Történt bármilyen olyan felvetés a Fidesz részéről, amely arra irányult, hogy az autonómia megadásához kössék Románia eu csatlakozásának megszavazását? Tudomásom szerint a parlamentben a Fidesz részéről ilyen előterjesztés nem történt.
A lexebb dolog a kognitiv disszonancia, hiszen mindent megmagyaraz... ;-))))
erdely.ma Orbán Viktor Tőkés Lászlóval találkozott [ 2005-10-16 - 09:07:48 ]
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés Lászlóval, a királyhágómelléki református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével találkozott Nagyváradon. A megbeszélést követően Orbán Viktor leszögezte, hogy Románia európai uniós csatlakozása előtt nem Budapesten emelkednek akadályok. Ami akadály lehet, az az alkalmasság, és a felkészültség kérdése. Az alkalmassággal felmerült kétségekről Brüsszelben fognak dönteni - tette hozzá.
A Fidesz elnöke emlékeztetett, hogy a magyar parlament abba a helyzetbe került, hogy úgy kellett döntést hoznia Románia uniós csatlakozásának támogatásáról, hogy az alkalmasságot nem volt módja tanulmányozni, mivel az EU-s jelentések még nem készültek el.
A döntés időpontjáért semmilyen felelősséget nem tudunk viselni, tekintettel arra, hogy ez egy egyszerű parlamenti döntés, és a magyar kormány úgy döntött, hogy erről most kell állást foglalni - hangsúlyozta. A politikus arról is beszélt, hogy az európai uniós tagság egy új dolog lesz Románia életében, a gondolkodásmódot, a szemléletet is meg fogja változtatni, és a román állam szuverenitásának jelentős részét fel fogja adni. Véleménye szerint az erdélyi magyaroknak a csatlakozás egy jó hír, hiszen emberi, gazdasági jogokat, anyagi és mozgási lehetőséget kapnak általa. Leszögezte: az autonómia jár az erdélyi magyaroknak, az unióban pedig nincs példa arra, hogy ha egy közösség élni akar e jogával, azt valamelyik állam megakadályozná.
„Az Erdélyben élő magyarok mindig számíthatnak ránk abban, hogy a megváltozott, kiszélesedett körülmények és feltételek közepette is mindig segítünk nekik, hogy megkaphassák azt ami jár nekik - fogalmazott a Fidesz elnöke. Ha az anyaország bent van az Európai Unióban, akkor minden magyarnak az a jó, ha velünk együtt bent van az Európai Unióban. Ez az út fog majd elvezetni egyébként a kettős állampolgársághoz is - emelte ki.
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a tavalyi magyarországi népszavazáson az igen szavazatok győztek, ezért ez a voks a mindenkori magyar kormány számára irányadó kell, hogy legyen. A magyar parlament nem teheti meg ezek után, hogy ne foglalkozzon a kérdéssel - mondta.
Tőkés László elsietettnek minősítette azt, hogy Románia csatlakozásáról szóló magyar parlamenti szavazás már szeptemberben megtörtént, mivel oly módon szavazott az Országgyűlés, hogy nem volt ismeretében az októberi, illetve a jövő tavaszi romániai zárójelentésnek. Bőven lett volna idő 2006. szeptemberében, az utolsók között szavaznia az Országgyűlésnek - tette hozzá.
Véleménye szerint ezzel a magyar parlament lemondott arról, hogy a feltételeket számon lehessen kérni Románián. A püspök arról is beszélt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban is egyetértés alakult ki annak a tekintetében, hogy rossz üzenete lett volna annak, ha a Fidesz nemmel szavaz ebben a kérdésben. Véleménye szerint a romániai magyarságnak érdekeke bekerülni Romániával egyetemben az Európai Unióba. Tőkés László arra kérte az uniós szervezeteket, hogy Romániát ne kirakatpolitikai szempontok szerint, hanem az uniós feltételek teljesítése alapján vegyék fel.
" Tőkés azonban nem osztotta teljes mértékben Orbán derűlátását az integrációval kapcsolatban."
