Igen, a Szamuely Tibor Gépipari technikumban volt a gépműhelyben (Szolnok, utolsó technikus) egy 2.5 méter átmérőjű lendkerékkel egyhengeres sűrített levegős indítású motor. El tudta látni a gépműhelyt a generátora. És egy másik motor meg generátorral, ha beszóltunk az Elmünek, rá tudott termelni a hálózatra, és akkor meg tudtuk csinálni gyakorlaton a sötétre kapcsolást a hálózati 50 hz-re. Beszólni azért kellett, mert ha lekapcsolt hálózatuk van javítás miatt, a fogyasztó felől nem várnak táplálást.
A levegős indítást általában a nagy! hajó motoroknál alkalmazták, mert ott nem volt forgás irány váltó. Ha hátramenetbe szerettél kapcsolni, akkor le kellett állítani a motort, és a másik forgásirányban újraindítani. Az orosz harckocsiknál a zord idő miatt találták ki ezt a biztos indítást, mert az akkuk nem lettek volna képesek beindítani a motorokat. A tigrisek meg benzinesek voltak, így nekik elég volt ha a nagy lendkereket lendületbe hozták, amit az indító személyzet kurblizott fel. A repülőgép csillagmotorok is így indultak. Pl. AN2-es gép. Csak ott villanymotor pörgeti a lendkereket.
Ebből az oroszok hármat raktak egymás mögé, több hajóban!
Ha jól tudom a sűrítettlevegős palackos indítás egy másodlagos "biztonsági" kényszeralternatíva volt , mert visszatermelni nem tudott, sem palackra, sem tartályra - a "nagydízeleknél" is rendszerben volt, mert ,ha a "atombuli" miatt perpill döglött az elektronika, akkor legyen még egy esély...
Az energiatárolós indítók egyébként jó cuccok, az emberi erő pillanatnyi csúcsteljesítményét képesek többszörözni, az időtartam elnyújtásával. (kenyérben ugyanaz, de legalább kivitelezhető a folyamat)
A berántó madzagtárcsában ma már csak a kilincses divat, ami törik mint a ropi - a régi gépeken a lendkeréken volt egy golyós kúpos belsejű szabadonfutó, ami kis fordulaton, mint egy racsnyi működött, de nagyobb fordulaton a golyók kiszorultak a kerületre, a mechanikai igénybevételt, kopást megelőzően. Elnyűhetetlen szerkezet volt, azzal a szépséghibával, hogy össze tudott ez is rozsdásodni használaton kívüli időszakban, meg csak függőleges főtengelyhez való. Ennek bordástengelyes kapcsolata volt a berántó tárcsával. Ha bontok hasonlót, majd lefotózom, videózom.
Zsigulin körmös anya van. És keresztcsapos kurbli. Egyébként mint írtad, önindító fogaskereke. Vastag edzett aggyal. A T100 lánctalpas dózernek pl kismotor berántós indítása volt.
"1. Jawa motoromon volt berugókar"- az enyémen még most is van :-)
"2. A bicigli kontra agyban van szabadonfutó." Ilyenem lett közben, tetszés szerinti irányba beállítható a "szabadonfutása"- egyelőre ezzel próbálkozok.
Igazad van, de több gépem is van, amit feltekert madzaggal indítok. Kéne rá köröm+ ami a kurblit megvezeti, vagy arra gondolsz, hogy köröm, ami úgy van kialakítva, hogy mély zsákfurattal rendelkezik és a fúrógépbe befogott párjából viszont vezetőcsap lóg ki? Ez nem rossz ötlet, akkor ilyen köröm kéne minden érintett gépemre az anya helyett? Nem rossz, elgondolkodok! Az esztergálást megtudom csinálni, a körmöket meg sarokköszörűvel is meglehet oldani :-)
"...lendkerék felőli oldalon a berántó mechanizmus alatt már adott a szabadonfutó." Nem igazán értem! A harang, amibe a berántó szerkezet körmei beakadnak, az a főtengelyen van, magára a berántó szerkezetre gondolsz?
"...már említett billenőtestes szabadonfutó,"-hol említett?, ezt megint nem tudom mi?
"Létezik olyan csapágy, ami csak egy irányban fut szabadon. A másik irányban fékezve van." Csapágy?-nem elírás, ilyenről nem is hallottam, tudsz küldeni valamit erről?
Nézegetem a kis szalagfűrészeket . Találtam egy átmeneti megoldást ,ahol a szögben nem fordítható géptestet ,mégis fordíthatóvá tették , egy plusz talp beiktatásával. Azt mondjuk sehol nem látom hogy 45 fokban el lenne állítva ,mert alapból úgy néz ki akkor rávágna a satura . De lehet hogy tévedek és csak látszat .
Mivel a kis einhelnek nincsen talpa , hát akkor már ezt a talpat is legyárthatom ,szinte mindegy .
Na persze méret nincsen ,és azért nem mindegy .
Ja és beugrott a csiga hajtás meglévő menetes része ,beeshetett az eszterga mögé ,vagy a forgácstálcába , és nem bányásztam ki rögtön ,és hát kiesett ez a dolog ... Na majd bemászok ,mert esz azért a fene ,hol lehet .
Ebből kifolyólag azért látszik hogy nekiálltam egy új csigának ,amiből lefejtőmaró akart lenni .
