Nem unatkoznak a szigetország lakói, szinte soha nem látott belpolitikai izgalmak szórakoztatják ugyanis a japán közvéleményt. Mint ahogy korábban beszámoltunk róla, Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök augusztus 8-án feloszlatta a japán törvényhozás képviselőházát, és előre hozott választásokat írt ki.
Teljesen egyetértek, habár talán a reformok bátor felvállalása is hozna annyit a konyhára, mint a totojázás. Koidzumi bátorsága kifizetődik, Schröder bukásra áll.
Koizumi japán kormányfő egy trükkel elérte, hogy a választás csak róla szóljon. Hiába tört ki lázadás ellene a pártban, és hiába tűnt erősnek az ellenzék, a reformisták és a tradicionalisták háborújának beállított versengésben minden ellenfele elbukott.
Feszült figyelemmel követi a választási kampányt a százmillió japán választó háromötöde. Nem is véletlenül, a múltban a választások nem jelentettek izgalmat, a helyi kiskirályok békés diadalmenetben masíroztak be a parlamentbe. Idén azonban Koizumi Junicsiro miniszterelnök háborút hírdetett saját pártja régi gárdája ellen, írja a San Jose Mercury.
Kit érdekel a privatizáció?
Koizumi augusztusban oszlatta fel a parlamentet, miután az állami posta privatizálására tett javaslata elbukott a parlamentben. A posta Japánban nem egyszerűen levélkézbesítő szolgálat, inkább nemzeti intézmény. Banki jogosítványai és az állami kedvezmények miatt a legnagyobb pénzintézet, a legnagyobb munkaadó, házitakarék és mindenes hivatal egyben. Privatizációja élénkítené a versenyt, diverzifikálná a bankszektort, hatalmas állami bevételt jelentene, másrészt százezres nagyságrendben szűnnének meg munkahelyek.
Bonyolult kifejtésű történet, Koizumi egy remek húzással le is egyszerűsítette. A javaslatot elbuktató párttársait kirúgta a kormányzó Liberális Demokrata Pártból (LDP), a szavazást pedig a reformisták és a tradicionalisták csatájaként állíttatta be.
"Itt nem szokás lemészárolni a barátodat"
Kegyetlen kihívást intézett a lázadókhoz, a japán politikai hagyományoktól eltérően hírességekből toborzott csapatot indított ellenük választókörzeteikben. Az új kedvencek - a japán sajtóban Koizumi gyilkosai néven futnak - fiatalo(sa)k, lazák, oldottak. Ahogy Koizumi is, amikor a hagyományokkal szakítva kigombolt ingben cseveg kedvenc XVI. századi hadúrjáról - írja a San Jose Mercury elemzője.
"Teljesen lenyűgözte a japán választókat. Amit tett, az teljesen idegen a japán kultúrától. Itt nem szokás lemészárolni a barátaidat" - nyilatkozta a Mercurynak Simada Haruo, a tokiói Keio Egyetem közgazdaságtan professzora.
Tosikava Takao politikai elemző szerint Koizumi húzása, a választás témájának reformisták vs. tradicionalisák típusú leegyszerűsítésének igazi vesztese az ellenzék. Azzal, hogy a választást az LDP belharcává alakította Koizumi elérte, hogy a magát korábban reformistaként beállító Japán Demokrata Párt (DPJ) teljesen esélytelenné váljon.
Biztos siker
Okada Kacuja, a DPJ miniszterelnök-jelöltje hiába tett ígéretet az Irakban szolgáló hatszáz japán katona hazahozatalára, hiába ígérte meg, hogy Koizumival ellentétben nem fog koszorúzni a háborús bűnösöknek is emléket állító Hősök templomában, a sajtó észre sem veszi. Ráadásul a DPJ, bár alapvetően pártolja a posta privatizációját, a terv részleteivel nem értett egyet, ezért leszavazta Koizumi javaslatát. Így máris a reform ellenzőiként lehetett megbélyegezni a pártot, mondta a San Jose Mercurynak Jeff Kingston, a tokiói Temple Egyetem Ázsiai tanulmányok központjának vezetője.
