Miért is írják a magyarok hosszú ó-val az Euro-t?
Ez egy pénznem, több ország közös fizetőeszköze. Bevezetésekor szabályzatban rendelkeztek az írásmódjáról mégis egyes országokban nem úgy írják ahogy abban a szabályzatban áll. Miért?
Kinek mi a véleménye: Euro vagy euró?
Látom, Monaco tényleg Franciaország kontójára veret pénz. Akkor viszont a kérdés az, hogy mi a különbség Vanuatuval. 1980-ig brit-francia kondomínium volt, még szorosabb unióban volt két akkori EU-s (EK-s) taggal is, mint Monaco. A szerzett jogokkal ők is érvelhetnének, meg számos más terület is. Kétség kívül itt csak a ki kedvesebb kutyánk kölyke effektus játszhat szerepet, miért Monaco igen, Vanuatu nem.
Amúgy szerzett jogok: mi itt máig firenzei pénzt használunk. Ez elég tradíciódús szerzett jog. Talán megkérhetnénk az olaszokat, hogy adjanak a kontójukból…
Szépek az érmékről készült képek, köszönet érte. Kár, hogy az ott ábrázolt két államfő már nincs az élők sorában. Bár összességében több hónapot töltöttem Rómában, talán csak egyszer akadt a kezembe vatikáni érme (és az sincs már meg), így külön értékelem a vatikáni euróérme bemásolását.
Annyiban hadd igazítsalak ki, hogy a három szóbanforgó törpeállamot (sit venia verbo) nem helyes "nem eurózónás tagállam"-oknak nevezni, mert egyrészt nem tagállamai az EU-nak, viszont az eurózónának tulajdonképpen (legalábbis de facto) tagjai.
Azt már inkább LvT-től kérdezném, hogy az unió szót mióta kell (?!) hosszú ú-val írni.
A vám- és pénzügyi únió nem tartozik ide. A vámúnió teljesen más, a pénzügyi únió pedig nem egyenlő felek kapcsolata volt. Régi jogok sincsenek, mivel a Vatikán és San Marino nem az olasz kontó terhére verethet érméket. Monaco sem a francia terhére. Most pedig önálló jogalany módjára teljes sorozatokat verhetnek, anélkül hogy tényleges jogalanyok lennének.
Sőt Svédország hiába EU-tag, nem készíthet eurót, mert nem tagja az eurórendszernek. Ugyanígy az EKB honlapja szerint csak 12 tagja van az euróövezetnek. És ezen a 12 tagon kívül mindenki más csak felhasználhatná az eurót, mint pl. Montenegro.
Más lenne persze a helyzet, ha Monaco (és a többiek) sem csupán pénzügyi únióban lenne az EU-val, hanem az eurórendszer tagjai is lenne. De nem az.
> Mióta van Moldávia vámúnióban Romániával?
A vámúnió nem feltétel, sem a hiánya, sem a megléte. Viszont bármikor dönthetnek úgy, hogy pénzügyi únióra lépnek, és akkor Moldávia már régi jogokra hivatkozva verethetne eurót anélkül, hogy az euróövezeti tagság felelősségét viselnie kellene.
Montenegróra utóbb én is gondoltam. Olasz neve van, sokáig Velence gyámsága alatt volt. Vajon az olaszok jogán ők is verhetnének pénzt? Berlusconi (vagy Prodi) kijárhatná ezt nekik?
Elnézést, hogy beleszólok e diskurzusba (pláne, hogy nem is nagyon értek a témához), de euróérmék veréséhez nyilván minimum az EKB (esetleg magasabb szintű EU szerv) engedélye szükséges.
Más, de meglepetéssel tapasztaltam, hogy saját pénzérmét verethet Monaco, San Marino és a Vatikán, holott nem is tagjai az eurórendszernek.
