vegulis havonta egyszer,mikor osszegyulunk,eppen akkor van az ideje a hazimunkanak,a honap tobbi napjan nem er ra:) egyebkent mi kollektive szoktunk ebed utan mosogatni,marmint apam-anyam es mi a tesommal...10 perc alatt osszedobjuk es kesz....apam ugyis azonnal felpattan az asztaltol,ha lenyelte az utolso falatot es nekiall kint pakolni..Mi hiaba is beszelgetnenk kicsit tele hassal:))
en a sajat anyamnak sem tudom elmagyarazni,hogy az ebed utani kellemes beszelgetesbol felugrani mosogatni egyszeruen neveletlenseg...ennyi erovel betehet egy mosast is
Én pedig lusta disznó vagyok: 1.végre van mosogatógép :) 2. amíg nem volt, addig is főleg este mosogattam/tunk, ha vendégek voltak, akkor semmiképp, hanem mikor elmentek és romeltakarítás közben jól megbeszéltük az új infókat a férjemmel.
Az eredeti kérdésről az jutott eszembe, hogy mennyire meg bírja ölni a hangulatot, mikor anyóséknál összejön a család (nem vagyunk túl sokan, 12 fő), és az ebéd/vacsora utáni jókedvű beszélgetés közben anyós mártírképpel feláll, hogy akkor ő most megy mosogatni. Sógornőm v. én megyünk segíteni neki, de könyörgöm, nem lehetne akkor mosogatni, mikor már elmentek a vendégek??? Komolyan, megöli a hangulatot, szétrobban a társaság, aztán otthon harapófogóval húzgálom ki a férjemből, hogy miről beszélgettek, míg mi a konyhában voltunk. :-//
Egyébként vendég nálam nem mosogat. Azt én szeretem csinálni (nem vagyok mazochista!)
az enyemek is angyalok,azonnal szot fogadnak,ha nem pakolasrol van szo:)
olyankor jon a "mingyaa" "varj egy kicsit,csak meg befejezem a....":)
az a baj velem,hogy nekem meg neha takaritasi rohamaim vannak:)
egesz heten letojom a disznoolat,aztan valami bekattan es mozgositom az egesz bandat:) ezt azert nem mindig szoktak szo nelkul toleralni..es erdekes modon soha nem az tette le azt a kacatot,akit kerdezek,valahogy mindig a masik ontotte ki,ejtette le,tette oda:)
ebben a pasi legalabb akkora partner,mint a kolykok:))
na,az en gyerekeim nemigen pakolnak,pedig a kozepso 15,a kicsi 5,5 eves:)
oszinteszolva en meg magasrol letojom,1 heten egyszer osszeterelem oket,mindenkinek megmondom,mi a dolga es 1 ora alatt osszeramoljuk az egesz csatateret..Aki meg hetkozben jon hozzank,az megszokja es jo kepet vag a kupihoz,vagy inkabb tobbet ne jojjon..
de hogy maguktol atesnek a szettobalt cuccukon,az is tuti....en pedig nem vagyok egyiknek sem a cseledje,ha kihozza a cuccot a szennyesbe,kimosom,ha nem,keresse nyugodtan es nyavogjon,hogy nincs mit felvennie...ez a pasira is vonatkozik:)
felevenkent kiborul a bili e suvoltok,mint a sakal,olyankor egesz 1 hetre osszekapjak magukat ,aztan minden megy a regi kerekvagasban....de oszintenszolva nemigen erdekel
A kezdő kérdéshez: a fiúknak kellene segíteni, nem a fiúk barátnőinek, mivel ők vannak otthon. Ha ez nem alakul ki, akkor nem egy másik anya gyerekét (lányát) kell kényelmesnek nevezni. Ahogy az is tünet ám, ha a nagyi másnak panaszkodik, de nem szól az épp vendéglátottaknak. Én megmondom a férjemnek, mit csináljon és mit felejtett ismét el, ahogy a 2 éves fiam is pakolja a játékait, ruháit, mert így több idő van a közös játékra és sem válok át imamalommá.
