Ez a jelmondat szerepel az eseményre kiadott emléérmen is.Arra volt pénz de arra nem hogy a smucig Erzsébet időben kifizesse a tengerészeit egy részük egyszerüen éhenhalt.
"1610. január 7-én Galilei a Jupiter felé irányította legjobb teleszkópját, és három, korábban nem látott csillagra lett figyelmes: kettő keletre, egy nyugatra helyezkedett el a planétától. A következő éjjel valamennyi a bolygótól nyugatra, egy sorban jelent meg. A Jupiter mozgásának jellegéből adódott, hogy ha azok valóban csillagok lettek volna, akkor éppen ellenkező irányban, feléjük haladt volna, és önmagától keletre fedte volna fel őket. A tél hónapjaiban Galilei kitartóan figyelete a parányi csillagokat, és meggyőződött arról, hogy azok valójában a Jupiter holdjai."
Így van. Azonban a fleute-nek van egy másik változata, mégpedig a bálnavadász-fleute. Ezzel a hajótípussal a hollandok és az angolok kiszorították az atlanti vizekről az addig kitűnő baszk bálnavadászok karavelláit. A holland bálnavadászhajók fölényét bizonyítja, hogy például 1697-ben több mint 120 holland bálnavadász-fleute horgonyzott a Spitzbergákon.
Úgy olvastam valahol,hogy Báthori Erzsébet összeesküvésbe keveredett.
Ez pedig fő és jószágvesztéssel járt abban az időben.
Viszont ha csak boszorkány, vérfertőző szadista volt, akkor csak halál járt érte, és a családnak megmarad a vagyon.
Sir John Hawkins (v. Hawkyns) angol felfedező, hajóépítő és kalandor (igazi vérbő reneszánsz egyéniség) az 1560-as években kifejlesztett egy új hajótípust az ún. race-built-ship nevűt. Ez többek között abban különbözött a nehézkes galeon, gallion típusoktól, hogy az első fedélzeti bástyát eltávolították, ezáltal az egész hajótest kecsesebb áramvonalasabb lett. További újítások voltak, hogy a hajótest hosszúság/szélesség arányát megnövelték (a hajótest felülnézetből hosszúkásabb lett), ill. egy nagyvitorla helyett az árbocokon több kisebbet alkalmaztak. Ezáltal ez a hajó gyorsabb, fürgébb és fordulékonyabb volt a nehézkes spanyol gályáknál és galeonoknál. Az angoloknál gyorsan elterjedt ez a hajótípus, Drake hajója is ilyen volt. A Royal Navy 1588-ban kb. 100 hajót tudott összegyűjteni a Nagy Armada 130 egysége ellenében és nem is tartozott mindegyik az előbb leírt legmodernebb típushoz. Az angol királyi flottát a kikötővárosok által fölajánlott mintegy további 70-80 hajó egészítette ki, a hajók számát tekintve tehát az angolok nem maradtak el a spanyolok mögött, sőt...
Több kisebb tengeri ütközetre került sor a Csatornán, többnyire jelentéktelen angol fölénnyel. A döntő ütközetben Drake és a többi angol admirális a széljárást kihasználva gyújtóhajókat bocsátott a Nagy Armada soraiba, amelyek jóval nagyobb pusztítást végeztek, mint az angol hajók ágyúi. A Nagy Armadának a végső kegyelemdöfést egy hirtelen jött tengeri vihar adta meg. A Nagy Armada ekkor már az Északi-tengeren hajózott, állítólag azzal a tervvel, hogy Skócia megkerülésével írországban szállnak partra és fellázítják a katolikus ír lakosságot a protestáns angol uralom ellen.
Visszatérve a viharhoz, az angolok úgy vélték, hogy Isten büntetése volt a gőgös és elbizakodott spanyolok fölött. Mondogatták is még néhány évtizedig: "Isten lehelt és ők (ti. a spanyolok) megsemmisültek."
