Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2005.11.25 0 0 147
Kvaziekvivalens allitas: En matol, ellenkezo helyesirasi szabaly megjeleneseig, nem fizetek adot.
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.25 0 0 146

Kedves Mindenki!

 

Ma kaptam az alábbi levelet a HUTERM levelezőlistán:

 

Szervusztok!
Tájékoztatásul közölném, hogy szept. 16-tól a Magyar Nemzeti Bank -
ellenkezõ kormányrendelet megszületéséig - minden kiadványában átvette
a közös valuta általunk is használt írásmódját.

Ennek értelmében önálló szóként „euro" a helyes írásmód, a toldalékkal
ellátott alak hosszú ó-val (pl. „euróval"), míg az összetett szó
(pl. „euroövezet") rövid ó-val írandó.

Mindenkinek jó hétvégét kívánok!
Üdv:

Kertész-Farkas Csaba
fordító
Európai Központi Bank

 

Kis Ádám

chabie Creative Commons License 2005.11.21 0 0 145

Ádám Bátyám !

 

Mielőtt leborulok nagyságod előtt,fentebb emelem vöröslő zászlamat és fennhangon

 

kiáltom : NEKED PEDIG IGAZAD VAGYON !!!

Előzmény: Kis Ádám (144)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.21 0 0 144

Vale, szép magyar nevű chabie!

 

A fóliáns az magyarabb, mint a fólió?

Az ÉKSz2 mind a két szót felveszi, a fóliáns eszerint "ívrét alakú könyv", a fólió pedig az "ívrét".

 

Érdekes a második jelentés is:

 

fóliáns: Nagyméretű, régi könyv.

 

fólió: Ilyen alakú könyv (t.i. ívrét).

 

Ezek a jelentések nem azonosak. Mindenesetre a Shakespeare-irodalom nem a fóliáns szót használja, hanem a fóliót.

 

 

Szóval, mirgum, burgum?

 

Ádám

Előzmény: chabie (142)
rumci Creative Commons License 2005.11.21 0 0 143
Drazsé = trágya.
Előzmény: chabie (141)
chabie Creative Commons License 2005.11.21 0 0 142
irgum-burgum :)))
chabie Creative Commons License 2005.11.21 0 0 141

folio = FÓLIÁNS !!!

 

Azt a jó édes anyanyelveteket...

rumci Creative Commons License 2005.11.20 0 0 140
Akkor már finomíthatjuk tovább, hogy voltak jó kvartók és rossz kvartók is. A Shakespeare-filológia számára mindig az a nagy kérdés, hogy a fóliót vagy a jó kvartót tegye meg a kiadás alapszövegéül.
Előzmény: Kis Ádám (138)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.20 0 0 139
Köszönöm az információt. Errefelé mindig tanulok vmi újat, azért szeretek itt lenni (no meg azért is, hogy egy kicsit kötözködhessek, de mindig csak jó szándékból) :-))
Előzmény: Kis Ádám (138)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.20 0 0 138

Nem véletlen. Idézek: http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/5het/magyar/irodalom/megold5.html

 

 

fólió kiadás

1623-ban, néhány évvel Shakespeare halála után, két színésztársa megjelentette az általuk összeállított és hitelesnek tartott, szándékuk szerint Shakespeare valamennyi drámáját tartalmazó első összkiadást, amelyet kétrét formátuma miatt fólióként szokás megnevezni.

 

 

kvartó kiadás
Shakespeare maga soha nem adatta ki drámáit és hagyatéka sem tartalmazta a hiteles kéziratokat. A színházi használatra készült kéziratok nyersanyagként kezelték a drámák szövegét, ezért az éppen aktuális színpadra állításnak megfelelően ki is hagyhattak és be is iktathattak egyes részeket, és a kézirat lemásolásába is hiba csúszhatott. A kiadók ezeket a kéziratpéldányokat jelentették meg, vagy éppen valamelyik színész emlékezetből diktálta le egy-egy dráma szövegét. Így születtek meg az egyes Shakespeare-darabok első kiadásai, amelyeket negyedrét alakú köteteikről kvartó kiadásként nevez a szakirodalom. Ebben a formában csak 19 Shakespeare-dráma maradt fönn.

 

Kis Ádám

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (137)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.20 0 0 137

OFF

 

Kedves Kis Ádám!

