A bekötő konzol (vonóháromszög) kialakítása egyértelműen arra mutat, hogy húzásra van kialakítva, nem nyomásra.
A nyomott rúd az erő hatására valamilyen mértékben kihajlik. Emiatt rövidül a rajta ébredő erő vízszintes összetevője, míg a függőleges irányú változatlan marad. Emiatt az itt átadott erő kisebb lenne, mint a húzott oldalon. Amiatt, hogy a húzott oldalon ez a rövidülés nem lép fel, ott fog a teljes vonóerő átadódni és a nyomott oldalon nem.
Talán ott hibázol, hogy a himbabölcső nem fog semmerre elfordulni. Az ASEA forgóváznál a himbabölcső nem fordul, hanem mindig az alváz irányát követi. Fentről nézve a szögemeltyűk csatkakozási pontjai egyvonalba esnek a vonórúd tengelyével. Mitől fordulna ki?
Még mindig nem válaszoltál a szép színes rajzomra :)
Őszintén? Nem tanultam. De egyrészt ha tanultam is volna, egy ilyen rajzból nem tudnám megállapítani, hogy egy ilyen rúdon keresztül mekkora erőket lehet átadni. Másrészt így "tanulatlanul" ha ránézek erre a négy összekötőelemre, ezek egyenként is robosztusabbak, mint az az egy vonóhorog, ami mind a négy rúd komplett vonóerejét át kellene adja a szerelvénynek.
Na most már valóban kezdek kételkedni a saját elmeroggyantságomban, hogy ennyi energiát beleölök, de amúgy is szerettem volna csinálni működőképes modellt.
Szóval adott ez a rendszer:
A lila a forgóváz, azaz egy gépészeti elem. A két vörös elem a főkeret része, azaz ugyanúgy egyetlen elem.
Kérdés: mi történik, ha eltávolítjuk az egyik vonórudat (aminek tolnia kellene), és megpróbálunk megindulni? A forgóvázat a nyíllal jelölt irányban eltoltam:
Mivel a rendszer pont amiatt ilyen összetett, hogy a himbabölcsők egymáshoz képesti pozíciójától függetlenül átadja a vonóerőt egyenlően mindkét himbabölcsőnek, de az egyik himbabölcső rögzítése megszűnt, csak az fog elmozdulni, a másik marad egy helyben.
Kábé mint egy differenciálmű esetén: nem lehet olyan, hogy egyik irányba az egyik, a másik irányba a másik kerék fölösleges.
Ennél szemléletesebben valóban nem tudom elmagyarázni... Javítsatok ki, hol hibázom?
A vonórúdak tolás irányában a ferde elhelyezésének köszönhetően elől meg fog emelkedni, ezáltal a vízszintes mentén mért ”vetülete” rövidebb lesz. Magyarul: mire tolná az alvázon felhegesztett konzolt - amiről világosan látszik, hogy nincs is erre az irányra méretezve, - addigra a másik oldali vonórúd már húzni fogja az alvázat
A képen pirossal színezett tartó a vonórúd tolás irányára is fel van támasztva az alvázon? Ugye, hogy nem!
A vonókeret feladata az, hogy négy ponton átvegye a vonóerőt a forgóvázról, és az egyik himbabölcsőn átadja a vonórúdnak. A vonókeret statikailag valóban egy keret, a csuklós szerkezetre a vele kapcsolódó forgóváz elfordulási lehetősége miatt van szükség, nem pedig az erőelosztás miatt. A forgóváz meg is adja neki azt a négy, egymáshoz képest fix pontot, hogy mindig is vonókeret maradjon. Mivel statikailag egy keret, ezért bármely pontjáról át lehet adni róla a vonóerőt az alváznak. Nem fog sem összecsuklani, sem megnyekkenni, hanem tenni fogja a dolgát. A himbabölcsők nem fordulnak a forgóvázzal együtt, nincs is rá lehetőségük. A vonórúdak ugyanis nem teleszkóposak. Lehetőségük csak némi oldaljátékra van. A vonórúdak tolás irányában a ferde elhelyezésének köszönhetően elől meg fog emelkedni, ezáltal a vízszintes mentén mért ”vetülete” rövidebb lesz. Magyarul: mire tolná az alvázon felhegesztett konzolt - amiről világosan látszik, hogy nincs is erre az irányra méretezve, - addigra a másik oldali vonórúd már húzni fogja az alvázat.
A kérdés csak az, hogy mi volt előbb: a böhömnagy vasrúd, amit a svédek megcsináltak 1965-ben, vagy a "vonórúd" (magyar) kifejezés, amit valakik ráraktak feltehetőleg a 2000-es évek elején, amikor az első ilyen gépek megjelentek Magyarországon... :)
A forgóváz a hozzácsatlakoztatott vonókeretnek adja át a vonóerőt. Erre a vonókeretre ha bárhová akasztasz vonórúdat, akkor az ugyanazt a vonóerőt adja át, nem?
Nem, nem és nem! A "vonókeret" egy csuklós szerkezet, és pont az a lényege, hogy a vonóerőt a két himbabölcső között egyformán elossza! Akkor is, ha az egyik himbabölcső kimozdul előbbre, a másik pedig hátrébb -- hiszen pont ez történik ívekben, amikor a forgóváz fölött elfordul a szekrény (amihez a himbabölcsők ugye kötve vannak).