Nono! Drake fürge hajói zavarták a hajókat a viharba. Nem volt 1 db megsemmisítö csata, hanem több kis és nagyobb ütközet, folyamatos zavarással. (Véletlenül van egy egészen kiváló a 400 éves évfordulóra megjelent képes, elemzö könyvem - ha el nem veszett...)
Ezen a napon Prágában elhunyt Tycho Brahe dán csillagász, aki Rudolf császár udvarában tevékenykedett utolsó éveiben. Korábban Dániában fali kvadránsokkal a Mars pályáját meglehetősen pontosan meghatározta, (mindössze 2 ívperc eltéréssel...), 1572-ben pedig a Kassziopeia csillagképben megfigyelt egy szupernóvát. A kopernikuszi heliocentrikus világképpel ellentétben ő maga az ún. "egyiptomi rendszert" részesítette előnyben.
Teccik, mert tömeggyilkos hóhér volt? Nekem érdekesebb a félőrült, talán vérbajos szodomita fejedelem, Báthory Zsigmond. Olasz humanistákat hozatott udvarába, kapcsolatban állt itáliai mágusokkal.
1593: a protestáns "paraszt" IV Henrik kiegyezik a pápával, és katolizál. Giordano Bruno Svájcban könyvet jelentet meg. Külföldről hazacsalják Velencébe. Nem hitte, hogy oda is elér a pápa keze. Rómába hurcolják.
Kicsit lemaradtam: szoval miert agyaltak ki Bahtory Erzsebet ellen ezeket a vadakat? Meg akartak kaparintani a birtokait? Mert ugye "kinek allt erdekeben"?..
1604. szeptember 22. Ostende
A védők feladják Ostendét az Ambrogio Spinola vezette spanyol hadaknak. Az ostrom hosszú ideje tartott Albert főherceg és felesége Izabella vezetésével, azonban a város kitartott. 1603 szeptemberében vette át a vezetést a genovai Spinola, aki részletesen tanulmányozta a kialakult helyzetet, majd a nyugati oldal támadását helyezte előtérbe. Lassú és módszeres munkával morzsolta fel a védelmet, ebben segítségére volt az 1604 február-márciusi viharos időjárás, ami meggyengítette az erődítéseket. Augusztusban Spinola nagy ellenfele, Nassaui Móric meghódította Sluist, ezért Ostende további tartása már nem volt elsődleges, ezért a védők szabad elvonulás fejében feladták.
Spinola, aki a század egyik legnagyobb katonája, Vauban méltó elődje igazi úriember volt és a tisztikart megvendégelve bántódás nélkül hagyta elvonulni a hősies védőket.
A város romokban hevert, amikor Albert főherceg diadalmenetben bevonult. A helyzet sokat nem javult a spanyolok részére, azon kívül, hogy Németalföldön állomásozó teljes spanyol hadsereg főparancsnokává nevezték ki. Spinola és Nassaui Móric hadtörténeti csemegéknek számító háborút vívtak a következő években, 1606-tól Spinola kénytelen volt ezt saját költségén viselni, ugyanis a spanyol kincstár nem volt képes finanszírozni. Az előkelő genovai teljes vagyona ráment erre a háborúra, ezért ő is bábáskodott az 1609-es békekötés körül, amit a modern Hollandia születésének tekintünk.
A harmincéves háborúban Spinola visszatért a Németalföldre, hogy egy nem kevésbé híres ostromban elfoglalja Bredát, amit Velázquez örökített meg Breda átadása című híres festményén.
1628-tól a mantovai örökösödési háborúban harcolt, meglátogatta La Rochelle ostromát, végül 1630-ban Casale ostroma közben egy járvány áldozata lett.
Ambrogio Spinola, Los Balbases márkija Rubens fesményén:
Üdv! Mint topiknyitó, bevallom alattomos hátsó szándékomat. A topik egyik visszatérő tárgyának és hősének Galileit szeretném megtenni. Vekerdi László zseniális könyve nyomán sokmindenre új fény derül. És a régi kérdés: Mi volt a Hiúzok Akadémiája, mi köze Galileihez?
