Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005.11.20 0 0 137

OFF

 

Kedves Kis Ádám!

 

Én nem tudom, hogy a folió és a Shakespeare-irodalom között konkrétan mi az összefüggés, azt viszont tudom, hogy folión a magasabb termetű könyvek méretét ill. az ilyen könyveket szokták érteni. Ha valakit érdekelne: a normálfolió 40-45 cm, a nagyfolió 45-55 cm, az imperiálfolió az 55 cm-nél magasabb könyveket ill. ezt a könyvméretet jelenti. A folió méretű könyvek a szokásos méretű könyvespolcokra magasságuk miatt állítva nem férnek be, ezért a könyvtárakban az ilyen könyveket külön helyen, megfelelő méretű foliópolcokon vagy foliószekrényekben tárolják.

Előzmény: Kis Ádám (128)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.20 0 0 136
említsük a fólió-t is, amelyet viszont a Shakespeare-szakirodalomban láthatunk.

Ez az! Bizsergett valami, hogy a fólió is "rendes" szó, de nem tudtam összekapcsolni Shakespeare-el.
Előzmény: Kis Ádám (128)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.19 0 0 135

Írod

 

 

"azaz lényegében szakszókészlet(eK)ről lehet beszélni csupán"

 

Ez széles körben elterjedt, de sokak áltak vitatott nézet. Sokan szakmai nyelvhasználat-ot, megint mások funkcionális stílus-t emlegetnek, és a terminológiát vagy a szakszókincset ezek részének, egyik összetevőjének tekintik.

 

Mindenesetre a terminológiai szóhasználat, azaz a terminus technicusok használata lényegesen és lényegien eltér a köz- vagy irodalmi nyelvitől.

 

Ami itt a vita tárgya lehet, hogy mit tekintsünk terminológiának. Van olyan felfogás, amely szerint a terminológia kizárólag rendezés (szabványosítás, szótárba foglalás) eredményeként jöhet létre. Más felfogás szerint inkább stilisztikai elem: a szakszövegben megvannak azok a helyek, amelyeket aterminus technicusnak kell betölteni, és ha erre a helyzer a megnyilvánuló elhelyez valamely lexikai elemet, az - legalábbis látszatra - terminus technicussá válik. Pl. "A kitezerészetben a cellinda helyét meghatározott feltételek között kovár altruanduszok foglalják el" mondat fordítása során a fordító szakszótárakat igényelne több szó lefordításához. És ha ezekhez a szavakhoz meghatározással hozzárendelünk valamely fogalmat, készen is áll a terminus technicus.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (133)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.19 0 0 134

OFF

 

Kedves LvT!

 

A reménytelen vitát nem akarom folytatni. Szíved joga és lelked rajta, ha nyelvtudósként mintegy szándékosan "singularia/pluralia tantumok"-at mondsz/írsz. Csak egy megjegyzést még, és ezt sem az ügy vagy a magam, hanem történetesen latintanárom védelmében, aki sajnos több éve elment már, és post mortem sem — vagy különösen post mortem nem — szeretném, ha rá (ill. emlékére), akár ilyen anonim formában is, bármiféle árnyék vetülne. Ő nagyon természetesen, élvezetesen tudott beszélni (nota bene, kitűnő magyartanár is volt). Azt, hogy amit mondott, akár ki is lehetett volna nyomtatni, nem úgy értem, hogy beszédje könyvszagú lett volna. Arra akartam utalni, hogy nagyon szépen, választékosan, igényesen, és tegyük hozzá, szellemesen, derűsen beszélt. Beszédjében nemigen lehetett sem stiláris, sem nyelvtani, sem egyéb hibát találni. Nem véletlen, hogy gyermekei vezető magyar értelmiségiek lettek (persze özvegy férje is az), egyikük pedig éppenséggel ismert nyelvész, akit e topik látogatói legalább névről mind ismernek (ellenkező esetben e műveltségbeli fogyatékosságukat sürgősen pótolniuk kellene). Úgyhogy senkinek sem lehet oka arra, hogy sajnálja őt és tanítványainak sokaságát. Őt, ill. most már sajnos csak emlékét, csak szeretni és tisztelni lehetett ill. lehet, tanítványait pedig irigyelni azért a csodáért, amelyet az ő magyar- és latinórái, egyáltalában egész személyisége jelentett. Sajnálni csak azt lehet, hogy e kitűnő tanárnő már hosszú évek óta nincs köztünk, és hogy csak nagyon kevesen lehetnek azok a gimnáziumi vagy akár egyetemi tanárok, akik az ő emberi és intellektuális szintjét bármilyen tekintetben megütnék.