 

Én nem tudom, hogy a folió és a Shakespeare-irodalom között konkrétan mi az összefüggés, azt viszont tudom, hogy folión a magasabb termetű könyvek méretét ill. az ilyen könyveket szokták érteni. Ha valakit érdekelne: a normálfolió 40-45 cm, a nagyfolió 45-55 cm, az imperiálfolió az 55 cm-nél magasabb könyveket ill. ezt a könyvméretet jelenti. A folió méretű könyvek a szokásos méretű könyvespolcokra magasságuk miatt állítva nem férnek be, ezért a könyvtárakban az ilyen könyveket külön helyen, megfelelő méretű foliópolcokon vagy foliószekrényekben tárolják.

Előzmény: Kis Ádám (128)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.20 0 0 136
említsük a fólió-t is, amelyet viszont a Shakespeare-szakirodalomban láthatunk.

Ez az! Bizsergett valami, hogy a fólió is "rendes" szó, de nem tudtam összekapcsolni Shakespeare-el.
Előzmény: Kis Ádám (128)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 135

Írod

 

 

"azaz lényegében szakszókészlet(eK)ről lehet beszélni csupán"

 

Ez széles körben elterjedt, de sokak áltak vitatott nézet. Sokan szakmai nyelvhasználat-ot, megint mások funkcionális stílus-t emlegetnek, és a terminológiát vagy a szakszókincset ezek részének, egyik összetevőjének tekintik.

 

Mindenesetre a terminológiai szóhasználat, azaz a terminus technicusok használata lényegesen és lényegien eltér a köz- vagy irodalmi nyelvitől.

 

Ami itt a vita tárgya lehet, hogy mit tekintsünk terminológiának. Van olyan felfogás, amely szerint a terminológia kizárólag rendezés (szabványosítás, szótárba foglalás) eredményeként jöhet létre. Más felfogás szerint inkább stilisztikai elem: a szakszövegben megvannak azok a helyek, amelyeket aterminus technicusnak kell betölteni, és ha erre a helyzer a megnyilvánuló elhelyez valamely lexikai elemet, az - legalábbis látszatra - terminus technicussá válik. Pl. "A kitezerészetben a cellinda helyét meghatározott feltételek között kovár altruanduszok foglalják el" mondat fordítása során a fordító szakszótárakat igényelne több szó lefordításához. És ha ezekhez a szavakhoz meghatározással hozzárendelünk valamely fogalmat, készen is áll a terminus technicus.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (133)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.19 0 0 134

OFF

 

Kedves LvT!

 

A reménytelen vitát nem akarom folytatni. Szíved joga és lelked rajta, ha nyelvtudósként mintegy szándékosan "singularia/pluralia tantumok"-at mondsz/írsz. Csak egy megjegyzést még, és ezt sem az ügy vagy a magam, hanem történetesen latintanárom védelmében, aki sajnos több éve elment már, és post mortem sem — vagy különösen post mortem nem — szeretném, ha rá (ill. emlékére), akár ilyen anonim formában is, bármiféle árnyék vetülne. Ő nagyon természetesen, élvezetesen tudott beszélni (nota bene, kitűnő magyartanár is volt). Azt, hogy amit mondott, akár ki is lehetett volna nyomtatni, nem úgy értem, hogy beszédje könyvszagú lett volna. Arra akartam utalni, hogy nagyon szépen, választékosan, igényesen, és tegyük hozzá, szellemesen, derűsen beszélt. Beszédjében nemigen lehetett sem stiláris, sem nyelvtani, sem egyéb hibát találni. Nem véletlen, hogy gyermekei vezető magyar értelmiségiek lettek (persze özvegy férje is az), egyikük pedig éppenséggel ismert nyelvész, akit e topik látogatói legalább névről mind ismernek (ellenkező esetben e műveltségbeli fogyatékosságukat sürgősen pótolniuk kellene). Úgyhogy senkinek sem lehet oka arra, hogy sajnálja őt és tanítványainak sokaságát. Őt, ill. most már sajnos csak emlékét, csak szeretni és tisztelni lehetett ill. lehet, tanítványait pedig irigyelni azért a csodáért, amelyet az ő magyar- és latinórái, egyáltalában egész személyisége jelentett. Sajnálni csak azt lehet, hogy e kitűnő tanárnő már hosszú évek óta nincs köztünk, és hogy csak nagyon kevesen lehetnek azok a gimnáziumi vagy akár egyetemi tanárok, akik az ő emberi és intellektuális szintjét bármilyen tekintetben megütnék.

