Év végéig 15 ezerre nő az új, eladatlan kislakások száma Budapesten. És akkor még nem beszéltünk a nagyobbakról és a vidéki eladatlan lakásokról. Emberek, családok pedig az utcán. Miért nem veszi meg a kormány az önkormányzatoknak bérleti hasznositásra. No nem piaci forgalmi értéken, de a bekerülési áron. Akkor az építési vállalkozók sem mennének tönkre és az utcára került családok, munkát vállalni akaró csövesek nagy része lakáshoz juthatna.
Mi a véleményetek?
A lakástörvény valamint az önkorm. rendelete szerint ilyen esetben a lakás beköltözhető forgalmi értékét kell kifizeni kártalanításként, amennyiben nem sikerül "megfelelő" cserelakást biztosítani. A lakás állapota, a felújítás tény, ergo az értékelésbe számító tényező. A felújítás tudomásom szerint egyébként nem építési engedélyköteles, bővítés, korszerüsítés nem történt, csak az ósdi gépészet és burkolatok cseréje.
A kárpótlási igényt persze benyújtottuk, ha jól emlékszem kárpótlási tárgyanként max. 5 millió volt a felső határ, ez osztódott a családfa meglévő ágai között.
Én 50 négyszögölnyi földet tudtam árverésen venni rajta, résztulajdonosként Bp-en.
Az a baj, hogy jogilag, ha nem kértél engedélyt az önkormányzattól a lakás felújítására, akkor nem számolhatod fel értéknövekedésnek a felújítást! Az már egy más dolog, hogy lehet, hogy az önkormányzat nem is adott volna engedélyt a felújításra.
Ami a dédszüleid házát illeti, nem próbáltatok meg valami kártalanítást kérni az államosítás miatt?
Azt kérded Zöldövezeti, hogy jutottam hozzá? Hosszú, de elmondom.
A dédszüleimnek még a 2. v.háború előtt volt egy kétemeletes saját házuk amit a "felszabadulás" után mint akkoriban mindenkiét államosítottak. Kitüntető szerencse volt, hogy a legkisebb lakásban bent maradhattak. Így ebben a lakásban vált bérlővé családom több generációja. Bulldózerezés okán kaptam a jelenlegi bérlakást, ami nagyobb, mint az előző volt, és meg is kellett fizetni a különbség piaci árának a felét.
Azt a kétemeletes házat annakidején "verejtékkel és munkával " hozták létre az elődeim. És igenis úgy gondolom , hogy a történtek ismeretében " előjogaim vannak"!
Ezenkívűl én is kemény anyagiakat fektettem a lakásba, és visszautasítom a " jár az olcsó " megjegyzésed.
Válasz Zsuzsánna,Anna (10) sumani (11), Zöldövezeti (13) és (17) -re is.
De ajánlottak cserelakást: földszinten udvari sötét, penészedő parkettával, soha nem süt be a nap, szemben az épületben lévő élelmiszerbolt falra szerelt hűtői ontják a dübörgést éjjel-nappal, és a lakás ablaka előtt folyik az udvaron és az épületben lévő összes vállakozás (tizenkettőt számoltam meg) ügyfélforgalma. Emiatt a kapu sem zárható.
Az én bérlakásom 1 emeleten déli fekvéssel ( napfényözönnel) , kis forgalmú utcában van, és saját költségemen hoztam "kitűnő állapotba " az évek során. Teljes műszaki felújítást falakon belül is, vadonatúj parketták a szobákban, konyha, fürdőszoba , előszoba padlóburkolata és csempézése kicserélve, szaniterek és konyhai berendezések is kicserélve. Persze mindezt nem egyszerre, hanem kb.5 év leforgása alatt. Hogy miért beruháztam a bérlakásba a saját költségemen. Mert amikor belekezdtem akkor még arról vot szó, hogy megvásárolható lesz. És untam már az örökös csőrepedést, dugulást, koszt a régi padlóból stb...
sumani, nemcsak bérlakásokat szanálnak, hanem magántulajdonokat is ezen a területen: az un. Corvin-Szigony projekt. Az árat kizárólag az önkorm. által hozott ingatlanbecslő állapíthatta meg, akivel a jónapot és viszontlátásra között egy szót nem lehetett beszélni, azt sem, hogy nemcsak kívülről van rendben a lakás, hanem a felszín alatt is. Az egész szemle kb. 3 percig tartott, amíg csinált egy pár fotót. Ugye az önkorm. nyilvántartásában nem szerepelt műszaki felújítás. A megállapított ár ellen apelláta nincsen .
