Leírás:
Igen, 3 gyerek, meg akkor is, ha tobben szemoldokuket huzigaljak, amikor meglatnak bennunket, vagy a pincer majdnem elejti a talcajat,a "sok" gyerek lattan, vagy amikor a mela undor ul ki a meno karrierista nocik arcara.Szamtalan sok esetet lehetne sorolni, sajnos meg mindig a "nyulak" effektus jut az emberek eszebe, ha kettonel tobb gyereke van vkinek.
S Nektek, akiknek szinten 3, vagy meg tobb van, hogyan oldjatok meg a mindennapokat? Isi-ovi-boli-edzes-kulon ora?? Nagyi, vagy potnagyi??
Egyaltalan, hogyan birjatok a napi nyuzsit a faradsagot, veszodseget, s az ezzel egyutt jaro mindennapi triplazott oromot??
Orokles??? Az nalunk nem mukodik.Nem tarolhatom 18 evig a kis szoknyakat meg lanyos cuccokat,a fiu meg ugy leamortizal mindent,hogy azzal mindent lehet,csak orokolni nem.
Raadasul a kicsi annakidejen nem volt beutemezve,ezert mindent elajandekoztam,a babakocsitol a kisagyig.
Ugy indultam ujra,mint egy elsogyerekes anyuka,semmim nem volt.
De mar joval okosabban tudtam vasarolni,mert ennyi gyerek utan rajottem,mi az,ami teljesen felesleges,csak a reklamok meg a gyertok tartjak nelkulozhetetlennek.
Ja, csak agglomeráció, 10 km-rel kijebb. A juttatás igaz, mert idáig még nem vettük fel a szocpolt, majd most. Mondjuk enélkül nem tudtunk volna költözni. Tehát erre az esetre ez kivételesen igaz.
Á, az se segít, én 19 éves koromban ismertem meg a férjem, 24 évesen összeházasodtunk, aztán kihúztunk a kenguruk földjére kiküldetésbe, ahol nem szülhettem, hazajöttünk után nekiláttunk a babának, de mire nagy nehezen összejött, csak a 30. szülinapom másnapja lett :))) És még belefért a 36. előtt 1 nappal a harmadik :)))
Én is most néztem át a teljes ruhatárat és szelektáltam. Szerencsém van, Jakab valami hihetetlen módon vigyáz ösztönösen a ruháira, nem szoktam cseszegetni, hogy "te, az még kell az öcsédnek, ne nyűdd el", így Döme mindent hordhat utána. Persze azért szokott kapni újat ő is, ha megtetszik 1-1 darab. Én szégyen, nem szégyen, a cipőket is örökítem köztük, de még azokat se nyúzza szét Jakab. Eddigi 6 éve alatt 2 pár szandált kellett kidobni utána, meg a mostani Nike-ját, de ezt tavaly tavasz óta nyúzza, azóta nem nőtt a lába idáig, mázli :))) A lányom szebbnél szebb csodákban pompázik, kedves lányos ismerősöknek hála :)))), és nagy ritkán viseli így a bátyjai kinőtt ruháit, főleg olyan vastagabb, melegebb darabokat. De cipőt tuti veszek neki újat, harmadiknak egyrészt nem adok már fel cipőt, másrészt olyan helyes kislány cipők vannak, én meg eddig eléggé fiúsakat válogattam, érthető okokból :))
De tényleg: gyerekkoromban ahol laktunk (Lovászi), sok 3 gyerekes család volt, jellemzően 2 szobás lakásokban. A régi szomszádasszonyomnak meg egy 68 nm-es 2 és fél szobás panelban volt 8 gyereke, és az én két meglévő kölköm is folyton náluk lógott, mert annyira szerettek ott lenni... Ott emeletes ágyak voltak, így maradt hely is.
Vagy kettőt... Mint most nálunk. A május végén megvett szandál már nem volt jó rájuk július elején. Akárcsak a tavasszal vett félcipő sem. De nem érdekes, úgyis meggazdagszunk a 3 gyerek után járó juttatásokból;-)))
Tervezünk nagyobb lakásfelújítást néhány év múlva, falbontásokkal jelentősen racionalizálható a lakás, párom már megtervezte, hogyan férnénk el 5en, egyedi bútorok, minden beépítve stb. Nyáron meg majd a kertben alszanak a gyerekek :) Bocs, hogy túltengtem, egyelőre a második szülessen meg rendben :), csak felénk is sok 3-4 gyerekes van, és olyan jó nekik...
