Á, Emma meg Én. nagyon jó könyv, többször elolvastam. legelőször egész gyerekkoromban. A 127 órát láttam, nagyon kemény, Shackletonra még nem volt időm, de jól tudom ki az.
Május 9-én ért célba (NewYorkba) Steve W. és kb 50 kg-ot fogyott összesen. (sajnos az ût során a kezdetben leadott kilókat részben visszaszedte, ezért lett "csak" ennyi a sûlyvesztesége.
Jelenleg már ismét Californiában van ûton...visszafelé.. hazafelé. Távlati célja, hogy még 30 kg-ot lefogyjon..
Azt ismerte fel, hogy nem elsôsorban a testedzéstôl fogy le az ember, hanem csakis a fegyelmezett és mértékletes életviteltôl.. Vagyis meghízni csak a kajától lehet, ..lefogyni meg attól, ha nem zabál az ember :D
Ahhoz, hogy valaki kimagasló eredményt (jelen esetben több száz kilósságról normál testsúlyra való eljutást) érjen el, ahhoz szélsőségesnek és soxor még fanatikusnak is kell lennie.
De nem önmagában a szélsőségesség a példaadó, hanem a kitartás, a jó irányba való tenni akarás, a "radikális jóra törekvés " ...
Egyébként ha jobban körülnézünk, akkor media nélkül is megláthatjuk napjaink hőseit.. Te mikor láttál utoljára??? :-)
--de a saját hőstetteidet is elmondhatod, ha nem tiltja a wallásod :D
Nem. ..hanem nagyon elege volt abból, hogy túlsúlyos.
( pl a sivatagban nemcsak az időjárás szélsőséges, de vadállatok is vannak.. és éjjelente nem terem oda neki egy egy magic-hotel, hogy abban pihenjen :)
Nagyon kificamodott eszűnek kellene lennie annak, aki a médiasiker miatt egy évre elhagyja a családját ...és élet-halál helyzetbe hozza saját magát nap mint nap.
Képzeld, mennyire elege lehetett!!
Túlsúlyosként nemcsak, hogy kevésbé tudta élvezni az életet, de a betegségek lehetőségei is beárnyékolták a jövőjét.. (nem egy gazdag amerikairól van szó) Radikális fogyókúrába kezdett április 10-én, ami egyuttal egy "kis" sportnak is ígérkezett :)--időközben a táv., az időtartam és a fájdalmak persze sokkal reálisabbnak tűntek, mint a tervezéskor... de, ha ezt végig fogja csinálni, akkor mellesleg méltó lesz a "mindenapjaink hőse" címre is:)
Talán még emlékeztek Steve Vaught sztorijára.. (aki nem, annak ajánlom, hogy olvassa el a nyitó hozzászólást)
Steve most éppen Arizonában gyalogol. Nagyon nehezen viseli az ottani szélsőséges sivatagi időjárást... (az egyik percben közel 40 fokos hőséget, a másik percben pedig a golflabdányi jégesőt.)
Amúgy--csak önmagában a hónapok óta való gyaloglás is nagyon megviselte a szervezetét.... ..fáj a lába, talpa, háta...és kisebb sérülései is vannak,... vágások, karcolások...mindene fáj már.
De úgy tűnik, hogy mindezekkel nem sokat törődik.. csak megy, megy megy...
Ez is igaz :D...meg arra is gondolt, hogy a kövérsége miatti betegségek sok "váratlan" kórházi költségbe vernék a családot.. tehát végülis előrelátóan REMÉLHETŐEN megspórolják ezeket... (nem szeretném itt a cigány lováról szóló viccet idézni)
Állitólag nincsenek a legjobb anyagi helyzetben. Annak a veszélye is fenyegeti őket, hogy a kereset-kiesése miatt esetleg elveszthetik az autójukat vagy akár még az otthonukat is..
MIndezzel számoltak. Az egész családja egyetértett a döntésével..Azt mondja, hogy új autót, új házat tud venni az ember, de új életet nem. Tennie kell valamit. Ezért döntött úgy, hogy fél évet feláldoz az életéből, hogy 40-et visszanyerjen..
(Az csak most kezd kiderülni a számára, hogy az a fél év "kicsit" hosszabbra fog nyúlni..hacsak nem belehúz egy kicsit és maratoni futásba nem kezd:-)
*
This effort is not going to be without sacrifice, my family and I know and accept that. I will probably see my wife and kids only once or twice during this time. I am not in the best condition financially to go six months without income and have resigned myself to the fact that I will lose my car and property. Those things however, pale in significance when reckoned with the consequences of doing nothing.
I can get another car or another property but not another life. That which is most precious is the one thing that cannot be bought for any price...life.
So on April 10th, I started walking from Oceanside, CA headed out on the journey of and for my life.
Steve Vaught 39 éves San Diegói lakos kb 200 kg súlyú volt még április 10-én.
Ez a depresszióval és sikertelenséggel küzködő ember arra a végső pontra jutott, hogy egy nagyon radikális változtatást akart elérni mind a testsúlyát, mind az eddigi életvitelét illetőleg, ezért egy vakmerő elhatározást hozott. San Diedótól New York City-ig akar ELGYALOGOLNI..közben elmélkedni, helyes "vágányra térni", s egyben, de nem utolsó sorban LEFOGYNI.
GYalogol nappal, gyalogol esőben, szélben, " tűző napon és olykor éjjel is az arizónai (sivatagi) éjszakában. Ilyenkor egy kis lámpa van a sapkájára tűzve.. Alváskor gyakran hídak alatt egy kis sátorban ver tanyát magának..
