A német DIN 18065 szerint a Blondel (2×F+B) érték 59-től akár 65-ig is változhat.
Ez a precíz szabvány még további két tapasztalati képletet is megemlít. A kényelmességi B - F =12 cm, és a biztonsági B + F =46 cm szabályt. Ezek szerint a legjobb lépcsőnek 17 cm-es fellépője (F) és 29 cm-es belépője (B) van.
18.5 körül van a felépő, fejből nem emlékszek rá, a járóvonalon 27 körül van a belepő, és 63, valamennyi az N száma. Mondjuk ez egy érdekes dolog, az N számra elég tág intervallumot találtam a szakirodalomban, a régebbiek 62-63 közé engedték meg, utána volt hogy 60-62 az újabbak meg már 60-64 közé engedik meg.
Időközben nagyon beleástam magam a lépcső tervezésbe, és bár nem a helytakarékos (én amúgy Szamba lépcsőnek ismertem) lépcsőt terveztem most meg, hanem a ház főlépcsőjét az emeletre. eléggé fel lett adva a lecke ,mert adott helyre kellet beszippantatni. Egy ajtó után kellett kezdődnie hogy ne essen hasra az ember ha az ajtón közlekedik, és hogy a 3/4-nél milyen magasan kellene lennie hogy az alatta lévő ajtón be és ki is lehessen jönni koki nélkül. ráadásul kényelmes és szép is legyen. Sajnos csak szükség megoldással tudtam megoldani, mégpedig a kezdésnél az ajtót meg kelet emelni (úgyis egy folyosóról jön az ember ott) hogy alatta legyen az első nagy kinyújtott lépcsőfok ami az egész ajtó előtt elterül, mint egy dobogó így a másik ajtón az ember már nem veri be a fejét az ott már minimum 196 cm magasan lévő lépcsőfokba. és mindezt fricskáztam hogy egy húzott karú spirál lépcső, vastag fémből hengerített főtartó spirállal. ennek legyártása okozott némi fejtörést, de úgy tűnik most már célegyenesben van. most csak a 3d terveket tudom feltenni, pár hét múlva már remélhetőleg a vázról is. A képeken a legelső lépcsőfok (dobogó) nem látható.
Eszembe jutott, hogy egy kép segíthet a Blondel képlet logikájának megértésében.
1675-ben François Blondel francia építész matematikus kísérletezett a lejtőn, lépcsőn haladás problémájával. Így fedezte fel ezt az összefüggést. Annyira bevált, hogy manapság még a függőleges létrák tervezésekor is ezt használjuk.
"Az asztalosok ma már ritkán csapolnak lépcsőfokot, még külön kérésre is elzárkóznak ez elől."
Így van, általában ezt manapság már a CNC-re bízzuk:
Az általam tervezett lépcsők (18év alatt kb. 4000db) 95%-a vésett pofafás lépcső. Csavarozunk mi is, de a csavar csak a fészekben tartja a csapot. A terhelést ma sem lehet egy csavarra bízni. A csap az ami tartja a lépcsőfokot, és az azon állókat.
A nyergelt gyámgerendás lépcsőnél nem kell okvetlenül csapolni, de annak a típusnak sok egyéb hátránya van, így nagyon ritkán alkalmazzuk.
Az asztalosok ma már ritkán csapolnak lépcsőfokot, még külön kérésre is elzárkóznak ez elől.
Csak facsavaroznak (igaz ez a modern csavarozás már más mint a régi. )
Eddig 7 lépcsőt tervezetem, amit ki is viteleztek. 3 csigalépcső - ebből 2 acélból, egy fából és a többi egyszerű egyenes falépcső, egy az un. helytakarékos.
Ennek ellenére az utólsó előtti nagyon elbaltáztam. Túl meredek és sűrün vannak a lépcső fokok.
magyarul nem lehet rajta járni. Egy órát volt beépítve. Lett egy másik, új kényelmes. Az elbaltázott meg újra használható. csak szét kell csavarozni és ritkítva lesz belőle egy helytakarékos.
