Keresés

Részletes keresés

ErkölcsTan Creative Commons License 2021.02.13 -1 0 438

Elgépelés. :-) Egy betű mellé.

Előzmény: jogértelmező (437)
jogértelmező Creative Commons License 2020.11.06 0 0 437

" Ez egy RMS genetikai száldarabka."

 

Mi az az RMS?

Előzmény: MemetikaTan (436)
MemetikaTan Creative Commons License 2020.11.04 -1 0 436

A gén - mém párhuzam példája sokáig nekem is tévedésnek tűnt és hát bevallom áltudománynak, de mára kiderült és bebizonyosodott, hogy igaza van. Sőt mára már a veszélyes mémfertőződések gyógyíthatóvá is váltak. Vakcina elv segítségével.

 

Richard Dawkins evolúciós biológus Istent egy veszélyes elme vírusként, mémként határozta meg. A meghatározása részben helyes és bizonyított, olyannyira, hogy mára már a gyógymód is megvan rá. 

A biológia és a genetika hajnalán a gének sokáig nem voltak bizonyíthatóak, csak logikai következtetésként léteztek, csak a megfigyelések alapján jutottak arra a tudósok, hogy lenniük kell. Aztán persze jóval később meg is lettek. Hasonlóan a mémekre, tehát az idegrendszeri vírusokra jelenleg csak közvetett módon van bizonyíték. Közvetlen nincs és lehet nem is lesz, hiszen az idegrendszerben információ áramlik és itt ugyebár az emberi agyban kellene kimutatni egy "vírust", ami eleve lehet, hogy csak pszichológiai folyamat. A memetika tehát nagyon leegyszerűsítve a biológiai vírusaink másolástani működésének az áthelyezése biológiai síkról pszichológiaira. Egy magyarázó példával:

A világjárványt okozó biológiai korona vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre. Ez egy RMS genetikai száldarabka.

Az elme járványt okozó memetikai Isten vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre.

 

 

Adamkertesz Creative Commons License 2020.03.17 0 0 435

A vallástalanok hite.

Adamkertesz Creative Commons License 2020.03.17 0 0 434

Jó írás!

 

Az se véletlen, hogy fej vagy írás lesz-e az érme felső lapja. Csak nehéz adatot gyűjteni az elengedés pillanatáról. Előtte meg pláne nem jósolható, mikor engedi el a kéz.

Abiogenezis esetében a véletlenek a konkrét kémiai reakciót helyettesítik. (Ami fehérjeszkntézis esetén vízben még direkt módon, mesterséges szintézisben is lehetetlen. Egyszerűen a víz gátolja az elvárt kötések létrejöttét.) Azaz a tudomány nem csupán kiegészíti a törvény hiányát a véletlennel, de kicsit meg is tagadja közben a kémiát, a törvényeket.

Dawkins esetében az egyik tévedés, hogy a gén, még ha 'önző is, képes lenne bármit építeni maga köré. (Persze passzív, öntudatlan módon.) Hiszen a gén ág élő szervezetben sem épít maga köré semmit, pusztán passzív biológiai sablonja egy élő szervezetnek, amit egy már kész sejt tud kifejezni, fehérjeszkntézis során felhasználni.

Az önző gén ami élőlényeket alkot, olyan mint az önző könyv, ami életrajzokat ír.

A törzsfejlődés  és az abiogenezis egy konszenzusos világnézet. Nem tárgyi tudás. Leíró tudomány nem kapcsolódik hozzá. Következtetés más ismeretek nyomán. Kicsit dacolva az anyag, és a véletlen korlátaival...

Előzmény: random seed (433)
random seed Creative Commons License 2020.02.03 0 1 433
MemetikaTan Creative Commons License 2019.10.05 -2 0 432

Lezárult a könyvem nyomdai előkészülete. Indul egy kisebb példányszámú próbanyomtatás, amit szponzorok, támogatók, mecénások, üzleti partnerek fognak csak megkapni. Tehát ez még kereskedelmi forgalomba nem fog kerülni. Címe Túl Richard Dawkinson. Tudományon átszűrt "Isten" azaz van egy kis bibi az ateizmussal.

