Navracsics Tibor kifogásolta, hogy a hétvégi ígéret ellenére nem hozta nyilvánosságra a miniszterelnök a Zuschlag-ügyben tett vallomását. A Fidesz már nem kéri, hanem követeli, hogy Gyurcsány Ferenc hozza nyilvánosságra a vallomást - mondta. A Fidesz szerint ugyanis ellentét van aközött, amit a kormányfő állít egykori szerepéről a pályázati pénzek odaítélésében, és a tárca egykori szakállamtitkárainak nyilatkozatai, vallomásai között. Az ellenzéki párt kíváncsi arra, ezt hogyan oldotta fel a kormányfő vallomásában. --
Hát én tudom, hogyan oldotta fel a kormányfő vallomásában a problémát: megint hazudott.
Gyávának nevezte Gyurcsány Ferencet a Fidesz frakcióvezetője, mert hétvégi ígérete ellenére nem hozza nyilvánosságra a Zuschlag-ügyben tett tanúvallomását. Gyurcsány Ferenc most is menekül a felelősség elől, mindent elkövet, hogy megússza ezt is, pedig két minőségében is felelős - mondta Navracsics Tibor.
4,7% helyett 7,2 százalékos lesz az idei hiány. Felelősség, bátorság...
Exkluzív: drasztikusan emelkedik az idei hiány! 2005-09-22
Az idei hiány nemhogy csökkenne a tavalyi deficithez képest, hanem egyenesen meghaladja a 2003-as és 2004-es számot is. Az Eurostat véleménye alapján drasztikusan, 547 milliárd forinttal növekszik az idei hiány a tervezetthez viszonyítva, és a GDP 7,2 százalékát teszi ki a 4,7 százalékos céllal szemben.
A Világgazdaság birtokába került dokumentumokból érthetővé válik, miért készül Gyurcsány Ferenc kormányfő arra, hogy hamarosan bejelentse: jövőre eláll a konvergenciaprogramban vállalt költségvetési pálya betartásától az idei, a vártnál sokkal jelentősebb determinációk miatt. Noha már korábban is köztudott volt, hogy az Eurostat fenntartásokat fogalmazott meg a 2005. évi büdzsé kimutatásaival kapcsolatban, az EU statisztikai hivatalának véleménye még így is mellbevágó: ennek értelmében ugyanis a 2005. évi, az uniós módszertan szerint kimutatott hiány drasztikus mértékben, 547 milliárd forinttal emelkedik. Ez azt jelenti, a GDP-arányos deficitszám a konvergenciaprogramban vállalt 4,7 százalék helyett 7,2 százalékra kúszik fel.
Az idei hiány óriási emelkedése több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt amint az már ismert volt eddig is nem számolhatják el az eredményszemléletű (uniós) módszertan szerint bevételként a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) 177,8 milliárd forintos befizetését a büdzsébe. További 254,2 milliárd forintos deficitnövekményt jelent egyrészt az, hogy a tervek szerint a központi költségvetés átvállalja az NA adósságát, másrészt pedig 20 milliárd forintra tehető az ezzel kapcsolatos kamatkiadás. Az Alkotmánybíróság nulladik havi juttatással kapcsolatos döntése 15 milliárddal növeli a hiányt. Körülbelül 100 milliárdra rúg, hogy a központi költségvetésbe kevesebb bevétel érkezik, és a kiadások nagymértékben túllépik az eddig tervezettet.
Nemcsak a 2005. évi deficitszám mozdul el jelentősen, hanem a tavalyi és a tavalyelőtti hiányt is korrigálni kell. A 2003-as egyenleget 60,9 milliárd forinttal javítja az, hogy a 2003-ra vonatkozó, de 2004 februárjában kifizetett 13. havi bért tavalyra kell könyvelni, míg a Millenáris Park költségvetésen belüli körbe történő visszasorolása 8,2 milliárddal rontja a tavalyelőtti kimutatást. Utóbbi ok miatt a tavalyi hiányszám 15,3 milliárddal emelkedik, továbbá az idén nulladik havi bérként januárban kiutalt 77,3 milliárdos összeg szintén a 2004. évi szaldót rontja. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a kormány nemcsak az idei évben tér el óriási mértékben a vállalt deficitcéltól, hanem 2003-ban és 2004-ben is ez volt a jellemző. Tavalyelőtt a várt 4,8 helyett 7,0, tavaly a konvergenciaprogramban vállalt 4,6-del szemben 6,6 százalék volt a hiány, az idén pedig 4,7 helyett 7,2 százalékos lesz az EU statisztikai hivatalának számításai szerint.