Négy hajóból álló flottájának (Hector, Ascension, Susan és a vezérhajó, a Red Dragon) élén befut London kikötőjébe James Lancaster kapitány. Ő a kor legtapasztaltabb angol hajósa, 1588-ban már a spanyol armada ellen is hajóskapitányként szolgált, 1592-ben a Maláj félszigetig hajózott, ahonnan 1594-ben tért haza. A Kelet-Indiákba Kereskedő Londoni Kalmárok Kormányzója és Társasága (Governor and Company of Merchants of London Trading into the East Indies) nevű szervezet, amely a Kelet-Indiai Társaság néven vonul majd be a történelembe 1600. december 31-én pátenst kapott I. Erzsébet angol királynőtől, amely biztosította számára a Jóreménység fokán keresztül Kelet-Ázsiába (ahogy ők nevezték: Kelet-Indiákba, Amerikát akkor még Nyugat-Indiáknak nevezték) vezető út kizárólagos használati jogát. 1601 áprilisában indult Lancaster kapitány négy hajójával, hogy a Társaság első üzleti vállalkozását sikerre vigye. A térség addig a potugál és holland érdekszférába tartozott, az angolok most megpróbáltak egy szeletet kiszakítani az egyre növekvő interkontinentális vízi kereskedelemből. Lancaster kapitány útja sikeres volt, ezt egy naplóban is megörökítette. Jáva szigetén megalapította Bantamot, a Társaság első kerekedőtelepét. Miután a fűszerrel megrakott hajók visszatértek, októberben a sikeres útért az időközben elhunyt I. Erzsébet utódja, I. Jakab lovaggá ütötte a kapitányt. Sir James a Társaság egyik igazgatója maradt és több utat is vezetett az Északnyugati átjáró felkutatására. 1618. június 6-án halt meg Londonban. A Kelet-Indiai Társaság egyre erősebb holland és portugál ellenállással kellett, hogy megküzdjön (1623-ban az amboinai mészárlás néven elhíresült eset mutatja a korabeli kereskedelmi harc kegyetlenségét: a mai Indonéziában fekvő Amboinában a helyi holland hatóságok 10 brit, 10 japán és egy portugál kereskedőt végeztek ki). A Társaság azonban megszerezte a kizárólagos kereskedelmi jogokat a Mogul Birodalomtól, így India észrevétlenül a lassú brit gyarmatosítás alá került. A Társaság több névváltozás után hatalmas hasznot hajtva Nagy Britanniának 1873-ig működött és megalapozta a brit világbirodalmat.
II. Vincenzo Gonzaga mantovai herceg kinevezi Claudio Monteverdit a "maestro di musica" tisztére. Ez a tisztség az akkor 35 éves mesternek inkább megtiszteltetést, mint anyagi biztonságot jelentett. Monteverdi ekkor lép alkotóereje teljébe, a következő három évben ad ki nyolc madrigáloskönyve közül kettőt, 1607-ben írja első operáját, az Orfeót. Vincenzo nagy mecénás volt, Monteverdi mellett Rubens és Tasso "skalpját" is begyűjtotte, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Őalatta Mantova Itália kultúrális központjává vált, a legszebb városnak tartották. (Az ő alakja rejtőzik Verdi Rigolettójának léha mantovai hercege mögött is.) Vincenzo Gonzaga halála után a fény megkopott, majd rövid uralkodása után az örökösödési háborúban örökre eltűnt. Monteverdi is kénytelen volt a kifosztott várost elhagyni és Velencébe költözni, ahol öregségére pappá is szentelték. Sírja a Frariban található.
Nem csak a köntraszt. Inkább Bethlen Gábor uralkodásának közepétől lehetne számolni akkor. Addigra tette rendbe Erdély gazdaságát, egységét, lehetővé téve, hogy a felesleges energiákat pl. művészetekbe fektessék. Ennyit számít egy igazán erős kéz, és egy kedvezőbb politikai helyzet.