De nem akart sehogy stimmelni a beállított emelkedés ... na ja modulmenethez kell cserekereket cserélni ,csak rájöttem idővel ... :( De az a cserekerék persze pont nincsen meg ...
Na elkezdtem ,zártszelvény ívelő görgőt akkor ügyetlenkedni ,és a leesett csiga jól elfelejtődött ... :)
Én mi lenne , ha egy indítókörmöt készítenél a főtengely végére . Nem vagyok híve az anyát forgatni dugókulccsal . Láttam már letört - legyilkolt menetes részt főtengely végén .
A kb. 3,5Hp-s és nagyobb B&S kapálógépeken/ fűnyírókon a lendkerék felőli oldalon a berántó mechanizmus alatt már adott a szabadonfutó. A bordás csonkba képezhető egy belsőkulcsnyílás és a bádog fedélre is egy furat, hogy az hozzáférhető legyen... Gagyibb cuccoknál jó lehet a robogóknál is használatos, már említett billenőtestes szabadonfutó, de az a kenésre nagyon kényes. A bendixes megoldás is jó. Én inkább a nyomatékhatároló irányába kacsingatnék, ami bonyolultabb téma, mert mi történik majd, ha véletlen visszarúg indításkor a moci? (Ugye, amikor tör-zúz-szakit meg két hétig táppénz lesz...)
Létezik olyan csapágy, ami csak egy irányban fut szabadon. A másik irányban fékezve van. Tehát indításkor meghajtja a dugókulcsot, de ha beindul a motor, akkor szabadon tud futni.
Nem forgácsolás, sőt komoly forgácsolási munkát nem is szeretnék belefektetni. Itt sokat látott/próbált emberek vannak, ötleteket szeretnék kérni! Kisteljesítményű benzinmotorokat (ami van fűnyírókon, kapálógépeken stb.) szeretnék indítani villanymotorral. Ehhez van nagy nyomatékú, lassú fordulatú, hálózati, nem ütvecsavarozó, csavarbehajtóm. A csavarbehajtó tokmányába szeretnék valami szabadonfutó szerűséget befogni, aminek végén lehetne a dugókulcsot cserélni, a motor főtengely végén lévő anya méretének megfelelően. Arra is gondoltam, hogy rossz önindító forgórész tengelyvégét levágva, a bendix fogaskerékhez hegeszteni a dugókulcs hajtó vas négyszögét, így a motor beindulásakor le is rúgná magáról a dugókulcsot?!
Ez a kis Einhell meglepett, hogy ilyen masszív öv. kialakítású. Tényleg nagy kár, hogy ilyen hiányos. Ha nulláról akarnál építkezni, azonnal biztatnálak, hogy nosza, ez jó alap. De a havertól megszerezni sem volna hiába való. (Dobj ki valami mást :).
Most néztem a német ebay -n. Egyet hirdetnek, keveset használt, komplett, tényleg nagyon szép állapotban, 2007-es gyártás. 150 EUR. Hihetetlen. Csak hogyan kerülne haza.
No ,itt a keretes gép is , hát brutális méretű valóban a csigahajtása .
A kicsinek még a csigáját sem találom ,de fejből talán 4 tpi de lehet butaságot írok . Maga a bronz kerék 21-24 fog körül talán .
Köszönöm a segítő szándékot ,de nem sürgős , csak rendet kellene már tennem a dolgaimban .
A kis einhel azért tiszta vasöntvény és elég komoly súlya van .
Haver komplettet vett a méhben , 40 ért adná ,megnézem majd . Egy pótalkatrész csigakerék is 20 volt legalább míg lehetett kapni .
Most ,fellángoltam megint a nagyobb szalagfűrész iránt is , az komoly ipari gép , az asztalát helyre nyomkodtam már régen ,megfogták csipegető kanállal .
Légy szíves leskiccelni és beméretezni vagy konkrét típust írni!
Nem Te vagy az egyetlen, aki a "mentsük meg a kohótól / még jó lehet valamire" témájú gyűjteménnyel rendelkezik. Az is előfordulhat , hogy valamelyikünknél ott hánykolódik a sifon hátuljában a pótalkatrészed, amihez akár baráti alapon hozzájuthatnál, csak képtelenek vagyunk azt beazonosítani. :)
Utolsó mondatodhoz: Azért is használódnak el a kisgépeken hamarabb, mert fajlagosan jobban igénybe vannak véve, nagyobb a kihasználtság.
Gondolná az ember, hogy kisebb gépen ugyanahhoz a keresztmetszethez arányosan kisebb erők is járnak, csak részigazság. Ahhoz, hogy jó legyen a lap élettartama, (keresztmetszet, anyag, fogosztás ugyanaz) szinte ugyanúgy illik tolni. Gyakorlatilag annyival kisebb erő, amennyivel kisebb nyomot visz a karcsúbb lap. Itt a nagy:kicsi , kb. 4:3 az arány (0,9-es vagy 0,65-ös lap). A hajtómű tartalék terhelhetőségében (nyomaték) viszont oriási a különbség - még akkor is, ha kalkulálunk a kétszer akkora kerék = dupla nyomaték tényezővel. A nagyok sokkal nagyobb vágandó keresztmetszethez vannak felkészítve és hacsak nem célgépként használják azokat kifejezetten nagyvasak vágására, hanem mindenesnek is, akkor üzemük túlnyomó részét a méretükhöz képest könnyebb terhelési viszonyok alatt tudják le, mint a kicsik.
Hatbetűs szó.