Magyarul: ha úgy próbálsz megindulni, hogy az egyik oldalról hiányzik a vonórúd, akkor a vonórúddal bekötött himbabölcső a mozdonnyal együtt egy helyben marad, a másik himbabölcső pedig kétszeres úton megindul előre.
Jelen esetben ez a bárhová aggatott vonórúd az egyik oldali himbabölcsőhöz van aggatva. Át tudja adni így a vonókereten jelentkező teljes vonóerőt egyetlen vonórúdon? Teljes mértékben.
”nem tudod megtenni, hogy csak az egyik oldali himbabölcső vontasson (amelyiktől hátrafelé áll a vonórúd).“
A forgóváz a hozzácsatlakoztatott vonókeretnek adja át a vonóerőt. Erre a vonókeretre ha bárhová akasztasz vonórúdat, akkor az ugyanazt a vonóerőt adja át, nem?
Jelen esetben ez a vonórúd az egyik oldali himbabölcső.
Hidd el, nem lesz tolórúd a vonórúdból. Ha nem így lenne, akkor a vonókeretre sem lenne szükség, hiszen enélkül is átadná a vonóerőt a kétoldali himbabölcső, egyik tolva, a másik húzva.
Továbbgondolva ezesetben a forgóváz két oldalán ugyanabba az irányba is állhatna a vonó-tolórúd, hiszen mindkét feladatot is ellátná. Ha tanulmányozod a kortárs V43-as vonóerőátadását, ott is olvashatod, hogy a vonóerőt a forgóvázról az alvázára vonórúdak adják át, de azok csak vonnak, és nem tolnak :)
Nézegettem egy vasútmodelleket árusító weblapot, de ez az együttállás kicsit megkavart. Majd 4e Ft a különbség ha a műanyagot kicsit több fémmel árulják? Nyílván van hozzá egy csomó mondás ami már tuti ki lett vesézve itt és a hasonló topikokban. Szóval csak az együttállás miatt lett érdekes számomra.
Ezzel teljes mértékben tisztában vagyok. Ezért is mondtam: nem tudod megtenni, hogy csak az egyik oldali himbabölcső vontasson (amelyiktől hátrafelé áll a vonórúd). Mindkét himbabölcsőn megjelenik a vonóerő, és mivel az egyiktől előre, a másiktól hátrafelé áll a vonórúd, így abból automatice tolórúd lesz -- akárhogyan is nevezzék a dokumentációban.
Magyarán ha egy Ázeának az I-es vége van előre, és a II-es végével vontat, akkor
- az első forgóváz bal himbabölcsőjére és a hátsó forgóváz jobb himbabölcsőjére átvitt vonóerőt a vonórudak vonóerő formájában,
- míg az első forgóváz jobb himbabölcsőjére és a hátsó forgóváz bal himbabölcsőjére átvitt vonóerőt az előrefelé álló vonórudak tolóerő formájában adják át a főkeretnek.
(Nyilván I-es véggel vontatva ugyanez, csak pepitában.)
A tetőelemek anyaga biztos, hogy nem alumínium, így szerintem amit látunk, az fényét veszített ezüst festés lehet. A Ganz-MÁVAG előszeretettel használt ezüstöt a tetők szinezéséhez.
A két oldali himbabölcső összekötőrudazat segítségével egy vonókeretet képez. Így ugyanaz az erő jelenik meg mindkét himbabölcsőn. Azért csuklós, mert az 5. pontokon a forgóvázkerethez van csuklósan kötve, és így teszi lehetővé a forgóváz elméleti forgáspont körüli elfordulását.
Köszi az ábrát, a magyar elnevezéseket nem ismertem.
Az bizony vonórúd, mint a neve is mutatja, és ugyanúgy nem tol, mint a Szilinél sem. -- na akkor ismét valamit nem értek. A forgóváz a vonóerőt a szögemeltyűkön keresztül a két oldalsó himbabölcsőnek a forgóváz pozíciójától függetlenül egyenlő mértékben adja át. Az egyik (pl. jobb oldali) himbabölcső a vonóerőt a hátrafelé álló vonórúdon húzóerőként átadja a főkeretnek. Na de hová tűnik a másik (bal oldali) himbabölcsőre átadott vonóerő, ha az a másik oldali, előre álló vonórúdon tolóerőként nem adhatja át a főkeretnek?
Anno 80.000.- Ft. volt az ára, amikor én vettem, 2017 körül. Nehezen fogyott ki a boltokból. Kezdetben volt tisztán V. korszakos, majd V-VI. ás VI. korszakos. Akkor a Modell és Hobby megrendelésére készültek a Piko-nál a magyar Desiro-k. Talán mintha a Q is készített volna átfestéssel Desiro-t, de lehet, hogy rosszul emlékszem. Szóval szerintem pár év szünet után újra lesz majd, bár kérdés, hogy mikor...
A képen pirossal színezett tartó a vonórúd tolás irányára is fel van támasztva az alvázon? Ugye, hogy nem!
