Sajnos a vadmacskás az csak annyi, nincs tovább. Linket sem tudok, én is a könyvből másoltam ide. Viszont van jó hírem is: van belőle több. Nem sokkal, és nem is mind tetszik, de néhányat még beírok.
A mandanok egyébként is egy érdekes kis törzs: a környező népekhez képest a bőrük és szemszínük világosabb, egyes egyének kifejezetten europid embertani jellegeket hordoznak.
Ez indított egyes fantasztákat arra, hogy a mandanokat a Brit-szigetekről Észak-Amerikába menekült kelta telepesek leszármazottainak tartsanak, jóllehet az elméletük egyenlőre nagyon gyönge lábakon áll.
A mandanok saját hagyományaik szerint egyébként a Nagy-Tavak vidékéről érkeztek Észak-Dakotába 1450 környékén.
A Four Directions Institute honlapjáról:
1170
Soon after this year, Welch Prince Madog ab Owain Gwynedd arrived in region after wars with the Cherokee to assimilated into the Mandan [?]
1450
Approximate dated of arrival in North Dakota
1738
Met by Verendye on Heart River who noted tribal members with Caucasian features
nahát, ez a vers nagyon tetszik nekem!!! Nincs véletlenül több belôle? ;)) Esetleg egy link? (Kerestem a könyvet, de mindenhol csak megvásárolni lehet, olvasni pedig csak szöveges részleteket.)
Rossz nyelvek szerint a Fort Union erődben a prémkereskedők szántszándékkal himlővel fertőzött takarókat adtak el nekik. Te el tudod ezt képzelni?
Az "angolszász gonoszság" folklórjának a részévé vált ez, de nem tudom, hogy volt-e alapja. A prémkereskedőkről nem tudom elképzelni, hogy ekkora veszélynek tegyék ki magukat. Az általam ismert verzió szerint egy olyan hajóra hívták fel a mandanokat ajándékaikért, ahol himlős betegek is voltak. Ez valamivel hihetőbb, de azért nem feltétlenül igaz.
Azt tudtátok, hogy a mandan törzset 1838-ban egy himlőjárvány szinte teljesen kipusztította. Nem sokkal azután, hogy az ősi indián életforma nagy festője, George Catlin közöttük járt.
Rossz nyelvek szerint a Fort Union erődben a prémkereskedők szántszándékkal himlővel fertőzött takarókat adtak el nekik. Te el tudod ezt képzelni?
George Catlinról tudtad, hogy ő volt az első fehér ember, aki a minnesotai Szent Kőbányában (ma Pipestone) járt?
Itt bányászták a síklakó törzsek a Szent Békepipához való vörös agyagot (pipakövet), tudományos nevén catlinit-et.
A festményt azért raktam be, mert Crow's Heart (1856-1953) mandan-hidatsa főnök volt. Alfred Bowers antropológus informátorai közé tartozott, így jelentős szerep jutott számára népe hagyományainak megörökítésében. Valószínűleg ő vezette az utolsó ősi bölénytáncot, melyet egy súlyos aszály idején jártak el, esőért könyörögve. Vezetett Okipa ceremóniát, ami rendkívül fájdalmas beavatási rítust is tartalmazott, a hagyományos Naptánctól eltérően az önként vállalkozó ifjakat vállukon vagy mellükön átfűzött szíjaknál fogva felemelték a földről, s még súlyokat is akasztottak a testükre, más forrás szerint megpörgették őket. A fiúk hang nélkül viselték a fájdalmakat. Érdekességként említem, hogy - más összefüggésben ugyan - Bibó István is megemlíti a ceremóniát:
"A sioux mandanoknál az okipa ünnep négy napig tart; négy ember készíti elő a bűvös kunyhót. A kunyhó előtt 4 teknősbéka alakú vizes tömlő a 4 világtáj szimbóluma. A kunyhóban 4 bölénykoponya és 4 emberi koponya látható. A szertartást 4 pár táncolja. Áldozatot is 4-et mutatnak be."
