...Szakértők szerint a társadalombiztosítás számára 10-20 éven belül megoldhatatlan problémát jelentenek majd a kifizetések - írja a Napi Gazdaság. A nyugdíjaskorúak aránya ugyanis 20 éven belül meghaladhatja a fiatal nemzedékét: az átlagos életkor 4 évvel, 39-ről 43 évre emelkedhet, ami azt jelenti, hogy kevesebb aktív korúnak kell biztosítania a nyugellátások fedezetét... Kik azok a szakértők, foglakozik-e ezzel a súlyosnak vélhető problémával mindenkori kormányzati szerv? Vagy ezt a rémséget csak időről időre bedobják a politikai apokalipszis hangulatért áhítozók? És mit jelent pontosan az a fogalom, hogy összeomlik a TB? El lehet kerülni országon belüli megoldással?
"Elkerülhetetlen a 75 éves nyugdíjkorhatár VG 2006-07-27
Görögországban elkerülhetetlenné válik, hogy a kilencvenes években munkába állított korosztályok 75 éves korukig dolgozzanak – áll az ottani Alpha Bank elemzésében. Az ország második legnagyobb hitelintézményének megállapítását széles körben osztják a demográfiai változásokat ismerő közgazdászok, akik szerint az aktív korhatár kitolása az egyetlen kézenfekvő megoldás a lappangó és halmozódó feszültségek levezetésére. Az athéni To Vima című lap cikkírója szintén úgy látja, hogy a jövő munkát, munkát és megint csak munkát hoz. Az Alpha Bank elemzői egyébként Peter Druckert hozzák fel példaként. Az amerikai menedzsmentguru – aki a The Wall Street Journal kolumnistája is volt – 96 éves koráig, röviddel a tavaly novemberi halála előtti időpontig dolgozott. Az egészséges mediterrán életszemlélet folytán a várható élettartam amúgy is az európai fölött van, és tovább növekszik – emlékeztet a Handelsblatt. Az érvényes termékenységi mutató szerint egy görög nő átlagosan 1,25 gyermeket hoz a világra, szemben az EU-s átlag 1,6-del. A 65 éven felüliek tavalyi, 18,2 százalékos lakossági aránya az évszázad közepére mintegy egyharmadra növekszik. Míg egy ellátottra most 2,1 járulékfizető jut, addig 2050-ben egy aktív keresőre 1,1 nyugdíjas esik. VG Ellenállás A súlyosbodó helyzet ellenére a görög politikusok máig félnek az ilyen „forró vas” kézbevételétől, és azt állítják, hogy az ellátási rendszer finomhangolásával kezelhetők a feszültségek. Az érintettek számára nemhogy a 75 év, de a nemrég 65 évre emelt törvényes nyugdíjkorhatár is problémát okoz, ezért a tényleges visszavonulásnál kimutatott életkor átlaga továbbra is 60 év körül van. A görög pénzügyminiszter, Jorgosz Alogoszkufisz szerint a problémát csak apró lépésekkel lehet megközelíteni, mert másképpen nem teremthető konszenzus a megoldáshoz."
" januártól megszűnik az állampolgári jogon járó térítésmentes egészségügyi ellátás Magyarországon"
ennek eppen annyi ertelme van, mint hogy "januartol megszunik az allampolgari jogon jaro c-mercire torteno jogosultsag magyarorszagon". termeszetesen, magyarorszagon barki jogosult megvenni egy c-mercit, ha van ra penze. ugyanugy jogosult mindenki az egeszsegugyi ellatasra, ha van ra penze.
akinek nincs ra penze, annak meg ott van a tarsadalombiztositas, tbj (1997. evi LXXX tv), 2§, alapelvek: "a biztositottak egyes tarsadalombiztositasi ellatasok igenybevetelere valo jogosultsagat a tarsadalombiztositasban valo reszveteli kotelezettseguk, illetve -torvenyben meghatarozott ellatasok kivetelevel- tarsadalombiztositasi jarulekfizetesi kotelezettseguk teljesitese alapozza meg" ervenyes, valtozas nelkul, 1998. januar 1.-tol. ehh....
Felbukkant egy régi-új fogalom, a Szegénységi Bizonyítvány
Mint a Vész-helyzetben: januártól megszűnik az állampolgári jogon járó térítésmentes egészségügyi ellátás Magyarországon.A tervek szerint még az életmentő beavatkozásokért is fizetni kellene azoknak, akiknek nincs biztosítási jogviszonyuk. Ha a kormány tervei megvalósulnak, tízezreknek kell majd sorba állni szegénységi bizonyítványért, járulékfizetés hiányában pedig akár a házukat is elárverezhetik egy életmentő beavatkozás után.
