Az az igazság, hogy az angollal hadilábon állok, és mindent többször újra ellenőriztem, mielőtt leírtam volna, de a számokat nem ellenőriztem, eszembe sem jutott, hogy rosszul értelmezem.
Ez a kép annyira szép, hogy 'megihletett', picit utánaolvastam.
A navahókat az egyik 'legnyitottabb' őslakos népként tartják számon. A pueblo indiánoktól, és a spanyoloktól átvettek - és kultúrájukba illesztettek - mindent, amit hasznosnak ítéltek. Híressé váltak szőnyegeikről és takaróikról is.
Ez a térkép 1966-ban készült, az akkori rezervátumi határokon belül mutatja a legismertebb típusok elterjedését. A típusok kialakulása leginkább a kereskedők igényeinek kiszolgálása nyomán történt, a szőnyegek nem kapcsolódtak a navahó szertartásokhoz, bár egyes figurális ábrázolásoknál felhasználták a "homokfestés" ceremóniához kapcsolódó hagyományos mintákat is. Ez azt jelenti, hogy a "ceremonial" típus is szigorúan kereskedelmi kategória. Ma már területileg nem lehet elhelyezni a típusokat, egyrészt általánosan elterjedtek, másrészt a kereskedőktől való függés oldódásával a szövők is önállósodtak. Az elnevezések mögötti tartalom is folyamatosan változik.
"Yei rug with Sacred Corn"
Az egyik legnépszerűbb típus a "Yei (Yei'i) rug", amin rituális táncosokat ábrázolnak. A kukorica szentségét a navahók hitvilága is tartalmazza, az alkotók sokszor jelenítenek meg spirituális tartalmat, ez azonban nem kötött.
Szintén gyakori az "Tree of Life/Bird" típus. Említésre méltó, hogy az életfa gyakran (nem mindig) kukorica, és ennél a munkánál a háttér is jellegzetes.
"Pictorial" típusba tartoznak az életképeket ábrázoló munkák is, melyeknek mostanában csökkent a népszerűségük az indián mintákhoz képest, de azért igen izgalmasak.
"Mother Eart, Father Sky" a címe ennek a "Sandpainting" típusú szőnyegnek. Bár a szőnyegek nem autentikusak, készítésük során a következő elvek érvényesülnek:
"A szövőszék összekapcsol engem szent hegyeinkkel, a dal összekapcsol anyámmal."
Persze ez csak a művészi igényű, kézzel készített szőnyegekre igaz. Kereskedelmi célokra saját gyárukban nagy tételben olcsó szőnyegeket is gyártanak. De biztos vagyok benne, hogy azok sem csúnyák.
A geometrikus mintájú szőnyegeknek külön hsz-t fogok szentelni, mert ez a téma bőségével kifogott rajtam :)
Nem lesz jobb. Nem értem, miért szabadkozol annyit. Tök jókat teszel be, érdemi infókat és gyönyör? képeket, sokat tanulok itt. Igazán kár lenne, ha abbahagynád. :(( Nem szólok hozzá sürün (nekem nincsenek ilyen hasznos infóim :)))) , de olvasom a topicot (épp azért, hogy legyenek:))), és nagyon tetszik.
Jaj, jaj... Galgadio a topikgazda, csak őt több dolog érdekli olyan szinten, hogy hozzá is tudjon szólni, sokszor le van foglalva máshol, én meg ráérek itt szaporítani a szót. De látom már, jobb lesz visszavennem, mielőtt örök harag és magázódás lesz a dologból :(
Ma volt egy kis időm átnézni a honlapokat, amiket felraktál. Hát nagyon szép dolgok vannak rajtuk, főleg a festmények között. Szerintem felrakhatnál néhányat, amik Neked a legjobban tetszenek. Azt gondolom, mindenki örömmel látná itt a "zsákmányaidat", ha esetleg nincs is mindenkinek ideje végigböngészni a honlapokat. Én biztosan szívesen nézegetném. Topikgazdánk is nyilván boldog lenne, hogy valakit szóhoz engedek jutni ;-)
(Szívesen elmondom, hogy kell képet beszúrni, ha esetleg elsőre nem sikerülne, mert nem túl logikus.)
A payute indiánok az ötvenes években csinálták ezeket a gyönggyel borított kosárkákat. Csodálatosan szépek, remélem, abba tudom hagyni a képek felrakását :) Egyébként szokott közületek valaki gyöngyöt fűzni?