A teknősbéka tisztelete fontos szerepet töltött be az arikara, mandán és hidatsa törzsek életében. Crow's Heart beszámol egy vadászatról, amikor egy kövekből kirakott teknős-alakzat mellett táboroztak. Véleménye szerint az istenek helyezték el a köveket ebben az alakzatban. Ajándékokat hagytak ott (késeket, bőröket, élelmiszert) és jó szerencséért könyörögtek.
"Miután eltávoztunk a kő-teknős közeléből, hamarosan olyan sűrű köd szállt alá, hogy vezetőnk alig találta az utat. A vadászoknak egymás kezét fogva kellett haladni, nehogy elszakadjanak egymástól. Egy arikara elővett egy kést, és a mandan varázslónak adta, hogy próbálja meg elűzni a ködöt. Ő fogta a kést és egy teknőst rajzolt a földre, majd imádkozni kezdett. Elpanaszolta, hogy nem tudunk továbbmenni, s kérte a teknőst, hogy űzze el a ködöt. A kést a földbe szúrta felajánlotta a teknősnek, s a víz másik hat szellemének. A vadászok körben álltak, s a köd rövidesen eltűnt a teknős fölött, majd körkörösen nőtt a tiszta terület, míg végül teljesen kitisztult a táj."
Kőből kirakott teknős hidatsa területen. Több száz éves, készítőinek kiléte nem ismert. Crow's Heart csak egy ilyet ismert, de az öregek elbeszélése szerint több ilyen teknős is létezett. Valamennyi a folyó felé nézett.
Az alábbi cikk a Vasárnapi Újságban jelent meg 1859-ben :
Sziasztok! A képen látható urat (Crow's Heart) már bemutattam, most a nyakláncával szeretnék foglalkozni. Ennek a dísznek a lélektani hatása sem elhanyagolható. (Talán jobb lenne Winnetou képét feltennem, őt állítólag három sor medvekarom ékesítette, ami nem lehetett piskóta, ahogy elnézem :)) De maradjunk az egysorosaknál. Néhány képet összegyűjtöttem.
Sauk nyaklánc
Erről annyit tudok, hogy 1840 előttre datálta a honlap, ahonnan levettem. Visszatérve kicsit May írásaihoz, sok jelenetet teljességgel kitaláltnak és elképzelhetetlennek gondoltam. Ilyen volt a medvevadászat is, amíg nem olvastam Haraszty Ágoston 1844-ben készült útleírását. Ebből szeretnék pár sort idézni. Igaz, nem grizzly a winebago indián ellenfele, de azért így is érdekes.
" Villámsebességgel ment, és sűrűségeken, mocsarakon, dűlt fákon mint a szellő röpült át, s végre megállván, mondá vezetőnknek: "Itt fogunk medvéket vadászni: ezen idő tájban rendesen ide szoktak jönni. Egypár perc múlva látánk egy nagy medvét kijőni... A főnök emelt tomahawkkal a fa tövénél várá azt. Amidőn karjával elérheté, oly súlyosan csapá tomahawkját a medve lapockájába, hogy az állat iszonyú ordítással lezuhant.
Most a főnök nyílsebesen mellé szökött, a medve a másik lábával utána nyúlt, de azt a vadász kikerülvén , tomahawkjával a másik lapockáját is kettévágta; mire a medve egészen lerogyván, amaz reá ugrott, s a fejét kettéhasítá. Ezen fényes győzedelem után a főnök egyet füttyente, s eddig mozdulatlanul feküdt őrei felugorván, gyorsan mint szarvasok termettek a főnök mellett. A medve, hátulsó lábaira állítva, nyolc lábnál magasabb lehete, s négy mázsát nyomhata; szőre oly gyönyörű fekete vala, hogy szinte tükröződött."
(Az állatvédőket kérem, ne háborodjanak fel túlságosan :)
Nez-perce nyaklánc
Iowa nyaklánc
Ennek nem tudom az eredetét, de talán a legszebb darab...