Ezt most nem egeszen ertem: Tokes nem osztja Orban derulatasat, de Orban osztja Tokes borulatasat.... Erdekes performansz ez, egy fenekkel tobb lovat ....
Krónika - 2005-10-17 "[...] Tőkés László egyébként nemcsak egyházfői minőségében tárgyalt Nagyváradon Orbán Viktorral, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EU-csatlakozással kapcsolatos álláspontját is ismertette a volt miniszterelnökkel. Ennek lényege az volt, hogy Románia felvétele nem lehet kirakatpolitikai lépés: csak akkor történhet meg, hogyha az ország maradéktalanul teljesíti a csatlakozás feltételeit. Orbán Viktor hangsúlyozta: mindenben egyetért Tőkés Lászlóval. [...]"
Tőkés nem osztja Orbán előnyösnek tartja Románia EU-csatlakozását 2005. október 13. 20:34
Minden magyarnak - beleértve a határon túliakat - jó, ha bent van az Európai Unióban, mert ez az út vezet majd el a kettős állampolgársághoz is - mondta csütörtökön Nagyváradon Orbán Viktor, a Fidesz MPSZ elnöke. Tőkés László kevésbé derülátó.
Orbán Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével folytatott megbeszéléseket a püspöki palotában. A tanácskozás után tartott közös sajtótájékoztatón a magyarországi politikus az uniós csatlakozás előnyeire hívta fel a figyelmet. Tőkés azonban nem osztotta teljes mértékben Orbán derűlátását az integrációval kapcsolatban. Szorgalmazta, hogy Romániát ne "kirakatpolitikai szempontok", hanem teljesítménye, az uniós csatlakozási feltételek teljesítése alapján vegyék fel a közösségbe.
Nnna, mivel nem porog a topic (erthetetlen...), idezgetnek a Transindex - Disputajanak idevonatkozo topicjabol:
Lehel Vezér: "[...] De: mi maradt annak az erdélyi magyarnak, aki bízott Orbán Viktorban, aki komolyan vette az általa tavaly Tusnádon mondottakat? Mármint persze a keserű csalódáson kívül. Orbánban sokan Csaba királyfi reinkarnációját látták a Székelyföldön. S ezt irónia nélkül, inkább a mély érzések iránti tisztelettel írom le. Ezt a mítoszt - a mérhetetlen nemzetstratégiai, geopolitikai káron túl - kár volt tönkretenni, sárba taposni. S mi végett? Választási számításból, konfliktuskerülésből gyávaságból. [...]"
Demszkij: "Mit vagytok úgy oda ? Orsós Viktor és (Kiszes)bandája megmutatta mennyit értek (érünk) nekik ! Azoknak akiknek nem rossz a memóriája - és emlékeznek még a hajdani,az Antall kormány idejáében a Parlamentből való kivonulásra Trianon kapcsán - nem volt ez meglepetés. No more comment !"
Demszkij: "[...] Úgy gondolod hogy ezek után,a több százezer vagy pármillió ilyen vagy olyan érintettségből szembeköpött majd a LIKUD magyarországi testvérpártjára fog majd szavazni ?"
ivan25: "[...]és mindnyájan hittek orbánban az erős szövetségesben aki ha kell, egész európát megmozgatja ügyünkért, hisz végül is a néppárt alelnöke és lőn a tettek ideje és orbánék megint elmulasztottak bizonyítani..... mindenféle elözetes és utólagos kitétel nélkül megszavazták .... utána meg kövér lászló örök paranoiás szánbalmasan gzáván mossa a szennyest, az autonomiat mint nem is olyan fontos dolognak beállítva... röhej és ezek után a jobboldalon még mindig vannak akik hisznek nekik és magyarázzak a bizonyitványt.... ISMEJÜK BE ÉS MONDJUK KI BÁTRAN:
A KIRÁLY MEZTELEN!!!!!! ORBÁN VIKTOR GYÁVÁN ELÁRULTA A HAZÁT ÉS A NEMZETET EGY CSÖPPNYI FELELŐSSÉGET SEM VÁLLALVA AZOKÉRT AKIKET Ő HÍVOTT CSATÁBA!!!!!! ha ide eljutunk akkor elkezdhetünk végre egy valódi nemzeti pártot építeni orbánok deutshok rogánok kövérek és pokornik nélkül, valódi érdekképviselettel. ez azonbvan még várat magára. jó éjszakát magyaroroszág"
Igazad van, nagyon hamar lekerült a téma a napirendről. Pedig érdemes lenne körüljárni a témát, hogy mit lehetett volna kihozni ebből az egészből és mit nem. Mindössze annyi vált nyilvánvalóvá, hogy a határon túli magyarok ügye instant téma; elővesszük, ha hőbörögni kell, de tenni értük semmit sem akarunk.