"Azért jó, hogy ő nem fejeztette le azokat, akikre már nem volt szüksége! :-)"
Ez határozottan pozitív vonás :) Pedig eléggé agitálták, hogy szabaduljon meg a fölöslegtől. Egyébként Geronimonak több (ha jól emlékszem, tíz) felesége volt élete során, bár a fogság alatt sikerült meggyőzni őt, hogy egyszerre csak egyet tartson, mert így sokkal erkölcsösebb. Akit megunt, azt hazaküldte., izé... elváltak.
Ő a hetedik feleség, aki élete végén valódi társa volt. Korabeli cikkekben ő Mrs. Parker.
"Én az ilyen cikkeken nagyon el szoktam gondolkozni, erről meg végképp vegyesek az érzelmeim."
Igen nehéz dolgok ezek szerintem is. Igazából mind a két helyzetet abszurdnak érzem. Azt is, hogy éppen a kaszinók válhattak a nyomorból való kilábalás eszközeivé, hiszen így eleve borítékolva voltak ezek a következmények. Azt is, hogy kifosztott és nyomorgó népeket akarnak "kártalanítani" olyan módon, amit belső meggyőződésük alapján soha el nem fogadhatnak. Most legalább haragudhatnak egymásra...
A méltósággal viselt szegénység egy nagyon érdekes dolog. Nagyon kíváncsi lennék a részletekre. (Alkohol, drog, erőszak, stb. feletti győzelem szempontjából pl.)
Azért is édekel, mert a szociológia jól ismeri a szegénységnek az összetartó, egymás segítésére épülő életközösségeket létrehívó erejét. És ismeri azt is, hogy ezekből a közösségekből egyénileg "kiemelkedni" csak a kapcsolatok megszakításának árán lehet. Ezt főleg azért írom le, mert a számtalan igaztalan elvárás közül talán ez a leggyakoribb: az egyének hagyjanak fel igénytelen életmódjukkal, emelkedjenek fel egyénileg és ezzel mutassanak jó példát a többieknek... Na ez az, ami lehetetlen az egymásra támaszkodó közösségekben.
Amennyiben ezek az őslakos közösségek másképp működnek, mint az átlag, tehát a szegénység nem jár együtt az emberi méltóság sérülésével, az nagyon érdekes és örvendetes dolog.
Nem nagyon szoktam rádiózni, se tévézni, de majd belehallgatok :)
Átérzem azt, amit a kertbe szaladásról írsz, néha én is úgy vagyok vele. Azért az igazsághoz tartozik, hogy a háborúk történetének olvasásakor mindkét oldal ki tud kergetni levegőzni. :(
Szerintem nem kell szabadkoznod, jol forditottad. Egyetlen eszrevetelem lenne: a billion-t magyarul milliardnak forditjuk, a billio magyarul a milliard ezerszereset jelenti.
A kaszinókról, illetve a törzsek életszinvolnala közötti különbségről van itt egy cikk, ami jól mutatja, hogy éreznek azok, akik továbbra is iszonyú szegénységben élnek :
Tim Giago, egy oglala lakota újságíró tollából származik.
Ha estleg nincs kedvetek belemenni, azt írja, hogy bár az indián kaszinók 25 billió dollárt hoztak a múlt évben, a Navajo, Rosebud, Pine Ridge, Crow Creek, Blackfeet és Crow rezervátumokban továbbra is 50-80 %-os a munkanélküliség, 55 év az átlag életkor, a csecsemőhalandóság pedig háromszoros mint a nemzeti átlag.
És bocsánat, ezt nem tudtam rendesen lefordítani, de szerintem érzékletesebb ez is, mint ha én fordítom , esetleg falsul
"
In the Lakota language there is a word one hears quite often these days and that word is “onsika” (pronounced oon-she-ka) and it means poor, destitute or miserable, but as with many words in the Lakota language it also can mean to humble oneself to another, to act in a humble way, or to have mercy on those who have nothing. All of these definitions could describe the present conditions of the Lakota people. ",,
Aztán folytatja :a gazdag törzsek feladata, vagy kötelessége hogy segítse azokat, akiknek "kevesebb" van .
Szívmelengető látni, írja, hogy a nagyon szegény rezervátumokban még mindig méltósággal viselik a szegénységet.