Az említett törpeállamok tudtommal "mindig is" - legalábbis hosszú évtizedek óta - verettek külön pénzérméket: "vatikáni líra", "san marinói líra", "monacói frank" érméket. Sőt valszeg andorrai (frank ill. peseta) és liechtensteini (Svájchoz kötődő frank) érmék is léteztek ill. utóbbi még létezhet. A törpeállamok ugyan nem tagjai az EU-nak, de az egyik (nagy) szomszédjukkal ill. most már az EU-val volt ill. van olyan megállapodásuk, hogy a megfelelő "nagy valutát" használják, és emellett saját érméket verethetnek.
Speciális volt Luxemburg esete, amely az egyetlen olyan EU (EGK) tagállam volt, amely egy másik ország (Belgium) valutáját használta (mint luxemburgi frankot: nem tudom, hogy ilyen bankjegyeket is nyomtak-e, de luxemburgi frank érméket mindenesetre verettek a nagyherceg képmásával), az euró bevezetése folytán azonban ez a specialitás megszűnt.
E problémák szempontjából nem irreleváns, hogy hagományosan ill. evileg eltér egymástól a pénzérmék és a bankjegyek természete: érméket az állam (eredetileg az uralkodó) veret, bankjegyeket - amelyek eredetileg bemutatóra szóló értékpapírok voltak - a (jegy)bank bocsát ki. A két értékhordozó közötti különbséget ma már jószerével csak az angol font bankjegyek tükrözik, amelyeken a Bank of England kormányzója ma is kinyilatkoztatja hagyományos ígéretét, miszerint I promise to pay the bearer on demand the sum of ...vagyis hogyfizet a bankjegy felmutatójának kérésre X fontot (amit durván az I. világháborúig az angol bank aranyérmékben meg is tett). Az olasz líra bankjegyeken is mindvégig állt hasonló, bár rövidebb szöveg (X lire pagabili a vista al portatore). Az érme és a bankjegy közötti hagyományos különbség miatt is ízléstelen volt, amikor az MNB 1991 körüli elnöke horribile visualáírta a 200 Ft-os érmét.
Végképp OFF, de talán érdekes lehet valakinek, hogy léteznek skót és északír (s talán walesi?) font bankjegyek is, amelyek az angol fonttal elvileg ekvivalensek, de azokat Angliában nem nagyon fogadják el (a bankok persze szó nélkül átváltják).
Én nem tartanám nagy gondnak, ha a bankjegyeken nem lennének feltüntetve az államnyelvi alakok. A probléma ugyanis tágabb. Az euró jelenlegi leírásai ezt a feliratot grafikai elemnek tekintik; ilyen formán elég írástípusonként egy-egy idealizált grafikai forma feltüntetése. Ha viszont ezeket az értékjelölés részének tekintjük, akkor az 1 eurósnál nagyobb címletek esetén az alakváltozatok száma megnő, ugyanis pl. franciául, spanyolul stb. 100 euros, olaszul 100 euri, finnül 100 euroa formát kellene felírni.
Ha meg a bankjegyeken ezt problémásnak érezzük, az éken miért nem? A közös oldalakon mind az eurós, mind az eurocentes érmeken csak egy, latin betűs forma van feltüntetve. A görögöknek is csak a nemzeti oldalon lehetett rányomni a görög betűs alakokat. Viszont a görögöknek a görög felírás nélküli változatokat is fel kell ismerniük, hiszen el kell fogadniuk a máshol vert pénzérméket is. (A többiek viszont – grafikai elemnek tartva a pénznem jelölését – a saját nyelvükön nem tették rá, így a téren derogációt elért finnek 50 centesén sincs felírva: 50 senttiä).
Szóval szerintem elegendő annyi, hogy magyar szövegben magyarul írjuk a (saját jövendő) pénznem(ünk)et.
N.B. Egyébként új belépő esetén mindenképp módosulnia kell a bankjegyeknek, az Európai Központi Bank rövidítése ui. eddig rajta volt az összes államnyelvi rövidítéssel: BCE, ECB, EZB, EKT, EKP. Ha belépnek a szlovákok, akkor ehhez az államnyelvek egyenlőségének elve miatt vagy hozzá kell tenni az EÚB-ot, magyar esetén az EKB-t, lengyel esetén az EBC-t, ill. a máltai esetén a BĊE-t (bár ez nem biztos, mivel jelenleg rövidítésként a máltai nyelvű szövegek az angol ECB-t használják); a többi új nyelvet lefedik az eddigi rövidítések. Vagy – ellenkező irányú megoldásként – le kell venni ezt az elemet.