Megalkuvással vádolják Orbánt A radikálisok szerint nem tett meg mindent Erdély autonómiájáért Népszabadság • Csuhaj Ildikó Gréczy Zsolt • 2005. október 4.
Határon innen és túl is vihart kavart, hogy a Fidesz megszavazta Románia uniós csatlakozását. Gyurcsány Ferenc mindenesetre ezért felelősséget vállaló ellenzéki politikusként beszélt tegnap Orbán Viktorról.
Erdélyben sokan úgy gondolták, hogy a Fidesz nem fogja megszavazni Románia uniós csatlakozását, hiszen a párt vezetői korábban arról beszéltek, hogy ezt Erdély autonómiájának megadásához kötik. Így nyilatkozott a Demokratában 2004 augusztusában Szájer József EP-képviselő, Orbán Viktor pedig alig két hónapja Tusnádfürdőn szó szerint ezt mondta: "Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba."
Ennek ellenére az Országgyűlés a múlt héten 257 szavazattal - hat ellenében, egy tartózkodás mellett - fogadta el a Bulgária és Románia uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényt. Kizárólag független honatyák voksoltak nemmel, Horváth Balázs tartózkodott. Az ülésteremben lévő valamennyi fideszes képviselő igennel voksolt, többek között Orbán Viktor, Németh Zsolt és Áder János is. Igaz, a Fidesz-frakcióból legalább nyolcvanan nem szavaztak annak ellenére sem, hogy közülük sokan az ülésteremben ültek. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke sem szavazott. Utóbb a Reform által rendezett esten azt mondta: megengedheti magának ezt a luxust. Arról is beszámolt, hogy a frakcióban komoly vita volt arról, hogy megszavazzák-e Románia csatlakozását, s ő amellett volt, hogy ne tegyék. Végül azért kerekedett felül az igen szavazatos álláspont, mert a T. Ház feles többséggel voksolt a törvényről. Így nem lett volna értelme az elutasításnak. Másrészt, ha a Fidesz nemmel szavaz, utána hallgathatták volna Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes bíráló nyilatkozatát - jegyezte meg Kövér László. Nagy derültség fogadta, amikor a fideszes politikus a fórumon "elő is adta", hogyan nyilatkozott volna egy ilyen esetben az RMDSZ elnöke.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindenesetre tegnap az Országgyűlésben úgy reagált Orbán Viktor igenlésére: a Fidesz elnöke képes volt "saját radikálisaitól elhatárolódni". "Képes volt arra, hogy amikor valóságos reálpolitikusként, a felelősséget is vállaló ellenzéki politikusként kellett megnyilvánulnia, akkor beült a képviselőházba, és igen gombot nyomott" - tette hozzá.
A radikális jobboldal össztüzet zúdított a Fideszre. A Jobbik alelnöke, Molnár Tamás úgy látja: az egész nemzeti-polgári tábort megdöbbentette a Fidesz pálfordulása. Így szerinte a Fidesz elnöke elvesztette azt az erkölcsi és politikai alapot, ami elengedhetetlen a határon túli magyarság érdekeinek képviseletéhez. A valóság szerinte az, hogy a nemzeti érdekek képviseletének nincs helye az Országgyűlésben, és ezért elsősorban nem Gyurcsány Ferenc és nem Kuncze Gábor a felelős, hanem a magát nemzetinek nevező ellenzék vezetője. "Az ellenzék is csak dumál, és közben ráront a saját nemzetére" - fogalmazott Molnár.