 

ErkölcsTan Creative Commons License 2019.08.07 -2 0 431
Deerlan Creative Commons License 2016.01.21 0 0 430

Nincs már

Előzmény: Naamloos (429)
Naamloos Creative Commons License 2016.01.21 0 0 429

Hahó! Van még itt valami élet?

 

Törölt nick Creative Commons License 2012.04.11 0 0 428

:-)

Előzmény: Ezüst Vitéz (398)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.07 0 0 427

Egyébként csak azért kezdtem ide kotyogni, mert nekem se tetszik Dawkins. Olyan mint egy vulgár"evolucionista". ( Ami tetszett az pl. Steve Jones: Darwin szelleme c. könyv.)

Törölt nick Creative Commons License 2012.01.06 0 0 426

Lehet, hogy hüle vagyok. Nem kizárt! :-))

Példák hibás szelekcióra:

1. A kövér emberek mivel maguk is tehetnek állapotukról, holnaptól kezdve többet kell, hogy fizessenek gyógyszereikért. Ez mi? Szelekció! Jogos-e? Nem, mert aligha hibáztatható, egy hízásra hajlamos nő/férfi az állapotáért.

2. Az igazi ember szőke és kék szemű (árja), a többiek alattvalók. Ez mi? Jogos-e? Jujj.

Példák hibás variációra:

1. Honaptól megszüntetünk minden közlekedési szabályt, közlekedjen/vezessen mindenki úgy, ahogy akar. Ettől számos sajátos formája alakul ki a vezetésnek, variációk sokasága jön létre.

2. Holnaptól nem állunk útjába a bűnözésnek, elterjed és számos új variációja alakul ki.

 

 

Előzmény: Helem (425)
Helem Creative Commons License 2012.01.06 0 0 425

Esküszöm, próbáltam megérteni mit akarsz ezzel. Eddig nem sikerült.

Előzmény: Törölt nick (424)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.06 0 0 424

Túl sok a variáció, szelektáljunk, mondja az egyik ember.

Ne szelektáljunk, hagyjuk a dolgokat variálódni, mondja a másik ember. (majd megoldja a kérdést a természet vagy a piac stb, egy láthatatlan kéz..)

 

Mindkét szemlélet ugyanúgy eltorzíthatja a gondolkodásunkat. (A mit tegyünk kérdésre, egyik se válaszol.)

 

Előzmény: Helem (423)
Helem Creative Commons License 2012.01.05 0 0 423

Pontosabban?

Előzmény: Törölt nick (422)
Törölt nick Creative Commons License 2012.01.04 0 0 422

Az evolúciós elméletet is lehet torz módon értelmezni. Hulljon a férgese elv vagy ne csináljunk semmit elv (,majd megoldja az evolúció). (Persze ez csak egy laikus vélemény.)

Előzmény: Helem (421)
Helem Creative Commons License 2012.01.01 0 0 421

Gondolom arra gondolsz, hogy az evolúció szó csak a biológiai evolúcióra vonatkozhat. Tévedek? A neuronhálózatokra és az agyra inkább a tanulás lenne jó? Úgy gondolom megláttam a hasonlóságot, közös átfedést az evolúció és a neuronhálózatok és az agy tanulása között.

 

Én az összes jelenséget egy kalap alá venném, ebből a szempontból. Tehát a biológia, az agy, a neuronhálózatok hasonló elv szerint működnek. Mindenütt fellelhető a variációk és a szelekció. Míg a biológiában a populáció sokszinűsége adja a variációkat, addig a neuronhálózatokban és az agyban a lehetséges viselkedések sokasága adja a variációt. A szelekció mindhárom rendszerben megtörténik csak más módon.

