Itt lehet folytatni azokat a beszélgetéseket, amelyek egy adott topikba már nem férnek bele, viszont nehéz volna abbahagyni. Magyarul offolda. A zöld zizzenések mellett persze állati zajongások is jöhetnek.
Nem fák között vannak a bokrok, csak egy sorral közelebb a fákhoz. A madarak legtöbbször a szélső, illetve külső bokrokon táplálkoznak, mivel ott jobban szétlátnak, menekülni tudnak. Egyszerre sosem szállnak a bokrokra, a csapat egy része figyelőfákon őrködik, Eléggé érdekes figyelni őket.
Feketerigót viszont nem láttam, csak egyedül. De ő nem viseli el a fenyőrigókat, támad, zavarná őket. Bár azok sokan vannak, és hiába erőlködik. Négy éve egyszer sikerült is őket így veszekedés közben lefilmezni.
Alighanem elkéstem ezzel, foglalkoztak már vele komolyabban is, csak egy gyors kereséssel is találtam több dolgot, pl.: http://www.ingentaconnect.com/content/bsc/fecol/2001/00000015/00000005/art00014;jsessionid=rblt5iup5uxt.alice?format=print Egy magyar doktori disszertációban szeder és málna csírázása kapcsán említik a madarak, sőt, a medvék bélcsatornáján való áthaladás hatását is. Azért kár, hogy nincs több helyem, jó kis sövényt lehetne nevelni ezekből a magokból.
Ha belegondolunk, ez is a szkarifikáció egy formája :-) CBNora, szabadalmaztatnod kellene a módszert :-)))
Mondjuk annak azért más okai is lehetnek, hogy a fák között álló galagonyabokrok terméseiből kevesebb magonc lesz. Ott ugyanis jóval erősebb a környezeti nyomás, elsősorban a fák árnyékolása miatt.
Sziasztok! Én megfigyeltem, hogy azok a magok, amiket a rigók végtermékként kiűrítenek, jobban csíráznak. Valószínű, hogy az állat belső nedvei, esetleg annak savassága a maghéjat gyengíti, így biztosabban ki tud jönni a csíra. Elsősorban galagonyánál figyeltem meg. Azokon a bokrokon, melyek beljebb, a fák között voltak, így nem nagyon szállták meg a fenyőrigók, alig találtam kikelt magoncokat, míg amelyeken voltak madarak, tele volt az alja. Nekem például borbolyát "vetetek" még íly módon., De jobban keltek az ilyen helyen a vadrózsák is. A háznál meg a vadszőlő terméseit eszik ha hideg idő jön be.
Nem tudom, többféle rigó is jött. Volt fekete, fenyőrigó, meg még egy, talán léprigó, de nem tudom, a madarakat sajnos nem ismerem. Ilyenek is voltak, ez még 2006-os kép:
A Haraszthy-féle Magyarország madarai c. könyvből idézek:
Fekete rigó
Táplálkozás:
"...Ősszel a rovartáplálék mellett megnő a magvak és a bogyós termések (bodza, galagonya, vadrózsa) aránya. Egyes helyeken a seregélyekkel együtt rájárnak a szőlőkre is. SASVÁRI L. Budapest belterületén végzett vizsgálatai szerint ősszel az ostorfa és a keskenylevelű ezüstfa termésével, valamint kisebb mennyiségben hangyákkal, futó- és ormányosbogarakkal táplálkozik. Másutt rendszeresen eszi a tűztövis és a különböző berkenyefajok (hallod, kedves Gérbics?) bogyóit. Gyakran megfigyelhető, hogy hulladékot, ételmaradékot, almacsutkát fogyaszt..."
Fenyőrigó
Táplálkozás:
"...A Sajó mentén fészkelőknél cseresznye, meggy, fehér és fekete eper fogyasztását is megfigyelték. Az ősszel és télen hazánkban látható gyakran több ezres csapatok a galagonya, a berkenye (khmm...) és a boróka termésével, a budapesti Népligetben és Városligetben az ostorfa bogyóival táplálkoznak. A kertekben elfogyasztják az ágon maradt vagy a madárbarátok által oda feltűzött gyümölcsöt is."
A nem idézett kihagyott részeken az állati táplálékot részletezték.