Előzmény: LvT (130)
rumci Creative Commons License 2005.11.18 0 0 133
A szaknyelv mint terminus technicus megtévesztő lehet, ugyanis azt sugallja, hogy a szaknyelv(ek) önálló nyelvváltozat(ok). Holott nyelvtani rendszerük gyakorlatilag azonos a köznyelvével, azaz lényegében szakszókészlet(eK)ről lehet beszélni csupán.
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 132

 

> Amit te szaknyelvnek nevezel, az a műhelynyelv, vagy szakmai zsargon.

Az itt off, de én a kettőt nem különböztetem meg.

 

 

Erre jogod van, de ez túl egyéni, nem igazán vitaalap.

 

Kis Ádám

Előzmény: LvT (131)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 131
Kedves Kis Ádám!

> Amit te szaknyelvnek nevezel, az a műhelynyelv, vagy szakmai zsargon.

Az itt off, de én a kettőt nem különböztetem meg.
Előzmény: Kis Ádám (129)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 130
Kedves malaczky!

> A contrario tehát elismered, hogy egy nyelvészeti szakmunkában, tehát írásban már nem használhatod a "singularia/pluralia tantumok" alakot.

Ezt nem úgy ismerem el, ahogy gondolod. Egy nyelvészeti szakmunkában e kifejezés használatát elkerülném, minthogy erősen zsargon ízű.


> Továbbmenve: akkor viszont nem használhatod az inkriminált alakot egy tudományos felolvasó ülésen sem.

Ezt abszolút, de ezzel ugyanígy vagyok az és kötószó esetén is. Azt sem használtam még soha egy tudományos felolvasó ülésen sem.


> De miért kell kétféleképpen cselekedned?

Én ugyan nem cselekszem ily módon kétféleképpen: azt mondom és úgy mondom, ahogy a számra jön. Éppen ez a bajod, ha jól értem; mármint, hogy nem cselekszem kétféleképpen, hanem bizony gátlástalanul használom itt azt is, amiről tudom, hogy ellenedre helyes.


> Én e szakkifejezések tekintetében a gimnáziumi latinórákon szocializálódtam.

Én ezt itteni barátságunk kedvéért elnézem neked. Mármint ennek azt a következményét, hogy időnként a magyarban is latinul akarsz beszélni.


> Tanárom úgy beszélt, hogy amit mondott, azt akár ki lehetett volna nyomtatni

Talán nem véletlen, hogy az élő nyelvhez közelibb szövegeket könyebb és kellemesebb olvasni. Ha úgy volt, ahogy írod, akkor sajnálom őt is, a hallgatóit is.


> és sohasem mondta volna, hogy singularia/pluralia tantumok.

Egy sebész vágni akar ott is, ahol a konvencionális terápia is megteszi. Ez amolyan foglalkozásból adódó beszűkültség a sebészeknél. Ugyanez igaz a latintanárokra is: nehezen megy nekik a magyar és a latin nyelv megkülönböztetése.


> PS. Az orvosok orvosok, a nyelvészek pedig nyelvészek: az utóbbiakra talán mégiscsak valamivel szigorúbb mércét lehet alkalmazni a szaknyelv nyelvhelyessége terén.

No de miért kellene nekem magyar szövegbe, akárki vagyok is, latin nyelvű betéteket hazsnálnom: mi ebben a nyelvhelyesség?
Előzmény: Törölt nick (127)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 129

Kedves LvT!

 

Írod:

 

Szvsz. a szaknyelv sokkal inkább a köznyelv szintjén helyezkedik el, mint az irodalmi nyelv szintjén. Hisz mind a kettő lényege a spontaneitás. (Ahol a szaknyelven szocializálódtam, ott a szaknyelvi kifejezés jön olyan természetesen, mint egyébként a köznyelvi alakok.) A szaknyelv is a szleng része.

Szíves engedelmeddel ez az állítás az alapoknál téves. A szaknyelv alapvetően a nyelv-vel állítható párhuzamba, éppen úgy van szlengje, köznyelve és irodalmi nyelve, mint a nyelv-nek. Az a szaknyelvi réteg, amelynek a lexikája a rendezett terminológia, semmiképp nem tekinthető szlengnek.

 

Amit te szaknyelvnek nevezel, az a műhelynyelv, vagy szakmai zsargon.

 

Kis Ádám

Előzmény: LvT (126)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 128

Ha a fólium és a fólia szót kapott, akkor már említsük a fólió-t is, amelyet viszont a Shakespeare-szakirodalomban láthatunk.