Szász Jenő, Székelyudvarhely Fidesz-szimpatizáns polgármestere azt mondja: a szavazást a kormány kezdeményezte, ezért a kabineté a felelősség is. A Fidesznek Szász szerint két rossz döntési lehetősége maradt: igent vagy nemet mondani. Szász úgy látja: nehezíti a szavazás fideszes kommunikációját, hogy Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője egy éve azt írta: "ócska nemzetáruló", aki megszavazza keleti szomszédunk uniós csatlakozását. Szász szerint ez a stigma a múlt héten az "igen" gombot megnyomó Orbánra nem lehet igaz, inkább azokra, akik a javaslatot beterjesztették. Ha a Jobbik ezért Orbánt támadja, azzal Gyurcsánynak segít. Szász Jenő is hallott arról, hogy Erdélyben sokan felháborodtak a Fidesz magatartásán, de szerinte ez provokáció, és a többség igenis tudja, ki képviseli őket odahaza.
Székelyudvarhely alpolgármestere - Szász Jenő vetélytársa - másképp értékel. Ladányi László úgy gondolja, hogy a békés nemzetegyesítés egyetlen megoldása Románia uniós tagsága. Ez elé akadályt gördíteni nem lett volna szerencsés. Ladányi emlékeztetett arra, hogy a tavalyi romániai választáson Orbán Viktor Szász mellett kampányolva az autonómiáról és a kettős állampolgárságról beszélt. Szász, ha kis különbséggel is, de nyert kettejük párharcában, mert Orbán Erdélyben hiteles politikus volt. "Kérdés, így lesz-e ezután is" - tette hozzá az alpolgármester.
Tóth Gy. László, Orbán egykori tanácsadója csak annyit mondott: átgondolatlan és szerencsétlen lépés volt a Fidesz részéről igennel szavazni.
A határon túli magyarok ügyével foglalkozó parlamenti bizottság felállítása volt annak a megbeszélésnek a témája, amelyet Szili Katalin házelnök folytatott tegnap Csapody Miklós MDF-es képviselővel. Az ellenzéki honatya korábban nyílt levélben kérte a házelnököt, hogy terjessze a plenáris ülés elé a bizottság megalakítására vonatkozó javaslatot. Szili Katalin nem tesz eleget ennek a felkérésnek - nyilatkozta a találkozó után Csapody. A házelnök ezt azzal indokolta: a házbizottságban elvi egyetértés alakult ki a bizottság létrehozásáról, arról viszont nem, hogy kiadja az elnököt.
A Székelyföld tömbmagyarsága mindkettőt, de elsósorban az autonómiát, mig a többiek elsősorban a KÁP-ot. Ha persze, felmérik a saját érdekeiket és sorrendbe teszik őket. A hőbörgők meg ahogy éppen jön nekik! Ráadásul Románia 2oo7-es csatlakozása is érdeke mindenkinek.
Az elég nagy gáz, hogy jelenleg Magyarországon senki sem tudja, hogy az erdélyi magyarok mit szeretnének inkább: kettős állampolgárságot, vagy autonómiát.
A mai Magyar Hírlapban jelent meg az alábbi cikk. Ajánlom mindenki figyelmébe.
