A hyundai kombinált gépet én nem ajánlom, mert elég rossz konstrukciónak tűnik. A maró feltétről hiányzik a finombeállító tekerőgomb, amivel a főorsót lehetne finomam mozgatni. A tárgyasztal a keresztszán kis felülete, amire max egy kis satut tudsz rakni. A hossz irányú mozgást az eszterga hosszkerekével lehet mozgatni amivel szintén nem lehet finoman mozgatni.
Azt néztem, hogy a kombinált gépet át kell szerelni, viszont az meg se fordult a fejemben, hogy oda-vissza szerelgetem egy alkatrész gyártása közben. Általában vagy esztergálnom kell, vagy marni, ilyen kombinált alkatrésszel nagyon ritkán volt dolgom.
Azért tetszett meg a kombinált kialakítás, mert egy kisebb szobányi pici műhelyben amúgy sem túl sok lehetőségem van, illetve nem csak a gép(ek) lennének bent, hanem egy satupad, meg a többi szerszám stb is, szóval a helyem elég korlátozott.
Ha a DM130 marógépet egy 500C esztergával kombinálom, akkor az helyben sokkal többet foglal el.
Mik azok a gépek, amiket érdemes még megnézni, mert hasonló árban és méretben mozognak? Ha jobban jön ki árban, akkor nem zárkózom el attól sem, ha külön van a két gép.
Én a KTI-ben Emcomat 7 gépen dolgoztam. Kísérleti, kutatási és maszekolási dolgokat. 2 egyforma dolog nem volt. Kitaláltam, megfaragtam, a hegesztőnek odaadtam (híd labor). Elvittem a Sasad fémszóróhoz, lefújták arannyal/rézzel?. 25 év után pl egy mérőkocsi még mindig ment, hóba, sárba. Ha valaki sokat mar, az nyilván nem ez a gép. Ez nem pénzkeresetre való, hogy megélj belőle. Egyébként a cseheknek is van valami ilyesmije. Már nem emlékszem a nevére, pedig rendszeresen küldték a katalógust.
A kombinált gépet szerintem azért gondold át, mert nem igazán praktikus - viszont ahhoz képest meg drága. A HYD250 azért egy két mázsás, nehéz gép, és a maró feltéte gyakorlatilag azonos a HYD-DM130 maróval. Én az egy kategóriával kisebb SIEG hasonló kombinált masinával tettem egy kísérletet anno, de egyértelmű lett, hogy ha tényleg dolgozni akarok velük, akkor szét kell a két funkciót választani - a kombinált gépen ugyanis a keresztszánt kell maróasztalnak használni, a késtartót minden alkalommal leszerelni, korlátozott, mi szerelhető fel a helyére, korlátozott a mozgástartománya is, miközben nekem meg órás tokoknál olyan munkafázisaim vannak rendszeresen, ahol esztergálást és marást kétszer-háromszor is kell párhuzamosan végezni - sokszorosan több idő volt a szerelgetés, mint maga a munka, és bizonyos dolgokat nem tudtam befogni, mert nem volt hozzá eszköz - elment az egésztől a kedvem.
Egy HYD300-as kis esztergával meg egy egész kicsinek számító Proxxon FF230 maróval meg kényelmesen meg tudom ezeket oldani, a C45, de még szívósabb acél sem gond (megfelelő kések-marófejek kellenek), egy "valódi" marógép síkasztalján rögzíthető bármilyen gépsatu, osztó-asztal, amik egész jó áron beszerezhetők.
Mellesleg egy HYD300-as kis eszterga meg egy HYD-DM130 maró együtt is kb: a felébe kerül mint a HYD250 - a maró pedig jóval többet tud - igaz, ez az eszterga picike, azt neked kell tudni, mekkora csúcstávolságra és átmérőre van szükséged maximum - de még erre az esztergára is feltehető 125-ös tokmány is (nekem bőven elég a 80-as, viszont a gyári 3 pofásak használhatatlanok, csak 4 pofással tudok dolgozni), és kapható millió kiegészítő. És gyors késbefogó nélkül ma már nem is lenne kedvem az egészhez, egy-egy toknál 4-5-6 alkalommal cserélek kést, külső-belső megmunkáláshoz, ha minden alkalommal szerelgetni kellene...