Na mindegy, végülis már van egy kevés mintaanyagod a kísérlet elvégzéséhez :-) Azzal tisztában vagy, hogy a "csomag" milyen rigófajtól származik? Talán fenyőrigótól?
Azt hiszem, nem lesz több ajándékcsomagom. Ahogy leolvadt a hó nagy része, eltünedeztek a rigók. A mai almaadag nagy részet meghagyták. Talán apránként még megeszik, de többet nem rakok ki. Biztos a hó miatt jöttek. Ősszel direkt fönthagytuk a fákon a vacakabb almákat, hogy legyen mit enniük, de hozzá se nyúltak egészen a februári nagy havazásig. Akkor elkezdték csipkedni a fán maradt, összefagyott, félrohadt almákat.
Nekem is csak a címe rémlett, egyszer olvastam régebben, és megragadt, mert olyan jópofa :-) Pont kifejezi azt a célt, amire szánták. Kár, hogy eddig nem volt túl népszerű.
Kitartást a tanuláshoz! Egyébként külön attribútum a taxonoknál az etimológia, és lehet másodlagos neveket is felvenni - akár régi magyar neveket. Csak úgy mondom! :-))
Hahó Novalusz! Olyan leszel, mint a multik: már a nevedben is a "céged" szerepel. :) Volnának ötleteim, ellenben június 20-ig tele vagyok köpködve vizsgákkal, s jelenleg a hárombekezdéses rendszerben gondolkodom. Legfeljebb rövidebb, darabolt véleményeket írok, ha nem gond. Mindenesetre most még főállásban izzadok másutt.
A Milyen növény? topic lakói tudják rólam (ha el nem felejtették), hogy készítettem magamnak otthoni használatra egy növényalbumot. Ebbe gyűtjöm a növényes képeimet. Ez az album történetesen egy szájt - így hát akár fel is tehető a webre (persze nem véletlen az egybeesés). Annak idején fel is tettem egy ingyenes szolgáltatóhoz, de csak mutatóba - később nem bővítettem, nem gazdagítottam a tartalmat. Otthon persze továbbra is használtam a rendszert.
Most viszont némi biztatásra továbbfejlesztettem az egészet, és épp az előbb frissítettem a http://novenyalbum.uw.hu címen. Szeretném, ha egy jó kis közösségi oldallá válna - egyedül elég nagy falatnak ígérkezik a képekkel és adatokkal való feltöltés. Illetve még a rendszeren is lenne mit fejleszteni. Otthoni használatra már jó, netes használatra még gazdagítani kell + vannak újabb ötleteim. Szóval egyedül hosszúnak ígérkezik az út.
Akinek ideje engedi, nézzen rá az oldalra, olvassa el a bevezetőt és az útmutatót, vagy csak egyszerűen essen neki a linkeknek. És aztán mondja itt el, hogy mit gondol.
Az adatokról: az ultrawebre elég körülményes képeket feltölteni, szóval most kizárólag egy kép várja a kedves érdeklődőket... Az viszont jó sokszor!! :-)) Minden otthoni képem helyén itt ugyanaz a zsálya virít. Milyen zsálya? ;-)
Most 2006-ban lett valahogy átsorolva de nemcsak a morio, hanem nagyon sok ikergumós hazai kosbor. Egy német oldalon láttam és nem értettem, remélem nemsoká hivatalosan is megtudhatjuk.
Így van ez egy évtizedekig szereplő Oncidium papilio, O. kamerianum most Psychopsis lett. De ez már volt neve ott van a syn-ek között.
"Volt egy topic is ezzel kapcsolatban a Növényneves, sajnos nem túl sokan érdeklődtek a téma iránt..."
Hát nem, de részben nem is baj; mikor megnyitottam, gondoltam, hogy ilyen fellángolós-elülepedős lesz. Ennek is megvan a maga hangulata. :-) Mostanában is gyűjtögetek fejtéseket, s próbálom agyban tárolni (ehe, hehe), de még időben és fejben gyötör pár rám osztott kötelező baromság. Viszont lassan, de lelkesen próbálok utánanézni minden kérdésnek. :-) Úgyhogy bátran nézzetek át.
Guess.who-nak pedig köszönet az ajánlóért, csak így tovább. :-) Van még egy vadon élő állatos-növényes topikom is, azt külön melegen.