Ha a változtatásokat megszavazza a parlament, a mentő akkor is ugyanúgy indul az infarktusos beteghez, aki mindent megkap a kórházban, ami az életveszély elhárításához kell. Az eddigiektől eltérő "ügymenet" ez után kezdődik. Az orvos elkéri a biztosítási kártyáját, beüti telefonjába páciense társadalombiztosítási azonosító jelét és a saját kódját, a biztosító pedig visszajelez, van-e a betegnek biztosítási jogviszonya. Ha igen, folytatják a kezelését, és semmiért nem kell fizetnie. Ha nincs, számlát kap, amelyen a példánkban szereplő infarktus esetén szívkatéterezéssel 1,1 millió forint áll. Ezt az összeget kell kifizetnie, vagy igazolást szereznie az önkormányzattól, hogy segélyezett, illetve nincstelen, s így az állam állja a cehet. Ennek hiányában az APEH behajtja a tartozást, ha kell, a házát is elárverezhetik a feje fölül.
TB-POTYAUTASOK
Betegünk egyike lehet a Rácz Jenő egészségügyi miniszter által 300 ezer főre becsült társadalombiztosítási potyautasnak, aki tudna ugyan tb-járulékot fizetni, mégsem teszi. Ebbe a csoportba tartozhatnak a vagyonuk hozamából élő gazdagok, az illegálisan munkát vállalók, a magukat nem bejelentő vállalkozók. Egy részükről feltételezhető, hogy változtatni tudnának a sorsukon, ha tisztában lennének vele, milyen hatalmas anyagi kockázatot vállalnak a járulékelkerüléssel.
A járulékbliccelők másik csoportjába az önhibájukon kívül nem fizetőket sorolhatjuk. Ha infarktusos betegünk ebbe a körbe tartozik, az önkormányzat kezében a sorsa, a helyhatóságok dolga lesz eldönteni, ki a valóban rászoruló. Ha megfelelő - a munkanélküli-ellátásokból kiszorulóknak juttatott - segélyfajtában részesül, az igazolást kiállítják neki. Egyébként nemcsak a jövedelmi helyzetét kell mérlegelni, hanem azt is, van-e vagyona az illetőnek. Ha úgy találják, van, akkor nem jár neki az ingyenességet biztosító szegénységi bizonyítvány akkor sem, ha az egy főre eső jövedelem a családjában nem éri el a küszöbként megszabott minimálnyugdíj idén alig 25 ezer forintos összegét.
A miniszter reményei szerint a tb már januárban képes lesz megállapítani, ki a járulékfedezettel biztosított és ki nem, júniustól pedig már számlát kapnak a biztosítási rendszerből kihullók. Jogviszonyuk rendezésére fél év haladékot ígér a miniszter, 2007 januárjától pedig nincs pardon - a számlát állni kell.
A "mindenki mögött legyen járulékfizetés" alapelve helyes. A tiszta rendszer annyit jelentene, hogy az egészségbiztosítási járulékot az állam leróná az önhibájukon kívül járulékfizetésre képtelenek után. Az egészségügy ezáltal óriási forrásinjekcióhoz jutna - a költségvetés viszont csődöt jelentene. A jövő évre tervezett 303 milliárd forintos többlet sem lesz elegendő az állami kötelezettségek teljesítésére. Még akkor sem, ha most azzal a - szakértőink szerint eltúlzott - számítással kecsegtetik a közvéleményt, hogy a 300 ezer "tb-potyautas" százmilliárd forintos összeggel rövidíti meg a kasszát, ami ezután bevételként jelentkezhet.
NEM TUDJA A BAL KÉZ
Ugyanakkor ennél még több olyan ember lehet Magyarországon, akinek a társadalombiztosítási váltás során tisztáznia kell jogviszonyát - praktikusan be kell jelentkeznie valamilyen, munkanélküliséggel összefüggő segélyért. Az új rendszer szerint biztosítás nélkül maradnának azok a pályakezdő fiatalok, akik nem regisztráltatták magukat munkanélküliként, vagy azok a tisztes szegények, akik nem kérnek segélyt, és például kertészkedésből, állattartásból tengődtek - ők most kénytelenek lesznek sorban állni. Ám ha eddig nem tartották a kapcsolatot a munkaügyi központtal, nehéz lesz visszakerülniük az ingyenességet biztosító segélykategóriákba.
A kormányfő a száz lépés programjában májusban még szelídebb tervet fogalmazott meg. Eszerint az ország áttérne ugyan egy háromszintű egészségbiztosítási modellre, ám az első csomag, benne a sürgősségi ellátásokkal (a járványüggyel és például a halottvizsgálattal), mindenkinek "emberi jogon" járt volna. Azóta az "emberi" jelzőt az "alanyi" váltotta fel, ám ez csak annyit jelentene, hogy előbb megmentenék az életét, s a kórház csak utána kezdené firtatni, mi a helyzet a biztosítási jogviszonnyal. A miniszterelnök most megjelent könyvében az egészségügyi fejezetnél is így ír: "Az első pillér a mindenkinek állampolgári jogon járó ellátás. Ez az alapszint, e körben a legalapvetőbb szolgáltatás jár mindenkinek, függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy sem. Ilyen szolgáltatás például a gyermek-, a csecsemő- és az anyavédelem, a sürgősségi ellátás, a mentés, a vérellátás vagy a járványügyi teendők."