Van még más neve is . pl. helytakarékos vagy pillangó lépcső.
Én több mint 20 éve terveztem és az alapján legyártottak egy lépcsőt. 290 cm magasságot hidal át 250 cm előre haladással. A képcsőfok magasság 180 mm, a lépcső lapok 240 ill a csökkentett helyen 180 mm, de arra nem lépünk.
Csak a lejövetelnél van jelentősége.
A létra és a lépcső között az a különbség, hogy a létra lényegesen meredekebb. a létra lehet akár függőleges is. és a létrán mindig kapaszkodunk, mindig a létra felé fordulunk felfelé és lefelé is.
viszont a kényelmes lépcsőn nem kell kapaszkodni, felfelé a lépcső felé fordulunk lefelé meg háttal a lépcsőnek. A kényelmesen egy tálcát két pohár sörrel lehet vinni.
Sajnos pontosan így lehet elrontani egy "tánclépcsőt". A hiba a belépő mélység meghatározásánál van.
A belépő mélység az a hossz amennyivel a testünk vízszintesen előre jut egy lépéskor.
A fellépő magasság pedig, amennyivel a testünk egy lépéskor függőlegesen emelkedik.
Esetedben magasság 17cm a mélység pedig NEM 28cm, hanem csak a fele, mivel rátoltad a következő lépcsőfokot 14cm-el. Ezt az alaprajzi hosszt nem számolhatod!!! Helyesen a lépéshossz a Te esetben: 2x17cm+14cm=48cm. Ez nagyon kevés. (Ez megfelel egy játszótéri csúszdához vezető lépcsőnél amit gyerekek számára terveztek.)
Helyesen a lépcsőt meredekre kell számolni, a belépő mélységének figyelembe vétele nélkül. A födém hosszának és vastagságának figyelembe vételével. (Sokszor előfordul a 22-23cm-es lépcsőfok magasság is.) Majd a fokokat a belépő mélységének felével egyik oldalon csökkentjük, másik oldalon növeljük. Az így keletkező lépcsőfok kiszélesített része minimum 21cm legyen. (Ezért a belépő a járóvonalon nem lehet kisebb mint 10,5cm, így jön ki a kb. 65 fokos meredekség.)
A pofafa szélessége lehet akár keskenyebb is mint 30cm, de ez az anyag fajtájától, minőségétől, vastagságától, a rögzítés lehetőségétől, a csapolások mélységétől is nagyban függ.
Ugyanakkor valószínű, hogy egy általad így elkészített lépcsőt is tudnak használni azok akik hozzászoknak. (Éppen úgy ahogyan egy felnőtt is fel tud menni egy játszótéri csúszda lépcsőjén.) De nem felel meg a pontos szerkesztési szabályoknak.
Még egy megjegyzés. Írod: "a lépcső kényelmes lesz". Sajnos az ilyen lépcső soha sem lesz kényelmes, bár ez a fogalom nagyon szubjektív. (Egy létrára is mondhatom, hogy kényelmes.) Ne vezessünk félre senkit ez csak kompromisszumos megoldás. Napi használatra, időseknek, gyerekeknek, tériszonyosoknak ...stb. nem ajánlom. Inkább próbáljunk feláldozni még egy négyzetmétert a biztonságunk érdekében.
Úgy kell tervezni, hogy megrajzolod rendesen a lépcsőt, pl. 17cm fokmagassággal és 28-as belépővel és
aztán vizszintesen el kell tolni 14 cm a második lépcsőt az elsőre a belépő felével, azaz 14 cm-rel, a harmadikat a másodikra és így tovább.