És ha jól fordítom, azt írja, hogy az extrém szegénységgel és sok betegséggel súlytott törzsek még így is visszautasítják a támogatást.
Akinek van kedve, ajánlom, olvassa végig a cikket.Érdekes, mit gondol és hogyan látja egy vérbeli lakota.
(Annál is érdekesebb, mert Sánta Őz is ír hasonló dolgokról, hogy az indiánok számára egy ház, vagy az anyagiak nem jelentenek "örömet ".) Sőt, az ajándékosztó ünnepség után szinte semmilyük sem maradt. Érdekes hogy megmaradt a tradicionális szemlélet a szegényebb törzsek között.Sőt, én olvastam azt is valahol, hogy egyesek szerint a gazdag törzsek elvesztik identitásukat, és múlhoz fűződő kapcsolatukat.
Mivel rosszul fordítok, és inkább csak magamnak szoktam, elnézést kérek ha akadt benne pontatlanság.
Én az ilyen cikkeken nagyon el szoktam gondolkozni, erről meg végképp vegyesek az érzelmeim.
Remélem, nem untattam senkit.Szerettem volna én is hozni valami érdekeset a fórumra.
További szép napot mindenkinek.
Üdv.
Sher
Köszönöm szépen ! Az eredetit elmentem. Nagyon szeretnék valami tényleg jó könyvet róla. Minnél többet szeretnék róla tudni.
Annyire megrázott ez az idézet, hogy nem bírtam egy helyben megmaradni, kirohantam a kertbe szellőzni egy kicsit. Ez a baj a háborúkkal is, nem bírom őket végig olvasni, annyira fáj a szívem értük. Azért érdekes, hogy teljesen más kultúra, és mégis milyen hasonlóan tudnak érezni, mint bárki más. Ezek az idézetek megmutatják,milyen emberi értékek vannak bennük. Én igazán tisztelem őket.
Köszönöm szépen a jó tanácsot is !
Egyébként szeretném megkérdezni, Te szoktál hallgatni Neten rádiót ?
Ha tehetem, - és ha nincs benn a párom- én a KILI-t szoktam hallgatni.
Ki is másolom ide, hogy az is olvashassa, akit a teljes anyag nem érdekel. Lefordítani nincs értelme, ez így üt igazán.
“ My mother. She fed me. She held me. She carried me in her arms. Her boy. She see me, she happy. I play she happy. I cry she sad. I laugh her eyes shine. I sleepy she roll my blanket she pat me. I sick she awake. I thirsty she get water, she not tired not deep sleeping not cross her boy. He want she get. Laugh with boy cry with boy. Love boy. My mother, love mother. Don’t say Indian say boy. They took my mother away. They kept her. They would not let me see her. Now she dead. Her boy wants to bury her. Sit by her mound. My people her people. Our people. We now one all our people. Comanche had much land. Sunshine and sunset broad grasslands, buffalo, deer, wild horses, now little land. No more Texas. Few Indians. Little land. Lonesome. White boy you bury your mother. My mother. She mine. Me bury her. You keep her, she mine. Her dust, my dust. White brothers your mother you bury. My mother, I boy. Her dust I bury. I set on her mound. Love mother Boy plead. My Mother.” (Quanah Parker)
"Napjainkban a legtöbbet üzleti sikereikről hallhatunk, a kaszinó-üzemeltetés igazi nyertesei közé tartoznak, s egyre komolyabb üzleti vállalkozásokba fognak. Egy szállóige szerint: "Őseink csecsebecsékért elkótyavetyélték Manhattan szigetét, mi viszont hamburgerekért visszavásároljuk!" :)"
Ez mind szép és jó, csakhogy a legtöbb indián bölcs és ún. "szent ember" szerint a kaszinóüzemeltetés és más hasonló vállalkozások nagyon messze állnak az ősi é-am. indián szellemiségtől.
Mellesleg a legtöbb indián csapnivalóan rossz üzletember, a kaszinózásban csak azért van sikerük, mert az a fehérek részére tiltva van.
Persze még mindig százszor jobb, ha kaszinót üzemeltetnek, mintha a kormány alamizsnáján tengődnének:-)
QP családfája a következőképp alakult az általam ismert leghivatalosabb :) feltevés szerint:
Quanah first married Wec-Keah. 1stThey had five children; Nau - Nocca born December of 1873 in IndianTerritory, Wer-Yoh-Ti born 1879, Woonardy, Mary Pooche, and Alice Parkerborn 1878.