A szeptember végén tárcaközi egyeztetésre kínált törvénycsomagban ezzel szemben már ez áll: "Az állapot stabilizálását követően azonban a szolgáltató köteles megvizsgálni, hogy az ellátott személy jogosult-e egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételére. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a térítésmentes igénybevételre nem jogosult, akkor az általa megállapított térítési díjról számlát állít ki, amelyet a rendelkezésre álló időtartam alatt próbál érvényesíteni."
Rácz Jenő egészségügyi minisztert lapunk arra kérte, nevezze meg, mely európai ország gyakorlatára hivatkozik, amikor az életmentő beavatkozásokért elkérendő térítési díjról beszél. A miniszter szerint számos ilyen ország van, s név szerint Angliát említette. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának kutatója viszont állítja, hogy Angliában nem biztosítási, hanem állampolgári jogon járnak az egészségügyi ellátások, és szóba sem kerülhet, hogy életmentő beavatkozásokért pénzt kérjenek. A miniszter által felvázolt rendszer így sokkal inkább jellemző az Egyesült Államokra, mint földrészünkre. Gaál Péter szerint ezzeltársadalomfilozófiai váltásra kerülne sor, és az alapelvek tisztázása során arra is választ kell adni, kik lesznek azok, akik kikerülnek a térítésmentes ellátásra jogosultak köréből. A kutató szerint egészen más a helyzet, ha mindez csak a lakosság egy százalékát érinti, mint ha nagyobb tömegeket, a legnagyobb gondnak pedig azt látja, hogy a kiesőkkel kapcsolatos kérdésre nem kapunk választ. A társadalmat egyébként még viszonylag kis szám esetén is sokkhatásként érheti a változás, mivel az általában helyeselt elv - mindenki fizessen járulékot - egyes élethelyzetekben nagyon is megkérdőjelezhetővé válhat.
Az egészségügyi miniszter pénteken kormányszóvivői tájékoztatón megerősítette, hogy a kiszivárgott dokumentumok állításai - így a lapunk birtokába került kormányzati előterjesztések - hitelesek. A Heti Válasz úgy tudja, a tervezetekről lapzártánk után tárgyal a szocialista parlamenti frakció is - ez azért fontos, mert a ciklus eddigi egészségügyi reformtervei a képviselőcsoporton buktak el. Legutóbb tavaly sikerült megfúrniuk azt az elképzelést, hogy a kormány nyereségérdekelt vállalkozóknak adja el az egészségügyi ellátás megszervezésének jogát, vagyis hogy egy adott betegséggel melyik intézményt vagy orvost keresheti fel a beteg.
A képviselők nyilván felmérik annak társadalmi kockázatát, hogy sor kerülhet olyan helyzetekre, amikor mondjuk egy epegörcs esetén az orvos enyhíti a tüneteket, megállapítja, nincs életveszély, majd ha kiderül, hogy a beteg nincs biztosítva, átnyújtja a 26 800 forintos számlát, és közli: ajánlatos volna eltávolíttatni az epekövét. Erre a páciensnek 155 440 forintot kell előre felmutatnia, ha hagyományos eljárással veszik ki, és 178 220 forintot, ha laparoszkóppal, vagyis kisebb vágással távolítják el a követ. Jelenleg nem tudjuk, hányan lehetnek, akik sem biztosítási jogviszonyt nem tudnak szerezni - ez havi több ezer forintba kerül -, sem önkormányzati igazolást nem kaphatnak, és a gyógykezelés árát sem tudják kifizetni. Ám a szocialisták egészségügyi szakértőinek magatartását az is meghatározhatja, hogy túl sokat kockáztatnának az ismételt ellenszegüléssel, s esetleg 2006-ban nem indítják őket képviselőjelöltként.
NÉPSZERŰTLEN CSOMAG
A javaslatban az a legmeghökkentőbb, hogy a módosításhoz alig kell hozzányúlni a Horn-kormány idején elfogadott egészségügyi törvénycsomaghoz. A többszintes biztosítási rendszer bevezetésére lényegében 1997 óta készen állnak, amikor is Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején tárcájánál kidolgozták a több-biztosítós egészségügyi modellt, amit a nagy társadalmi ellenállás és a választások közelsége miatt nem tudtak bevezetni. A tervezett változtatásokra a szakmai közvélemény sem figyelt fel különösebben, a sajtó pedig a passzív eutanázia és a betegjogok alkalmazásávál volt elfoglalva. Pedig még a szociális törvényt is módosították, mely szerint az önkormányzatok jogosultak kiadni a szegénységi bizonyítványt azoknak a minimálnyugdíjnál kisebb összegből élőknek, akik nem rendelkeznek saját vagyonnal, vagyis minden tulajdonuk az a lakás, ahol élnek.