 

Az evolúció fejlődést jelent, hogy ez a fejlődés miképpen megy végbe különféle rendszerekben, az egy más kérdés. 

Előzmény: Törölt nick (420)
Helem Creative Commons License 2012.01.01 0 0 413

A betű szelekciós programhoz hasonlót írtam régebben.

Ebben két neurális hálózat játszott egymással egy egyszerű játékot. Egy egyszerűsített "Go" szerű volt. Területet kellett foglalni egy négyzet alakú teületben. A szabály egyszerű. Mindig csak a saját magam által letett pont mellé lehetett tenni. Kék és piros pontokból kibontakozó területek voltak.

 

Néhány ezer parti után ezek a neuronhálózatok tökéletesen megtanultak játszani. Az optimális stratégiát játszották. A győztes stratégia megőrződött (számokban) a vesztes nem, nem módosította a hálózatot.

 

A neuronhálózatokban a súlytényező változások lényegében megfeleltethetők a géneknek.

Rájöttem, hogy elég mindöszesen két darab háló ahhoz, hogy az evolúció működjön. Most már úgy gondolom, hogy elegendő egyetlen hálózat is. Az agyban is ilyen evolúció működik szerintem. Mindig azok a viselkedések erősödnek meg, amiket valamilyen jutalmazó rendszer megerősít. Mondjuk pl. a dopamin. 

 

Mig a biológiában a szelekció a populációból válogat, addig a neuronhálózatos programomban a populációt a számtalan viselkedési lehetőség helyettesíti. A szelekció a győztes viselkedést válaszja ki. Lényegében ez a viselkedés evolúciója. 

 

Szerintem az élő információ (evolúciós rendszerben fejlődő) reprezentációja időnként változik. Volt, van a biológiai reprezentáció(DNS), evolúció, jött az agyi reprezentáció (evolúció = tanulás). És most egy újabb reprezentáció váltás fog bekövetkeznie. Az élő információ gépi reprezentációja jelenik meg. Ez véleményem szerint hamarosan elvezet a mesterséges intelligenciáig.

 

Tehát egyre gyorsabb és hatékonyabb evolúciós rendszerek és reprezentációk jelennek meg, amit mindig az előző alacsonyabb hatékonyságú rendszer hoz létre. A gének létrehozzák a mémeket, azok a gépmémeket stb. Az "élő információ" reprezentációt vált.

 

 

Előzmény: Ezüst Vitéz (398)
Ezüst Vitéz Creative Commons License 2011.12.30 0 0 398

Richard Dawkins beprogramozta a számítógépét, hogy az a következő véletlen betűkombinációból induljon ki: WDLMNLT DTJBKW IRZREZLMQCO P, majd véletlenszerű változások (mutációk) segítségével, egy lépésben egy betűt vagy szünetjelet kicserélve csak azokat hagyja meg, amelyek a maguk helyén megegyeznek a Hamletből vett részlet megfelelő betűivel: NEKEM ÚGY TETSZIK, MENYÉTHEZ. Ha véletlenszerűen rakjuk egymás után a betűket és a szóközöket, akkor átlagban billiószor billiószor billió esetből egyszer sikerül létrehozni ezt a szekvenciát. Ehhez képest Dawkins arra jutott, hogy az általa alkalmazott „evolúciós algoritmussal” ez már negyvenhárom lépésben megvalósítható. Ebből arra következtetett, hogy „a darwini evolúció véletlen mivoltába vetett hit nem csupán hibás, hanem homlokegyenest ellenkezik a valósággal. A véletlen lényegtelen elem a darwini receptben. A legfontosabb tényező a kumulatív kiválasztódás, ami alapjában véve nem véletlenszerű.”(6)