Majd legközelebb
Kompromisszumot csak az köthet, akinek van miből engednie
Elképesztő szerencsétlenségnek vette elejét a parlament a múlt héten, amikor jóváhagyta Románia csatlakozási szerződését, hiszen ha nem így tesz, az azt jelentette volna, hogy Magyarország zsaroláshoz folyamodik az Európai Unióban. Ez tényleg példátlan lett volna, jelenleg a 25 tagból csupán 24 csinálja, szétvetné a szervezetet, ha mi is elkezdenénk. Bármilyen meglepő, de a zsarolás (finomabban: nyomásgyakorlás, érdekérvényesítés) egyáltalán nem ördögtől való az EU-ban, hanem éppúgy a mindennapi élet része, mint az ilyen vitákat lezáró kompromisszum. Óhatatlanul keletkeznek érdekellentétek két ország között. A 21. század Európájában szerencsére ez már nem azt jelenti, hogy jegyzékváltás után megindulnak a csapatok. Hogy a csatlakozás és az autonómia összekapcsolása miatt Magyarország borzasztó nemzetközi helyzetbe került volna – teljes elszigetelés, sőt sarokba állítás –, azt feltételezi, mintha az unió polgárainak háztartásaiban már halomban állnának a kis rakéták, hogy mindenki saját kis tűzijátékkal ünnepelhesse meg a román és a bolgár csatlakozást. A helyzet ezzel szemben az, hogy a régi tagállamok vezetői kétségbeesetten próbálják kitolni a román és a bolgár csatlakozás dátumát, mert választóiknak már a legutóbbi bővítés is túl sok volt. Ebben a helyzetben tehát Magyarország nem reménytelenül kereshetett volna zsarolási potenciálját növelő szövetségeseket, miközben persze valóban kapott volna nagyon sok feddést is. Természetesen egy ilyen stratégia egyáltalán nem az utolsó pillanatban kurucos felhorgadásból elkövetett gombnyomást igényelt volna, hanem előre gondolkodást és határozottságot, ezek pedig nem jellemezték egyik magyar kormányt sem. Aztán az is elhangzik, hogy a székely autonómia nem szerepel a csatlakozási feltételek között. Na és? A bővítés elsősorban politikai döntés, a tagállamok azt veszik fel (utasítják el), akit akarnak. Így volt ez eddig is (Nagy-Britanniától Görögországon át Lengyelországig), s így lesz ezután is: a franciák népszavazást fognak tartani a török csatlakozásról, jóllehet a referendum nyilvánvalóan nincs a koppenhágai kritériumok között. Ha a székelyföldi autonómiát jogosnak és méltányosnak tartjuk, akkor nyugodtan ki lehet állni mellette, az államfő kijelentésével ellentétben nem vagyunk ugyan középhatalom, de kivételesen kedvező pozícióban voltunk, a román kormány hasonló esetben biztosan nem habozott volna. De a legszórakoztatóbb érv, hogy azért nem lehet a területi autonómiát összekötni a csatlakozással, mert Magyarországnak – és az erdélyi magyarságnak – érdeke Románia csatlakozása. Hát persze! Nem is az a cél, hogy Románia ne csatlakozzék, hanem hogy csatlakozzék ÉS megadja az autonómiát. S lett volna esély arra, hogy megteszi, mert még ez az áldozat sem sok a csatlakozás előnyeihez és támogatottságához képest. De persze az is lehet, hogy meg kellett volna alkudnunk, és máshol kapunk engedményeket. De kompromisszumot csak az köthet, akinek van miből engednie. A mindenkori magyar külpolitikában a kompromisszum viszont azt jelenti, hogy úgysincs álláspontunk, ezért bármibe beleegyezünk, ha néha mégsem, akkor pedig annyira ügyetlenül csináljuk, hogy a kudarc után még jobban elmegy a kedvünk az egész érdekérvényesítéstől. Pedig az erdélyi magyarok helyzete nem azért javult az elmúlt évtizedben, mert a románokban az a kép alakult ki, hogy minden magyar annyira kedves, hogy a megtévesztésig emlékeztet egy plüssmackóra, hanem mert kialkudták, ha tetszik, kizsarolták maguknak. Az egyetlen lényeges kérdés tehát az lett volna, hogy maguk az erdélyi magyarok mit akarnak, és azt hogyan akarják elérni. Jobban kell-e a székelyeknek az identitás megőrzése szempontjából nyilvánvalóan hasznosabb autonómia, mint például a kettős állampolgárság? (A kettő kizárja egymást, nem várható el Bukaresttől, hogy területi autonómiát adjon egy másik állam polgárainak.) És e tekintetben álláspontjuk egyáltalán nem volt világosabb, mint az Országgyűlésben összevissza szavazó képviselőké. Ami persze részben éppen abból adódik, hogy a magyar közbeszédben még egy mondatban említeni is bűnös nacionalizmusnak számított az autonómiát és a csatlakozást, ehelyett lelkesen vitatkozunk igazolványokról és útlevelekről, amelyekhez előbb-utóbb valamelyik kormány nyilván alanyi jogon járó briftasnit is ígér majd. A szerb vagy az ukrán csatlakozásig hátralevő évtizedekben lehet változtatni, ha még lesz jelentősége.