A biztosítottak közé tartoznak a munkavállalók, a nyugdíjasok, a gyermekek, a hajléktalanok és a munkanélküliek, az anyasági ellátásban részesülők. A nyugdíjra nem jogosult időseknek juttatott időskorúak járadéka önmagában is biztosítottá tesz, ahogy az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás és a munkanélküliek jövedelempótló támogatása is. A törvény szerint elegendő, ha a családban legalább egy biztosított van, csak azt kell igazoltatni, hogy a járulékot nem fizető közeli hozzátartozó, például férj vagy feleség, gyermek vagy szülő, és máris térítésmentesen járnak az ellátások.
A jogszabály szerint a biztosítotti jogviszonyhoz elég munkavállalónak lenni, nem feltétel, hogy valaki járulékfizető is legyen. Ebből arra következtethetünk, hogy nem veszítjük el biztosítotti jogviszonyunkat, ha a munkáltatónk csődveszélybe kerül, és nem rója le a járulékot. Nagy kockázattal jár viszont, ha "elfelejtenek" bejelenteni bennünket, illetve ha mi mondunk fel a munkáltatónknak. Utóbbi esetben kilencven napig nem jár munkanélküli-segély, tehát - ha egyedülállóak vagyunk - nem leszünk biztosítottak. Így közelről is megismerhetjük Az ügynök halálában furcsállott kisemberi félelmet a biztosítás hiányától. Hiszen a baj nemcsak a mézes teával otthon kikúrálható megfázás képében jöhet, hanem váratlan baleset formájában is, komolyabb fejsérülésért pedig közel nyolcszázezer forintot számlázhatnak ki, és az még csak a sürgősségi ellátást foglalná magában.
Rácz Jenő szerint a rászorulók továbbra is ingyen kapják az egészségügyi ellátást, és ehhez például a közgyógyellátási igazolványukat is elfogadják majd, ám erre utaló jogszabályi helyet nem találtunk. Ma az orvosok befejezett ellátásokban gondolkodnak, de a jövőben azt a beteg jogviszonyától függően szakaszokra kell bontaniuk. Az egészségbiztosító pedig gondosan ellenőrzi majd, hogy a kórház a sürgősségi ellátást nyújtotta-e, vagy túlment ezen a szinten. A biztosító ugyanis csak a sürgősségi ellátást téríti meg az egészségügyi intézménynek, azt is csak három hónap múlva. Ebbe a körbe az életveszély elhárítása, a maradandó egészségkárosodás elkerülése, illetve a fájdalom enyhítése tartozik. Ha a beteg meghal, a kórháznak súlyos perekkel kell szembenéznie, ha viszont az egészségbiztosító úgy látja, az orvosok túl messzire mentek, s a kezelés már nem tartozott a sürgősségi ellátás körébe, akkor elúszhat a támogatás.
A társadalmi szervezetek közül csak az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete mondott nemet a javaslatra, ők is talán azért, mert Cser Ágnes elnök 1997-ben közelről, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatói székéből figyelhette az akkori folyamatokat, így tudhatja, milyen óriási tétje van a változásoknak.
A feketemunkát végzőknél jóval szélesebb réteget tesznek ki például a szürkén foglalkoztatottak, akiket minimálbérre jelentenek be, de valójában ennél nagyobb összeget kapnak. Az efféle járulékbliccelésre azonban nem terjed ki a mostani intézkedés - a színlelt minimálbéresek ugyanolyan biztosítottak maradnak, mint bárki más. Erősen kérdéses az is, hogy a kormánynak hogyan sikerül mindezt lenyeletnie a társadalommal - és akkor még hozzá sem fogtak a biztosítási csomag második és harmadik pillérének kifaragásához. Az üzleti biztosítások elterjedésének a legnagyobb akadálya ugyanis az, hogy ma csaknem minden egészségügyi ellátás ingyen vehető igénybe. Térnyerésükhöz pedig szűkíteni kellene a minden biztosítottnak ingyen járó csomagot, és erre a nem túl népszerű lépésre a kormánynak még idén rá kellene szánnia magát.
<<hogy az egy szemelyes haztartas tobbe kerul tobbet fogyaszt>> ...Jaj Európának, ha csak importál Demján: Nem becsülik meg azt, aki dolgozik 2005. október 13. 13:00
Csákó Attila Jaj Európának, ha termelés nélkül csak az importáruval akar kereskedni – mondta tegnap Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke egy fórumon. Hozzátette: Európa nem szeret dolgozni, mint például Ázsia. Aki dolgozik, azt viszont nem becsülik meg....