Aztán kell lésziteni egy 3o as belépőjű lépcsőt amit srégen vagy ívesen hosszába el kell vágni, hogy az egyik végén 16 cm legyen a másikon meg 3o (színe párban). Azt be kell csapolni a két foszni oldalba. A foszni pont 3o cm széles kell legyen. A csapolásnál ugy kell felrajzolni a fokokat, hogy a lépcsőfok élétől a szomszédos lépcsőfok éléig csak 14 cm kell legyen (vizsintesen mérve).
A lépcsőkar szélessége ne legyen kevesebb mind 69cm.
Pl. 16 lépcsőfokot meg lehet oldani 16x14 =224 cm hosszú térben. 29o-es magasságnál ez 18,1 cm fokmagasság. Azaz 2x18+28= 64 cm, a lépcső kényelmes lesz.
Max. 65 fokos meredekségig lehet készíteteni ilyen lépcsőt, arra kell figyelni, hogy a fogadó színten (azaz a födémen) legalább akkora legyen a lépcső kávájának a hossza, mind maga a lépcső (vetülete a vízszintesre), mert a lemenetnél az ember beveri a fejét.
Ezen az oldalon be lehet adni az alaprajzi hosszúságot (esetünkben ez 150cm), és a szintkülönbséget (most 290cm). Ne feledkezzünk meg az utolsó lépcsőfokról sem, mert az ilyen váltólépcsőhöz a fenti talajt mintegy meghosszabbítva egy fél lépcsőfokot még be kell illeszteni.
Ezután az oldal elvégzi a számítást (a klikkelés után).
Közben figyelmeztet a hibákra is. Többek között arra is, hogy a belépő mélysége minimum 21cm legyen. Esetünkben ezt figyelmen kívül hagyhatjuk, mert a lépcsőfokok kialakításával fogjuk elérni a kívánt biztonságos mélységet. Vagyis a kapott 12,91cm-es belépő a lépcső középvonalán értendő felülnézetben ÁTFEDÉS NÉLKÜL.
Ezek után minden páratlan számú lépcsőfokot balra növelve, jobbra szűkítve alakítunk ki. A páros számú fokokat pedig ellenkezőleg. (Természetesen fordítva is lehet.)
Összegezve a lényeg, hogy minden esetben alkalmazzuk a
BLONDEL KÉPLETET 2xfellépő+belépő=60-65cm
A többi már csak elhanyagolható részlet.
A lépcső formáját illetően ajánlanék egy másik fórumot.
rendben, nem is ezzel van a gond. hanem azzal hogy ebben nincs tapasztalatom, és nem is találtam tervezési segédleteket ilyen lépcsőhöz. Amit én terveztem annak 24cm a lépés magassága, és 22 cm a belépése , és ennek van kivágva a fele, hogy lefelé is meglegyen a 22. Így elfér, kérdés mennyire használható. Hiszen egy normál lépcsőhöz képest (17-28) elég durva, nem is beszélve a dőlés szögről ami 65°. bár lehet hogy ettől függetlenül jól használható(jobban mint egy létra vagy padlás feljáró). de mivel sose építettem még szambalépcsőt, de még csak nem is használtam soha, ezért nem tudom hogy ezek a paraméterek elfogadhatóak e vagy sem. illetve, milyen trükkök tippek vannak, amikkel esetleg tovább fokozható a használhatósága, melyik lábbal érdemes indítani van e erre valami szabály, a lépcsőfok kivágást hogy érdemes csinálni, félbe vagy 2/3 - 1/3 vagy más arányba. és még megannyi technikai kérdés.
Hello. Szerkezeti lakatos vagyok, jó pár lépcsőt építettem már, de most a saját házamban meggyűlik a bajom a sajátommal. beltérbe kéne a padlásra, mivel bár nem lakótér, mégis gyakran használt hobby tér lett kialakítva ott, így a lenyitható padlásfeljáró már nem tudta betöltetni az eddigi funkcióját.