A közvélemény-kutatások mindenben Koizumit igazolják. Az LDP 1990 óta először újra abszolút többségbe kerülhet, a felmérések szerint legalább 241 helyet szerez a 480 tagú parlamentben, írja a Reuters.
Népszabadság • Palanovics Norbert • 2005. augusztus 24.
Nem unatkoznak a szigetország lakói, szinte soha nem látott belpolitikai izgalmak szórakoztatják ugyanis a japán közvéleményt. Mint ahogy korábban beszámoltunk róla, Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök augusztus 8-án feloszlatta a japán törvényhozás képviselőházát, és előre hozott választásokat írt ki.
Történt mindez azután, hogy a kormányfő által bizalmi szavazásnak is nevezett eseményen a felsőház, és köztük számos kormánypárti politikus leszavazta a miniszterelnök reformcsomagjának egyik legfontosabb pontját, a posta privatizációját elindító törvényt. Azóta pedig hírességek és üzletemberek egymás után jelentik be, hogy indulnak az új választásokon. Igaz, a politikusok sem nyugszanak, miniszterek mondanak le, vagy épp igazolnak át új pártba. Az elmúlt héten például a japánt lényegében 50 éve kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) - amelynek Koidzumi az elnöke - néhány, a postaprivatizáció ellen szavazó, renitens és a pártban többé nem szívesen látott politikusa jelentette be, hogy a szeptember 11-i választásokra három, egymástól független, új pártot alakított. A kormány és az ellenzék között is folyik egyébként a politikai csatározás, hiszen a tét nem kisebb, hogy megy-e vagy marad a Koidzumi-kabinet. Az ellenzéki Demokrata Párt, amely 1993-ban nyolc hónap erejéig volt már hatalmon, máris felkészült az LDP leváltására, olcsóbb államot, a japán katonák kivonását Irakból, nyugdíjreformot és megemelt gyereknevelési támogatást ígér. Utóbbiakat Koidzumi csomagja is tartalmazza, amely nem csoda, hiszen Japán a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma, ahol a születési ráta is nagyon alacsony.
A miniszterelnök, aki szombaton kezdte meg a kampányt, és járja az országot, a fentieken túl pénzügyi és gazdasági reformokra, a közbiztonság javítására, új bevándorlási politikára, valamint az ország fokozott nemzetközi és ázsiai szerepvállalására helyezi a hangsúlyt. Emellett továbbra is kiáll a postaprivatizáció mellett. A japán posta, amely a világ legnagyobb betétállományát, háromezermilliárd dollárt kezel, kulcsfontosságú a szigetország életében. Kihelyezéseivel finanszírozza az államadósság jelentős hányadát, azonban a pénz egy részét korrupciógyanús ügyleteken keresztül sokszor teljesen kihasználatlan vidéki beruházásokra, például út, híd, alagút vagy repülőtér építésére fordították. Ez pedig növelte a helyi választókerület LDP-s képviselőjének népszerűségét. Így a postaprivatizáció, amellett, hogy hatalmas lökést adna a japán gazdaságnak, egyet jelentene a politikai élet reformjával is, mert felbomlana a bürokraták, politikusok és az állami cégek szoros összefonódása, a vasháromszögnek is nevezett rendszer. Így talán érthető, hogy miért van néhány kormánypárti politikus a privatizáció ellen. Koidzumi egyébként korábban kijelentette, hogy a megújulás érdekében hajlandó saját pártját is szétverni. A választások eredménye mindezek mellett is igen kérdéses. Az mindenesetre támpontot adhat, hogy a tekintélyes napilap, a Jomiuri Sinbun múlt heti felmérése alapján a képviselőház feloszlatásának hírére a kormány elfogadottsága hosszú idő után először ismét nőni kezdett.
Koidzumi Dzsunicsiró, Japán miniszterelnöke.