Előzmény: LvT (130)
rumci Creative Commons License 2005.11.18 0 0 133
A szaknyelv mint terminus technicus megtévesztő lehet, ugyanis azt sugallja, hogy a szaknyelv(ek) önálló nyelvváltozat(ok). Holott nyelvtani rendszerük gyakorlatilag azonos a köznyelvével, azaz lényegében szakszókészlet(eK)ről lehet beszélni csupán.
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 132

 

> Amit te szaknyelvnek nevezel, az a műhelynyelv, vagy szakmai zsargon.

Az itt off, de én a kettőt nem különböztetem meg.

 

 

Erre jogod van, de ez túl egyéni, nem igazán vitaalap.

 

Kis Ádám

Előzmény: LvT (131)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 131
Kedves Kis Ádám!

> Amit te szaknyelvnek nevezel, az a műhelynyelv, vagy szakmai zsargon.

Az itt off, de én a kettőt nem különböztetem meg.
Előzmény: Kis Ádám (129)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 130
Kedves malaczky!

> A contrario tehát elismered, hogy egy nyelvészeti szakmunkában, tehát írásban már nem használhatod a "singularia/pluralia tantumok" alakot.

Ezt nem úgy ismerem el, ahogy gondolod. Egy nyelvészeti szakmunkában e kifejezés használatát elkerülném, minthogy erősen zsargon ízű.


> Továbbmenve: akkor viszont nem használhatod az inkriminált alakot egy tudományos felolvasó ülésen sem.

Ezt abszolút, de ezzel ugyanígy vagyok az és kötószó esetén is. Azt sem használtam még soha egy tudományos felolvasó ülésen sem.


> De miért kell kétféleképpen cselekedned?

Én ugyan nem cselekszem ily módon kétféleképpen: azt mondom és úgy mondom, ahogy a számra jön. Éppen ez a bajod, ha jól értem; mármint, hogy nem cselekszem kétféleképpen, hanem bizony gátlástalanul használom itt azt is, amiről tudom, hogy ellenedre helyes.


> Én e szakkifejezések tekintetében a gimnáziumi latinórákon szocializálódtam.

Én ezt itteni barátságunk kedvéért elnézem neked. Mármint ennek azt a következményét, hogy időnként a magyarban is latinul akarsz beszélni.


> Tanárom úgy beszélt, hogy amit mondott, azt akár ki lehetett volna nyomtatni

Talán nem véletlen, hogy az élő nyelvhez közelibb szövegeket könyebb és kellemesebb olvasni. Ha úgy volt, ahogy írod, akkor sajnálom őt is, a hallgatóit is.


> és sohasem mondta volna, hogy singularia/pluralia tantumok.

Egy sebész vágni akar ott is, ahol a konvencionális terápia is megteszi. Ez amolyan foglalkozásból adódó beszűkültség a sebészeknél. Ugyanez igaz a latintanárokra is: nehezen megy nekik a magyar és a latin nyelv megkülönböztetése.


> PS. Az orvosok orvosok, a nyelvészek pedig nyelvészek: az utóbbiakra talán mégiscsak valamivel szigorúbb mércét lehet alkalmazni a szaknyelv nyelvhelyessége terén.

No de miért kellene nekem magyar szövegbe, akárki vagyok is, latin nyelvű betéteket hazsnálnom: mi ebben a nyelvhelyesség?
Előzmény: Törölt nick (127)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 129

Kedves LvT!

 

Írod:

 

Szvsz. a szaknyelv sokkal inkább a köznyelv szintjén helyezkedik el, mint az irodalmi nyelv szintjén. Hisz mind a kettő lényege a spontaneitás. (Ahol a szaknyelven szocializálódtam, ott a szaknyelvi kifejezés jön olyan természetesen, mint egyébként a köznyelvi alakok.) A szaknyelv is a szleng része.

