Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2012.11.28 0 0 32

Jövő nyáron, 2013-ban szeretnék Svalbardra utazni. Ha valakit érdekel és akár társulna is, írjon nekem mihamarább: tmarci03 /kukac/ gmail .com :)

Balikaa Creative Commons License 2007.05.18 0 0 31
Jónapot!
Mivel Vujity úr sikeresen eljutott a Spitzbergákra, tán érdemes kicsit felébreszteni ezt a topicot. A műsor vasárnap este lesz a Naplóban. Biztos lele lesz szép felvételekkel és valótlansággal. Minden esetre én megnézem. Ma reggel a bézbólsapkás barátunk nyilatkozott a Bumeráng c. rádióműsorban, és már itt is jó nagy baromságokat (pl. Tromső Norvégia legészakibb városa, valami eszkimókról Svalbardon, stb.) mondott, úgyhogy csak oda figyelni, ki mit hisz majd el a műsorból.

A TV2 weboldalán található interjúból:
"korlátlanul halászhatunk, vadászhatunk, bázist telepíthetünk, híradástechnikai eszközöket állíthatunk fel, sőt: korábban bányászhattunk is, ám azt mára kivásárolták."

Mivel nemzeti park vagy term. védelmi terület az egész, senki sem vadászhat, halászhat korlátlanul. Még az ott élők sem.

"Egyebek mellett, a TV2 tízéves történetének legdrágább útjáról van szó. A hely szinte megközelíthetetlen, közlekedni is alig-alig lehet, lévén nincsenek utak, sőt, gyakorlatilag semmi nincsen.

A nagyköveten, és magatokon kívül minden bizonnyal más magyar sem volt…

Vujity Tvrtko: De, egy igen, ő viszont norvég állampolgár…"

Érdekes, hogy én 2005-ben simán, kevesebb, mint 100 000 Ft.-ből oda-vissza megtártam... Úgy tűnik, edig marha olcsón utazott a Tv2. Megközelíthetetlen a hely... persze.

"Ötrétegű ruhában, tizenegy órát hómobiloztunk, hogy elérjük a mi kis magyar bázisunkat. Gyakorlatilag erről szól a film, egy hihetetlen útikaland a jégszigetre, ahol Sváby András barátommal egy hét alatt megvalósítottuk a nagy történelmi álmot: elsőként a magyarok közül, éltünk az előjogainkkal."

Vajon az én sátram nem volt bázis:-) Jó, biztos megvannak a jogi dolgai, hogy mitől bázis a bázis...

"Ma már azt mondják, az oroszoknak kizárólag az az érdeke, hogy megfigyeljék a területet: bányásznak. Ám mivel Oroszország a világ legnagyobb bányászati lelőhelye, nagy valószínűséggel nem csak azért vannak ott, hogy bányásszanak…
"

A rádióban is kifejtette, hogy szerinte az oroszok csak stratégiai célból, megfigyelni vannak ott. Lehet, hogy ez is cél (bár manapság pl. műholdakkal jobban lehet megfigyelni, mint bányászokkal), de akkor miért küzdenek évek óta azért, hogy bővíthessék a bányájukat Barentsburgnál?

Hát így. Azért jó kis tényfeltáró műsor lesz:-)
B.
V-gely Creative Commons License 2005.09.25 0 0 30

Egy kis érdemi információt innen is kaphatunk.

Horog Bele, a Jelölt Creative Commons License 2005.09.24 0 0 29

ne is töröőgj ezzel az álsziriusszal, neki csak nyolcszor csavarodik és azis ellenkező irányba, mint a malacnak:)

csaak mi vagyunk 9x csavarodottak az igazi sziriusziak, akika legjobb genetikai állományú - természetesen magyar, na jó francia . nőket keressük, hogy igaz magyar génállománnyal benépesíthessük a Spitzbergákat...

akarsz egy sarkiróka bundát?:))

Előzmény: Susanne Corbis (18)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.24 0 0 28

Hasonló cinizmussal lécci elemezni a francia, britt, spanyol, holland, belga, német, portugál, orosz, amerikai, japán, indonéz, dán, olasz, török, ... disszonanciákat is.

