Nem vagyok egy Antall- fan, így a 15 év távlatából nem tudom betű szerint idézni. A lényege viszont pontosan ez volt. Ha valamennyire is tájékozott vagy Antall beszédeiben és érdekel, biztosan utána tudsz nézni.
"Egyébként tényleg jobb lett a világ amióta az oroszok kimentek, bár neked nem biztos:)"
A világ jobb, vagy roszabb létét én megpróbálom a saját helyzetemtől függetlenül szemlélni. Viszont nagyon szívesen meghallgatnám a Te véleményed arról, hogy miben, s mennyiben lett jobb azóta.
(Úgy gondolom, hogy van néhány 10 000 ember Magyarországon, akinek feltétlenül jobb lett. A többi viszont....)
egyébként pont arról volt itten szó, hogy azért szkeptikusok sokan, merthogy az EU-nak kezd leáldozni. lehet, hogy igazuk lesz ezeknek a csúnyagonosz szkeptikusoknak?
Csak a legnaívabb álmodozók hihették azt, hogy belépünk az EU-ba és máris a Kánaán kellős közepén vagyunk!
Szegény boldogult Antall mondta még anno: "Csak menjenek ki az oroszok, meglátjuk micsoda jó világ lesz itt egy év múlva!" Hát azóta is azt várjuk, de csak nem akar megérkezni.....
A legfrissebb, 2005 tavaszi-nyári Eurobarométer közvélemény-kutatás szerint a magyarok kötődnek leginkább Európához. Magyarországon ugyanis a megkérdezettek 92 százaléka mondta azt, hogy magyarnak és európainak is érzi magát. Ez az eredmény azért meglepő, mert a mostani felmérést megelőzően, tavaly ősszel még csak 35 százalék válaszolta azt, hogy európainak is érzi magát. A jelentésből kiderült az is, hogy a magyarok jóval elégedetlenebbek saját élethelyzetükkel mint az uniós átlag. Magyarországon az emberek 54 százaléka, a 25 EU-tagországban a megkérdezettek 81 százaléka mondta azt, hogy elégedett. Arról, hogy az uniós tagságnak mi az előnye, illetve a hátránya, eltérően gondolkodnak a különböző életkorú és foglalkozású csoportok. A 15-24 évesek nagy többsége, 62 százaléka szerint helyzetük biztonságosabbá vált a csatlakozás óta. A diákok között ez az arány 71 százalék, míg a munkanélkülieknek csak 50 százaléka vélekedett így. Az uniós tagsággal kapcsolatos félelmek között első helyen a munkanélküliség szerepel az uniós polgárok és ezen belül a magyarok között is. A magyarok legnagyobb része, 49 százaléka tart attól, hogy megszűnhet munkahelye, többek között azért, mert egy másik országba költözik a cég, ahol dolgozik. A munkanélküliség mellett a gazdák helyzete miatt is sokan aggódnak, és a szervezett bűnözés növekedésétől is sokan tartanak. A leginkább az Európai Uniót (58 százalék) és az ENSZ-t (55 százalék) tartják a magyarok a leghitelesebb intézménynek. A magyar parlamentben viszont már csak a megkérdezettek 29, a kormányban 32 százalék, a pártokban mindössze a lakosság 16 százaléka bízik. Az uniós tagság magyarországi támogatottsága soha nem látott mélypontra esett, már csak a megkérdezettek 42 százaléka támogatja a magyar EU-tagságot, miközben 43 százalék gondolja úgy, hogy a tagság se nem jó, se nem rossz, 12 százalék tartja egyértelműen rossznak a magyar EU-tagságot. Ezzel az Unióban a sereghajtók vagyunk, a 25 tagállam közül a 22. helyen állunk, csak Nagy-Britannia, Ausztria és Málta tartja kevésbé haszosnak uniós tagságát. A jelentés szerint az európai alkotmányt a magyaroknak csak 9 százaléka ismeri általánosságban. Ennek ellenére a megkérdezettek 78 százaléka gondolja azt, hogy az EU erősebbé válhat az alkotmány elfogadása után. Az Unió további bővítését a magyarok 66 százaléka támogatja, a 25 tagállamban azonban ez az arány csak 50 százalékos. A leginkább két olyan ország - Svájc és Norvégia - felvételét támogatnák az Európai Unió polgárai - a megkérdezettek 78 százaléka -, amelyek nem is akarnak csatlakozni a szervezethez. Magyarországon Horvátország felvételének a megkérdezettek 73 százaléka örülne, miközben az Unió többi országában csak 52 százaléknyian támogatnák a horvátok felvételét. Törökország is sokkal népszerűbb nálunk, mint uniós szinten: a magyarok 51, az Unió 35 százaléka tartaná jónak az ország csatlakozását. A környezetvédelemben játszik fontos szerepet Magyarországon az Unió, a megkérdezettek 66 százaléka szerint. Emellett fontos szerepe van a terrorizmus elleni harcban és a védelmi és külpolitikában is. 49 százalék viszont úgy gondolja, hogy az EU-nak negatív a szerepe az áremelkedésben. A tanulmány elkészítéséhez 30 országban - a 25 EU-tag, illetve az 5 tagjelölt államban - 29 ezer embert kérdeztek meg.
