2005. december 5. 07:24
Amerikában eddig mindig megvolt az erő a szükséghelyzetben szűkebbre szabott jogok közül a liberális demokráciához, a nyílt társadalomhoz és az egészséges versenyhez való visszatérésre. Ez nem jó hír a liberális demokrácia, a nyílt társadalom és a kapitalizmus ellenségeinek.
Volt-e titkos amerikai börtön Magyarországon? Volt-e titkos amerikai láger Kelet-Európában? Volt, van vagy lehet-e bárhol titkos amerikai börtön vagy tábor? Kínoztak-e ezekben foglyokat? A guantanamoi támaszponton fogva tartottakkal szemben alkalmazott módszerek kínzásnak tekinthetők-e? Egyáltalán, hogy képzeli a világ erkölcsrendészének szerepét játszó USA, hogy csak úgy fogva tartja és vallatja más államok polgárait?
A meglehetősen kétes valóságalapú kémtörténetek kapcsán ezek a kérdések kezdték foglalkoztatni a magát előszeretettel „véleményformáló értelmiségként” meghatározó réteg külpolitikával akár csak érintőlegesen is foglakozó részét. Persze legtöbbjüket csak addig, amíg a nyilvánvalóan általuk és kizárólag általuk képviselt abszolút erkölcsi magaslatról jól el nem ítélték az Egyetlen Valódi Gonoszt, azaz Amerikát. E szűklátókörű ítélkezés helyett következik néhány gondolat.
Legelőször fel kell ismerni, hogy 9/11 óta a terrortámadás többé nem közönséges bűntény, hanem háborús cselekmény. A hagyományos büntetőjoggal való kísérletezés (megtalálni és bíróság elé állítani a felelősöket) láthatóan nem vezet eredményre. Hogyan is vezetne, ha a merénylő maga is felrobban?
A rablógyilkos legtöbbször tudja, hogy amit elkövet: bűn. A terrorista viszont harcosnak tartja magát, aki saját ügyéért áldozza fel azt, amit és akit csak lehet. New York, Madrid és London óta tudjuk: mi magunk is a feláldozható eszközök között vagyunk.
Nem árt észben tartani, hogy a guantanamoi támaszponton (és a talán nem is létező börtönökben) őrzött foglyok az amerikai legfelsőbb bíróság szerint mégsem hadifoglyok, nem illetik meg őket az ezzel járó jogok sem. Aki kellő alapossággal elolvassa a III. Genfi Konvenció vonatkozó részeit, ezzel a döntéssel egyet fog érteni. Mégis, lehet-e mindezek ellenére különös vallatási módszerekhez folyamodni? Nevezhető-e még ezek után Európa fő szövetségesének Amerika?
Egyértelműen igen. A történelemi példa szerint a XX. században Európa kevésbé volt finnyás: ha rá volt szorulva, összehasonlíthatatlanul kegyetlenebb, tömeggyilkos diktátorok, akár Sztálin segítségét is örömmel elfogadta. A sztálini Szovjetunió és a mai USA között pedig a kitartó próbálkozások dacára nem különösebben értelmes dolog bármiféle párhuzamot vonni.
Fontos még, hogy akármilyen kétségbeesett helyzetben is voltak, az európai szabadságharcosok sosem kezdték el módszeresen irtani a mélyen a front mögött lakó polgári lakosságot. (Az irántuk érzett tiszteletből sem neveznék egyetlen merénylőt sem "szabadságharcosnak.")
El kell ismerni: Amerika sem volt soha hibátlan. Charles Krauthammer, a kiváló neokon publicista megállapítása mégis helytálló: az USA-ban a történelem folyamán eddig mindig megvolt az erő a szükséghelyzetben szűkebbre szabott jogok közül a liberális demokráciához, a nyílt társadalomhoz és az egészséges versenyhez való visszatérésre. Ez érthetően nem túl jó hír a liberális demokrácia, a nyílt társadalom és a kapitalizmus ellenségeinek.
Nekünk viszont lehet okunk bizakodásra: a neokonzervatív külpolitika a Szovjetuniót már két vállra fektette. Sokak nagy bánatára vele bukott az addigi kényelmes kis kompromisszumokon alapuló magyar „emberarcú szocializmus” is, odalett a „legvidámabb barakk”. Felejtsük már el az emiatt érzett dühöt.
A neokonok kijelöltek egy utat a fundamentalista, antidemokratikus, vallási fanatizmuson (és néha sajnos a szellemi élet nyugati központjaiban felszedett ásatag marxista tanokon) nyugvó rendszerek elleni küzdelemre. Nem kizárólag katonai erőről van szó, hanem a szabadság terjesztéséről minden lehetséges eszközzel. Acsarkodás helyett inkább reménykedjünk a sikerükben. Ha ragaszkodunk ahhoz a téveszméhez, hogy a történelem majd magától eljut egy ideális állapothoz, nekünk csak óvni kell minden apró eredményt, elvesztünk.
Nem mondom, hogy ne lenne jó ok az óvatosságra, vagy hogy személy szerint szívesen kínoznék elítélteket. Csak annyit, hogy az ún. „európai vezető értelmiségnek” igen könnyű a látszólagos morális magaslatokról letekintve szónokolni. A nagyhangú hivatásos világértelmezők ugyanis pontosan tudják: nem az ő felelősségük a terroristák ellen a lehető legnagyobb védelmet garantálni.
Rice: Európa tudott a CIA-akciókról 2005. december 4. FigyelőNet, MTI
Washingtoni sajtójelentés szerint Condoleezza Rice külügyminiszter arra készül, hogy jövő heti európai körútja során keményen visszautasítsa a Központi Hírszerző Iroda, a CIA állítólagos titkos börtöneivel, illetve fogolyszállításaival kapcsolatos bírálatokat, mert jelentős európai kormányok tudtak az akciókról.
