Miért is írják a magyarok hosszú ó-val az Euro-t?
Ez egy pénznem, több ország közös fizetőeszköze. Bevezetésekor szabályzatban rendelkeztek az írásmódjáról mégis egyes országokban nem úgy írják ahogy abban a szabályzatban áll. Miért?
Kinek mi a véleménye: Euro vagy euró?
A helyesírás a brosúra alakot fogadja el. Az idők során azonban sokféle alakváltozatban előfordult, a legjellegzetesebbek: brosűr, brossúra, brosüra, brozsúra.
A brosúra írásmódján már a beíráskor is elgondolkodtam egy kicsit, mert nekem is hosszú s jön a nyelvemre. Tényleg, melyik változat helyes? Az attasét azonban — talán a francia íráskép hatására is — hosszú t-vel mondom s írom (bár elég ritkán).
De van különbség - az, hogy míg BiH-nek van saját valutája (konvertibilis márka :-)), addig Koszovó esetében ugyanaz a helyzet, mint Montenegroval - lemondtak a saját valutáról, és DEM-et (ill EUR-t használnak) Kb. hasonló a helyzet, mint Libériában, ahol az USD a hivatalos fizetőeszköz.
Én meg notóriusan brossúrát és atassét mondok, és nagyon nehezemre esik, hogy ne így is írjam. Hogy a brokkóliról ne is beszéljek (aminek a korai = 18. századi) adatai egyébként brókóli formájúak leginkább (a növény magyarországi jelenléte és vele együtt a szó egyébként utána szűk kétszáz évre felfüggesztődött, de hivatalosan most is a spárgkel névre hallgat).
Kedves rumci, miket nem írsz... Amúgy nekem az "únió" írásmódról pl. 50-es években megjelent brosúrák jutnak eszembe, ott ugye nagyon dívott a "Szovjetúnió" írásmód. Mindenesetre rejtély számomra, hogy LvT miért írt többször is - tehát következetesen - úniót, amikor nagyon jól tudja, hány brosúrával túlvagyunk már ezen a szokáson (azt, hogy Te szellemeskedve védelmedbe veszed ezt a sajátos úzust, az az Irántad való tiszteletem, no meg a probléma relatív irrelevanciája miatt nem kommentálom).
> Mióta van Montenegró vámunióban Olaszországgal???
Mint írtam: a vámúnió teljesen más kérdés. Viszont erősen pénzügyi únióban van vele.
Ez érdekes meglátás, főleg, ha tudjuk, hogy Monenegro másik neve Crna Gora és Jugoszlávia egyik tagállama. (azaz manapság Szerbia & Montenegro) Eurót használnak, mert még a korábban bevezették a DM-et fizetőeszközként, aztán amikor megszünt a DM, €-ra tértek át.
Nyilvánvaló, hogy el akarják kerülni a bankjegycserét, azért van ez a korábbi határozat, de könyörgöm: Bulgária csatlakozásával így is, úgy is lesz egy harmadikféle, cirillbetűs szöveg, nem? (Hasonlítani hasonlít, de még ha bolgárul eurot írnak is, nem evrot - a csuda tudja -, az omega attól görög marad. Jó, hogy ez még odébb van, de
mégis...) Ráadásul a cirillbetűs nyelveknél teljesen elfogadott, hogy a latinbetűs márkaneveket, rövidítéseket, intézményneveket stb. latin betűkkel szúrják be: ha ez lesz a megoldás Bulgária esetében - miközben saját nyelvükön írják cirillbetűsen - akkor miért ne lehetne a lett, a máltai és a magyar is "elhajló"? És mi lesz az Európai Központi Bank nevének a rövidítésével. Most van a BCE ECB EZB EKT és EKP - akkor az változatlan marad?
Látom, Monaco tényleg Franciaország kontójára veret pénz. Akkor viszont a kérdés az, hogy mi a különbség Vanuatuval. 1980-ig brit-francia kondomínium volt, még szorosabb unióban volt két akkori EU-s (EK-s) taggal is, mint Monaco. A szerzett jogokkal ők is érvelhetnének, meg számos más terület is. Kétség kívül itt csak a ki kedvesebb kutyánk kölyke effektus játszhat szerepet, miért Monaco igen, Vanuatu nem.
Amúgy szerzett jogok: mi itt máig firenzei pénzt használunk. Ez elég tradíciódús szerzett jog. Talán megkérhetnénk az olaszokat, hogy adjanak a kontójukból…
Szépek az érmékről készült képek, köszönet érte. Kár, hogy az ott ábrázolt két államfő már nincs az élők sorában. Bár összességében több hónapot töltöttem Rómában, talán csak egyszer akadt a kezembe vatikáni érme (és az sincs már meg), így külön értékelem a vatikáni euróérme bemásolását.