Napról-napra felbukkan a téma a politikában.. a mai termés:
Százezrek kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a legkisebb baleset is anyagi romlásba dönti őket és családjukat, ha a kormány keresztül viszi az elképzelését, miszerint a sürgősségi ellátás költségeit kiszámlázza azoknak a betegeknek, akik nem rendelkeznek járulékköteles jövedelemmel, és nem jelentkeztek be az állami ellátórendszerbe.
Ellentétes az alkotmánnyal a kormány elképzelése, miszerint a sürgősségi ellátás költségeit kiszámlázná azoknak a betegeknek, akik nem rendelkeznek járulékköteles jövedelemmel, és nem jelentkeztek be az állami ellátórendszerbe sem – mondta Frajna Imre mai sajtótájékoztatóján.
A fideszes politikus hozzátette: az állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. A módosítás indoka a kormány szerint az, hogy a pénzbeli ellátásokkal több visszaélés történt az elmúlt időszakban: minimális összeg befizetésével vettek fel táppénzt vagy gyed-et az erre nem jogosultak. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy ezeket az embereket az egészségügyi ellátásból is kizárják ....
....A kormány 2006-ban az egészségbiztosítási alapba 303 milliárd forintot tesz be állami befizetésként. Ezt a pénzt a szociális ellátásban részesülők, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők, a regisztrált munkanélküliek, a hajléktalanok, valamint a gyermekek és egyéb eltartott családtagok után biztosítóként fizeti be a kormány – tette hozzá.
Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint a sürgősségi orvosi beavatkozásoknál az az elv, hogy előbb gyógyít az orvos, ment a mentőszolgálat, a költségelszámolást az egészségpénztár ezt követően végzi. A Gyurcsány-kormány 2006-tól megteremti a fedezetét a járulékfizetésre nem képes állampolgártársainknak – áll a közleményben.
A két áthúzott állítás ellentmond egymásnak... nem tudom mi, vagy mi lesz az igazság?!
Szep ez a sok problema felfedezes...csak azt felejtjuk el, hogy mindennek oka van es leginkabb onnan kene megkeresni a megoldast....
ugyebar annak idejen az egesz a noi emancipacioval indult..es nem azert mert rajottek, hogy tobb szaz evig a nok nem kaptak meg bizonyos jogokat, hanem mert a gyarakban nem volt elegendo ferfi munkaero..ugye a haboruk....egy dolgozo no mar kevesebb gyereket es azt is csak kesobb tud vallalni..
ma elkezdodott a szingli elet dicsoitese...lasd "szex es New York"...stbstbstb..miert mert mindenki tudja, hogy az egy szemelyes haztartas tobbe kerul tobbet fogyaszt jobban porgeti a termelest...a homoszex..hasonlo irany..
tehat..ha ettol emancipacio ellenes, szingli ellenes, vagy homofob lesz valaki az nagyon hibas hozzaallas..mert ezek csak a tunetek a kor oka ennel melyebb es egesz tarsadalmunkat erinti...mi tortenik ha csokken a fogyasztas???!!!
Kitolná a nyugdíjkorhatárt az OECD Semmit nem old meg a bevándorlás 2005. október 12. 9:20
MNO Az OECD országaiban jelenleg az 50–64 év közötti korcsoportnak kevesebb mint 60 százaléka dolgozik. Ezért a szervezet felhívja a kormányokat, emeljék fel a nyugdíjkorhatárt, s megjegyzi: ez sem elég, ha bőkezű szociális segélyek és munkanélküli-támogatások csábítják inaktivitásra az embereket.
Harmadával csökken harminc éven belül a világgazdaság növekedésének üteme és tarthatatlanná válik a költségvetések helyzete, ha nem emelik a nyugdíjkorhatárokat vagy az adókat – írja a Napi Gazdaság.
A világgazdaság növekedése évi 1,7 százalékra lassul a következő három évtizedben, ha az emberek nem dolgoznak tovább, hogy ellensúlyozzák a születések csökkenését – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent tanulmánya. Számításai szerint 2050-re már közel kétszerese lesz a jelenleginek az idős inaktívak aránya a világon, azaz tíz aktívra hét jut, de Európában ennél is rosszabb lesz a helyzet – minden aktívra jut majd egy nyugdíjas.
