nem kell coelho és a romana füzeteket is mellőzhetjük. nekem a kalitkás nő dekoratívabb változata tetszik, az "ős" az egyáltalán nem. amúgy annyira nem vagyok oda a művészért, de értékelem, és nem tetszik ez az adó mizéria. bár erről fogalmam se volt eddig. a szecessziót kedvelem. olyan cuki.:) ennyi a véleményem összesen.
Nagyjából tisztaban voltam vele, hogy az indexen a kulturat a Depeche Mode meg a Duplakávé képviseli, azert az erdeklodes ekkora hianya picit elszomorít...
A Rippl-Rónai életére vonatkozó dokumentumok alapján tudni lehetett, hogy a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött reprezentatív Kalitkás nő című képnek létezik egy korábbi változata, melyet 1902-es kiállításának katalógusában maga Rippl tanulmánynak minősített. A kép nemrég került elő egy amerikai gyűjteményből és igazi szenzációként hatott mindazokra, akiknek alkalma volt megismerkedni vele.
A Kalitkás nő I. kompozíciója feszesebb, kivágása merészebb, mint a dekoratívabb második változaté. A kép felbukkanása rendkívüli esemény mind a Rippl-Rónai kutatás, mind az egész magyar művészettörténet szempontjából. Remélhetőleg, az életmű kiemelkedő darabjaként méltó helyére kerülő mű hasonló megbecsülésnek örvend majd, mint az eddig ismert második, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött változat, amely minden, a modern magyar festészettel foglakozó művészettörténeti műben reprodukálva van, és eddig is nagyon jelentős kiállításokon láthatott a közönség - írja A magyar Szecesszió művészete című könyv.
Rippl-Rónai József Kalitkás nő című alkotása 590 ezer dollárért kelt el egy chicagói árverésen. Ez a legmagasabb összegért eladott modern magyar festmény. Ráadásul a vevő egy pesti galéria. De a hölgy egyelőre nem jön haza. Az ok prózai: általános forgalmi adót kellene fizetni utána. Nem ez az egyetlen magyar műkincs, amely az áfa miatt rekedt határon túl.
A magyar áfa kétségkívül az egyik legmagasabb a világon. Amerikához viszonyítva egyenesen vérlázító, különösen ha azt látjuk, hogy itthon gyakorlatilag mindenre kell adót fizetni. Nos, mi legyen a helyzet a külföldre került mûkincsek esetében vagy kezeljük ezt is úgy, mintha beefsteak lenne? Kinek mi a véleménye?