Persze tisztában vagyok a lakástörvénnyel, és biztos, hogy nem vagyok egyszerű eset az önkorm.-nak. De az dühít, hogy aki nem tudja a saját érdekeit megfelelően képviselni azt baleknak nézik.
Abban igazad van, hogy ki kellene alakítani egy rendszert a bérlakásokra, de ezt szerintem nem az államnak kellene finanszírozni, hanem találni kellene hozzá megfelelő befektetőt, akár úgy ösztönözve a dolgot, hogy x évig adómentes aki bérlakást épít. Az államilag támogatott bérlakásrendszer már egyszer bebizonyította a működésképtelenségét a cocializmus idején. És az a baj, hogy nem biztos, hogy a rászorulók kapnák meg az olcsó bérleti díjú lakásokat (erre már volt példa). Ami meg az "átkost" illeti, ott olyan mértékű bérelvonás volt (nem volt senkinek extra fizaetése, nagyon ügyesnek kellett lennie egy vezetőnek, hogy nagyobb fizetést tudjon szerezni magának, inkább az állami pénzen épített nyaralók és a gyárból kilopott anyagok útján lehetett nagyobb jövedelemhez jutni) Szóval a bérelvonásból tudta az állam finanszírozni a lakásprogramot.
A baj a szemlélettel van. Nyugaton, ha valakinek saját lakása van, az gazdag ember. Akinek nincs elég pénze, az bérlakásban él (ÉS NEM ÁLLAMIBAN!) Ha valamelyik nyugati magyarországra jön és látja, hogy majdnem mindenkinek saját lakása van, azt gondolja, hogy Magyarországon csak gazdagok laknak.
Szóval a bérlakás program igenis szükségszerű lenne, de nem szabad, hogy állami pénzekből működjön. Meg kell találni hozzá a megfelelő befektetőket és ki kell találni, mivel lehet ösztönözni őket a megvalósításra.
Aki meg mindent elhisz amit az újságok írnak, az naív. Bármelyik újságról beszélhetünk, egyik sem objektív, vagy le van kötelezve valamelyik oldalnak, vagy a szenzációhajhászás miatt szándékosan felfúj dolgokat. A televízió is ugyanígy tesz, ha csak azt az aprócska dolgot nézzük, hogy mióta kereskedelmi adók vannak és egy lövöldözésről van valami hír, sohasem azt mondják, hogy "meglőttek egy embert" hanem azt. hogy "lelőttek", mert arra jobban odafigyelnek az emberek.
Ha nem lenne a 10 év elidegenítési tilalom az új házon, akkor egyes emberek a szocpollal megépített, vagy vett lakásra felvennék a jelzálogot és szerencsétlen gyerek meg menne a híd alá. Aki nagyobbra akarja cserélni , vagy legalább ugyan olyan szobaszámú lakásra a szocpolos ingatlanát, annak semmi akadálya nincs!
Ugye a kormánypropaganda lebegteti ezt a kérdést, de nagy valószínűséggel '06 jan 1-ig meghozzák a szükséges törvényt v rendeletet. Mivel az új építésű lakások jelentős része csak e dátum után lesz átadva, de most kell szerződni.
Egy apróság a szerződésben: nem a bruttó ár hanem nettó+ÁFA fogalom szerepel akkor Te "nyersz". Előbbi esetében a beruházó.
A jól megválasztott beruházási helyszín, garantálja, hogy kapavágás előtt elkel a lakás. Jó lakást találni a média által súlykolt "túlkínálatban" szinte lehetetlen.
Sajnos az építtetők is átlátnak ezen a hülyeségen és nem engednek a lakásárakból.
Friss tapasztalatom szerint a beruházók többsége az 5%-os ÁFA csökkenést sem adják át a vásárlóknak.