 

Előzmény: syrius (12)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.24 0 0 27
A magyar hadiflotta hamarosan felvonul és visszafoglalja, mint anno a brittek Falklandot.
kavkaz Creative Commons License 2005.09.24 0 0 26
A lengyelek is nagyon nyomulnak.

Utazási ajánlat
Előzmény: Unua (24)
Unua Creative Commons License 2005.09.24 0 0 25
Unua Creative Commons License 2005.09.24 0 0 24
Az oroszok jelenleg is bányásznak a szigeteken.
V-gely Creative Commons License 2005.09.24 0 0 23

Na adok egy kis info-t. A téma nem új keletű, csak most ismét napirendre került. Még gyerekkoromban halottam róla.

 

Egyébként a globális felmelegedés haszonnal kecsegtet ezen a területen!!!

kavkaz Creative Commons License 2005.09.24 0 0 22
Na mi lesz? Visszatérnek a jégmezők? Mindenképp fekete lovon kell bevonulni, ha a fehéret ott egyszer kikötik, soha többé nem találják meg...
syrius Creative Commons License 2005.09.24 0 0 20

Köszi, megvagyok, hétvégén hazalátogatok. Üzensz valamit az ősöknek?

 

Egyébként ez a Ferenc József föld cuki. Még anno az előző átkosban is nagyot csodálkoztam rajta, hogy a Big Brother területén ilyen van, miközben itthon még töri órán is csak óvatosan lehetett róla beszélni.

 

Előzmény: Susanne Corbis (18)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.24 0 0 19
:-)!!!
Előzmény: lenndélen (6)
Susanne Corbis Creative Commons License 2005.09.24 0 0 18
És mi van a Szíriusszal?
Előzmény: Horog Bele, a Jelölt (16)
nisnis Creative Commons License 2005.09.24 0 0 17
Ez lenne a 65. vármegye?
Horog Bele, a Jelölt Creative Commons License 2005.09.24 0 0 16
sajnos így van, töpörödünk, a Spitzbergák mellett megfosztottak bennünket az ősi magyar Ferenc József földtől is és ott is elüldözték a magyar kisebbséget, megfosztották őket nyelvhasználatuktól és ősi magyar állampolgárásgukat sem kapták vissza, amit sürgősen orvosolni kell, mert a nemzet nem lehet ellenzékben és fókabundában!
Előzmény: syrius (12)
lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 15
Nem! Nem! Soha!
Előzmény: syrius (12)
Triumphator Creative Commons License 2005.09.24 0 0 14
miért nem az adrián van?....
kiski Creative Commons License 2005.09.24 0 0 13
1927. évi XXIX. törvénycikk

a Spitzbergák tárgyában Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt Szerződés becikkelyezéséről

1. § Az Amerikai Egyesült-Államok, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Olaszország, Japán, Norvégia, Németalföld és Svédország között a Spitzbergák tárgyában Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt Szerződés az Ország törvényei közé iktattatik.

2. § A szerződés eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Az Amerikai Egyesült-Államok Elnöke, Ő Felsége Nagybritannia és Irország, valamint a Tengerentúli Brit Területek Királya, India Császára, Ő Felsége Dánia Királya, a Francia Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Olaszország Királya, Ő Felsége Japán Császára, Ő Felsége Norvégia Királya, Ő Felsége Németalföld Királynője, Ő Felsége Svédország Királya,

azon óhajtól áthatva, hogy Norvégiának a Medvék szigetét is magában foglaló Spitzberga csoportra vonatkozó felségjogát elismerve, a területeket békés értékesítésük és hasznosításuk biztosítására alkalmas méltányos közigazgatás alatt állóknak tudhassák,

erre vonatkozó Szerződés kötésére meghatalmazottaikká kijelölték:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése.)

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a jelen Szerződésben megállapított feltételek mellett elismerik Norvégia teljes és korlátlan felségjogát a Spitzberga csoportra, amely magában foglalja a Medvék szigetével vagy Beeren-Eilanddal együtt mindazokat a szigeteket, amelyek a Greenwichtől számított 10 és 35 keleti hosszúsági fok és a 74 és 81 északi szélességi fok között feküsznek, nevezetesen a nyugati Spitzbergákat, az Észak-Kelet földet, a Barent szigetet, az Edge szigetet, a Wiche szigeteket, a Reménység szigetét vagy Hopen-Eilandot és a Károly herceg földét, valamint az összes hozzájuk tartozó szigeteket, szigetecskéket és szirteket.