Annyiban hadd igazítsalak ki, hogy a három szóbanforgó törpeállamot (sit venia verbo) nem helyes "nem eurózónás tagállam"-oknak nevezni, mert egyrészt nem tagállamai az EU-nak, viszont az eurózónának tulajdonképpen (legalábbis de facto) tagjai.
Azt már inkább LvT-től kérdezném, hogy az unió szót mióta kell (?!) hosszú ú-val írni.
A vám- és pénzügyi únió nem tartozik ide. A vámúnió teljesen más, a pénzügyi únió pedig nem egyenlő felek kapcsolata volt. Régi jogok sincsenek, mivel a Vatikán és San Marino nem az olasz kontó terhére verethet érméket. Monaco sem a francia terhére. Most pedig önálló jogalany módjára teljes sorozatokat verhetnek, anélkül hogy tényleges jogalanyok lennének.
Sőt Svédország hiába EU-tag, nem készíthet eurót, mert nem tagja az eurórendszernek. Ugyanígy az EKB honlapja szerint csak 12 tagja van az euróövezetnek. És ezen a 12 tagon kívül mindenki más csak felhasználhatná az eurót, mint pl. Montenegro.
Más lenne persze a helyzet, ha Monaco (és a többiek) sem csupán pénzügyi únióban lenne az EU-val, hanem az eurórendszer tagjai is lenne. De nem az.
> Mióta van Moldávia vámúnióban Romániával?
A vámúnió nem feltétel, sem a hiánya, sem a megléte. Viszont bármikor dönthetnek úgy, hogy pénzügyi únióra lépnek, és akkor Moldávia már régi jogokra hivatkozva verethetne eurót anélkül, hogy az euróövezeti tagság felelősségét viselnie kellene.
Montenegróra utóbb én is gondoltam. Olasz neve van, sokáig Velence gyámsága alatt volt. Vajon az olaszok jogán ők is verhetnének pénzt? Berlusconi (vagy Prodi) kijárhatná ezt nekik?
Elnézést, hogy beleszólok e diskurzusba (pláne, hogy nem is nagyon értek a témához), de euróérmék veréséhez nyilván minimum az EKB (esetleg magasabb szintű EU szerv) engedélye szükséges.
Más, de meglepetéssel tapasztaltam, hogy saját pénzérmét verethet Monaco, San Marino és a Vatikán, holott nem is tagjai az eurórendszernek.
Az említett törpeállamok tudtommal "mindig is" - legalábbis hosszú évtizedek óta - verettek külön pénzérméket: "vatikáni líra", "san marinói líra", "monacói frank" érméket. Sőt valszeg andorrai (frank ill. peseta) és liechtensteini (Svájchoz kötődő frank) érmék is léteztek ill. utóbbi még létezhet. A törpeállamok ugyan nem tagjai az EU-nak, de az egyik (nagy) szomszédjukkal ill. most már az EU-val volt ill. van olyan megállapodásuk, hogy a megfelelő "nagy valutát" használják, és emellett saját érméket verethetnek.
Speciális volt Luxemburg esete, amely az egyetlen olyan EU (EGK) tagállam volt, amely egy másik ország (Belgium) valutáját használta (mint luxemburgi frankot: nem tudom, hogy ilyen bankjegyeket is nyomtak-e, de luxemburgi frank érméket mindenesetre verettek a nagyherceg képmásával), az euró bevezetése folytán azonban ez a specialitás megszűnt.
E problémák szempontjából nem irreleváns, hogy hagományosan ill. evileg eltér egymástól a pénzérmék és a bankjegyek természete: érméket az állam (eredetileg az uralkodó) veret, bankjegyeket - amelyek eredetileg bemutatóra szóló értékpapírok voltak - a (jegy)bank bocsát ki. A két értékhordozó közötti különbséget ma már jószerével csak az angol font bankjegyek tükrözik, amelyeken a Bank of England kormányzója ma is kinyilatkoztatja hagyományos ígéretét, miszerint I promise to pay the bearer on demand the sum of ...vagyis hogyfizet a bankjegy felmutatójának kérésre X fontot (amit durván az I. világháborúig az angol bank aranyérmékben meg is tett). Az olasz líra bankjegyeken is mindvégig állt hasonló, bár rövidebb szöveg (X lire pagabili a vista al portatore). Az érme és a bankjegy közötti hagyományos különbség miatt is ízléstelen volt, amikor az MNB 1991 körüli elnöke horribile visualáírta a 200 Ft-os érmét.
Végképp OFF, de talán érdekes lehet valakinek, hogy léteznek skót és északír (s talán walesi?) font bankjegyek is, amelyek az angol fonttal elvileg ekvivalensek, de azokat Angliában nem nagyon fogadják el (a bankok persze szó nélkül átváltják).