Igen, ezért sajnálom, hogy nem mondjuk 22-25, hanem 28 évesen találkoztam a párommal, 30 évesen volt esküvő és gyerek. De hát ez van, ebből kell "gazdálkodni" :)
Augusztusban már sok helyen árulják a szandikat akciósan, én ilyenkor szoktam venni nekik újat, aztán az az ovis/isis váltócipő. Ugyanez tél végén, egy számmal nagyobb bakanccsal.
Ősi megfigyelés (by én): a gyerekek nyáron min. egy teljes ruhaszámot nőnek, és min. egy számot nő a lábuk is. (Vagy kettőt...)
lakásunk később lehet még, szülni nem tudok már 10 év múlva
felterkepezni, hogy hogyan is lehetne oten elferni, beleszamitva , hogy sookal tobb tarolohely, rekesz kell, mert a ruhakon kivul is minden mas megszaporodik..
Az a baj, hogy itt a környéken /wekerle/ az egy "kategóriával" nagyobb lakások sok-sok millióval kerülnek többe, mint ez a típus, amilyenben mi lakunk - négyzetméterben nem akkora a különbség. Innen semmiképpen nem megyünk el, jó helyen van, szuper a közlekedés, van kert, munkahelyeink közel, telepen töb óvóda és iskola van, itt vannak a barátaink, rengeteg a kisgyerekes család, agglomerációba semmi pénzért nem mennénk, nem akarunk autót stb. Szóval csak wekerlei megoldás jöhet szóba. De úgyis az lesz szerintem, hogy majdan szívünk szerint döntünk, a körülményeket meg valahogy megteremtjük :)
Mi is szerettük a régi lakhelyünket, jó közlekedés, szuper szomszédok, klassz játszóterek. De! 10. emeleti, déli fekvésű, 47 nm-es panel volt. Mire el tudtuk cserélni, a nagylányom 10, a fiam 8 éves volt. Aztán 2 évvel később született a kicsi, mert közvetlenül a költözés után felmerült, hogy jöhetne, de én akkor azt mondtam, hogy nem, túl nagy a korkülönbség, öreg vagyok én már bohócnak...
Aztán egy év múlva majd megőrültem még egy gyerekért, így lett Ő :-) Ezért jó korán szülni, mert később "belefér" a kicsi is ;-)
Karrier:
Én mindhárom gyerekem mellett dolgoztam, és nem is tudtam volna csak itthon ülni. Ennek ellenére nincs karrierem, de a saját cégünkkel kapcsolatos munkámat nagyon is elismerik. És ez jó. Nagyon jó.
en igazabol a cipokre, szandalokra vagyok kibukva, mert majustol - amikor elkezdenek szandit hordani -, szeptemberig legalabb 3 par elmegy, mert kinovik juliusban bbbbrrrr, ezt hogy lehet birni?? a Samunak majdnem akkora laba van - 2 eves-, mint a 4 eves noverenek, 25-os a laba!!!!! mekkora lesz??? mondjuk ruhabol is 3 vesre valot veszek neki....
hú, ez nehéz. félszocpol nem megoldás? vagy már így is hosszú évekig szép kövér részleteket nyögtök?