2. Cikk. Az 1. Cikkben megjelölt területeken és parti vizeiken az összes Magas Szerződő Felek hajóit és állampolgárait egyenlő mértékben megilleti a halászás és vadászás jogának gyakorlása.

Norvégia feladata lesz fenntartani, megtenni vagy elrendelni mindazokat az intézkedéseket, amelyek e vidékek és parti vizeik állat- és növényvilágának fenntartását és amennyiben szükséges, azok visszaállítását biztosítják, magától értetődvén, hogy az intézkedések mindenkor egyenlően alkalmazandók az összes Magas Szerződő Felek állampolgáraival szemben, bármelyikük javára szóló bármiféle közvetlen vagy közvetett kivétel, előjog vagy kedvezmény nélkül.

A birtokosoknak, akiknek jogai a 6. és 7. Cikk rendelkezései értelmében elismertetnek, kizárólagos vadászati joguk lesz földbirtokaikon 1. lakások, házak, raktárak, gyárak vagy a földbirtoknak kihasználására készült épületek közelében a helyi rendészeti rendeletekben megszabott feltételek mellett; 2. 10 kilométeres körzetben a vállalatok vagy üzemek főtelepe körül; mindkét esetben azzal a fenntartással, hogy alkalmazkodnak a norvég Kormánynak a jelen cikkben megszabott feltételekkel összhangban álló rendeleteihez.

3. Cikk. Az összes Magas Szerződő Felek állampolgárai bármely okból és célból egyenlő mértékben szabadon beléphetnek és tartózkodhatnak az 1. Cikkben megjelölt területek vizein, fjordjaiban és kikötőiben és ott azzal a fenntartással, hogy alkalmazkodnak a helyi törvényekhez és rendeletekhez, akadálytalanul és a teljes egyenlőség alapján űzhetnek mindenféle hajózási, ipari, bányászati és kereskedelmi foglalkozást.

Ugyancsak az egyenlőség alapján szabadon űzhetnek és művelhetnek mindenféle hajózási, ipari, bányászati vagy kereskedelmi vállalkozást úgy a szárazföldön, mint a parti vizeken, a nélkül, hogy bármely vonatkozásban vagy bármely vállalat javára egyedáruság volna létesíthető.

Tekintet nélkül a parti hajózásra vonatkozólag Norvégiában esetleg érvényben levő rendelkezésekre, a Magas Szerződő Feleknek az 1. Cikkben megjelölt területekről jövő vagy odamenő hajói jogosultak a fentemlített területekről jövő vagy odamenő utasoknak vagy áruknak felvétele vagy letétele végett vagy bármely más célból a norvég kikötőkbe úgy menet, mint jövet befutni.

Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a Magas Szerződő Felek egyikének állampolgárai, hajói és árui sem fognak semmi tekintetben, különösen pedig a be-, ki- és átvitel tekintetében semmiféle oly teherrel vagy korlátozással sujtatni, amelyek Norvégiában a legtöbb kedvezményt élvező nemzetek állampolgáraival, hajóival és áruival szemben nem nyernek alkalmazást; a norvég állampolgárok, hajóik és áruik e tekintetben a többi Magas Szerződő Felekével egyenlő elbánásban fognak részesülni és semmi tekintetben sem élvezhetnek azoknál kedvezőbb bánásmódot.

Áruknak bármely Szerződő Fél területére irányuló kivitelét nem szabad semmiféle oly teherrel vagy korlátozással sujtani, mely különböző vagy súlyosabb volna annál, mint amely ugyanazon fajta áruknak valamely másik Szerződő Fél (ideértve Norvégiát is) vagy bármely más állam területére irányuló kivitelére nézve meg van szabva.

4. Cikk. Minden nyilvános rádió-, táviró-állomásnak, amelyet az 1. Cikkben megjelölt területeken a norvég kormány engedélye alapján vagy az ő hozzájárulásával létesítettek vagy a jövőben létesíteni fognak, a teljes egyenlőség alapján rendelkezésre kell állania bármely lobogó alatt futó hajó és a Magas Szerződő Felek állampolgárainak közlései számára az 1912. évi július 5-én kötött nemzetközi rádió táviróegyezményben vagy az annak helyettesítésére a jövőben kötendő nemzetközi egyezményben megállapított feltételek mellett.