en is arra fogom,hogy genetikailag igy vagyok kodolva....Mivel en magam is utalom,ezert elvarom,hogy legalabb mas utan ne kelljen mosogatnom/takaritanom,stb,stb..
a csaladom ferfitagjai sem nem szellemi,sem nem testi fogyatekosok,hogy ne tudjanak egy bogret elmosni maguk utan..Persze ok is legalabb olyan kenyelmesek mint en,de nekem van nagyobb hangom:)
Én is utálom a házimunka minden részét, pedig elvileg otthon csak takarítottam, az jórészt a porszívózást+portörlést jelentette. Egyszerűen sajnálom rá az időt. Egyedül kavargatós sütiket sütök szívesen, mert a fiam olyan csillogó szemmel eszi. Lehet, h kényelmes vagyok ? :) Inkább játszok a gyerekekkel, olvasok, fórumozok (:D ).
A vitaindítóval nagyjából egyetérek, mert én is ki vagyok akadva, amikor átmegyek a nyolcvanéves nagymamámhoz és ő egyedül főz a konyhában, míg a többeiek a nappaliban élnek társasági életet ( az ötvenéves nagynéném is, aki velem (mármint a nagymamámal) lakik).
Viszont a fiúk is segíthetnének, nemcsak a lányokra kell kiakadni.
generáció.. nem, nevelés.. a bátyám remekül főz, takarít barkácsol.. a férjem helyett még a villanykörtét is én cserélem ki...
a bátyám mosogat anyámnál... a férjem mellettem tanulta meg(Hála az égnek), hogy mit jelent az levinni a szemetet és esetleg segíteni nekem mosogatni...
félelmetes hatása van a nevelésnek és ez nem a konkrét, hanem az előző generáció sara
Szeretném azoknaka figyelmébe ajánlani Rascburg Jenő:Egymást keresik c.könyvét akik még nem olvasták. Pontosan ezekről a dolgokról beszél.
A tartalomból:
Minden társadalomban határozott igények éltek arra vonatkozóan: milyen az ideális férfi és milyen az ideális nő. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a férfi legértékesebb tulajdonságai a bátorság, a szellemi és fizikai erő, a határozottság és az ambíció, míg a nőé a szelídség, gondoskodás, az tthonteremtes. Vajon valóban jellemzik ezek a tulajdonság a nőket és a férfiakat? És ha igen, velünk született, génjeinkben rögzült különbségekről van-e szó, vagy csupán kömyezetünk törekszik arra, hogy kialakuljanak, bennünk az általa fontosnak tartott férfias és nőies vonások.
Nem tudom nekünk nem annyira imposztor. Feljöt egy ismerősőm és legoztunk. Később mondta, hogy furcsa volt, mikor adta a gyereknek az alkatrészt mindig megköszönte. :) Persze azért ö sem mindig köszön a házban lakoknak ilyenkor hegyibeszédem indül! Szerintem ez hatásos, gondolom az agyára mászok és már unalomig tudja! :) Más. Van hogy nem figyel ilyenkor az asztalra csapok de kajakra. :)
azert hogy ne legyen minden annyira szep,a 4 evessel en sem nagyon boldogulok...az egyetlen,ami hat ra,ha megigerem,hogy amit kiszor a foldre,azt kidobom....Hiaba tettem mar meg,soxor egyaltalan nem erdekli,es szedhetem ossze a vackait naponta tobbszor......de jon meg kutyara der,nem fog kibabralni velem egy szaros 4 eves,mikor a ngayobbakat egesz jol sikerul kordaban tartanom:))
Nekünk még csak 5éves a fiunk. Sajnálom, hogy ezt kell irnom de "jó" olvasni titeket. Nagy segitség! Én eleve szigoru vagyok (kereteken belül) és megerősitetek, hogy jol teszen/teszük. Rengeteget beszélünk a fiunak és meg is érti. Ritkán kell kikelnem magamból és akkor sem orkán erejü! :)
Biztos, hogy meg kell és lehet fogni de zsarolás nem jó szerintem. Ha trehány lökted volna fel azt a lecsot a kedvenc cucára. Mosogéppel is összeismerkedtheted. (Pocsék a helyesirásom. :( Sajnálom) Velem anyán nem nagyon cicizett! :) Előnyömre vált bár helyesirni nem tudok. :)
nem nagyon szeretek a gyerekek kozott ebbol a szempontbol kulonbseget tenni.Az igaz,hogy a fiamat nem allitom neki pl gombotvarrni,de mindketto fizikailag kepes pl elmosogatni,tehat csinalja is meg.