Ettől féltem, hogy kialakítása miatt nem jó marni a fúrógép, de volt egy olyan kósza gondolatom, hogy a régi gépekben volt anyag, hátha azok jobbak, de akkor elengedem ezt a dolgot.
Tycon2 Köszi a tippet, ez a Hyundai HYD-250C Fúró-maró esztergagép még helytakarékos is lenne.
Egy pici alsóépületem van, oda szeretnék magamnak egy pici műhelyt, hogy ha épp van valami agymenés akkor azt meg tudjam csinálni. A c45 az a plafon lenne, ha valami nagyobb alkatrész kell, arra úgyis keresek valakit, pl az emelőpogácsákat az autóhoz vagy a motorhoz az extra nagy lánckereket nem magamnak gyártom, de apróbb dolgokat biciklihez, pl tengely adapter, vagy a legutóbbi feladat a műszerfalból kiszedett vakdugóba egy kapcsoló bemarása volt, azt se reszelni kellett volna, szóval ilyen apróbb hobbi dolgokra kellene.
Köszi mindenkinek a segítséget, ha esetleg van valakinek eladó Hyundai HYD-250C gépe vagy valami hasonló kombinált gép azt mindenképpen jelezze, mert vevő lennék rá.
Jedlik rácsmetsző gépéről adalék, hogy felfogadott egy fiatal segédet, aki el akarta lopni a rácsmetsző gép "titkát", hogy levédesse, és gyártsa. Emiatt stikában szétszedte, és aztán soha nem tudták úgy összerakni megint, hogy olyan finom metszéseket tudjon, mint eredetileg.
Elképzelhető az is, hogy az Aliexpress eladónak van európai raktára és EU-s adóregisztrációja, és a terméket már a megvásárlása előtt szabad forgalomba helyezte az Unióban, ez a megoldás nagy értékű műszaki cikkek esetében gyakori. Ez esetben a vásárlás miatti vámkötelezettség már nem merül fel, a számla közösségi adómentes értékesítésről kell szóljon, az eladó és a céged közösségi adószámát feltüntetve, és ebben az esetben a könyvelőd a bevallásban felszámítja a beszerzésre az ÁFA-t és a levonható rovatba pedig beírja a levonható részt. Ha teljes a levonási jogod, akkor ennek az ügyletnek nulla lesz az ÁFA egyenlege.
Az optikai rácsait a wikipédia szerint még az 1960-as években is használták, ami egész elképesztő, mint ahogy az is, hogy villanymotorral (szintén saját találmány, mindenkit megelőzve a világban) hajtotta a gravírozógépét
Eredetileg a találmányát, "villámdelejes forgonynak" nevezte el.
Hát igen. Jedlik egy nagyon szimpatikus fickó a magyar tudománytörténetben. Az Asbóth Oszkár féle szélhámosokkal szemben tényleg büszkék lehetünk rá.
Az optikai rácsait a wikipédia szerint még az 1960-as években is használták, ami egész elképesztő, mint ahogy az is, hogy villanymotorral (szintén saját találmány, mindenkit megelőzve a világban) hajtotta a gravírozógépét. Valamikor az 1870-es években!
De a legnagyobb találmánya azért mégiscsak a szódavizes palack és a fröccs.
Moore-ral tele a net. Ezt az orokseget nekunk kellene apolnunk, vilagga kurtolnunk. Na persze, kereshettem volna tobbet is, de ennyi alatt is elo kellett volna kerulnie...
"0.3mm-es furatokat is lehet üzemszerűen csinálni."
Érdekes. Egyszer láttam fúrógépet 0,2-0,3-as furatokhoz (NyÁK-ba), de az 27000-el forgott.
"a Moore nevű csávó egyébként egy egész könyvet írt"
Jedlik Ányos is írt egy hosszabb tanulmányt arról, hogy lehet olyan orsókat készíteni, amivel több ezer vonalat lehet húzni 1mm-be egyenletesen! Amikor optikai rácsot készített.