A lap mai számában közölt írás szerint az OECD országaiban jelenleg az 50–64 év közötti korcsoportnak kevesebb mint 60 százaléka dolgozik. Ezért a szervezet felhívja a kormányokat, emeljék fel a nyugdíjkorhatárt, de ezzel egyformán fontosnak tartja a kérdéskörrel kapcsolatos egész mentalitás megváltoztatását. Így például megjegyzi, hogy a korhatár felemelése önmagában nem segít, ha bőkezű szociális segélyek és munkanélküli-támogatások csábítják inaktivitásra az embereket, vagyis ezeken szigorítani kellene.
Ugyancsak fontos volna változtatni azon is, hogy az emelkedő korral emelkedő fizetések járnak, mivel ez visszatartja a munkaadókat az idősebbek foglalkoztatásától. Különösen fontos Európában a korengedményes nyugdíjak megszüntetése. Korábban a kormányok még ösztönözték is ezt az intézményt, hogy felszabaduljanak munkahelyek a munkanélküli fiatalok számára.
Pontosan mi az az egyéni biztosítás? (van elképzelésem)
<< Biztosítottnak fogják-e tekinteni azokat a dolgozókat, akik után a munkaadói járulékot nem fizették meg?>> Jó kérdés, kár hogy "szakértő" nem jár errefelé, mert nekem még tippem sincs. Mi lesz a munkaadók által elmismásolt járulékbefizetéssel, ha a terápián átesett munkavállaló megjelenik a milliós eü számlával és ingerenciája támad valaki illetékesnek az orra alá dörgölni? És mi lesz ha egyszerre lépnek fel ilyen esetek tömegesen? Ombucman, Nép ügyvédje, Atyaisten, ki fog segíteni?
És mi lesz akkor amikor a mostani munkanélküliek százezrei, pontosabban a járulékot nem fizetők (esetleg mint fentebb, önhibájukon kívül) milliói(?) nyugdíjaskorba kerülnek? A plafonig csap a nyomor? Egyszerre dőlnek össze a vasbeton panelházak a tb-vel együtt?
Esetleg megoldás a betelepülés? És ha milliók települnek be, majd azoknak nem lesz szavuk a mindenkori parlamentben? Talán érvényt szereznek a nemfizetési hajlandóságuk törvényesítéséhez? Mármint hogy a gyermektelenül nyugdíjba ment, évtizedek óta korkedvezményes nyugdíjban élők, kamurokkantnyugdíjban élők, vagy évtizedekikg munkanélküliként alkalmi munkákból tengődő millióknak majd az ő bérükből róják ki a nyugdíj euromilliárdjait? Lesz erre a helyzetre birkamód fizető újonnan betelepült fiatal aktív réteg? És ez az esetleges új réteg hogy fog dűlőzni a mi gyermekeinkkel? Vagy valami csoda folytán addigra önmagunktól megsokasodunk?
Még sürgősségi ellátás sem járna ingyenesen azoknak, akiknek nincs biztosítotti jogviszonyuk, például mert nem fizettek járulékot ...
Az igazi probléma, hogy az önfoglalkoztató vállalkozó és a fehér holló egyéni biztosítást kötött egyénenken kívül senki sem fizet járulékot: mármint saját maga. Ezek után elég érdekes elgondolás a fizetésben vétlen biztosítottakat büntetni.
A részletek ismerete nélkül: - Biztosítottnak fogják-e tekinteni azokat a dolgozókat, akik után a munkaadói járulékot nem fizették meg? - Biztosítottnak fogják-e tekinteni azokat, akik után csak részben fizettek? - Mi történik akkor, ha egy 500 főt foglalkoztató cég a járulékokat csak 90%-ban fizeti meg: Aba István biztosított, Wágner Béla nem biztosított?
Más: én úgy tudom jelenleg valami HBCS pontrendszer alapján fizet az OEP a korházi ellátás után ami alapján csak hónapok múlva derül ki mennyibe kerül egy műtét: ekkor a betegnek mennyit kell fizetnie? Előre mágállapított fix tarifa lesz, vagy majd 3 hónap múlva fáradjon be és meglátjuk mennyibe került a beavatkozás?
Harmadik: A nem biztosított megegyezik a korházzal egy műtét elvégzésére, megállapodnak az árban, de komplikáció merül fel, ekkor a + költségeket a beteg vagy a korház állja?
A válaszod jó példa arra, hogy amint egyre több forrást von el a tb az ország aktív polgáraitól, egyre jobban nőnek a feszültségek az aktív és inaktív réteg közt. Egyre több ellenségképet vélnek felfedezni az inaktív réteg között..
Én pl a korkedvezményes és igen magas nyugdíjt igénybevevő fegyveres testületek alkalmazottaira rágtam be.. meg a "rokkantnyugdíjasokra".. az elmúlt években iparszerűen emelkedett a létszámuk..
Konkrétan ismerek olyan volt börtönőrt, aki 45(!) évesen teljesen törvényesen ment nyugdíjba, és 95E ft-os nyugdíja mellett most biztonsági őrként (+80E) "dolgozik"-dolgozhat.. mivel előnyben van az "aktív korú" munkavállalókkal szemben, akik után tb járulékot kell(ene) fizetnie a munkadónak.