A hadiállapot esetében beálló nemzetközi kötelezettségek fenntartásával, a földterületek birtokosai mindenkor jogosultak saját céljaikra rádió táviróberendezéseket létesíteni és használni, amelyek magánügyekben minden helyhez kötött vagy mozgó állomással, - ideértve a hajókon és repülőgépeken létesített állomásokat is - szabadon érintkezhetnek.

5. Cikk. A Magas Szerződő Felek elismerik az 1. Cikkben megjelölt területeken létesítendő nemzetközi meteorológiai intézet felállításának célszerűségét, ennek szervezése egy későbbi szerződés tárgya lesz.

Ugyancsak Szerződés útján fognak megállapítást nyerni azok a feltételek, amelyek mellett az említett területeken tudományos kutatásokat lehet folytatni.

6. Cikk. A jelen cikk rendelkezéseinek fenntartásával a Magas Szerződő Felek állampolgárainak szerzett jogai érvényeseknek fognak elismertetni.

A jelen Szerződés aláírását megelőző birtokbavételből vagy foglalásból eredő jogokra vonatkozó igények a csatolt Függelék rendelkezései alapján nyernek szabályozást, amely Függeléknek ugyanolyan ereje és hatása lesz, mint a jelen Szerződésnek.

7. Cikk. Norvégia kötelezi magát, hogy az 1. Cikkben megjelölt területeken a Magas Szerződő Felek összes állampolgárainak a tulajdonjog megszerzésének, élvezésének és gyakorlásának módja tekintetében - ideértve a bányajogokat - a teljes egyenlőségen alapuló és a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelő bánásmódot biztosít.

Kisajátítás csak közérdekből és megfelelő kártalanítás mellett történhetik.

8. Cikk. Norvégia kötelezi magát, hogy az 1. Cikkben megjelölt területekre nézve oly bányarendtartást ad ki, amely különösen a bármely természetű adók, díjak és szolgáltatások, valamint az általános vagy különleges munkafeltételek tekintetében minden előjogot, egyedáruságot vagy kedvezményt kizár akár az állam, akár a Magas Szerződő Felek - ideértve Norvégiát is - egyikének állampolgárai javára és amely minden rendű fizetéses alkalmazott részére biztosítja a testi, erkölcsi és szellemi jólétükhöz szükséges illetményeket és védelmet.

A behozandó adók, díjak és illetékek kizárólag a szóbanforgó területek javára fordítandók és csak oly mértékben állapíthatók meg, amelyeket a kívánt cél igazol.

Ami különösen az ércek kivitelét illeti, a norvég kormány jogosult arra kiviteli illetéket kivetni; azonban ez az illeték 100,000 tonnáig nem lehet több a kivitt ércek legnagyobb értékének 1 százalékánál, míg az ennél nagyobb mennyiségek után az illeték csökkenő arányban számítandó. Az érték a hajózási évad végén elért közép "fob" ár alapulvételével állapítandó meg.

A norvég kormány köteles a bányarendtartás tervezetét három hónappal életbeléptetése előtt a többi szerződő Hatalmakkal közölni. Ha ezen határidő alatt a nevezett Hatalmak közül egy vagy több ezen rendeleten még életbelépése előtt módosítások keresztülvitelét javasolná, a norvég kormány ezeket a javaslatokat a szerződő Hatalmak mindegyikének 1-1 képviselőjéből álló bizottság vizsgálata és döntése alá bocsátás végett közölni fogja a többi szerződő Hatalmakkal. A bizottság a norvég kormány meghívására fog összeülni és első ülésétől számított három hónapon belül köteles határozni. Határozatait szótöbbséggel hozza.

9. Cikk. Norvégia, a Nemzetek Szövetségéhez való csatlakozásából származható jogainak és kötelezettségeinek fenntartásával, kötelezi magát, hogy az 1. Cikkben megjelölt területeken flottabázist nem létesít és nem is enged létesíteni és hogy ezeken a területeken, amelyek hadicélra sohasem használhatók, nem emel erődöket.

10. Cikk. Addig is, amíg egy orosz kormánynak a Magas Szerződő Felek által való elismerése lehetővé teszi Oroszország számára a jelen szerződéshez való csatlakozást, az orosz állampolgárok és társaságok ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a Magas Szerződő Felek állampolgárai.

