No, megszülettünk. Offolni nem szabad (túl sokat), futók fussanak, mi csak egyszerűen túrázunk, Hegyen-Völgyön-Shivathagon-Olajfán-Tengeren-Földön-Földalatt....
Sziasztok! Elég kezdő túrázó vagyok. Eleddig csupán néhányszor sikerült a Zempléni hegységben egy pár hetet sétálgatnom. Főleg Sárospatak és Füzér között. Ezért kérdem tőletek, tudtok-e egy olyan lapot, webet amin jobban utána lehetne nézni a hivatalos túraútvonalaknak, a pecsételések mibenlétének stb., vagy akár tudtok-e Ti segíteni ebben és egy jó, de nem túl drága felszerelés összeszedésében? Minden segítséget előre is nagyon köszönök.
Az olyan helyekre, amit lennebb írtál ("legtöbben pl simán átmennek olyan szakaszon, ahol nekem már szó szerint lebénul a lábam is") szerintem elég ez is.
Hágóvas a lefagyott Rámba való (még a láncos időkben egyszer Leto barátom húzott fel a jégen hason csúszva, Neki volt hágóvasa és kötele, nekem meg volt hasam. :-) ).
Ilyen időben mindenhol van jég, csak nem minden túrán van ilyen rész, ahol nem csupán az az egyetlen baja a jégnek, hogy szimplán elcsúszol rajta, hanem hogy ennek plusz következménye lehet némi zuhanás...stb. Olyan ösvények, amik mentén a bozótosban is van mód menni, megoldom, mert ott nincs letaposva a hó és meg tudfom vetni a lábamat (tegnap is kb minden jeges emelkedőnm és lejtőn csak így tudtam haladni, de ezekkel így nem is volt probléma), hanem ezt a rizikós részt még így sem lehetett megoldani, hanem seggencsúszva, mindenhogy kapaszkodva stb.
Félig jogos, mert valóban nem kértem infót, ugyanis a kelleténél jóhiszeműbb voltam.
Félig nem jogos, mert: eddig bármikor kértem infót a jegességről, sosem kaptam megközelítőleg sem objektív visszajelzéseket, mert sokaknak nem számít veszélyesnek, ami nekem igen (legtöbben pl simán átmennek olyan szakaszon, ahol nekem már szó szerint lebénul a lábam is). A kápolna utáni részre utaló figyelmeztetést viszont nem is láttam. De az semmiség volt ahhoz a szakadékos, oldalra is lejtő ösvényhez képest, bár ott is inkább tettem kicsi pluszt a távba meg bozótharcot, csak jégre ne kelljen lépnem.
A Kápolna után is volt figyelmeztetés. Nekem idén az volt a legrosszabb szakasz. Én számítottam a jégre, és -bár mostanában mindig futócipőben túrázom-, ez jó választás is volt. Jégen jobban tapad a terepfutók talpa, mint a bakancs. Madár-szirt után én is szóltam pár túrázónak, hogy jöjjenek fel a kerítés mellé, ahelyett, hogy téblábolnak lenn az ösvényen a perem mellett. Azt, hogy mire számíthatsz, legegyszerűbben úgy tudod meg, ha kérdezel a túra előtt valamelyik topikon...
Nehéz vele mozogni az akadós aljnövényzet miatt, viszont én pl nélküle aligha távoztam volna minimum zúzódások nélkül. És nekem speciel igénylik a térdeim a botok nyujtotta plusz támasztékokat.
Én, mint aki életemben először járok arra, ebből kifolyólag fogalmam sem volt róla, hogy milyen részek vannak arrafelé. Tudnillik nem feltétlenül kerül bele a beszámolókba sem minden egyes 50-100 m szakasz, így még azok után sem lehet eléggé jól következtetni.
Mindegy, én nagyon fóbiás vagyok jégen, ez az én szoproblémám. Arra a bizonyos szakadékos részre szerintem illett volna utalást tenni azzal az erővel, mint a Nyakas kőre vezető sokkal biztonságosabb útra is tettek, mert nem mindenki ismerős arrafelé, mint pl mi se.