Természetesen Dawkins csalt, mivel előre meghatározta a célt. Ezt azzal a megjegyzésével el is ismerte, hogy a betűsorozatot minden lépésnél hozzámérte „egy távoli ideális célhoz”, habár „az evolúciónak nincs távoli célja. Nem létezik távoli cél”. Ennek ellenére Dawkins kitartott amellett, hogy „ennek a szempontnak a figyelembevételével” módosítaná a számítógépes modelljét, még mindig létrejöhetne a kívánt eredmény – habár ezt soha nem valósította meg. „Nem emlékszem, kicsoda – írta Dawkins –, de valaki már kimutatta, hogy ha elég idő állna rendelkezésre, egy majom is meg tudná írni Shakespeare összes műveit úgy, hogy egy írógép billentyűit ütögeti.” (7)

Itt most elegendő annyit megjegyezni, hogy Dawkins evolúciós algoritmusa nem hozott létre specifikus összetettséget – az már eleve adott volt. Számítógépes kísérlete nem az irányítatlan darwini evolúciót bizonyította be, hanem az intelligens tervezettséget.

Előzmény: Ezüst Vitéz (397)
Ezüst Vitéz Creative Commons License 2011.12.30 0 0 397

"Most olvastam egy fejezetet Richard Dawkins: “A valószínűtlenség hegyének megmászása” című könyvéből a pókháló állítólagos evolúciójáról.

A szerző bebizonyította benne – számítógépes modellek segítségével! -, hogy sűrűbb pókhálóval több legyet lehet fogni, mint ritkával.

Csak két dolog eredetét felejtette el megmagyarázni.

A pókét és a hálóét".  :D

 

Ahogy általában szokta...

 

Előzmény: Evolúciócáfoló (391)
Ezüst Vitéz Creative Commons License 2011.12.27 0 0 394

"Második hozzászólásnak nem gyenge, csak éppen értelmetlen" (Sti után Viti)

Előzmény: Törölt nick (392)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.26 0 0 393

Jól fogytak az ünnepek előtt könyvei?? (A túl karakteres véleménye csak hamis lehet. :-))

Via Galvani Creative Commons License 2009.04.11 0 0 387
Üdv.
Így tetszhalál után e szép napon fel lehetne hozni a Dawkins-topikot.
Ahogy nézem, főleg "Az önző gén" alapján ment a vita. Holott:
Holott az Isteni téveszme c. későbbi könvében részletesen foglalkozik a többszáz azóta kapott ellenvetéssel, cáfolja a félremagyarázásokat, stb.
Az isteni téveszme = magyarul 2007, kiadója: Nyitott Könyvműhely.
Helem Creative Commons License 2008.09.06 0 0 384
"Ilyen állítást viszont ( a tudományos módszertan szerint) csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni. "

A Te már sokadszor megismert Isten definíció gyűjteményedben Isten definíciója helyett az "Isteni szint" definíciójáról lenne értelme beszélni. Ha azt mondjuk Isten akkor mindenkinek más jut róla eszébe. Felsoroltál rengeteget. Ezt elfogadom tőled.
Ha ellenben azt mondom isteni szint akkor mentesülök attól a problémától, hogy vajon hány milyen stb isten létezhet. Az isteni szint definíciója egyszerűbb lehet. A lényeg az alatta és uralma alatt lévő rendszer beágyazottságát feltételezi esetlegesen. Ez egy közös pont az Istenfogalmakban szerintem. Arról nincs egyelőre és lehet, hogy soha nem lesz információnk, hogy van-e és milyen az esetlegesen felettünk levő isteni szint.

Az isteni szintről így ismeretlenül is több biztos, pontosabb állítást tehetünk, mint az Isten fogalomról.
Előzmény: Iván Gábor (383)
Helem Creative Commons License 2008.09.06 0 0 382
"Tehát az emberi értelem evolúciója képes kijavítani a korábbi betegségeit és hibáit."