Ezek az 1. Cikkben megnevezett területeken esetleg érvényesítendő igényeiket a jelen Szerződés 6. Cikkében és Függelékében megállapított feltételek mellett a dán kormány közbenjöttével fogják előterjeszteni, amely Kormány hajlandó e célra jó szolgálatait felajánlani.

A jelen Szerződés, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok letétele lehetőleg mielőbb Párizsban eszközlendő.

Azon Hatalmak, amelyek kormányainak székhelye Európán kívül fekszik, arra szorítkozhatnak, hogy a megerősítés megtörténtét Párizsban levő diplomáciai képviselőjük által közöltessék a Francia Köztársaság Kormányával és ez esetben a megerősítő okiratot mielőbb meg kell küldeniök.

A jelen Szerződés a 8. Cikk rendelkezéseit illetőleg az összes aláíró Hatalmak által való megerősítése után fog életbeléptetni, minden más vonatkozásban pedig a fentemlített cikkben jelzett bányarendtartással egyidejűleg.

A Szerződésben nem részes Hatalmakat a Francia Köztársaság Kormánya fel fogja hívni, hogy a kellően megerősített jelen Szerződéshez csatlakozzanak. E csatlakozás a francia Kormányhoz intézett hivatalos közlés útján történik s a francia Kormányt azt a többi Szerződő Fél tudomására hozza.

Ennek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták.

Kelt Párizsban, 1920. évi február hó 9-én két példányban, amelyek közül egyik a norvég király Ő Felsége Kormányának fog átadatni, a másik pedig a Francia Köztársaság Kormányának levéltárában fog elhelyeztetni; a többi aláíró Hatalomnak hiteles másolatok fognak megküldetni.

(Következnek az aláírások.)

Függelék

1. § 1. A jelen Szerződés életbelépésétől számított három hónapon belül a földterületekre vonatkozó összes követelések, amelyeket a jelen Szerződés aláírása előtt a különböző Hatalmak Kormányainál esetleg már előterjesztettek, a kérelmező Fél Kormányának a szóbanforgó követelések megvizsgálására kiküldött Biztossal hivatalosan közölnie kell. Ez a Biztos egy dán bíró vagy jogtudós lesz, aki a szükséges épességekkel rendelkezik és akit a dán Kormány fog kijelölni.

2. Az említett hivatalos közlésnek magában kell foglalnia a követelt terület pontos körülhatárolását és ahhoz térképet is kell csatolni, mely legalább 1:1.000,000 léptékben készítendő és amelyben a követelt terület világosan megjelölendő.

3. A hivatalos közléshez a követelés megvizsgálásával járó költségek fedezésére minden visszakövetelt hold (40 ár) föld után egy pennyt (1 d.) kell csatolni.

4. A Biztos jogosult a kérelmezőket felhívni bármely más szükségesnek vélt okmány, ügyirat vagy értesítés beszerzésére.

5. A Biztos a vele ily módon hivatalosan közölt követelési kereseteket meg fogja vizsgálni. E célból oly technikai segítséget vehet igénybe, amilyent szükségesnek vélt és adott esetben helyszíni szemlét tarthat.

6. A Biztos illetményeit a dán Kormány és a többi érdekelt Kormányok közös egyetértéssel fogják megállapítani. Azoknak a segédmunkaerőknek illetményeit, akiknek alkalmazását szükségesnek fogja találni, maga a Biztos fogja megállapítani.

7. A követelések megvizsgálása után a Biztos jelentést készít, mely pontosan feltünteti azon követeléseket, amelyek szerinte azonnal jogosoknak elismerendők és azokat, melyek akár vitás voltuk miatt, akár más okból nézete szerint az alább tárgyalt választott bíróság elé terjesztendők. E jelentés másolatait a Biztos meg fogja küldeni az érdekelt Kormányoknak.

8. Ha a 3. pont értelmében letett összegek nem elégségesek a követelések megvizsgálásával járó költségek fedezésére, a Biztos amennyiben a követelést indokoltnak találja, azonnal közli kérelmezővel az általa pótlólag még fizetendő összeg nagyságát. Ez az összeg azon terület nagysága szerint fog megállapíttatni, melyre nézve a kérelmező igényei jogosultnak ismertettek el.