1989 óta nem jutott egyik válogatott kormánynak se eszébe:előtte volt 800.000 v 1 millió MSZMP-párttag,akiket nyilvántartásba lehetne venni,és ők Most miért élvezhetik a minden hónapban emelkedő nyugdíjakat? Plussz 13.havi,14.havi nyugdíj.Az átlag nyugdíj 90.000ft lesz maholnap.Engem meg elkű'dtek a komcsik nemrég 49000ft-ért 8.5órás szakmunkára.ŐKET kellene (már akik élnek még közülük) nyilvántartásba venni:kizárni a nyugdíjból,EÜ-ellátásból,ingyen gyógyszerből,ők menjenek kérjenek Kádártól,Ruscsovtól, Lenintől!
De hát Debrecen mellett ma is megtekinthető Lenin Elvtárs szobra.Az MSZMP-ből is csak az "M" betűt vették ki.
..Európa egyik legszigorúbb egészségügyi rendszerét alakítaná ki a szakminisztérium azzal, hogy még az életmentő beavatkozások költségét is megpróbálnák behajtatni azokon, akik nem biztosítottak, mert például nem fizettek járulékot – állítják szakemberek...
...Hazánkban minden magyar állampolgár szinte teljes körű egészségügyi ellátáshoz juthat térítésmentesen, függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy nem, fizet-e járulékot vagy nem. A rendszer ugyanis nem követi nyomon, hogy valójában ki minősül biztosítottnak. Ezen változtatna a kormány. Egyénenként tartanák nyilván a járulékbefizetéseket és háromszintű ellátórendszert vezetnének be – ez már hónapok óta ismert, a 21 lépéses egészségügyi kormányzati programban is olvasható volt. A háromszintű rendszerben az alapcsomag mindenkinek emberi jogon járna, abba például a sürgősségi ellátás, az anya- és csecsemővédelem vagy a járványügy tartozna... A Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) több tucat képviselője kedden kapott tájékoztatást ezekről a tervekről. Mint azt Heves István, a NET elnöke elmondta: megdöbbenve hallgatták az elképzeléseket. Úgy véli, nem gondolták végig azokat, s az életmentő beavatkozásokat mindenkinek ingyen kellene garantálni. Heves István szerint a szaktárca a világ egyik legszigorúbb egészségügyi rendszerét képzelte el.
Még sürgősségi ellátás sem járna ingyenesen azoknak, akiknek nincs biztosítotti jogviszonyuk, például mert nem fizettek járulékot – ez áll az egészségügyi tárca törvénymódosító javaslatában. Ők postán kapnák meg a számlát ellátásuk költségéről. Mindez váratlan fordulat, hiszen az egészségügyi miniszter többször is az ellenkezőjét ígérte.
Még több hitel , még nagyobb deficit szép kis ördögi kör.
A jelenlegi rendszer nem finanszírozható.
Amúgy egyetértek veled elvben normális állapotok közt, de akkor már nem lesz normális állapot.
Lesz egy elöregedett társadalom, a bevándorlók és romák részaránya jelentősen megnő, ezzel együtt a szociális problémák is.
Ez egész Európára igaz lesz.
Itt csak a nyugdíjak jelentős elértéktelenítése jöhet szóba és nem csak Mo-n.
A megoldás az ,hogy fokozatosan át kell állni a befizetéshez kötött nyugdíjra, így mindenki érdekelt abban ,hogy dolgozzon és utána fizessen járulékot a cég.
Aki nem dolgozik az meg oldja meg , tartsák el a gyerekei, házastársa stb.
"Volt olyan magyar király, aki egykoron országrészt adott zálogba hitelért... :(" .... aztan amikor a hitelt is vissza kellett fizetni, akkor jott egy nagy bajszu, csomag nevu kincstarnok, kitalalt meg nehany uj sa'pfajtat, a penzt- es vele a nyugdijakat jol elinflalta.... vagy ez mar egy masik tortenet?:-(((
... ellenértékének egy részét azért hagyta az államnál, hogy öregkorára ne szoruljon a gyermekei ellátására.
SZVSZ ez a legfőbb oka a "nyugati" társadalmak elöregedésének.
A kifizetés pillanata elérkeztekor megváltoztatni a játékszabályokat ... no ez az, amit egyetlen európai bíróság se tolerálna. A mostani befizetőknél - a jövőre nézve - lehet és kell is új elveket alkalmazni; de aki már benn van a felosztó-kiróvó renszerben, a régi elvek szerint kell kifizetni.