A The Washington Post arról számolt be, hogy a State Department vezetője offenzív magatartással igyekszik majd elejét venni a felvilágosítást sürgető európai követeléseknek. A szóban forgó offenzíva középpontjában az az üzenet áll, hogy az európai országoknak tartózkodniuk kellene a bírálatoktól. Rice ugyanis arra kíván utalni, hogy a CIA műveletei "jelentős európai kormányok, illetve titkosszolgálatok teljes tudomásával" történtek.
Minderre azonban olyan formában kerülhet sor, hogy a külügyminiszter azt is jelezni kívánja: az Egyesült Államok tiszteletben tartja szövetségeseinek szuverenitását. A tekintélyes újság szerint ez a formula egyben lehetőséget nyújt arra, hogy Condoleezza Rice elkerülje a titkos börtönök létezésének közvetlen megerősítését.
A The Washington Post értesülése szerint minderről a külügyminiszter még indulása előtt levélben kívánja tájékoztatni az érintett európai kormányokat. A levélben - s később a helyszíneken is - Condoleezza Rice ugyanakkor hangsúlyozni kívánja: a titkosszolgálati információk elengedhetetlenek a jövőbeni terrortámadások megakadályozása érdekében.
Az amerikai külügyminiszter Németországba, Romániába, Ukrajnába és Belgiumba látogat.
Mint modtam, Sir Ian elsosorban politikus. Tony Blairt kellett volna a mai parlamenti ulesen megvedenie. Tony Blair ma bukott egy nagyot.
Amit mondott: Magyarorszagon az elmult 100 evben rengeteg ember gondolt arra, hogy az egesz parlamentet le kellene dozerolni, egy bomba a Demszki Metron milyen vicces lenne, egy kis sosav az ivovizbe megkimelne a fonok bantalmazasaitol stb. A britt politika az utobbi par evben csokkentette az ir terror veszelyet viszont erosen megnovelte az iszlam terroristak 'munkakedvet'. Itt elek, tudom, hogy jelenleg is tobb ember kesz arra, hogy a juliusi tamadast megismeteljek. Pedig nem vagyok meg egy mezei rendor sem. Kijelentese viszont arra vonatkozott, hogy a Parlament szavazza meg a 90 napos elzarast, de egyetlen peldat nem tudott hozni, hogy ez valamikor segitette volna a felderitest. (olvass bele a mai BBC hirekbe)
Ha a brazil fiúra gondolsz, akkor Sir Ian Blair az ilyenkor szokásos mundérbecsületet próbálta megvédeni. Itt egyértelműen többen hibáztak és nem fér bele a hibatűrésbe. Kijelentése a potenciális gyilkosokról viszont szerintem ül. Most itt milyen érdekből hazudna?
Látod ebben tökéletesen igazad van. Sokkal hatásosabbak Szaddam "vegyi" (??) fegyverénél. Allah nevében minden szentesítve vagyon, lásd a mai aktualitást:
Tudod elég sok ronda háborút megélt már a világ (tudom morbid), de az FairPlay volt a terroristákhoz képest.
A terroristáknál nem divat a hadüzenet, így az egyetlen megoldás a titkosszolgálati monitoring. Most itt jön az a probléma, amikor egyértelművé válik, hogy egy időzített bomba került a látókörükbe és gátló tényezőként szembe találkoznak demokratikus vívmányainkkal. Lásd fogvatartási korlátok.
Már a CIA is spiont keres. -------- A CIA a kiszivárogtatót keresik, a demokraták független vizsgálatot sürgetnek
Vizsgálatot kezdeményezett az amerikai igazságügyi minisztériumnál a Központi Hírszerző Ügynökség. A CIA azt szeretné kideríteni, hogy mely kormánytisztviselők adták ki a kelet-európai titkos börtönökkel kapcsolatos információkat a The Washington Post című lapnak. A washingtoni kongresszus is vizsgálódna, a republikánusok azt szeretnék kideríteni, vajon államtitoknak számító információk kerültek-e a sajtóhoz.
A szenátus ugyanakkor elutasította a demokrata szenátorok kezdeményezését, hogy indítsanak független vizsgálatot a titkos börtönökben fogva tartottakkal szembeni bánásmód ügyében. A honatyák 55-43 arányban elutasították a javaslatot, egy demokrata szenátor, a nebraskai Ben Nelson a republikánusokkal együtt a független vizsgálat ellen szavazott.
A Scoland Yard főnöke szerint bizonyítékok vannak újabb készülő terrormerényeletekre. Sir Ian Blair az újabb terrortámadásokról szóló bizonyítékokra utalva, részletek nélkül azt mondta: figyelmeztetés nélküli tömeggyilkosságra készülő emberek vannak szabadlábon az Egyesült Királyságban. A brit kormány a július 7-ei, 56 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat után drákói szigorítási tervezetet terjesztett elő a terrorellenes törvényhez. Ennek legsúlyosabban vitatott eleme, a terrorizmussal gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartásának kiterjesztése a jelenlegi 14 napos maximumról 90 napra. Londoni hírszerzési adatok szerint egyes csoportok a következő hónapokban újabb támadásokat próbálnak elkövetni Nagy-Britanniában. A rendőrfőnök hozzátette: a brit biztonsági szolgálatok az elmúlt néhány hétben több terrorakciót már megakadályoztak. ------------------- Vitaindítómnak azért szántam ezt a híranyagot, mert ebből világosan látszik a felháborodott Európa (liberális?) tehetetlensége a terroristákkal szemben. Lehetséges hogy eretneknek számítok, de tökételetesen egyetértek a CIA kényszermegoldásával.