Szíves engedelmeddel ez az állítás az alapoknál téves. A szaknyelv alapvetően a nyelv-vel állítható párhuzamba, éppen úgy van szlengje, köznyelve és irodalmi nyelve, mint a nyelv-nek. Az a szaknyelvi réteg, amelynek a lexikája a rendezett terminológia, semmiképp nem tekinthető szlengnek.

 

Amit te szaknyelvnek nevezel, az a műhelynyelv, vagy szakmai zsargon.

 

Kis Ádám

Előzmény: LvT (126)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.18 0 0 128

Ha a fólium és a fólia szót kapott, akkor már említsük a fólió-t is, amelyet viszont a Shakespeare-szakirodalomban láthatunk.

 

Kis Ádám

Előzmény: RogerWilco (121)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 127

Kedves LvT!

 

"Szvsz. a szaknyelv sokkal inkább a köznyelv szintjén helyezkedik el, mint az irodalmi nyelv szintjén. Hisz mind a kettő lényege a spontaneitás."

 

Ezt ugye úgy kell érteni, hogy az élőbeszédben jelentkező, egyszerűbben mondva a beszélt szaknyelvre gondoltál. A contrario tehát elismered, hogy egy nyelvészeti szakmunkában, tehát írásban már nem használhatod a "singularia/pluralia tantumok" alakot. Továbbmenve: akkor viszont nem használhatod az inkriminált alakot egy tudományos felolvasó ülésen sem. De ezek után, a nyűgöktől megszabadulva a kötetlen szakmai vitákban már végre boldogan használhatod :-)) De miért kell kétféleképpen cselekedned? Miért nem jön spontán a nyelvedre a "singulare/plurale tantumok" alak? Én e szakkifejezések tekintetében a gimnáziumi latinórákon szocializálódtam. Tanárom úgy beszélt, hogy amit mondott, azt akár ki lehetett volna nyomtatni, és sohasem mondta volna, hogy singularia/pluralia tantumok. Ezért én se mondom.

 

PS. Az orvosok orvosok, a nyelvészek pedig nyelvészek: az utóbbiakra talán mégiscsak valamivel szigorúbb mércét lehet alkalmazni a szaknyelv nyelvhelyessége terén.

Előzmény: LvT (126)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 126
Kedves malaczky!

> De fenntartom, hogy mind a fólia, mind a média köznyelvi szavak, és ezért használatuk módja abszolúte irreleváns akkor, amikor a sing./plur. tantum nyelvészeti szakkifejezéseknek a magyar (szak)nyelvbeli helyes használatáról beszélünk.

Szvsz. a szaknyelv sokkal inkább a köznyelv szintjén helyezkedik el, mint az irodalmi nyelv szintjén. Hisz mind a kettő lényege a spontaneitás. (Ahol a szaknyelven szocializálódtam, ott a szaknyelvi kifejezés jön olyan természetesen, mint egyébként a köznyelvi alakok.) A szaknyelv is a szleng része.

A magyar nyelvet pedig továbbra is a magyar nyelv szabályai irányítják, nem a kifejezések forrásnyelvéé. Csak a tényleges úzus lehet az irányadó.

P.S. Szerintem egyébként mint a fólia, mind a keksz a (könyvészeti, sütészeti) szaknyelv felől került a köznyelvbe, már a jelenlegi alakjukban. A hardverek, szoftverek fajta angolban nem igazolható alakok -- ahol szintén több dolog egységét jelentő gyűjtőfogalmak egyediesültek -- is az informatikai szlengből törtek be a hétköznapokba. (És, ha tudnád, hogy amíg orvosoknak segítettem az előadásaikat sajtó alá, ill. előadássá rendezni, mit küzdöttem a dis- és dys- stb. megkülönböztetésének hiányával. Az orvos, jobb, ha az orvosláshoz ért, mint ahhol a görög-latin kotyvaléhoz, amivé az elmúlt évszázadok alatt az orvosi terminológia vált.)
Előzmény: Törölt nick (122)
rumci Creative Commons License 2005.11.18 0 0 125
Én inkább nézem a médiákban, a Beatlesek hogy zenélnek. Vagy Tímár György Weöres-paródiájával szólva: „szótagok és zene, ütem idekushad… Mi a magyar aja-baja? Hagyom a Gyulusnak.” Saját jelmondatban fogalmazva: Éld a nyelvet, ne ápold!
Előzmény: Törölt nick (124)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 124
A notesz és a keksz régóta meghonosodtak, a média pedig még a várjon a sorára.
Előzmény: Oszi (123)
Oszi Creative Commons License 2005.11.18 0 0 123

A médiánál más a helyzet: ez kicsit olyan mint a szegmens.