A probléma az hogy majd 290 cm a két szint közti különbség, és a felhasználható hely alig 150cm (a plafonon a nyílást szintén max ilyen hosszúra tudom kibontani, a széllesség max 70cm Mivel én eddig főleg kültéri és ipari lépcsőket gyártottam, így a "samba" lépcsőkkel nincs sok tapasztalatom. Az általam alkalmazott 17-18cm fokmagasság és 27-30cm lépcsőhossz értelem szerűen itt szóba se jöhet. Csiga lépcső szintén kilőve. Ellenben talán egy negyed forduló talán belefér. Milyen tippeket, trükköket tudtok esetleg mondani a tervezéshez, hogy ne legyen belőle egy rémálom?
Sajnos egyértelműen nem tudok válaszolni, mert ez kb. olyan mintha az lenne a kérdés, hogy mennyibe kerül egy autó.
Sok mindentől függ. Ha csak a valóban jó minőségben, keményfából gyártott, kellő stabilitásúakról beszélünk, akkor is még a befoglaló méretek, a fafaj, a korlátok hossza, a felületkezelés, a helyszín távolsága a gyártól, de még az adott időszak (éppen mennyi egyéb megrendelés van) is nagyban befolyásolhatják az árat.
Ezért csak konkrét esetekről tudok beszámolni.
1. Egy teljesen egyszerű bükk lépcső korlátok nélkül. Helyszíni szerelés nélkül. (Ezt bárki házilag is össze tudja szerelni, és utána a falhoz, talajhoz rögzíteni.)
200.000,-HUF
2. Egy bonyolultabb, fordulós, tölgy, pácolt, kétoldali korláttal, födémtakarással, és galériakorláttal. Helyszíni szereléssel. (kb. 60km-es távolságra.)
Valóban én sem szeretem ha a lépcsőnek nem alakítanak ki kellő területet, födémnyílást. Azonban egy régi épület rekonstrukciójakor előfordulhat, hogy nincs más megoldás.
A helytakarékos lépcsők talán egy kicsit jobbak mint a létra. Persze csak akkor ha itt is betartjuk a lépcsőképletet. 2xm+sz=60-64cm. A valóságban én is találkoztam már ilyen elrontott lépcsővel. Ezért aki látta esetleg megpróbált azon a lépcsőn közlekedni meg van róla győződve, hogy az ilyen lépcső nem jó. Pedig azért lehet jót (elviselhetőt) is tervezni.
Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy mivel a lépcső nagyon meredek, a felső szintről lefelé indulva, magunk előtt szokatlan mélység tátong. Aki egy kis tériszonnyal küzd, máris a biztos kapaszkodót keresi. És ezt biztosítani is kell mindkét oldalon. Általánosságban kijelenthetem, hogy a hasonló megoldásokat csak végső esetben alkalmazzuk.
Láttam sokszor hasonló „szamba” lépcsőt még fordulóval (húzott fokokkal) is, de ez már tényleg nagyon „meredek” minden szempontból. Végképp nem ajánlom.
Az oldalamra szerkesztettem egy lépcső számoló on-line programot. Itt bárki ellenőrizheti lépcsője helyigényét.
Üdv!Fémszerkezetű lépcsők-kapaszkodók-korlátok gyártásával is foglalkozom! Az udvarom-kertem nincsen tele ilyen,át nem vett munkákkal.Ebből arra bátorkodom következtetni,hogy megfelelő minőségben végzem a munkámat..A lépcsők kialakitása álltalában már a tervezőasztalon elkezdődik.Egy rossz helyre tervezett ablak,rövid falfelület,alacsony belmagasság,nagyban befolyásolja a lépcső belépési-fellépési méreteit!ilyenkor jön a kreatívitás!!! Mindenkinek szívessen segítek,ötletet adok,kivitelezek... (magánba is )Üdv!J Z 06303096815, rusztikdekorkft@invitel.hu,www.rusztikdekor.hu