Távolra látó, értelmes vezetésű és nem mellesleg "gazdag - azaz sok iparűzési adóval rendelkező" önkormányzatok már most is vásárolnak vagy építtetnek lakásokat.
A probléma okait a bankszektor profitéhségében, az állami támogatás tökéletes hiányában és az alacsony keresetekben látom. Egy példa:
Tipikus Bp-i "államilag támogatott" lakás ára 15M Ft.
A vásárláskor egyből befizet a költségvetésnek 3M Ft ÁFA-t. Ha valaki felvesz szocpolt 2,4M és kamattámogatást (20 év alatt 1M) akkor annyi adót fizetett be, hogy 0 szaldós az állam. És akkor ne beszéljünk a gyerekvállalás üzleti jellegéről, ami az én etikámban elfogadhatatlan. Cserébe az állam 10 év elidegenítési tilalmat jegyez be, megnehezítve a család továbblépését.
Ha engem kérdeznek akkor nekem ne adjanak szocpolt, kamattámogatást, szja kedvezményt de az első lakás legyen ÁFA és illetékmentes.
A bankok extraprofit termelését 1995-2003 között az autofinanszírozás adta, ez folyamatosan átalakult az ingatlan robbanással.
Ha nyugati példákat veszünk ahol a lakásfinanszírozás nyereséges 0 kezelési költséggel és 2%-os kamattal akkor a mi konvergenciánk is ide fog vezetni. Ehhez természetesen a jegybanki alapkamat további csökkenése és erősődő verseny kell. 2-5 év múlva elérhető lesz a 2-4%-os THM. Nem véletlen, hogy a bankok az 5-10 éves kamatperiódusra próbálják rábírni az ügyfeleiket.
2. A vállalkozás már csak ilyen nemcsak nyerni lehet, hanem bukni is... És általában ilyenkor a magyar vállalkozó az államot hibáztatja, holott neki kellene észrevenni, hogy rosszul kalkulált és engedni az árból, önköltséghez közelien eladni, és nem a végsőkig kitartani az árukat.
Csak, hát nálunk a sűrű fillér nem érdekel senkit. Mindenki egyből milliókat, miliárdokat akar keresni...
Nincs senki aki az élhetetleneknek, ügyetleneknek, tanulatlanoknak munkát biztosítson, legfeljebb közmunkát, de annak is vannak feltételei, mert nem végtelen a számuk. Ez 1 olyan rendszer ahol meg kell küzdeni a jó állásokért, és meg kell tanulni a kis fizetést beosztani. Vagy buksz.
Nagyon igazságtalan. Van is ilyen topikom, majd beírom ezt az esetet is.
Manapság amikor a magántulajdon szinte szent, milyen indokkal lehet még szanálni? És főleg miért olyan alacsony az ár?!, hogy csak kisebbet, v rosszabb minőségűt lehet helyette venni? Érthetetlen.
Cserelakást nem tudnak biztosítani? Addíg ne költözz ki, míg számodra megfelelő megoldás nincs, mert ha kiköltöztél, elveszíted minden utólagos jogodat a rendezésre.
A törvény téged véd, csak az önkormányzat tisztességtelen ügyvédeket alkalmaz, akik PRÓBÁLKOZNAK! Ha bedölsz, utólagos reklamáció NINCS! Ha nem is írsz alá semmit, de kiköltözöl, arra azt mondja a jog, hogy RÁUTALÓ MAGATARTÁS-sal fogadtad el az ajánlatukat.
Sajnos itt nálunk semmi nem megy tisztességesen.Ha a bekerülési áron adná a vállalkozó, akkor azt megint azok vásárolnák fel nagytételben, akik nem rászorultak. Azért kellene államilag felvásárolni és bérletbe kiadni. Természetesen addig az ideig, míg megfelelő állást nem tudnak biztosítani/találni a bentlakónak, az önkormányzatnak kellene átvállalni 5-6 hónapig a bérlettel járó kiadásokat.
Ez az egész csak elhatározás és tisztességes munkatársak által való kivitelezés kérdése.
Nem osztogatni/fosztogatni, átgondolt koncepcióval megoldani.