Egyetértek veled, nem igazságos, de csak egy példa a játékszabályok "jogszerű" megváltoztatására: A rendszerváltás utáni OTP lakáskölcsönök kamatemelése. A másik kérdés mi történik azokkal akik a nyugdíj elérése előtt meghalnak és így mi történik a nekik járó nyugdíjjal? Ekkor az volna igazságos ha azt az örökösök kapnák meg (mint a magángnyugdíj rendszerben - ha jól tudom).
A játékszabályoknak változásának van azonban pozitív (egyén számára) egyenlege is: nyugdíjemelés. A befizetett járulékok alapján történő elszámolás (régi elv) szerint csak az összes befizetett járulékra fizetendő hozam időarányos részével lehetne emelni.
A legfontosabb: nem gondolom, hogy ezt pl.: 2007. január 1-től mindenkinek így kellene lennie, de hosszú távon (10-40 év) megoldás lehet.
Szociális szempontból értelek - talán még egyetértésre is tudnánk jutni -, itt azonban egy jogviszonyról van szó. Aki befizetett, az az akkori munkája ellenértékének egy részét azért hagyta az államnál, hogy öregkorára ne szoruljon a gyermekei ellátására. A kifizetés pillanata elérkeztekor megváltoztatni a játékszabályokat ... no ez az, amit egyetlen európai bíróság se tolerálna. A mostani befizetőknél - a jövőre nézve - lehet és kell is új elveket alkalmazni; de aki már benn van a felosztó-kiróvó renszerben, a régi elvek szerint kell kifizetni. Ha hitelből, hát abból... :(
Én meg amikor az Orbán kormány visszavonta a kötelező magánnyugdíj-tagságot, és módosította a magánnyugdíjpénztáraknak járó törvényben lefektetett nyugdíjjárulék-hányadot!
Azért volt már arra példa, hogy egy renitens, nem fizető állam vagyonát képező tárgyakat elkezdtek a hitelezők lefoglaltatni. Ki hajlandó adót, vámot, eü- és nyugdíj-járulékot fizetni egy olyan államnak, amelyik egy adott pillanatban úgy dönt, hogy nem áll helyt a vele szemben jogosan támasztott követelésekért? Ezt bizony állam- és bankcsőd követné... :(
A 23. és a 33. hsz megoldásainak a kombinációja nekem szimpatikus lenne... egyben egy hatalmas béka is amit le kéne nyeletni a társadalom nem családpárti részével..
A felosztó-kiróvó nyugdíjrendszerben való részvételre a Magyar Állam törvényben kötelezte a polgárait. Vagyis adó módjára fizettete meg.
Aki tehát járulékfizető volt, nem segélyt, hanem a jogos járandóságát várja vissza. Teljesen mindegy hogy hívjuk segély vagy járandóság a mostani nyugdíjának és az akkori befizetésének (sajnos) semmi köze nincs egymáshoz: a Magyar Állam az ő gyereke (is) befizetéseiből finanszírozza.
Egy ilyen akció esetén a várományosok (eredményesen) szénné perelhetnék a Magyar Államot. Nem azt mondom, hogy ezeket a bénzeket le kell nyelni, hanem az elosztásban a gyereknevelésben "hatékonyabbakat" kellene preferálni. Ez nem jövedelem elvonás, hanem csak átcsoportosítás pl.:
Ne azokat támogassuk akik igénybe tudják venni az adókedvezményeket, hanem a szociálisan rászorolukat.
Ez valóban egyszerű megoldás lenne. És meglehet nagyszerű is.. (talán igazságos is)
Ellenérvek az Ungár Klára bevállalja c topikban bőségesen fel lettek sorolva (mármint az egyre divatosabbá váló karrierista, szingli, meleg életmód miatti gyermektelenség), bár engem személy szerint nem győztek meg. Pl látom hogy Rácz Károly immár 4(!?) gyermeket nevel.. és ha jól teszi.. biztos lehet hogy öregkorában nem marad szabajban..
Ezen elv alapján működő rendszer ellen szóló, utód nélkül nyugdíjkorhatárba lépő egyénekre pedig biztosan lesz megoldás csomag, a szociális érzékenység biztosan nem fog kiveszni. Sőt, bizonyosan lesz egy minimális összegű alapellátás.
"a várományosok (eredményesen) szénné perelhetnék a Magyar Államot"
aztan megnyernek a pert, aztan fel is szamoltathatnak es az adosok bortonebe is csukhatnak a magyar allamot mert a t. birosag csak iteletet tud hozni, jarulekot fizeto gyereket nem fog szulni....
SZVSZ csak részmegoldás ugyanis a gyermekvállalási kedv csökkenésével nem kezd semmit. Ha kevesebb a gyerek -> kevesebb majdani munkavállaló lesz -> egyre kevesebbet tudunk termelni -> a gazdasági visszaesés miatt a gondosan félretett nyugdíj elértéktelenedhet.