Quanah then married Chony 2nd and they had three children;Baldwin Parker, Honnie "Honey" Parker, and Harold Parker.
Quanah thenmarried his third wife: Mah-Cheeta-Wookey 3rd and they had a child namedFrancis Parker who died at the Carlisle Indian School in Pennsylvania.Two other children were; Rev. White Parker, and Bessie Parker.
Quanah'sfourth wife was Ah-Uh-Wuth-Takum 4th and they had four children; LauraNeeda Parker, Esther Parker, Len Parker, and Thomas Titah Parker.
Quanah's fifth wife was Coby 5th and they had one son; John "Johnny"Parker.
The sixth wive of Quanah was Toe-Pay 6th and they had fourchildren; Kelsey Parker, Chee Parker, and two infants who died at birth.
Quanah's seventh and last wife was Tonarcy or "Too Nicey".
Történetként egy néhány nappal ezelőtt talált életrajzot szeretnék mutatni, egy leszármazottjának tollából. Sajnos lefordítani nincs időm. Az érdekessége számomra az, hogy nagyjából úgy láttatja őt, ahogyan én is látom. Arra gondolok, hogy a személyiségének magja édesanyja elvesztésének traumája volt. Különösen megrázó rész az, ahol szinte koldulja a lehetőségét annak, hogy eltemethesse. Jól mutatja, milyen is volt az ő valóságos helyzete a fehérek társadalmában és a családban. Nagyon szép írás.
A könyvrendelésről: azt nem mondhatom, hogy "szoktunk", de néhányszor már rendeltünk az USA-ból. A férjem szokta intézni, interneten rendeli meg és PayPal-es fizetést választ. Kell hozzá egy virtuális bankkártya, amit a számlavezető banknál csináltattunk. Arra tudunk áttenni annyi pénzt, amennyi kell, megadjuk a számát a rendeléskor, és onnan hívják le az összeget. A részleteket a neten meg lehet nézni. A közelmúltban változtattak valamit, kaptunk róla mélt, de azóta még nem használtuk, úgyhogy nem is böngésztük át. Vannak könyvesboltok is, ahol rendelni lehet, de én sem tudok közelebbit.
Küldöm :)
Ez a kép annyira szép, hogy 'megihletett', picit utánaolvastam. 
Ez a térkép 1966-ban készült, az akkori rezervátumi határokon belül mutatja a legismertebb típusok elterjedését. A típusok kialakulása leginkább a kereskedők igényeinek kiszolgálása nyomán történt, a szőnyegek nem kapcsolódtak a navahó szertartásokhoz, bár egyes figurális ábrázolásoknál felhasználták a "homokfestés" ceremóniához kapcsolódó hagyományos mintákat is. Ez azt jelenti, hogy a "ceremonial" típus is szigorúan kereskedelmi kategória. Ma már területileg nem lehet elhelyezni a típusokat, egyrészt általánosan elterjedtek, másrészt a kereskedőktől való függés oldódásával a szövők is önállósodtak. Az elnevezések mögötti tartalom is folyamatosan változik.
"Yei rug with Sacred Corn"
Szintén gyakori az "Tree of Life/Bird" típus. Említésre méltó, hogy az életfa gyakran (nem mindig) kukorica, és ennél a munkánál a háttér is jellegzetes. 
"Pictorial" típusba tartoznak az életképeket ábrázoló munkák is, melyeknek mostanában csökkent a népszerűségük az indián mintákhoz képest, de azért igen izgalmasak.
"Mother Eart, Father Sky" a címe ennek a "Sandpainting" típusú szőnyegnek. Bár a szőnyegek nem autentikusak, készítésük során a következő elvek érvényesülnek:
Ágyékkötőt nem találtam, bocsi, de az ing elég hosszú :)
A payute indiánok az ötvenes években csinálták ezeket a gyönggyel borított kosárkákat. Csodálatosan szépek, remélem, abba tudom hagyni a képek felrakását :) Egyébként szokott közületek valaki gyöngyöt fűzni? 
Ő a hetedik feleség, aki élete végén valódi társa volt. Korabeli cikkekben ő Mrs. Parker. 