 

Kis Ádám

Előzmény: RogerWilco (121)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 127

Kedves LvT!

 

"Szvsz. a szaknyelv sokkal inkább a köznyelv szintjén helyezkedik el, mint az irodalmi nyelv szintjén. Hisz mind a kettő lényege a spontaneitás."

 

Ezt ugye úgy kell érteni, hogy az élőbeszédben jelentkező, egyszerűbben mondva a beszélt szaknyelvre gondoltál. A contrario tehát elismered, hogy egy nyelvészeti szakmunkában, tehát írásban már nem használhatod a "singularia/pluralia tantumok" alakot. Továbbmenve: akkor viszont nem használhatod az inkriminált alakot egy tudományos felolvasó ülésen sem. De ezek után, a nyűgöktől megszabadulva a kötetlen szakmai vitákban már végre boldogan használhatod :-)) De miért kell kétféleképpen cselekedned? Miért nem jön spontán a nyelvedre a "singulare/plurale tantumok" alak? Én e szakkifejezések tekintetében a gimnáziumi latinórákon szocializálódtam. Tanárom úgy beszélt, hogy amit mondott, azt akár ki lehetett volna nyomtatni, és sohasem mondta volna, hogy singularia/pluralia tantumok. Ezért én se mondom.

 

PS. Az orvosok orvosok, a nyelvészek pedig nyelvészek: az utóbbiakra talán mégiscsak valamivel szigorúbb mércét lehet alkalmazni a szaknyelv nyelvhelyessége terén.

Előzmény: LvT (126)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 126
Kedves malaczky!

> De fenntartom, hogy mind a fólia, mind a média köznyelvi szavak, és ezért használatuk módja abszolúte irreleváns akkor, amikor a sing./plur. tantum nyelvészeti szakkifejezéseknek a magyar (szak)nyelvbeli helyes használatáról beszélünk.

Szvsz. a szaknyelv sokkal inkább a köznyelv szintjén helyezkedik el, mint az irodalmi nyelv szintjén. Hisz mind a kettő lényege a spontaneitás. (Ahol a szaknyelven szocializálódtam, ott a szaknyelvi kifejezés jön olyan természetesen, mint egyébként a köznyelvi alakok.) A szaknyelv is a szleng része.

A magyar nyelvet pedig továbbra is a magyar nyelv szabályai irányítják, nem a kifejezések forrásnyelvéé. Csak a tényleges úzus lehet az irányadó.

P.S. Szerintem egyébként mint a fólia, mind a keksz a (könyvészeti, sütészeti) szaknyelv felől került a köznyelvbe, már a jelenlegi alakjukban. A hardverek, szoftverek fajta angolban nem igazolható alakok -- ahol szintén több dolog egységét jelentő gyűjtőfogalmak egyediesültek -- is az informatikai szlengből törtek be a hétköznapokba. (És, ha tudnád, hogy amíg orvosoknak segítettem az előadásaikat sajtó alá, ill. előadássá rendezni, mit küzdöttem a dis- és dys- stb. megkülönböztetésének hiányával. Az orvos, jobb, ha az orvosláshoz ért, mint ahhol a görög-latin kotyvaléhoz, amivé az elmúlt évszázadok alatt az orvosi terminológia vált.)
Előzmény: Törölt nick (122)
rumci Creative Commons License 2005.11.18 0 0 125
Én inkább nézem a médiákban, a Beatlesek hogy zenélnek. Vagy Tímár György Weöres-paródiájával szólva: „szótagok és zene, ütem idekushad… Mi a magyar aja-baja? Hagyom a Gyulusnak.” Saját jelmondatban fogalmazva: Éld a nyelvet, ne ápold!
Előzmény: Törölt nick (124)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 124
A notesz és a keksz régóta meghonosodtak, a média pedig még a várjon a sorára.
Előzmény: Oszi (123)
Oszi Creative Commons License 2005.11.18 0 0 123

A médiánál más a helyzet: ez kicsit olyan mint a szegmens.

És a helyzet a keksz és a notesz szavakkal?

A "müvelt ember" ezekben is felismeri a "félmüvelt emberek" által eltorzított kiejtésü többes számü angol szavakat.