Persze utána is segítenek, ha éppen úgy tartja kedvük"
ez sajnos tenyleg igaz es en soha nem voltam ebbol a szempontbol sem eleg kovetkezetes...tehat egy darabig csinalom geyedul,aztan felgyulik a feszultseg es elkezdek uvolteni:)
Onnantol megint mukodik egy darabig az onkentes hazimunka,aztan szep lassan megint elmarad....Igy eldegelunk ilyen szep kis hullamhegyek-hullamvolgyek kozott...
az meg szamomra felhaborito meg elmeleti szinten is,hogy egy fiugyereknek ne kelljen segiteni,mert o fiu....Akkor o fogja levinni a szemetet,hiszen olyan eros :)
Olvasom a topikot, látom, hogy minden kamasszal ugyan az a probléma otthon... Probléma? Nem hinném, hogy probléma! Szerintem egyszerűen más a fontossági sorrend az életükben. A mosogatás, takarítás /pillanat az utolsó helyen áll ebben a fontossági sorrendben.
Nekem 2 kamasz gyermekem van, egy fiú és egy lány. Nap mint nap szembesülök a különbségekkel.
Minap a Spektrumon láttam egy érdekes műsort arról, hogy mennyire másként működik a férfi és a női agy. (persze vannak nőies férfiak, és férfias nők, ami nem ennek a topiknak a témája.) Amíg nem alakul ki a jellegzetes "férfias" gondolkodás, addig tudjuk irányítani a fiú gyermekeinket. Persze utána is segítenek, ha éppen úgy tartja kedvük, vagy megsajnálnak minket, esetleg el szeretnének érni valamit nálunk.:)
Én próbáltam meggyőzni a kamaszaimat, hogy nem csak kamasznak, de a kamasz szűlőnek sincs könnyű dolga. Egy darabig nem felejtik el, de aztán jön az emlékeztető beszélgetés!:)
A fiam attól zakkant meg, hogy nem tudom. Biztos sokminden egyszerre jött neki. A válás ügy, belezúgott egy csajba, nagykorú lett, egyetemista lett, nemtom. Amikor kicsi volt, semmi baj nem volt, mert én voltam vele, minden este rendet raktunk, összehajtottuk a ruhákat stb. De ugye a kamaszodó gyerek példaképe az azonos nemű szülő, hát könnyen ragadt rá az apja példája. A kislány, akivel jár, hát őt se zavarja ez a rumli. Hát pedig nincsenek különleges igényeim, nem vagyok rendmániás se tisztaságmániás.
Szóval lehet, hogy sztrájkba lépek, nem tűnik rossz ötletnek.
Nalam bevalik neha a sztrajk.....azt azert erosen probald meg az agyaba vesni,hogy akkortol felnott,amikortol nem toleg kapja a zsebpenzt,hanem kepes gondoskodni magarol.Addig pedig kenytelen betartani a jatekszabalyokat,kulonben mehet,ahova akar......Nem vagy sem a cseledje,sem az alkalmazottja.....Kozos lakasban eltek,es gondolom nem te hasznalsz egyedul edenyt,amit el kell mosni.
Szerencsere az enyemeknel nem ennyire durva a helyzet,de elofordult mar,hogy sztrajkoltam...1 hetig sem kaja,sem penz,sem mosas,sem mosogatas..ha majd nem talal tiszta poharat,kenytelen lesz elmosogatni......Ha nem lesz kaja,kenytelen lesz vasarolni es csinalni NEKED is,hiszen te dolgozol,o meg nem...