Egy kis kuriózum: a téma navahó megfogalmazása
Végül egy csoportkép: pauni főnökök grizneck bemutatója
Igen, egyszer talán majd teszek is fel hopi szőtteseket, de most sok lenne a jóból, azt hiszem.
Viszont kifelejtettem egy szenzációs darabot. A navahók annyira nyitottak, hogy teljesen érzik a korszellemet. Zseniális, ugye? Nem is teszek szmájlit, mert szerintem tényleg az.
Ígéretem szerint néhány geometrikus mintájú navahó szőnyeg következik. Eredetileg minden típusból akartam mutatni, de talán jobb, ha párosával teszek fel - a teljesség igénye nélkül. Így látszik a hasonlóság a típusokon belül. A minták szakszerű ismertetésére nem vállalkozom, úgyhogy ez a hozzászólásom inkább a szemnek szól. Talán csak annyit még, hogy a tradicionális szőnyegek tiszta gyapjúból készültek, kevert szállal csak az olcsóbb tömegtermékek esetén találkozunk.
"Two Grey Hills" típusú az első két szőnyeg.
"Teec Nos Pos" - a kedvenceim. Nehezen állok meg kettőnél:) Ebből a típusból is sok szürkésbarna darabot láttam, szerintem a minimál stílusú lakásokat is hihetetlenül feldobják. Ide most színesebbeket tettem, hogy ne legyen unalmas a látvány.
"Storm pattern"
"Germantown (Chief)" Jellemző a színvilág, ezek valóban "indiános" dizájnok.
"Germantown (Moki style)"
Talán ebből a rövid válogatásból is látszik, hogy mennyire komoly és szép munkákat készítenek.
Szeretnék még két képet megmutatni, amik a szőnyegekhez kapcsolódnak, de már nem fértek a hsz keretei közé. Ez egy navahó farm a XX. sz. elejéről, szépen rímel rá az egyik bemutatott szőttes.
Navahó rituális tánc
(Az előző hsz-ből lemaradt egy h, aminek csak annyiban van jelentősége, hogy javítottam egyszer, a piszkozatból mégsem úgy jött elő. Aki érti, hogy mikor menti el a változtatást a rendszer és mikor nem, az kérem, ossza meg velem felfedezését :)
Nagyon köszönöm részletes és tartalmas válaszod, és biztos vagyok benne, hogy nem csak számomra hasznos. Nem gondolom, hogy a topik valaha is túl tudna lépni ezen a témán, hiszen maga az élet sem tud túllépni rajta, és akár történelemről, akár néprajzról beszélgetünk, nagy piros felkiáltójelként meredezik a háttérben, amit nem lehet meg nem látni. (És persze nem kell kontinensnyi távolságokat sem átszelnünk ahhoz, hogy így elszomorodhassunk.) Valószínű, hogy nem fogunk itt nagy okosságokat kitalálni, de mégis fontos szerintem, hogy magunkban megválaszoljuk, vajon mi dolgunk is van ezekkel a nyomorúságokkal.
John Around Him: Az ilyen ember emléke áldott. Remélem, hogy vannak, akik folytatják az ő munkáját.
Elnézést a késői válaszért, de nem voltam gépnél, illetve ha voltam is , dolgoztam, ( késő éjjelig szoktam dolgozni ), és ilyenkor súlyos fejmosás jár, ha észreveszik hogy Netezek.
Tudom nagyon késő, rég túlhaladt rajta a topic, de szeretnék válaszolni a kérdésedre :
"Nagyon kíváncsi lennék a részletekre. (Alkohol, drog, erőszak, stb. feletti győzelem szempontjából pl.)
Hát igen. Ebből a szempontból úgyhiszem elmondható, hogy nincs új a nap alatt. Az alkohol és kábítószerfüggés, és az ezzel szoros kapcsolatban lévő erőszak hatalmas probléma ma is a rezervátumokban.