Ha a 3. bekezdés értelmében letett összegek meghaladják a fentemlített költségek összegét, a felesleg az alább jelzett választott bírósági eljárás költségeinek fedezésére fog fordíttatni.

9. A jelen szakasz 7. pontjában említett jelentés keltétől számított három hónapon belül a norvég Kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy azokat a kérelmezőket, akiknek követelését a Biztos jogosoknak ismerte el, oly jogérvényes okmánnyal lássa el, amely nevezetteknek a kérdéses földterület kizárólagos tulajdonjogát biztosítja, összhangban a jelen Szerződés 1. Cikkében megjelölt területeken érvényben levő vagy a jövőben életbeléptetendő törvényekkel és rendeletekkel és fenntartásával a jelen Szerződés 8. Cikkében említett bányarendtartás rendelkezéseinek.

Mindazonáltal abban az esetben, ha a fenti 8. pont értelmében utánfizetés szükséges, csak ideiglenes okmány fog kiadatni, mely véglegessé válik, mihelyt a kérelmező a norvég kormány által kitűzendő megfelelő határidőn belül a jelzett fizetést teljesítette.

2. § Azok a követelések, amelyeket az 1. szakaszban megjelölt Biztos bármely okból nem ismert el jogosnak, a következő rendelkezések alapján nyernek szabályozást:

1. Az előző szakasz 7. pontjában említett jelentés keltétől számított három hónapon belül mindegyik Kormány, amelynek állampolgára az a kérelmező, kinek követelése nem ismertetett el, egy bírót jelöl ki.

Az így alakított Bíróság elnöke a Biztos lesz. A szavazatok megoszlása esetén a Biztos dönt. Ugyan ő jelöl ki egy titkárt a jelen szakasz 2. pontjában jelzett okmányok átvételére és a Bíróság összehívásához szükséges intézkedések megtételére.

2. Az 1. pontban megjelölt titkár kinevezésétől számított egy hónapon belül a kérelmezők kormányaik útján emlékiratot juttatnak a titkárhoz, követeléseik pontos megjelölésével és mindazoknak az okmányoknak és bizonyítékoknak csatolása mellett, melyeket követeléseik alátámasztására érvényesíteni akarnak.

3. Az 1. pontban megjelölt titkár kinevezésétől számított két hónapon belül a Bíróság Kopenhágában fog összeülni abból a célból, hogy az eléje terjesztett követeléseket megvizsgálja.

4. A Bíróság az angol nyelvet fogja használni. Az érdekelt felek minden okmányt vagy bizonyítékot saját nyelvükön adhatnak be, de minden esetben angol fordítást kell csatolniok.

5. A kérelmezőknek, amennyiben erre vonatkozó kívánságukat kifejezik, joguk van arra, hogy a Bíróság őket személyesen vagy ügyvédjük útján meghallgassa, a bíróságnak pedig jogában áll a kérelmezőktől az általa szükségeseknek vélt felvilágosításokat és okmányokat vagy bizonyítékokat pótlólag bekívánni.

6. Az ügy tárgyalása előtt a Bíróság köteles a felektől oly összeg letételét vagy biztosítását kívánni, melyet a Bíróság kiadásaiból egy-egy kérelmezőre eső rész megfizetésére szükségesnek tart. Az összeg megállapításánál a Bíróság elsősorban a követelt terület terjedelmét veszi alapul. A felektől különleges kiadásokkal járó ügyekben az összeg kiegészítését is kívánhatja.

7. A Bírák tiszteletdíjának összegét havonkint kell meghatározni és azt az érdekelt kormányok fogják megállapítani. A titkár és a Bíróság által alkalmazott összes többi személyek illetményeit az Elnök állapítja meg.

8. A jelen Függelék rendelkezéseinek fenntartásával a Bíróság teljes joggal bír saját eljárási szabályzatának megállapítására.

9. A követelések megvizsgálásánál a Bíróságnak figyelembe kell vennie:

a) a nemzetközi jog összes alkalmazható szabályait;

b) az igazságosság és méltányosság általános elveit;

c) a következő körülményeket:

1. azt az időpontot, amikor a követelt területet a kérelmező vagy jogelődei először elfoglalták.