Az én belvárosi 2 szobás kitűnő állapotú bérlakásomat most szanálja az önkormányzat. A kártalanítási összegből max. egy felényi méretű újat tudnék venni v.melyik külső kerületben. Használtat is csak max. 1 szobásat. Így némi pénzem lesz, de lakásom hogyan azt még nem tudom.
Viszont önköltségi áron, vagy ahhoz nagyon közeli értéken nagyon szívesen vennék én is az eladatlan lakásokból:))
Sztem, ha nem haszonnal, hanem bekerülési áron adná a vállalkozó, akkor a piacon is el tudná adni. A családok az utcára úgy kerülnek, hogy nem tudják fizetni a rezsit, és a felhalmozott adósság miatt elárverezik a fedelet a fejük fölül. Ha lakást adsz is nekik a rezsi ugyanúgy gond marad. Tisztességes munka és bér kellene nekik, és az adná a fizetőképes keresletet.
Nem az építési vállalkozók megmentésére nyitottam a topikot. Azt csak mellékesen jegyeztem meg, hogy ezzel a vállalkozókat is meg lehetne menteni, akik azért egész szépen fizetnek adókat az államkasszába. És, ha csak azt forgatnák vissza az állami lakásvásárlásba, már abból is lenne jónéhány lakás.
Itt arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sokan élnek családostól az utcán.Vagy egyedülállók, akik azért nem jutnak munkához, mert nincs lakásuk sem, bejelentett lakás nélkül pedig sok minden nem megy.
És, ha már ott vannak az üres lakások, azokat hasznosítani kellene. Méghozzá jó célra.
NEM AZT KELL NÉZNI, HOGY MI A KÖTELESSÉGE BETŰ SZERINT AZ ÁLLAMNAK. A MEGOLDÁST KELL KERESNI.
Egyébként az államnak kutya kötelessége a lakosság jólétének elősegítése, a szegénység, nyomor felszámolása.
De, ha sokan úgy gondolkodnak, hogy becsukom a szemem, nekem megvan mindenem, akkor nehéz a változtatás.
Tehát összességében kell szemlélni a dolgokat. És empátiával, amiből mostanság mintha hiány lenne nálunk. Vagy csak a magyar hozzáállás: dögöljön meg a szomszéd tehene is?
Tudod, így működik a piac. A vállalkozó döntött úgy, hogy garzonlakásokat épít, nem az Országos Tervhivatal. Méghozzá úgy, hogy az eladási árból a saját tisztes hasznán túl kitermeli a bankkamatot is. Akkor, amikor az országban lakásfelesleg van. Biztos, hogy az államnak kell kihúznia őket a szarból? A vállalkozó azért vállalkozó, mert kockáztat.
Szerintem a bérlakás-üzemeltetés sem állami feladat. Egészen jól működik, szürkén-feketén. Csak éppen, mivel szinte minden család saját lakásban él, nincs benne a lakbérköltség (csak a képviselők, lakóhelyüktől távol dolgozó, pl. külföldi, felső vezetők, stb.) a fizetésekben.
Tulajdonképpen most arról szól az egész, hogy a bankok kiszivattyúzzák az építési vállakozók tartalékait, most erre épül a bankszektor.
A lakások nem kellenek a kutyának sem, mert nincs fizetőképes kereslet a nagy jólétben, de azért a bankok megfinanszírozzák, a melósok meg nem kapják meg a pénzüket.
Ezért zárnak rekordévet a bankok, mert magyarországon felszámoláskor a bank megkapja a pénzét, a vállakozó meg mehet a sóhivatalba.
15 ezerre nő év végéig az eladatlan újépítésű kislakások száma Budapesten. És akkor még nem számítottuk hozzá a nagyobb méretűeket és a vidéki újépítésű eladatlan lakásokat.
Az építési vállalkozók tönkremennek, a bankok kifizethetetlenül magas kamatokkal adnak csak a vásárolni szándékozóknak elérhetetlen hiteleket.
Családok meg az utcán, fedél nélkül. Kinek jó ez?
Miért nem vásárolják fel, de csak önköltségi, nem piaci forgalmi értéken az önkormányzatok kormányzati segítséggel ezeket a lakásokat és juttatja bérletként/megfelelő összegű- akár 1oo %-os támogatással egy ideig - bérletdíj támogatással/a rászorulóknak.