Összefüggésben a 70-80 %-os munkanélküliséggel, és az elviselhetetlen életkondíciókkal, talán nem is annyira meglepő. Ha mondjuk nézzük a Pine Ridge rezervátumot, a férfiak várható élettartama 48, a nőké 52 év. A lakosság 97 %-a él a szegénységi küszöb alatt. A tinik öngyilkossági kísérlete jóval meghaladja az USA- beli szintet, az újszülöttek halálozása rátája is háromszorosa a nemzeti átlagnak. Alkoholizmus, cukorbetegség, a szívbetegség, a rák, és alultápláltság. A tuberkolózis 8-szorosa , a rák ötszöröse a nemzeti átlagnak. Iszonyú adatok ezek.
Kilátástalanság, reményvesztettség,elégtelen orvosi ellátás, vezetékes ivóvíz hiánya, elektromosság hiánya, két-három családra jutó egy kétszobás ház, és ilyenek terhelik mindennapjaikat.
/ Az adatokat :
Life, conditions and hope on the Pine Ridge Oglala Lakota (Sioux) Reservation in SD
cím alól vettem. /
Vannak azonban intézmények, események, és emberek is, akik ez ellen harcolnak.
Példként had említsem :
- eseményből hirtelen nem találtam, de ha lesz, ígérem írok róla
- intézmény : pld : Cangleska - domestic violence,rape, megelőzés, illetve ezek kezelése , aztán Diabetes Prevention program stb : ezekről bővebbet a "friendsofpineridgereservation" rákeressésel taláhattok.
Vannak azonban emberek, nagy egyéniségek, akik igazán sokat tesznek a közösségükért és igazán nagy emberek
. Az egyikük : John Around Him Hát Ő például tisztelet érdemel.
John Around Him: 64 évesen, 2006-ban halt meg. Nagy Lakota spirituális vezető és vietnami veterán volt.
A Lakota nyelvet első nyelvként beszélte, hosszú ideig a Little Wound School-ban volt buszvezető Kyle-ban. Majd az anyanyelvét tanította mindhárom iskolai szinten.Ő tartotta a nyitó imákat az iskolai funkciók működéséért, szolgált a Pow-Wow rendezvényeken, segített elindulni egy fiatal " , Eagle Mountain Drum Group " nevű dobcsoportnak.
Dolgozott South Dakota börtöneiben az indián elítéltekkel, próbálta segíteni megőrizni azok kapcsolódását saját kúltúrájukhoz és származásukhoz. Tartott pipa és izzasztó kunyhó szertartásokat. Igyekezett a börtönök vezetésével elfogadtatni és megismertetni az indián elítéltek kultúrális és vallási beálítottságait és igényeit./ Ami nagyon fontos, hiszen kultúrális, vallási kapcsolat nélkül szinte idegenek és kiszorítottak maradnak a börtönben is./
Dolgozott veszélyeztetett fiatalokkal, igyekezett a kisiklott életeket normális mederbe terelni.
Börtönbeli munkájáért kitűntetést is kapott. Halála hatalmas veszteség volt a Lakota embereknek... és másoknak is.
Biztosan minden nép között vannak jó és rossz emberek. Én igyekeztem jó példákat felhozni, de sajnos a másik oldal éppúgy megtalálható.
Remélem nem voltam unalmas.Elnézést kérek mindenkitől, ha esetleg egy kicsit hosszúra sikeredett.
Az az igazság, hogy az angollal hadilábon állok, és mindent többször újra ellenőriztem, mielőtt leírtam volna, de a számokat nem ellenőriztem, eszembe sem jutott, hogy rosszul értelmezem.
Ez a kép annyira szép, hogy 'megihletett', picit utánaolvastam.
A navahókat az egyik 'legnyitottabb' őslakos népként tartják számon. A pueblo indiánoktól, és a spanyoloktól átvettek - és kultúrájukba illesztettek - mindent, amit hasznosnak ítéltek. Híressé váltak szőnyegeikről és takaróikról is.