És a helyzet a keksz és a notesz szavakkal?

A "müvelt ember" ezekben is felismeri a "félmüvelt emberek" által eltorzított kiejtésü többes számü angol szavakat.

Előzmény: Törölt nick (122)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 122

Valóban pontosítanom kell magam: a fólia és a média sincsenek azonos szinten. A fólia teljesen normális magyar szó, amelyet a latinos műveltségű ember is habozás nélkül használ egyesszámú alakként ill. többesszámraggal, hiszen nem is tehet mást: hiszen fóliumot nem nagyon (ill. csak ritkán) mondhat.

 

A médiánál más a helyzet: ez kicsit olyan mint a szegmens. A művelt ember tudja, hogy a média szót nem egészen helyes egyesszámú alakként kezelni (mint ahogy a szegmensről is tudja, hogy az angol/német segment félművelt emberek által latinosított torz változatáról van szó, holott a helyes alak a szegmentum lenne), de praktikus, célszerűségi, kényelmi okokból mégis tolerálható akár a médiák alak.

 

De fenntartom, hogy mind a fólia, mind a média köznyelvi szavak, és ezért használatuk módja abszolúte irreleváns akkor, amikor a sing./plur. tantum nyelvészeti szakkifejezéseknek a magyar (szak)nyelvbeli helyes használatáról beszélünk.

 

Kedves LvT, ne haragudj, ha bántónak érezted előző hozzászólásomat, de éppen feltétlen tiszteletet parancsoló tudásod, párját ritkító intelligenciád miatt extrém módon el tudsz képeszteni egyes nyilvánvalóan hibás szóhasználatokhoz való makacs ragaszkodásoddal, amelyet a szegmens esetében kénytelen vagyok elfogadni (erről meggyőztél annak idején), de hogy ugyanezt teszed a nyelvészeti szakkifejezéseknél is, hát erre alig találok szavakat.

Előzmény: RogerWilco (121)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.18 0 0 121
Folium - fólia kérdéshez.
Szvsz a két szó a magyar nyelvbe akár külön-külön is érkezhetett a magyar nyelvbe, eltérő jelentéssel. A folium szakszó, kódexekkel, hasonlókkal foglalkozóknak egyértelmü a jelentése. A fólia, bár formailag ennek többesszáma, jelentése sokkal szélesebb, bár nem vesztette el teljesen kötődését az alapjelentéssel (= lap) vö. alufólia, müanyagfólia. Továbbmennék, érzésem szerint annyira magyar szóvá vált, hogy igét képzünk belőle (lefóliázni), illetve összetett szavak előtagja is lehet (fóliasátor)
Előzmény: Törölt nick (120)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.18 0 0 120

Kedves LvT!

 

Attól tartok, most kivételesen tévedésben vagy. A "singularia/pluralia tantum" nem a média és a fólia szintjén van. Az előbbi kifejezések ugyanis nem általában a magyar nyelvbe kerültek be, hanem a magyar nyelvészeti szaknyelvben meghonosodott terminus technicusok, használatukra nézve éppen ezért nem a profanum vulgus beszédmódja irányadó (fóliák, médiák). Nota bene, természetesen a nyelvész is fóliákat mond, mert ezt a szót nem terminus technicusként használja, a "médiák"-nál azonban az igényesebbje nyilván egy kicsit bizonytalan. Aki azonban a sing./plur. tantum kifejezéseket veszi a szájára (tollára), az valószínűleg valamilyen szinten szakember, és egy másik, a szakmához valamennyire szintén konyító személlyel/személyekkel szaknyelven kommunikál. Ilyen élethelyzetekben nyelvileg is magasabb igény- és követelményszint irányadó, mint pl. a bevásárlóközpontbeli kommunikáció során.

Előzmény: LvT (118)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 119
Kedves vrobee!