Előzmény: Törölt nick (122)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 122

Valóban pontosítanom kell magam: a fólia és a média sincsenek azonos szinten. A fólia teljesen normális magyar szó, amelyet a latinos műveltségű ember is habozás nélkül használ egyesszámú alakként ill. többesszámraggal, hiszen nem is tehet mást: hiszen fóliumot nem nagyon (ill. csak ritkán) mondhat.

 

A médiánál más a helyzet: ez kicsit olyan mint a szegmens. A művelt ember tudja, hogy a média szót nem egészen helyes egyesszámú alakként kezelni (mint ahogy a szegmensről is tudja, hogy az angol/német segment félművelt emberek által latinosított torz változatáról van szó, holott a helyes alak a szegmentum lenne), de praktikus, célszerűségi, kényelmi okokból mégis tolerálható akár a médiák alak.

 

De fenntartom, hogy mind a fólia, mind a média köznyelvi szavak, és ezért használatuk módja abszolúte irreleváns akkor, amikor a sing./plur. tantum nyelvészeti szakkifejezéseknek a magyar (szak)nyelvbeli helyes használatáról beszélünk.

 

Kedves LvT, ne haragudj, ha bántónak érezted előző hozzászólásomat, de éppen feltétlen tiszteletet parancsoló tudásod, párját ritkító intelligenciád miatt extrém módon el tudsz képeszteni egyes nyilvánvalóan hibás szóhasználatokhoz való makacs ragaszkodásoddal, amelyet a szegmens esetében kénytelen vagyok elfogadni (erről meggyőztél annak idején), de hogy ugyanezt teszed a nyelvészeti szakkifejezéseknél is, hát erre alig találok szavakat.

Előzmény: RogerWilco (121)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.18 0 0 121
Folium - fólia kérdéshez.
Szvsz a két szó a magyar nyelvbe akár külön-külön is érkezhetett a magyar nyelvbe, eltérő jelentéssel. A folium szakszó, kódexekkel, hasonlókkal foglalkozóknak egyértelmü a jelentése. A fólia, bár formailag ennek többesszáma, jelentése sokkal szélesebb, bár nem vesztette el teljesen kötődését az alapjelentéssel (= lap) vö. alufólia, müanyagfólia. Továbbmennék, érzésem szerint annyira magyar szóvá vált, hogy igét képzünk belőle (lefóliázni), illetve összetett szavak előtagja is lehet (fóliasátor)
Előzmény: Törölt nick (120)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 120

Kedves LvT!

 

Attól tartok, most kivételesen tévedésben vagy. A "singularia/pluralia tantum" nem a média és a fólia szintjén van. Az előbbi kifejezések ugyanis nem általában a magyar nyelvbe kerültek be, hanem a magyar nyelvészeti szaknyelvben meghonosodott terminus technicusok, használatukra nézve éppen ezért nem a profanum vulgus beszédmódja irányadó (fóliák, médiák). Nota bene, természetesen a nyelvész is fóliákat mond, mert ezt a szót nem terminus technicusként használja, a "médiák"-nál azonban az igényesebbje nyilván egy kicsit bizonytalan. Aki azonban a sing./plur. tantum kifejezéseket veszi a szájára (tollára), az valószínűleg valamilyen szinten szakember, és egy másik, a szakmához valamennyire szintén konyító személlyel/személyekkel szaknyelven kommunikál. Ilyen élethelyzetekben nyelvileg is magasabb igény- és követelményszint irányadó, mint pl. a bevásárlóközpontbeli kommunikáció során.

Előzmény: LvT (118)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 119
Kedves vrobee!

> Olyan a magyarban nincs, nem lehet, hogy "egy javak", szaknyelvben sem, azért kerülnek elő a furcsa megoldások.

Találtam ilyen valós példát: "A vízművek [tb.sz] azt írta [e.sz.], hogy hátralékom van.".
Előzmény: LvT (116)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 118
Kedves malaczky!

Amennyiben egy idegen szó(kapcsolat) bekerült a magyarba, akkor az onnan már magyar lesz; ilyen a secko(-ó) jednó (vagy všetko jedno), a déjà vu stb. Ilyenkor lényegtelen az, hogy az alap kifejezés helyesen került-e be a magyarba, vagy sem, félreértés-e, torzítás-e.

A magyar nyelvbeli helytállóság csak a magyar nyelven belül értelmezhető, és a magyar nyelvtörténet ad példákat arra, amikor csak többes számú latin főnév (egyedítve) egyes számúvá lett átértelmezve és magyar többesszám-jel került rá, vö. fóliák.

Előzmény: Törölt nick (117)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!