P.S. Más, de meglepetéssel tapasztaltam, hogy saját pénzérmét verethet Monaco, San Marino és a Vatikán, holott nem is tagjai az eurórendszernek.
Hát pedig általában úgy szokott lenni, hogy folyamatosan kivonják az elhasználódott bankjegyeket a forgalomból, és helyettük iktatják be az újakat (ugyanazzal az erővel, mintha a régiből nyomnának újabbakat). Ráadásul az talán a tipikusabb, hogy kisebb-nagyobb eltérések vannak is a forgalomban levő azonos címletek között (ha más nem, a jegybankelnök aláírása változik időről időre).
Azért az is vicces lenne, ha 25 nyelven írná rá, nem?
Abban egyetértek, hogy minden ország a saját nyelvén írja úgy ahogy a legjobban hasonlít az eredeti írásmódra, de azért a pénzt azt ne firkáljuk már össze 25 nyelven!
Nagy lesz a kavarodás. Nemcsak az euró bevezetése, hanem a magyar helyesírása is bizonytalan, mivel az alkotmány elutasítása új jogi helyzetet teremtett a kérdésben. A nyelvészek támogatnák a kormány kompromisszumos megoldását, de javaslatukra hivatalos választ még nem kaptak. Nagy lesz a kavarodás, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a kormány szakértői tervük szerint valóban engednek Brüsszel követelésének, és a bankjegyeken, valamint a hivatalos uniós dokumentumokon ékezet nélkül, azaz "euro"-nak írnák a közös európai valutát. Az MTA ugyanis az erről szóló őszi megbeszéléseken azt is javasolta, hogy a mindennapi életben (levelekben, közértekben, vagy éppen a sajtóban) maradjon meg a magyar, azaz az ékezetes írásmód - erősítette meg lapunknak Kiefer Ferenc, aki a megbeszélések idején az MTA nyelvtudományi intézetének elnöke volt. Ragozott formában azonban már mindig ékezettel szerepelne a közös pénz. Az átlagpolgár ebben az esetben tehát akár két változatban - euró/euro - is találkozhat a közös valuta írásával. Kiefer Ferenc ugyanakkor azt is elmondta, hogy javaslatukra még nem reagált a kormány. Györkös Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnökhelyettese a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a javaslatot megkapták, és mindenképpen válaszolni fognak rá. Azt is hozzátette viszont, hogy az írásmód jogi helyzete jelenleg függőben van. A már aláírt csatlakozási szerződésben ugyanis még az ékezetes változat szerepel, de az alkotmány sorsa - ennek aláírásához lett volna szükség a hivatalos írásmód megállapítására - jelenleg függőben van.
Köszönöm ezt a remek írást! Mégegyszer átgondolva az egészet, figyelembe véve az általad felhozott tényeket és véleményedet, azt kell mondanom, hogy ebben a formában igazad van!
Sok mindenre én sem gondoltam. Lehet, hogy már túl régen élek német nyelvterületen.
A görög felirat ΕΥΡΩ, vagyis ómegával írják omikron helyett (mivel ez jön ki az Ευρωπη kontinensnév csonkolásából). Ebből is látszik az asx-i megközelítés abszurditása, hiszen ha betűmegfeleltetésekről lenne szó, akkor bizony az Ο (omikon) jönne ki görögül is.
> Amire belép Mo., már meglesz a precedes, s rákerülhet egy új EURÓ felirat is a pénzre...
Ha csak ennyi lenne a gond, ezt nyugodtan lehetne tolerálni. A gond az, hogy az EKB igénye az, hogy minden magyar nyelvű hivatalos kormányzati dokumentumban *euro alak szerepeljen!