Ez a térkép 1966-ban készült, az akkori rezervátumi határokon belül mutatja a legismertebb típusok elterjedését. A típusok kialakulása leginkább a kereskedők igényeinek kiszolgálása nyomán történt, a szőnyegek nem kapcsolódtak a navahó szertartásokhoz, bár egyes figurális ábrázolásoknál felhasználták a "homokfestés" ceremóniához kapcsolódó hagyományos mintákat is. Ez azt jelenti, hogy a "ceremonial" típus is szigorúan kereskedelmi kategória. Ma már területileg nem lehet elhelyezni a típusokat, egyrészt általánosan elterjedtek, másrészt a kereskedőktől való függés oldódásával a szövők is önállósodtak. Az elnevezések mögötti tartalom is folyamatosan változik.
"Yei rug with Sacred Corn"
Az egyik legnépszerűbb típus a "Yei (Yei'i) rug", amin rituális táncosokat ábrázolnak. A kukorica szentségét a navahók hitvilága is tartalmazza, az alkotók sokszor jelenítenek meg spirituális tartalmat, ez azonban nem kötött.
Szintén gyakori az "Tree of Life/Bird" típus. Említésre méltó, hogy az életfa gyakran (nem mindig) kukorica, és ennél a munkánál a háttér is jellegzetes.
"Pictorial" típusba tartoznak az életképeket ábrázoló munkák is, melyeknek mostanában csökkent a népszerűségük az indián mintákhoz képest, de azért igen izgalmasak.
"Mother Eart, Father Sky" a címe ennek a "Sandpainting" típusú szőnyegnek. Bár a szőnyegek nem autentikusak, készítésük során a következő elvek érvényesülnek:
"A szövőszék összekapcsol engem szent hegyeinkkel, a dal összekapcsol anyámmal."
Persze ez csak a művészi igényű, kézzel készített szőnyegekre igaz. Kereskedelmi célokra saját gyárukban nagy tételben olcsó szőnyegeket is gyártanak. De biztos vagyok benne, hogy azok sem csúnyák.
A geometrikus mintájú szőnyegeknek külön hsz-t fogok szentelni, mert ez a téma bőségével kifogott rajtam :)
Nem lesz jobb. Nem értem, miért szabadkozol annyit. Tök jókat teszel be, érdemi infókat és gyönyör? képeket, sokat tanulok itt. Igazán kár lenne, ha abbahagynád. :(( Nem szólok hozzá sürün (nekem nincsenek ilyen hasznos infóim :)))) , de olvasom a topicot (épp azért, hogy legyenek:))), és nagyon tetszik.
Jaj, jaj... Galgadio a topikgazda, csak őt több dolog érdekli olyan szinten, hogy hozzá is tudjon szólni, sokszor le van foglalva máshol, én meg ráérek itt szaporítani a szót. De látom már, jobb lesz visszavennem, mielőtt örök harag és magázódás lesz a dologból :(
Ma volt egy kis időm átnézni a honlapokat, amiket felraktál. Hát nagyon szép dolgok vannak rajtuk, főleg a festmények között. Szerintem felrakhatnál néhányat, amik Neked a legjobban tetszenek. Azt gondolom, mindenki örömmel látná itt a "zsákmányaidat", ha esetleg nincs is mindenkinek ideje végigböngészni a honlapokat. Én biztosan szívesen nézegetném. Topikgazdánk is nyilván boldog lenne, hogy valakit szóhoz engedek jutni ;-)
(Szívesen elmondom, hogy kell képet beszúrni, ha esetleg elsőre nem sikerülne, mert nem túl logikus.)
A payute indiánok az ötvenes években csinálták ezeket a gyönggyel borított kosárkákat. Csodálatosan szépek, remélem, abba tudom hagyni a képek felrakását :) Egyébként szokott közületek valaki gyöngyöt fűzni?