Én is voltam BIA 25-ön, és egy csomó embernél láttam botot. Arra gondolok, ami pont úgy néz ki, mint a síbot (talán az is). Ez jó valamire? Akiknél én láttam, azok mind nagyon esetlenül mozogtak vele, különösen a nehezebb részeken, szerintem többet ártott, mint használt.
Sajnos nem ismertem a környéket, és ezért útvonalkövetés lett belőle.
Nem a túra valóban nem extrém, de nekem elég 5 m számomra veszélyes szakasz is, hogy oda többet ne menjek vissza.
Jó tudni viszont, hogy ne akarjak menni szerdán a gyermekvasútra. Így is már azon törtem a fejem, hogy jelen köróülmények között én nem megyek. Sár jöhetne dögivel ,de most aligha az lesz tulsúlyban :(
Kő-orr után szerintem le lehetett jönni, nem volt veszélyesen jeges a lejtő. A Nyakas-kő után, a Madár-szirtnél pedig simán feljebb mentem a hétvégi házak kerítéséhez a jeges és szakadékos ösvény helyett a kérdéses 100m-en. A jégre lehetett számítani, mivel majdnem mindegyik tavaszi Bián hó vagy jég van... A rendezők nem nagyon tehetnek a konkrét időjárásről. Ezért ez nem egy extrém túra. (Bár az tény, hogy minden évben sokatt kivett belőlem, most leginkább a hideg.) A szerdai Gyermekvasút -ilyen jeges terepen- sokkal veszélyesebb.
Nekem tegnap a BIA 25-ön volt alakult ki olyan elképzelés, hogy oda se megyek vissza többet - ilyenkor. Nem élveztem a túrát amiatt, hogy sokszor teljesen féltem a jegesedett ösvényen, látva a kb 100-150 méter mélységet oldalt. Túrázni mentem oda, nem veszélyeztetni testi épséget. (az már a ttúra topokba tartozik, hogy a túrakiírásnál előzetesen sem ártana felhívni ilyesmikre a figyelmet, mert ugye szeretik azt mondani utálag, hogy minek megyek ilyen túrára. Na kösz, ha tudom, hogy mi vár ott, akkor tényleg nem megyek, de így persze mentem- mert nem volt tájékoztatás)
A Nyakas Kőre fölfelé útra írták ki, hogy veszélyes és nehéz. Ezzel szemben teljesen jégmentes volt, és így -számomra legalábbis- az egész túra egyik legkönnyebb és legbiztonságosabb része volt.
Embere válogatja, mert számomra az extrém sportot a még el nem olvadt lejegesedés jelenti a hegyi ösvényeken, ez számomra nagyon balaesetveszélyes. A sárban csak nehéz haladni és persze nem lesz utána bizalomgerjesztő látvány az ember, de nagyságrendekkel biztonságosabbak az ösvények- szerintem.
Jó lenne már ha tényleg itt lenne! Sajna én az időjárásjelentésben még elkeseritő híreket hallottam: még egy hétig tél lesz utána meg mindenfele sár! A hegyekben meg főleg! A hó nem érdekel abban lehet gázolni, de nyakig sárban kirándulni az már extrém sport!
Én is arra jártam akkor , próbáld ki ezt is: Hűvösvölgy Nagy-Hárs-h. János-h. Csacsi-rét Piktortégla-üregek Sorrento Meteor-szurdok Mammut-fenyők. A feleségem imádja:-)
Ma egy nagyon jó "egyszerű" túrát tettünk a Budai Hegyekben. Budaörsről indultunk, felmentünk a Remete barlanghoz és a mellé emelt templomhoz a Kő hegyre, majd visszaereszkedtünk a falu határáig, és tovább a kálváriához, onnan a piros csíkon Makkosmáriáig, majd egy darabig a sárga csíkon, végül a zöld kereszten fel a Normafához. Az út nagyon szép volt, különösen az elején, mikor még sütött a nap, jól ki is melegedtünk a hegymenetben. Az utat végig hó borította, találkoztunk szánkózókkal, síelőkkel, a Normafánál csúcsforgalom volt :).
Kb. 10 óra tájt indultunk Budaörsről és f2-re értünk a Normafához.