Sztankóczy András főmunkatárs
Egyébként csak igennel lehet ép ésszel erre szavazni, ha jót akarunk romániai testvéreinknek. Csak Orbán pechje, hogy ő ezt már csak szélkakasként tehette meg.
De muszáj volt neki. A néppárti pozicióját nem szeretné elveszíteni! És ott hogy magyarázta volna ki magát? MINDÍG csak a saját érdeke vezérelte. Csak hívei ezt későn veszik észre
2 Zsolt velemenye 2005-bol, 1 azonos Fideszes kovetkeztesseg, nephulyites
Nemeth Zsolt a Fidesz volt kulugyi allamtitkara
"Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében."
Szajer Zsolt A Fidesz EPP kepviseloje
"Egyébként az a véleményem, hogy az unió jobban tette volna, ha Romániának mindezt nem előlegezi meg, mert – mint magunk is tudjuk – már tagként sokkal kevésbé tud rá nyomást gyakorolni, mint jelöltként. "
Mikor a 'nemzeti érdek' kifejezést írtam, akkor a fidesz által éppen aktuálisan érvényes nemzeti érdekre gondoltam. Ez nagyjából félévente változik. :o)
Van ennek egy másik dimenziója is. Nem biztos, hogy mindig az az igazán nemzeti érzelmü, aki ezt folyton hangoztatja és mindenhez ezt használja fel érvként.
Már régen látszik, hogy a több mint 20 milliós Romániában olyan nagy az Erdély elcsatolása miatti büntudat, hogy ezt a román közvélemény nem tudja megemészteni, ezért esély sincs egy ezt a büntudatot kihangsúlyozó autonómia elérésére. Egy reálpolitikus, vagy csak egy reálisan gondolkodó polgár is simán belátja. Innentől kezdve népámítás, mondhatni népbutitás ennek az igérgetése. Amikor a tettek kerülnek elő akkor látszik, hogy ez teljesen igaz (lásd Románia EU csatlakozási szavazás).
Tehát nem marad más kiut a nemzet egyesítésére, mint a közös Európa, ahol megszünnek a határok, ahol esélye van a magyarnak visszaszerezni az elvesztett gazdasági befolyását a határon túli régiókban. Minden olyan tett, ami ez ellen hat árt a magyarságnak.
Különösen ártó dolgoknak tartom azokat a pártérdekből szitott ellenségeskedéseket (hazaárulózás, ország kiárusítása, stb.) , amelyek megosztják a magyarságot. Felelős politikusoknak meg kellett volna akadályozniuk a KÁP szavazást. Nyilvánvalóan látszott - és ne akarja senki csak a szocikra kenni -, hogy az anyaországban nagyon nagy volt a bizonytalanság ebben az ügyben. Nagyon nagy volt, mert a Fidesz elbagatelizálta a várható hatásait, ezzel gyereknek nézte a választókat, ugyanakkor az érzelmi oldal nagyon erős volt az "IGEN" irányába. Ha valóban a szoci ellenkampány miatt lett volna eredménytelen a KÁP szavazás, akkor döntő többségben lett volna a "NEM". Abból, hogy az emberek nem mentek el szavazni már akkor látszott, hogy nem hisznek sem a Fidesznek, sem a szociknak. Ezt követően a hazaárulózás viszont egyértelmüen negatív hatásu volt. Ezzel azt ezt használók a határokon belül élők döntő többségét megsértették, amit senki nem engedhet meg magának akármilyen nagy politikusnak tartja magát. Meg fog még ezért bünhődni!