Valóban ez a modernkori védőoltások elvi alapja, de a fő különbség, hogy az oltásoknál gyengített vírust alkalmaznak.
Az inokulációnál meg úgy, ahogy volt, bevitték a teljesen virulens vírusokat közvetlen a véráramba, nagyon sok esetben a páciens halálát okozva.
Érdekes különben az is, hogy a XVII. sz. végéig Európában a feketehimlőnek egy viszonylag enyhébb válfaja volt elterjedve, nem a vérzéses változat.
Ezzel az enyhébb fajta felketehimlővel szemben az európai népességben volt egyfajta természetes immunitás, ez általában csak a legyöngült szervezetű öregek, betegek és gyerekek számára volt végzetes, az egészséges felnőttek jó része túlélte.
Ezzel szemben a XVIII. sz. elejétől elterjedt vérzéses változat hatalmas járványokat produkált Európa-szerte, magas mortalitási aránnyal, de érdekes, hogy főleg azok haltak meg benne, akik megengedték az orvosoknak, hogy elvégezzék rajtuk az inokulációt...
Az amerikai bennszülöttek körében, akiknek az immunrendszere abszolut nem volt felkészülve a himlő elleni harcra, a feketehimlő a XVII. - XVIII. században óriási pusztításokat végzett, gyakorlatilag egész törzsek pusztultak ki, főleg Észak-Amerika keleti részén.
Annyi bizonyos, hogy I. József, Landau hőse talán a legkiemelkedőbb képességű osztrák Habsburg volt, messze kiemelkedett az általában mérsékelt képességű osztrák Habsburgok sorából.
Erős, független egyéniség volt, aki eltávolította az udvarból apja, Lipót tehetségtelen minisztereit és tanácsosait, valamint a jezsuitákat is.
Gyönge akaratú öccsével ellentétben őt ugyanis nem a jezsuiták nevelték, meg is látszott.
Mindenesetre ezekkel a lépéseivel sok ellenséget szerezhetett magának Ausztrián belül is, mint ahogy azzal is, hogy állítólag túlságosan elnézően bánt a protestánsokkal.
Az osztrák köznép viszont állítólag rajongott érte, ami azért szintén nem sok Habsburgról mondható el...
Mi magyarok persze nem túlságosan szívleljük, hisz kíméletlenül leverte a Rákóczi-szabadságharcot.
I. József a hivatalos orvosi jelentés szerint a feketehimlőnek egy rendkívül veszélyes változatában, az ún. vérzéses feketehimlőben halt meg, amely a XVIII. sz. elejéig a himlőnek egy nagyon ritka variánsa volt, nagyobb méretekben épp a spanyol örökösödési háború utolsó éveitől kezdett elterjedni Európában.
A téma érdekessége orvosilag, hogy a vérzéses feketehimlőt egy a XVIII. században Európa-szerte propagált, de később tévesnek bizonyult orvosi módszerrel, az ún. inokulációval is elő lehetett mesterségesen idézni.
A lényege, hogy himlős beteg himlős kiütéséből gyűjtött váladékot egészséges betegen ejtett nyílt sebbe dörzsölték be.
A korabeli orvosok egy része szerint ezzel a módszerrel a himlőt mesterségesen előidézve, a beteg szervezte immunitást szerez a himlővel szemben, de a módszer gyakran végzetesnek bizonyult.
Ugyanis a teljesen virulens himlővírusokat közvetlenül a véráramba juttatva olyan erős himlőfertőzést idéztek elő, ami nagyon sok esetben a páciens halálát jelentette.
Nincs kizárva tehát az sem, hogy József császárt is meterségesen fertőzték meg a himlővel.
Azt épp nem állítom, hogy a Habsburgok mindent visznek, de I. József a háttérben állítólag előkészített a Napkirállyal egy titkos megállapodást, amely szerint I. József tehetségtelen, könnyen befolyásolható öccse, Károly (később VI. Károlyként császár, III. Károlyként magyar király) főhercegként kormányozta volna Katalóniát, míg Spanyolország többi részét meghagyták volna Bourbon Fülöp (V. Fülöp néven spanyol király) kezén. Ausztria kapott volna amerikai spanyol gyarmatokat is, igaz az osztrák nem egy hajósnép, azt sem tudják a tengerhajózásról, hogy eszik vagy isszák, de mindegy, valahogy megoldották volna, talán a katalán és észak-itáliai flottával.
A lényeg azonban az, hogy Angliát és a Németalföldi Egyesült Tartományokat József kihagyta volna az osztozkodásból, ami nyilván nem nagyon tetszett a protestáns tengeri hatalmaknak, ill. a mögöttük álló amszterdami és londoni bankházaknak.
Én szerintem ezért kellett szegény Józsefnek 33 évesen sírba szállnia...
A magyar rebellisek térdre kényszerítve, az osztrák-angol-holland koalíció a győzelem küszöbén.
I. Jozef, a Győzedelmes egy titkos tervet dédelget, ti. hogy az eretnek angol és holland szövetségeseit megkerülve a Napkirállyal felosztják a hatalmas spanyol birodalmat egy francia (Bourbon) és egy osztrák (Habsburg) részre.
De vajon érdekében állt-e a protestáns kereskedőhatalmaknak, Angliának és Németalföldnek egy erős osztrák Habsburg-birodalom létrejötte???
Gondolkodj pl. el azon, hogy hogyan kaphatott I. József himlőt egy olyan esztendőben, amikor Bécsben, sőt környékén sem, egyáltalán nem volt pestisjárvány.
Úgy hogy az uralkodó azon a végzetes tavaszon ki sem mozdult Bécsből.
A spanyol örökösödési háború eseményeivel mennyire vagy tisztában?
Az alkímia egy kicsit zavaros téma. Úgy tűnik Rudolf barátunk eléggé belemerült, s ez nem ment az uralkodás javára, sőt töbek szerint az uralkodó mentális állapota is eléggé sokat zuhant, annak ellenére, hogy a Habsburg vér egyébént sem mutat korrelációt a Nobel-díjas ötletekkel...
Az alkímiában lévő ezoterikus tudásra sokan vágytak abban a korban (is), csak a legalaibb szabályokat sem tartották be, vagyis hogy minen módszer által elérhető legnagyobb eredmény az alkalmazójának állapotától függ. Ha az ember nagy eredményeket szeretne elérni az alkímiában, akkor saját magátkell ehhez felkészíteni. S mire eljut arra a szintre, hogy alkalmassá válik az anyagok átalakítására, addigra rájön, hogy önmaga átalakítása volt az igaz alkímia...
Mi ebben a furcsa? Legfeljebb a Buda nem stimmel, lásd a szegedi egyetem egyik oktatójának, Szőnyi György Endrének (aki közel 20 éve kutatja a híres mágus életét, különösen Közép-Európában tett utazásait) ezen írását: www.insitegrafx.hu/theanachronist/ docs/Anach_0001/Zempleny_Szonyi_1999.doc Itt is megemlíti, hogy Dee találkozott Miksával a koronázásán, Pozsonyban, 1563-ban. Idézem: "The second part offers a biography of John Dee, with special emphasis on the years 1583-89, which Dee spent in Central Europe. It describes in detail Dee's journey to Pozsony [present day Bratislava] in 1563, where he took part in the coronation-ceremony of Maximilian of Habsburg (to whom he later dedicated the famous Monas hieroglyphica)"
John Dee és Rudolf kapcsolatáról (is) szól Gustav Meyrink regénye, A nyugati ablak angyala. Nem szakirodalom, de érdekes lehet. Néhány antikváriumban talán beszerezhető.