> Olyan a magyarban nincs, nem lehet, hogy "egy javak", szaknyelvben sem, azért kerülnek elő a furcsa megoldások.

Találtam ilyen valós példát: "A vízművek [tb.sz] azt írta [e.sz.], hogy hátralékom van.".
Előzmény: LvT (116)
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 118
Kedves malaczky!

Amennyiben egy idegen szó(kapcsolat) bekerült a magyarba, akkor az onnan már magyar lesz; ilyen a secko(-ó) jednó (vagy všetko jedno), a déjà vu stb. Ilyenkor lényegtelen az, hogy az alap kifejezés helyesen került-e be a magyarba, vagy sem, félreértés-e, torzítás-e.

A magyar nyelvbeli helytállóság csak a magyar nyelven belül értelmezhető, és a magyar nyelvtörténet ad példákat arra, amikor csak többes számú latin főnév (egyedítve) egyes számúvá lett átértelmezve és magyar többesszám-jel került rá, vö. fóliák.

Előzmény: Törölt nick (117)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.17 0 0 117

"Pluralia tantumok": miért nem plurale tantumok? Én annak idején az iskolában inkább az utóbbit hallottam (vagy a pluraliát magyar többesszámrag nélkül), meg a singulare tantumokról is tanultunk anno (latinból).

Előzmény: LvT (116)
LvT Creative Commons License 2005.11.17 0 0 116
Kedves vrobee!

> Olyan a magyarban nincs, nem lehet, hogy "egy javak", szaknyelvben sem, azért kerülnek elő a furcsa megoldások.

Én ebben nem lennék olyan biztos. Semmei akadálya annak, hogy a javak szóban az -ak toldalék lexikalizálódjon, vagyis a tő részévé váljon. Ekkor már az egyes számú javak fog szemben állni a többes számú javakkal.

Ez a katyvasz morfológialalag megtörtént a vakondok esetén, jelentéstanilag pedig a jószág esetén, amely itt felmerült, mint a javak egyes száma. Jóllehet a jószág eredetileg gyűjtőnév, amely önmagában több dolog együttesét fejezte ki, olyan módon, ahogy ma a katonaság.

Ez a két folyamat nyugodtan kombinálódhat, így a potencialitásukat nem zárhatjuk ki. Az, hogy ezt nem tapasztaljuk, az nem ellenérv, mert ezek a folyamatok nem rendszerszerűek: a zarándok szó alaki hasonlódága ellenére sem lépett a vakondok fejlődési útjára (nem lett egyes számú *zaránd szó), ugyanígy a katonaság sem lett egyedi köznév.

A pluralia tantumok (mint pl. a means 'eszközök') az angolban sem lesznek automatikusan egyedi köznevek, így az ezzel való érvelés -- különösen annak kapcsán, hoyg egyes szavak többes számi hazsnálatban nem vennének fel semmilyen többesszám-jelet, vö. 100 euro -- nem használható analógiaként.


> Amúgy egyáltalán nem olyan korlátozott a használat, köznyelvinek tekinthető

No jó, itt megadom magam. Cserébe vizsgáld meg nekem a határozott névelővel való egyes számú használatot. Így már, úgy tűnik, koránts nincs több millió, amely mutatja, hogy az egyedítést jelölni kell. Tehát a means egyes száma morfológialag mégiscsak elkülönülni látszik a többes számtól.


> > 2. A példa továbbra sem analóg, még ha figyelembe vesszük is, mert ez többes számú alak egyes számú használata
> Na de ez nem csak történelem?... ha a 'means' lehet egyesszám, akkor miért ne lehetne azt mondani, hogy jelöletlen többese van?


Ez nem történelem, mert nem találsz olyan új esetet, amelyben az egyes számú alakból lett volna alakilag hasonló többes szám. Ami van, hogy a pluralia tantumok léphetnek elő (szava válogatja, hogy) alkalmailag-rendszerszerűen egyedített, egyes számmá.


> Ha a 'means' többesszám, akkor miért nem veti le az egyesszám az -s-et?*

Azért, mert a mean szóalaknak nincs ilyen jelentése, és a nyelvközösség nem is akarta felruházni ezzel.