esetleg ha jól ki lehet adni ezt, abból lehet kevésbé jó helyen nagyobbat bérelni. én így fizettem ki a sajátomat, szintén egyedül. és akkor azalatt összeszeditek magatokat és végül kecske, káposzta :-)
most mar, hogy van a Samu, igy elteszem a nagynak a ruhait, hiaba 8 ev van koztuk, de a polokat, nadragokat felveheti majd. A kozepso es kicsi kozott most mar szinte semmi orokles nincs, max a teli dzseki, nadrag, mert eleg hulyen nezne ki a zomeben rozsaszin cuccosokban :)))
Szoval, a legkisebbnek meg egy darabig teljes ruhazatot kell szinte venni, a csajszinak szerencsere reszben kapok egy baratnomtol, akinek korban a 2 kisebb lanya kozott van az en gyerekem - neki is 3 gyereke van, raadasul mind lany, tole azt szoktak kerdezni, hogy 4.??, hatha fiu lesz.. agyverzest kap ettol :)) -
Lakás. Nálunk is a dilemma. Mármint elvileg szeretnénk hármat a 22 hós és a 6 hét múlva megszülető mellé majd. És nem azért, mert mindketten lányok /lesznek/ :) Bár sokak szerint, mikor mondom, hogy hármat szeretnénk, "legalább hátha sikerül majd egy fiú" :) A korom nem mérvadó, mert mivel 32 vagyok, még ha gyorsan jön is a harmadik, 35nél nem leszek kevesebb, sőt... Viszont a lakás "kicsi", két szoba, jó beosztású lakás, kert, jó környék, de mégis csak két szoba. Innen reális időn belül nem tudunk továbbmeni /legalábbis amíg szülőképes korban leszek, nem, legkorábban 10-15 éven belül/, önerőből vettük a lakást, 0 önrésszel, szülői segítség nélkül. Nem sajnáltatni akarom magunkat :) mert imádunk itt, csak nem tudjuk, merjünk-e majd belevágni a harmadikba úgy, hogy még jó ideig itt lakunk, viszont lakásunk később lehet még, szülni nem tudok már 10 év múlva. Vagy mondjuk azt, hogy van két szép gyerekünk, legyen ennyi elég. Tudom, nekünk kell majd dönteni, ha elérkezett az idő, csak sokszor arra gondolok, nehogy később fájjon, hogy esetleg emiatt nem születhetett meg a harmadik...
Nálunk aztán a kicsi nem is tudna a nagyoktól örökölni, mivel már régesrég a családban ment tovább a kinőtt cuccuk, vissza meg sosem fordulnak...
De tényleg hogyan örökölnek egy olyan családban, mint nálunk: lány-fiú-lány, vagy nálatok is a fiú-lány-fiú verzióban? Cipőt egyáltalán, de szoknyát sem a fiam, max. nadrágokat. (Mondjuk én nem szerettem soha a fiamon még a pirosat sem...)
ahhhh, csajok, erre is meg van a remekbe szabott valasz, miszerint milyen jo is a 3 gyerek, mert igy egymastol orokolnek mindent,,s mindent csak egyszer kell megvennem....
Ok vajon, pl. ha 2 gyerekesek, soha se nem vesznek a kicsinek ruhat, cipot???
az meg marcsak az en plussz perverzitasom, hogy cipot nem oroklunk, kiveve, ha mondjuk az ember gyerekenek az ajto elol lopjak el november vegen az 1 hetes Elefanten goretexes bakancsat :(( na, jo, gumicsizmat oroklunk, meg a strand muanyag cipot
:))) en azt birom nagyon, amikor Janka muveszno odamegy a Samuhoz, mondjuk segiteni a cipot felvenni " segitsek, Samuci, jooo??? en mar nagycsoportos."- mondja 4 evesen, majd mondjuk 3 es fel perc mulva, amikor megkerem Onagysagat, hogy ugyan mar legyen kedves a szandijat felhuzni, elbuvolten ulve a foldon, kozli, hogy segitsek, mert nem tudja jol....:)))
De az is edes, amikor a batyjanak a teli iskola taskajat cipeli fel a 3.ra, mert " Bendus is igy szokta ", s igaz, hogy majd megszakad, de akkor is feljon.:))
No igen, meg azt sem látják, hogy szeretik egyszerre kinőni az összes ruhájukat, mint nálunk most a két nagy is jó sokat nőtt a nyáron, a kicsi meg még amúgy is folyamatos növésben van.
Ezt nekünk is mondták már párszor... aztán egyik ismerősnek megmutattam a számlákat, amikor egyszerre kellett télre felbakancsoznom a gyerekeket + kabátok...
Későn szülés:
Én tuti nem vártam volna 35 éves koromig a harmadikkal, ha előbb jutunk akkora lakáshoz, ahol már elfért.
Tulajdonképpen nekem sem volt sok bajom a harmadik terhességgel (leszámítva a diabetest meg a méhszájközelben tapadó lepényt), de olyan fáradékony voltam, hogy nem ismertem magamra. Huszonévesen sokkal de sokkal könnyebben viseltem, és nem utolsó sorban könnyebben fogytam le a szoptatások alatt felszedett súlyt...
nem a sok gyerekkel volt a baj, hanem ebből két nagyon-nagyon hisztizett egész nap, a harmadik egyszerűen semmit nem volt hajlandó velem csinálni. Különben ők jól megvoltak egymással :)