A Családfakutatás topikon és másutt felmerült, hogy mit takarhatnak a (halotti) anyakönyvek olyan haláloki meghatárotásai mint 'ínláz', 'eskór', 'Szent Antal tüze' stb. Ezt a topikot azért nyitom, hogy itt gyűjtsük össze közös erővel, később felhasználható referenciaként is a "megoldásokat".
Akad néhány olyan betegség , aminek a "régi neve" már nincs a köztudatban esetleg más értelemben használják.
Pl. : Szent Antal tüze, - igen gyakori fertőző betegség- orbáncként lehet ismerős. Bár arról nem tudok, hogy miért pont Szt. Andrásról kapta a nevét, de sejtésem azért van róla.
Pl. : nyavalyatörés, frász - epilepszia- jelenleg más értelembe használjuk.
Vízi betegség: görög eredetű latin hydrops betegségnév tükörfordítása, szinonimája a vízkór(ság), l. a Pallas Nagylexikonának vizkór szócikkét: http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/106/pc010694.html#7 , azaz ödéma, folyadékgyülem.
Olyan kérdésem lenne, hogy az 1880-as évek izraelita anyakönyvében mit jelölhet az a halálok, hogy tistrik? 6 hónapos fiú csecsemőnél látom. Lehet ez a körülmetélést takarná?
A latin decompositio alimentaris (tkp. 'táplálkozással kapcsolatos felbomlás') a legsúlyosabb fokú alultápláltság, amely már a szervek tünetekben is megnyilvánuló működési zavarával, szinte a szervek „felbomlásával” jár együtt.
A vérhányás gyakoribb oka gyomor- vagy nyelőcsővérzés (illetve a leggyakoribb a gyomorszáj környéki kitágult nyelőcső-visszerek elszakadása, elsősorban alkoholistákban).
Mondjuk van ismerősünk, akit 3-4 hónap alatt elvitt a vastagbélrák, de én valami gorsabbra gondoltam volna (persze én az ilyen betegségekhez nem értek). Vagy a 19. sz. második felében ebbe hamarabb belehaltak?
Szerintem itt kellett, hogy boncolás legyen, különben nem említenek rákot, amely mindig is daganatot jelentett. Mert egyébként a tüneti „haláloki diagnózis” sorvadás lett volna. Tehát úgy vélem, ténylegesen látniuk kellett a rákos daganatot, akkor pedig valószínűbb az, hogy pontosan lokalizálták a helyét.