Vannak fogalmak, amelyek egy nyelvben -- ha ilyen sajátosságokkal bír az adott nyelv -- alapesetben nem értelmezhetőek egyedként: ezekből vagy alakilag többes számú pluralia tantumok lesznek, vagy alakilag egyes számú gyűjtőnevek (oll. singularia tantumok). Az előzőre példa angolban a means, az utóbbira az information. A nyelvi absztrakció egy szintjén persze ezek mögé is lehet egyedeket állítani. Ekkor természetes módon lehet az information gyűjtőnévnek több egyedített fogalmat kifejező informations többes száma, mert a nyelvben az informations eddig szemantikailag üres (szabad) volt.

De mi a helyzet a pluralia tantumok, mint pl. means, esetén? Ha ezek "valódi" pluralia tantumok, akkor nincs gond, mert elvonható belőlük a többes szám jele, és formailag előallhat az eddig a szótárban nem létezett egyes számú alak.

A means esetén azonban nem ez a helyzet: ebből úgy lett pluralia tantum, hogy jelentéshasadással szakadt ki egy egyes számú alakból. (Elő-előfordul, hogy egy szó egyes és többes száma mást jelent.) Így az egyedített szó, ha elvonnánk belőle a többes szám jelét, összeütközésbe kerülne a már létező, más jelentésű egyes számú formával. A poliszémia harcol itt az elvonással: megjósolhatatlan ennek kimenetele.

Másik figyelemre méltó megfigyelés, hogy a pluralia tantumok alakilag egyes számú formája gyakran más szófajú. Itt tehát a szófaji megkülönböztetés igénye tarthatja meg formailag a többes szám jelét, amely így főnévképzővé lép elő (ez egy markéns csoport az angolban).


> Szerintem nincs más megoldás, mint rendhagyóságnak felvenni, ahol nincs jelölve a többesszám.

Ahol nincs jelölve az *egyes szám*. Item: nincs olyan produktív szóosztály, ahol ez nem többesszám-jelként értelmezhető morféma köré szerveződne.
És rendhagyóságnak sem alaki, hanem inkább szemantikai.


> Tudom, a homofónia elkerülésére. de miért pont itt?

Nem pont csak itt: "It's a trousers or the waist for golf." Az egész analizálható egyébként elíziós szerkezetként is, ahol a genitívuszos szerkezetből esik ki az egyedítő tag, vö. a (pair of) trousers, a (kind of) means stb.


> Vagy mi az, hogy "többesszámnak érzett.."?

Az az, hogy "többes számnak érzett". A vakondok-ban az eleink többes számot éreztek, a zarándok-ban nem. A marhát-ban tárgyragot éreztek, így lett a marha, de az achát-ban nem, abból nem lett *acha. Az apatika elején az a-t határozott névelőnek vélték (> patika), az alamizsna elején nem s í. t.

Esetünkben egyébként egyébként az érzet könnyen megfogható, hiszen olyan fogalmakról van szó, ahol a gyűjtőnévi értelem az elsődleges, az egyedítés a másodlagos, az absztrakció. A lens-nél pedig az egyedi név az elsődleges.

De mint a fenti magyar példák mutatják, még ennyi fogódzó sem kell.


> (Pl. akinél vakondokok a többes, ott nincs többesszámnak érzés, ahol vakondok, ott van :). Nem tautológia ez?

Az angol esetén eddig nem mentünk le az egyéni nyelvhazsnálat szintjáre. Biztos vannak olyanok, akiknél nincs egyes számú means -- mert pl. a kind of means-t használ --, másoknál pedig alakilag is egyes számú mean.

A nyelv egészének szintjén vizsgálva azonban a magyar vakondok-ban ott volt a többes szám érzése, hiszen jelentős tömegek elfogadták a vakond alakot, viszont a zarándok-ban nem volt ott a többes szám érzése, mert egy-két alkalmi szóhumort leszámítva, nem hazsnálatos még szűk körben sem a *zaránd. A nyelv pedig közösségi műfaj.


> Már csak a means-ről vitázgatunk, meg hogy egyáltalán elvileg lehetett volna-e. Legalábbis én azt hittem :)

Én még mindig az euro-ról vitatkozgatok.


>Egyetértünk, nem tartozik ide. Nincs *"an information" sem.