Az Aliexpressel chaten keresztül egyeztetned kell, hogy vállalkozási fiókot szeretnél nyitni. Ezt a robot chattel nem tudod elintézni, csak akkor, amikor megjelenik az hogy csevegés ügynökkel most. Megbeszéled az ügynökkel és 3-5 munkanap elteltével kapsz emailt az Aliexpresstől, amiben van link arra, ahol megadhatod a céges adószámodat. Onnan látod, hogy sikerült, amikor már ÁFA nélkül jelennek meg az árak neked az Aliexpressen (alacsonyabb az ár és nincs odaírva, hogy "Price includes VAT".
Számla letöltése: A rendelés részleteiben kell legyen invoice letöltés ablak, ott töltöd le a számlát. Ha nem tudsz számlát letölteni, akkor az "Ali Invoice FREE" Chrome bővítmény segít.
Az a lényeg, ha vállalkozási az Aliexpress fiókod, akkor ÁFA-mentes számlát kapsz az Aliexpresstől, Magyarországon kell vámoltatnod és megfizetned az ÁFA-t (vámot és vámkezelési költséget) és mint import áru a bevallásodban tudja a könyvelőd levonásba helyezni az ÁFA-t.
Ez csak akkor működik, ha ÁFA-mentes számlát kapsz, ha ÁFA-t tartalmaz a számlád, akkor annak ÁFA tartalmát nem tudod visszaigényelni, mert az Aliexpress ebben az esetben úgy számlázott, mint ha egy magánszemély vevő lennél és akkor buktad az ÁFA-t. Ebben az esetben Te mint magánszemély tudod eladni a portékát a cégednek egy adásvételi szerződéssel, amiben nem lesz ÁFA. (Ennek az adásvételnek bizonyos esetekben lehet a számodra adóvonzata, ingó értékesítésnek számít.)
Nem tudom, mi a magyar neve ezeknek, de angolul "jig borer"-nek hívják, és lényegében szuperprecíz marógépek, nagyon robusztus, merev felépítéssel, igen pontos főorsóval, vezetékkel és skálákkal.
Valóban leginkább a "fúrás" a fő funkció, de csak azért mert a furatok pontos helye szokott a leginkább kritikus lenni.
Fel is van erre készítve. Pl. a főorsónak mindig van egy nagyon finom előtolása.
Ezzel a konkrét géppel 0.3mm-es furatokat is lehet üzemszerűen csinálni. A másik véglet: kiesztergálófejjel a max. ajánlott átmérő 65mm.
De ettől még ezek teljes értékű precíziós marógépek, amik persze nem a giga anyagleválasztásra vannak kitalálva.
És vannak ennél jóval nagyobb jig borerek, amikbe simán be lehet fogni akár egy 200-as homlokmarót is.
Európában a SIP és ez a Hauser volt(*) a két nagy gyártó (a SIP a nagyobb), mindkettő svájci.
Amerikában a Moore a nagy név.
Ez a Moore nevű csávó egyébként egy egész könyvet írt "Foundations of Mechanical Accuracy" címmel arról, hogyan kell ilyen mikron pontosságú marógépet csinálni nulláról.
Ezt a könyvet mindenkinek melegen ajánlom, akit érdekel a metrológia. A könyv fele a hántolásról és az etalonok készítéséről szól.
(*) Azért "volt", mert manapság nem igen használnak ilyen gépeket: a precíziós CNC marógépek kiszorították őket a használatból.
Azt szeretnem kerdezni, hogy vasarolt mar valaki cegesen az Aliexpressen? Ha igen, hogy csinalta, mert a konyvelom kijelentette, hogy az nem szamla amit onnan sikerult letoltenem.
A pneumatikus szerszámcsere szerintem hobbi szinten tényleg nagy lépés.
És a dolog a főorsóval kezdődik.
Én egy HBM BF-28 Profi Variót használok pár éve. Ez egy viszonylag ritkább típus.