Ezekből világosan látszik, hogy egyrészt a deficitpálya lényegesen feljebb tolódott, másrészt pedig miközben a kabinet a folyamatos hiánymérséklést hangoztatja a nyilvánosság előtt, a deficit magas szinten beragadt, sőt az idei a tavalyelőttit és a tavalyit is meghaladja. Így pedig komoly veszélybe került a jövő évi 4,1 százalékos deficitcél is. Az elmúlt évek dinamikáját és egyéb determinációkat figyelembe véve lapunk véleménye szerint 5,5-6 százalék körüli évi hiánytervvel állhat elő a kormány 2006-ra.
Ugyan a kabinet kommunikációjában az Eurostat múlt héten Joaquín Almunia pénzügyi biztos által tolmácsolt véleménye után a pénzforgalmi hiánycél tartására koncentrál, az eurózónához való csatlakozás és az unió felé tett vállalások teljesítésének megítélése szempontjából valójában az eredményszemléletű deficitszám a lényeges. A pénzforgalmi célt pedig a kormány úgy kívánja teljesíteni, hogy a Budapest Airport Rt. értékesítése bevételének jelentős, 350 milliárd forintos részét elkönyveli költségvetési bevételként. Ez a tétel azonban az uniós kimutatás szerint nem számít egyenlegjavító tényezőnek. (Az Eurostat álláspontja szerint egyébként a pénzforgalmi hiány még így is közel 25 milliárddal nagyobb lehet az eddig vártnál.)
A visszabérlés csak akkor biznisz, ha az állam a visszabérlő. Erre jó példával szolgál a drága poltitkusaink falusi parasztháztól a kacsalábon forgó palotáig ívelő életpályája.
A Magdolna-negyedben 12 ezren laknak, többségük hátrányos helyzetű családban: rengeteg a munkanélküli, alulképzettek,s igen sokan még az általános iskolát sem fejezik be közülük. A családok tekintélyes hányada roma származású,a lakások többsége alacsony komfortfokozatú és rossz állapotú, a környék és az utcakép kiábrándítóan szegényes, elhanyagolt. Nem is olyan régen, még esténként, a gyéren világított utcákban feltűnően kifestett lányok grasszáltak, egyáltalán nem titkolt üzleti szándékkal, s a nap közben mérsékelt forgalmú utcákon beindult a "kocsisor". A virágzó (tiltott) üzletet következetes hatósági intézkedések, kemény szankciók és forgalomszabályzás szorították a mai, szolídabb, de létező mértékűre. A Nagyfuvaros utca - Népszínház utca - Fiumei út - Baross utca - Koszorú utca - Mátyás tér által határolt városrészben, mely lakosságát és méreteit tekintve, egy kisebb vidéki várossal ér fel, összesen egy (!) oktatási intézmény működik, s abban (az Erdélyi utcai általános iskolában) ma már szinte kizárólag romagyerekek tanulnak.
értem. akkor a rossz szomszédságot minden bizonnyal a romákra értetted.
A Magdolna-negyedben 12 ezren laknak, többségük hátrányos helyzetű családban: rengeteg a munkanélküli, alulképzettek,s igen sokan még az általános iskolát sem fejezik be közülük. A családok tekintélyes hányada roma származású, a lakások többsége alacsony komfortfokozatú és rossz állapotú, a környék és az utcakép kiábrándítóan szegényes, elhanyagolt. Nem is olyan régen, még esténként, a gyéren világított utcákban feltűnően kifestett lányok grasszáltak, egyáltalán nem titkolt üzleti szándékkal, s a nap közben mérsékelt forgalmú utcákon beindult a "kocsisor". A virágzó (tiltott) üzletet következetes hatósági intézkedések, kemény szankciók és forgalomszabályzás szorították a mai, szolídabb, de létező mértékűre. A Nagyfuvaros utca - Népszínház utca - Fiumei út - Baross utca - Koszorú utca - Mátyás tér által határolt városrészben, mely lakosságát és méreteit tekintve, egy kisebb vidéki várossal ér fel, összesen egy (!) oktatási intézmény működik, s abban (az Erdélyi utcai általános iskolában) ma már szinte kizárólag romagyerekek tanulnak.
