3 búvároktató levitt egy kezdő (barlangi képesítés és tapasztalat nélküli) búvárt egy komoly és veszélyes barlangba. Jónak igérkezett a túra. Kalandos és szép barlang, szűk járatokkal.
Történt, hogy a visszaúton az egyik szűk alagútba, a legelől úszó kezdő srác beszorult. Természetesen a kijárat irányába, visszafelé nem volt kiút!
Semmi pánik! - Mutatták egymásnak az öreg rókák mögötte magabiztosan - Megoldjuk!
Mgpróbálták jelezni a póruljárt búvárnak, hogy szerelje szét a felszerelését és úgy kifér a lukon. Majd látva, hogy nem igazán érti, megpróbálták kirángatni. A fiú egyre nagyobb pánikba került, ami végül görcsös passzív pánikba torkoltt, lemerevedett, kiköpte a reduktort a szájából és meghalt.
Miután ezt konstatálták a hátulmaradtak. Igencsak el kellett gondolkodniuk a megoldáson. Próbálgatták még rángatni egy darabig de meg sem mozdult. A lyukból, csak a két lába vége látszott kis, ahhoz fértek csak hozzá.
Közben telt az idő és aggasztóan fogyott a levegő (és több, mint rendesen, hiszen mind izgatottan, többet fogyasztottak), hiszen visszaúton voltak már.
Eljött az a pillanat, amikor nem volt más választásuk és hogy megússzák, úgy döntöttek, szét kell darabolni az embert, hogy valahogy kivakarják és kijussanak...
Elővették hát a recés búvárkéseiket és megkezdték a műveletet...
A befejezést nem nehéz kitalálni. Szép lassan minden levegő elfogyott...
Én hallottam egy hasonlóról, jogbölcseletből:-) Fuller Barlangász-esete (lehet h valamit rosszul írok): van egy barlang, lemegy 7 (vagy valamennyi) férfi, és beomlik a kijárat, nem tudnak kijutni. A mentőcsapatok útban vannak, de hosszú az út, míg beérnek, Semmi kapcsolat nincs a külvilággal. 7 napig bírják élelemmel. Eltelik a 7 nap, nem jön a mentőcsapat. Eldöntik, hogy egyiküket meg kell ölni, hogy életben maradhasson a többi, mert enni kell. Kisorsolják, megölik egyiküket. Másnap megérkeznek a mentőalakulatok.
Írjatok le ti is ilyen helyzeteket. Érdekelnek az ilyen csapdák. Most olvastam Remarque: A szerelem és halál óráját. Ez adta a topik mottóját. Az egész könyv és egy kicsit a maga a katonaélet is egy lehetetlen helyzet.
Bennem egy történet maradt meg. Popper Péter írta le valahogy így:
Őskorban vagyunk. Egy kis közösség benn ül egy barlangban. Kint vadásznak rájuk. Ha kiderül hogy itt vannak, az biztos halál mindenkinek. Egy anyának gyerek van az ölében. Kintről hangokat hallanak, a csecsemő sírni kezd. Az anya megfolytja.