A lényeges különbség az elterjedtebb BF-25 –höz képest, hogy a főorsó hajtásban nincs fogaskerék áttétel. A kisebb és a nagyobb fordulatszám tartomány közötti váltás kétlépcsős Poli-V szíj áttétellel hozható létre. Ez igényel néhány percet, de cserébe, csendes, simán futó főorsót ad. Olyan környezetben működik, ahol nem mindegy a zajhatás. Nagyon szeretem.
Egyedül a „hosszú kúpos” MK3 szerszámcsatlakozás / szerszámcsere, amivel nem vagyok kibékülve. Viszont sokféle szerszámhoz, olcsón hozzá lehet jutni, MK3 szárral.
A pneumatikus szerszámcserére számítva egy kb. ISO 30 csatlakozású gép lenne az ideális.
A HBM BF-30 már ilyen. Kicsit nagyobb, drágább is, viszont csak fogaskerekes hajtóműves kivitelben volt elérhető. A szerszámozása is költségesebb.
Ezek miatt, annak idején számomra a BF-30 kiesett.
Ma lehet, hogy mégis ezt választanám.
Jó lett volna valahol élőben meghallgatni milyen hangosak is azok a fogaskerekek.
Ezek a kisgépek jellemzően morse csatlakozásúak. Nem mindegyik alakítható át orsócserével BT30-ra egészségesen, mert ha karcsú az orsó az alsó csapágynál, akkor az csak a kinyúlás rovására mehet. A BT30-45' behúzó "tulipán" kb. 20-as furatot kíván meg az orsó aljában - nagyobb a helyigénye, mint az mk3-nak - hosszában is. 30-as ISO-kúp esetén meg még rosszabb a helyzet.
Nekem ha vennem kellene fúró-marógépet mindenképpen olyat vennék amin van pneumatikus szerszámcserélő , az alkatrészgyártás legidegesítőbb része a szerszám csere , legalább is számomra.
Bár ha jól tudom át is lehet alakítani a régi gépeket is.
Kisebb dolgokra, (reteszpálya, tengely lapolás, stb.) acélban is hatékony, de ha nagyobb mennyiségű anyagot kell leválasztani, akkor lassú a folyamat. (Előtolás, gyorsjárat hiánya.) Rendszerint a durvább darabokat elhordom nagyobb gépes környezetbe, legalább nagyoltatni.
Szia! Fúrógéppel marni az nagy szerencsétlenkedéssel jár. (tapasztalat) Tervezésüknél nem volt szempont az oldalirányú erők felvétele - ebből kifolyólag rosszul is viselik azokat. Sem az oldalirányú merevsége, sem az orsó oldalirányú futáspontossága (csapágyazás, megvezetés) nem éri el a maráshoz elvártakat. Már az alutól kisebb szilárdságú anyagoknál is képes a deformáció mértéke meghaladni az észszerű forgácsvastagságot, ami ellehetetleníti a műveletet. Szerintem bármilyen eredetileg marásra is tervezett asztali gép jobb választás.
"Mekkora átmérővel, kb milyen fogásmélységgel birják ezek a kis gépek az alut, illetve a c45-öt?"
Szerintem kicsi lesz neked ez a 40Kg-os csöppség...
Szeretnék otthonra egy kisméretű esztergát, illetve egy marógépet.
A maróval kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e egy Dunavecsei fúróra pl egy Vevor asztalt tenni, vagy inkább egy Hyundai HYD DM130 méretű gépet keressek helyette? Melyik lenne a jobb választás? Főleg alu lenne forgácsolva, de néha kis fogással pl c45 is. Mekkora átmérővel, kb milyen fogásmélységgel birják ezek a kis gépek az alut, illetve a c45-öt?
Esztergából szintén valami hasonló meretűt keresnék.
Van egy néhány oldalas leírásom a viszkozitásról a Magyar Szabványügyi Hivatal kiadásában. Ebben szerepel egy táblázat a Engler-viszkozitás és a kinematikai viszkozitás összefüggéséről. Ez az:
Ez alapján 16 vagy 22 cSt viszkozitású olaj felelne meg. A már felsorolt olajok mellett még tudom ajánlani az OEST MEHRZWECKÖL 22 -t, amit itthon is be lehet szerezni talán kisebb kiszerelésben is, pl itt: https://www.z-oil.hu/oest