2. azt az időpontot, amikor a követelési igény a kérelmező kormányával hivatalosan közöltetett,

3. azt a mértéket, ahogyan a követelt földterületet a kérelmező vagy jogelődei fejlesztették és kihasználták. E tekintetben a Bíróságnak figyelemmel kell lennie azokra a körülményekre vagy akadályokra, amelyek az 1914-1919-ig fennállott háborús állapot következtében kérelmezőket követeléseik érvényesítésében gátolhatták.

10. A Bíróság összes kiadásai az általa megállapítandó arányban fognak felosztatni a kérelmezők között. Amennyiben a 6. pontban megállapított rendelkezések értelmében letétbe helyezett összegek meghaladták a Bíróság kiadásait, a felesleg vissza fog fizettetni azon kérelmezőknek, akiknek követelése elismertetett, még pedig a Bíróság által méltányosnak talált arány szerint.

11. A Bíróság határozatait közölni fogja az érdekelt kormányokkal és minden esetben a norvég kormánnyal is.

A norvég kormány valamely határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy azokat a kérelmezőket, kiknek követelését a Bíróság elismerte, jogérvényes okmányokkal lássa el, összhangban az 1. Cikkben megjelölt területeken érvényben levő vagy a jövőben érvénybe léptetendő törvényekkel és rendeletekkel és fenntartásával a jelen Szerződés 8. Cikkében említett bányarendtartás rendelkezéseinek. Mindazonáltal ezek az okmányok csak akkor válnak véglegesekké, ha kérelmező a Bíróság költségeiből ráeső részt a norvég kormány által kitűzendő megfelelő határidőn belül megfizeti.

3. § Mindazokat a követeléseket, amelyeket az 1. szakasz 1. pontjának megfelelően hivatalosan nem közölnek a Biztossal vagy amelyek általa nem ismertetvén el, a 2. szakasznak megfelelően nem kerülnek a Döntőbizottság elé, véglegesen megszünteknek kell tekinteni.

3. § A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.

syrius Creative Commons License 2005.09.24 0 0 12

Komolyabban kellene kezelni ezt a témát! Itt Svalbardról, egy ősi magyar terüleről van szó, mely eredetilleg Nagy-Magyarország része volt és csak a földkéreg mozgásával került fel a távoli északra. Az őslakosok nyelvében pedig ma is fellelhetők a magyar nyelvi rokonság elemei. Lássatok át a szitán, ez a párizsi egyezmény egy trianon 2, amivel nem adtak, hanem kiszakítottak megint egy darabot hazánk testéből.  

lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 11
A nagy flágertjomi zűrzavarban veszett el Nagy Bálnaölő Keflik arany szigonyvakarója, amit még atyjától kapott a huszonharmadik születésnapjára.
Előzmény: lenndélen (8)
Indián Creative Commons License 2005.09.24 0 0 10
A törvényt, és a módosításokat ösmered?
Előzmény: netizen (9)
netizen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 9
Annyit hallottam hogy az oroszok bányásznak a Spitzbergákon míg pl a franciák meteorológiai kutatásokat végenek
lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 8

Elnézést, kljöhmne!

 

(indulatszó azokból az időkből, mikor a fókák elözönlötték Flágertjomot)

Előzmény: lenndélen (6)
netizen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 7
Örülök, hogy jól érzitek magatokat, de mostmár némi konkrétumot szeretnék :D
lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 6
Helyesen spitzberga, vagy ahogy a nagy északi költő, Hunfljegsham Tjönholm mondaná: kljöhm!
Előzmény: Törölt nick (3)
lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 5
Mert nem mélyültél el rendesen az idevágó szakirodalomban, te kis te:o)
Előzmény: Törölt nick (4)
lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 2
Fene beléd, hogy 0 nélkül beelőzöl:o)
Előzmény: Törölt nick (0)
lenndélen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 1

Nem messze van ide Malmő,

H0l az utcán sózott hal nő

Előzmény: netizen (-)
netizen Creative Commons License 2005.09.24 0 0 topiknyitó
A Spitzberga-egyezményhez való cstalakozásunkat
csatlakozásunkat 1927-ben a magyar országgyűlés is törvénybe iktatta. Mire jogosít ez fel mindet pontosan?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!