Hát igen, ez rád is vonatkozik és Dawkinsra is. Szerintem téved.
Az ateizmus is alaptalan, mert olyan területről kéne információhoz jutnunk amihez a tudomány még nem jutott hozzá. Továbbá kétséges, hogy hozzá fog jutni, ami persze nem kizárt. Addig az ateizmus és az istenhit egyaránt szerintem alaptalan.
Előzmény: Iván Gábor (381)
Iván Gábor Creative Commons License 2008.09.06 0 1 381
Dawkins az elme, vagy a kultúra, vagy a kulturálatlanság evolúciós törvényszerűségeivel foglalkozik.

Dawkins:

"Isten létezik, ha másképp nem is, olyan mém formájában, amelynek az emberi kultúra kínálta környezetben nagy túlélési értéke vagy fertőzőképessége van."

Dawkins Istent egy gondolat mémnek, azaz rossz beidegződésnek, rossz divatnak definiálja, véleményem szerint tudományosan. Freud előtte nagyon hasonlóan egy betegségnek, tömeg neurózisnak adja meg Istent. Sok más tudós, filozófus és kutató (agykutatók is)álláspontja nagyon egybecseng ebben a kérdéskörben, és az én kutatásaim is ezt erősítették meg, ezt vitték tovább. Olyannyira, hogy azt is feltártam, hogy az a rossz beidegződés miként oltható ki, vagy miként gyógyítható.

Tehát az emberi értelem evolúciója képes kijavítani a korábbi betegségeit és hibáit.

Iván Gábor Creative Commons License 2008.09.06 0 1 380
Nos Richar Dawkins nem téved abban, hogy Isten/Istenek egy gondolatvírus, logikai és érzelmi fertőzés (mém).

Inkább félbemaradt és kidolgozatlan az elmélete.

Az én párhuzamos kutatásaim megerősítették az elméletét, sőt arra is eljutottam, hogy ez a rossz beidegződés, vagy gondolatdivat, hogyan gyógyítható eredményesen.

Mégpedig nem mással mint gyógyító vakcina gondolatvírusokkal.

Sti_ Creative Commons License 2008.07.15 0 0 376
(...) szegény majmot nem számítógép, hanem ösztönök irányítják, például az ivadékgondozás ösztöne... nyilván ha egyszerre ki lehetne kapcsolni az ösztönt a kölyök halálakor, az pompás lenne... mivel erre nincs mód, két lehetőség közül választhatunk: 1. csökkentjük az ösztön erejét, remélve hogy csökken a gyermekrablás esélye, de kockáztatva hogy a saját kölykét sem gondozza, 2. elviselünk néha egy-egy téves működést... a jelek szerint a természet a másodikat választotta [nem, ez nem jelent tudatosságot a természet részéről, csak egy metafora volt, bocsánat]

"Na, ez tényleg jó volt... meg vagyok lepve;)" (NevemTeve nem idézett gondolatának Sti-féle ferdítése)
Előzmény: NevemTeve (72)
Sti_ Creative Commons License 2008.07.15 0 0 375
ez az önzés egyébként is egy gyanúsan definiált valami

"Hangsúlyozom, hogy a gén meghatározó tulajdonsága az, hogy másolatok formájában lehetőségében szinte halhatatlan. A gént bizonyos célokra kívánatos lehet egyetlen cisztronként meghatározni, de az evolúcióelméletben tágabb meghatározást kell adnunk. A tágítás mértékét a definíció célja határozza meg. Mi meg akarjuk lelni a természetes szelekció gyakorlati egységét. Ehhez úgy fogunk hozzá, hogy megállapítjuk, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a természetes szelekció sikeres egységének. Az előző fejezetben a hosszú élet, a termékenység és a másolási pontosság fogalmait használtuk. Ezután a „gént” a legnagyobb olyan entitásként definiáltuk, mely - legalábbis potenciálisan- rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. A gén sok-sok másodpéldány formájában létező, hosszú életű replikátor. (...)
Minden olyan gén, amely alléljai rovására igyekszik saját fennmaradási esélyeit növelni a génkészletben, definíció szerint nagyobb eséllyel marad fenn. A gén az önzés alapegysége."
Előzmény: laca137 (65)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!