Pedig az egyedítés itt is megjelent, és vele a határozatlan névelő is. Vö. "An information is simply a pleading that accuses the defendants of committing crimes, just as an indictment does., az USA szövetségi vádesküdtszékének anyagai közt: <http://www.udayton.edu/~grandjur/fedj/fedj.htm>.
Előzmény: vrobee (101)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.17 0 0 115

Szerintem a közgazdasági értelmű ' jószág' többes száma a 'javak' és viszont, tejhát a 'jószágok' ilyen értelmű használata nem szakszerű.

 

Ádám

Előzmény: RogerWilco (114)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.17 0 0 114
A mai magyar nyelvhasználatban szerintem már elkülönül a "javak" és a "jószágok" - vö. "szellemi javak" és "hajnalonként a jószágokkal foglalkozom" Tévednék?
Előzmény: Kis Ádám (113)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.17 0 0 113

Voilt egyszre egy vita arról, hogy Kupa Mihály egy indterjóban azt mondta, hogy ez és ey "...egy jav".

 

Erre hülyézték le, hogy a 'javak' egyes száma a 'jószág'.

 

Én sem tudtam addig, a ad analogiam só-sav a a 'jav'-ot.

 

És az utca embere is ezt tenné.

 

Kis Ádám

Előzmény: RogerWilco (111)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.17 0 0 112

Kedves RogerWilco!

 

Ha eddigi magyarulezbeli hozzászólásaimat ismered egy kicsit, akkor tudod, hogy maximálisan Melletted vagyok. A "médiák"-tól én is kicsit ideges leszek, sőt jegyezzük meg: latinosan eleve mediát kéne ejteni, vö.  "in medias res" - ez ugye egy daktilus + spondéus Horatius hexameterekben írt Ars poeticájából, de Te ezt úgy is tudod. Mindazonáltal az e-é váltás nem nagy ügy, vö. Vénusz, Rémusz stb.

 

Nem is ezért írok, csak azt jegyezném meg, hogy a médiák miatt nem kell szégyenkeznünk, ha arra gondolunk, hogy az olaszban vannak olyan szavak, pl. a le fondamenta, amelyeket többesszámú nőnemű alaknak tekintenek az -a végződésük alapján, holott annyit minden olasz tud, hogy a közönséges (tipikus, normál, mittudomén hogyan nevezendő) nőnemű szavak végződése csak egyesszámban -a, míg többesszámban -e, a megfelelő latin végződések mintájára. A középkori francia nyelvtörténetben is lejátszódott hasonló  félreértés, amikor -um-ra végződő semleges nemű latin főnevek -a-ra (franciásítva persze már -e-re) végződő többesszámát nőnemű többesszámú alaknak vélték a nőneműként értelmezett végződés okán. A média tehát barbarizált latinul lehet media, mediae fem., újmagyarul tehát "simán" lehet mondani, hogy médiák. Mindezek a jelenségek persze nem töltenek el örömmel...

Előzmény: RogerWilco (109)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.17 0 0 111
Jószág, javak - ez egyik kedvencem, már csak azért is, mert elsős egyetemistaként (anno régen) polgazd órán eleinte nem értettem, miféle jószágról is van szó a Tőkében :-))

Az utcán rákérdezve "mi a javak egyesszáma?" vajon milyen eredmény születne?
Előzmény: Kis Ádám (103)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.17 0 0 110
A "fóliák" szóban már nem érzem disszonánsnak a dupla többesszámot, ezt már én is asszimiláltam... :-)

(A "fóliák" pedig kevésbé rímel a "véndiák"-ra, mint a "médiák", de ez már :-DD)
Előzmény: LvT (100)
RogerWilco Creative Commons License 2005.11.17 0 0 109
Ez a latinos félmüveltségem előnye :-))

Komolyabbra fordítva a szót, szvsz a "média" szót olyanok hozták be a magyar köztudatba/nyelvbe, akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy ez már egy többesszám. Innentől nem volt megállás, alulmüvelt sajtómunkásoknak és közszereplőknek köszönhetően egyesszámként terjedt el. A médium/médiumok lenne szvsz a megfelelő alak, a "médiát" pedig el kellene felejteni, bár erre esély nem sok van.
Előzmény: rumci (96)
vrobee Creative Commons License 2005.11.16 0 0 108
na jó, ott a pont :)
Előzmény: rumci (107)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!