Amikor a tudományos nevek értelmét próbálom megtudni, akkor általában a Den virtuella floran-ra támaszkodom. Ott majd' mindegyik fajnál megadják a név értelmét is. És ami számomra még hozzáférhető, az a román flóra, ebben is sok ilyen jellegű info van. A helyzet csak az, hogy az egyik svédül van, a másik románul :-)
Valóban, úgy van ahogy mondod. Az elsőnek adott neve az amit figyelembe vesznek, bár vannak esetek, amikor szerintem ez nem helyes. Pl. pontosan ez. És azért, amit mondtam az előbb: a név nem találó. Én úgy látom.
"Látom, nem csak nekem volt érthetelen ami történt a másik topicban"
Én nem látok ilyesmit, csak kérdéseket...
"De most én is most várom a felvilágositást"
Ne akarj engem bűnbaknak beállítani az átnevezés miatt, semmi közöm hozzá. Én csak információt adtam, ha nem fogadod el, nem nekem lesz rosszabb.
"Mindenképpen, egy tulajdonságára utal a fajnak"
Nem feltétlenül... ott a rengeteg, botanikus tiszteletére elnevezett növény, a ma már elfelejtett értelmű római vagy görög szóból alkotott elnevezés stb.
"Akkor melyik illik jobban a fajra?"
És hány olyan növény van, amelyik neve különböző okokból köszönő viszonyban sincs a tulajdonságaival? De mivel a nevezéktani szabályok adottak, és az ezeken alapuló elnevezések is, egyáltalán nem hiszem, hogy nekünk itt bármilyen szinten feladatunk kritizálni a nevezéket...
Még egyszer mondom: Hanspeter megfejtését igazítottam ki, semmiféle bunkóság nem volt a hozzászólásomban. Ha mindenáron ezt akarsz belelátni, azzal sajnos nem tudok mit kezdeni, tégy úgy.
Mindenesetre a meggondolatlan reakcióid inkább vallanak hebrencsül riposztozó magyarra, mint megfontoltan haladó székelyre - már elnézést a célzásért... :D
"akkor odatehetnéd a végére röviditésnek, hogy G."
Attól azért még fényévekre vagyok, hogy auktorként jegyezzenek bárhol, de majd igyekszem, és feltétlenül szólok, ha így lesz. Mindenesetre az elnevezés szerzői jogait fenntartom. :D
"pusztán a faji megjelölés megváltoztatása nekem kicsit érthetetlen és nem látom az indokot"
Biztosat nem tudok, nem néztem utána, mert a dolognak ilyen vonatkozásai nem érdekeltek, csak a név változásának ténye.
De talán sejthető, hogy prioritás elve lehetett az ok, mivel a Myosotis palustris nevet Hill adta 1770-ben a növénynek, míg a M. scorpioides-t már Linné bácsi használta 1753-ban.
Mondom: ez csak következtetés, nem bizonyított, utána kellene nézni.
A gond az, hogy van az 1999-es Saint Louis Kódex, ez hozzáférhető, olvasható, de a másik topicban említett Vidéki-Virók ennél bőven újabb, és nem ismeri a változást, tehát abban a kódexben elvileg nincs benne.
Tavaly nyáron tartottak egy újabb nómenklatúra-konferenciát Bécsben, ennek eredménye lett a Vienna Code/Bécs Kódex, de ez -tudomásom szerint- nincs még fent a neten hozzáférhető formában, tehát nem lehet tudni, hogy ott hivatalosan átsorolták-e a fajt.
Mennyire hiteles az a forrás, ahonnan az átsorolást vetted? Ha "nem túlzottan", mert pl. kereskedelmi lap, akkor ne foglalkozz vele, használd az Orchis nevet továbbra is...
-----------
Mindazonáltal:
A 2004-es Vidéki-Virók is Orchis morio-ként hozza.
2003-ban Molnár V. Attila Növényritkaságok a Kárpát-medencében, illetve Egyszikűek c. könyvei szintén ezt a nevet említik.... De ha utóbbi szerző honlapján a http://puma.unideb.hu/~botany/orchis/ oldalra kattintasz, ott jelenleg is ez a név van érvényben, és MVA-t talán tekinthetjük a témában kompetensnek, azt hiszem... :)
