Na mégis találtam valamit a mentett szövegeim közt:
Apache Two-Spirit Sweat Lodge
Mary Diggin is fortunate to come from a culture that used its own sweat houses up until the 1940's and that has documented evidence of the use of sweat houses in healing ritual: tigh 'n allais, in manuscripts dating back over 1000 years. Mary was taught to be a Water Pourer (sweatlodge leader) in the Apache Two Spirit Tradition by Apache medicine man, Felipe Ortega. While the tradition honors Two-Spirit people, it does not mean that all who come to lodge or all who pour water at lodge are two-spirit. Mostly it means that most of what happens in lodge is expressed as preferences rather than rules. There are only three "rules". It differs in this way from other traditions. This lodge can be particularly sweet lodge, especially if you have not attended lodge before.
Nem kell megköszönni, rengeteget keresgélek cikkeket, és ha találok valamit ami befér valahova azt beteszem egy topicba. Nem tudom konkrétan Te olvastad - e valamelyik hsz. - emet amikor leirtam, hogy miket szeretek, de ha nem akkor Neked is de leginkább azoknak mondom akik nem olvasták egy ilyen hozzászólásomat sem, hogy két oldalon szoktam kutakodni, az egyik a www.hirkereso.hu, ahol sokmiden van, nem csak tudomány, de a tudományos rovat a kezdőoldal alján van, a másik a www.sg.hu, ami egy tudományos - technikai portál.
"Az igazság az, hogy sokszor maguk a múzeumok vagy galériák sem tudják, hogy arapaho vagy csejenn készítésű a ruha vagy a mokaszin."
Nem csoda, hiszen végül is két rokon és szomszéd népről van szó.
Eredetileg mindkét nép Minnesota és a két Dakota területén élt az északi Red River völgyében, ahonnan a Hód Háború (Beaver War), ill. az Irokéz Liga rendkívül aggresszív terjeszkedése által előidézett dominó-effektus vetette ki őket.
Ezután vándoroltak ki a Nagy Síkságokra, előbb az arapahók 1700 körül, majd rövidesen a csejennek is követték őket.
A két nép ezután is szoros szövetségben maradt, gyakorlatilag szinte közös vadászterületük volt.
Gyakran vegyes csejenn-arapahó falvak is voltak, mint pl. az, amit Chivington és a coloradoi önkéntesek 1864-ben Sand Creek mellett lemészároltak.
Viszonylag kevés szó esett az észak-nyugati halásztörzsekről. Leghíresebb közülük a makah nép, mely jelenleg is küzd a bálnavadászat jogáért, szembekerülve az állatvédő mozgalmakkal és a közvéleménnyel. Bonyolult jogi és főleg etikai kérdéseket vet fel az ügy. Én csak ezt a bálnavadászt szeretném megmutatni, valamint azokat a kosarakat, melyeken az életmódjukhoz kapcsolódó speciális mintákat láthatjuk. Az "indián" szóval kapcsolatban eddig nem biztos, hogy ez jutott eszünkbe.
"Az arapahó hímzés a Nagy Síkságokon elismerten a legszebb volt a csejenn mellett."
Az igazság az, hogy sokszor maguk a múzeumok vagy galériák sem tudják, hogy arapaho vagy csejenn készítésű a ruha vagy a mokaszin. Az ilyen kérdéseseket ált. oda soroltam, amit elsőnek írtak a két lehetőség közül, mert lassan így is kezelhetetlenül sok mappám van. Sokkal több csejenn képem lett így, de statisztikailag biztos, hogy arapaho is van közöttük. Mutatok párat a csejennekből is.
Mokaszinokat ide most nem teszek, bár azoknál a leginkább feltűnő a hasonlóság. De talán jobb a változatosság, úgyhogy itt egy kicsit más stílust mutatok. OFF: Lehetséges egymás mellé tenni a képeket? Nekem mindenképp átrendezi feltöltéskor, de biztos én vagyok a béna.
Jól teszik. Bár Kutasi Kovács azt írja, hogy a brazíliai indiánokat munkásruhában nem tudta megkülönböztetni az ázsiai vendégmunkásoktól, sőt még nekik maguknak is feltűnt a hasonlóság. De az megint más tészta, meg itt off is.
Szerintem mind a négy arc szép és drámai. Az apacs lány neve egyébként Rebeka, a navahó srácé John. A régi navahóról annyit tudok, hogy rituális énekes volt, a lányról semmit.
A családfotók után nagyon szeretem a portrékat is. Egy igazi művész egy arcban egy egész életet láttatni tud. Szeretnék most mutatni néhány képet. A téma páronként azonos. A különbség nagyjából száz év. A többi szavakban nem mondható el.
az arapahó nem saját elnevezés, hanem a pauni 'arapaho' - 'kereskedő' szóból származik.
Saját nevük Inuna-Ina vagy Hinonoeino volt, amelynek magyar fordítása 'a mi népünk'.
A franciák Gens de Vache, azaz Tehén-nép, Tehén-nemzetség néven nevezték az arapahókat.
Valószínű, hogy itt a bölénytehénre és nem a háziasított szarvasmarha tehenére gondoltak, de sajnos a Gens de Vache elnevezés eredetét nem sikerült kiderítenem.
Esetleg valaki tud valamit ezzel kapcsolatban?
Az Atsina, azaz a 'fehér agyag népe' 1750 körül vált ki az arapahók közül, ők fönn északon, a kanadai határ mentén tanyáztak.
Nyelvük az arapahó egy nyelvjárásának tekinthető, a két nyelv beszélői kölcsönösen megértették egymást.
Francia elnevezésük Gros Ventre, azaz 'nagyhasú, vaskos hasú' volt.
A nyelvészek egyébként a feketeláb, arapahó és csejenn nyelveket sorolják a nagy algankin (Algonquian) nyelvcsalád nyugati vagy síksági csoportjába, ennek ellenére a három nyelv kölcsönösen érthetetlen egymás számára.
A pueblok egyébként a fazekasságukról is híresek, szinte minden pueblonak saját stílusa és szakirodalma, sőt családnévből származó márkajelzése. Párat mutatok is.
Taos puebloról nem találtam képet, viszont egy zuni pueblót meg tudok mutatni. Érdekes a hozzá tartozó kert is. Nekem nagyon tetszik, lehet, hogy otthon csinálok is.:)
Szelíden ölelő napsütötte dombok közt kanyargó utak, tornácos házak muskátlival és vörös kövekből rakott falak. Salföld és a Balaton, és az indián, aki a Szent Vizekről mesél. Menjetek el!
Most kaptam a hírt, hogy a hétvégén valamikor a Káli-medencében (talán Kékkúton a Theodora cég rendezésében) egy native american (hogy meg ne sértsem) előadó fog beszélni a természetes vizek védelméről.
Viszonylag kevés szó esett az észak-nyugati halásztörzsekről. Leghíresebb közülük a makah nép, mely jelenleg is küzd a bálnavadászat jogáért, szembekerülve az állatvédő mozgalmakkal és a közvéleménnyel. Bonyolult jogi és főleg etikai kérdéseket vet fel az ügy. Én csak ezt a bálnavadászt szeretném megmutatni, valamint azokat a kosarakat, melyeken az életmódjukhoz kapcsolódó speciális mintákat láthatjuk. Az "indián" szóval kapcsolatban eddig nem biztos, hogy ez jutott eszünkbe.
Mokaszinokat ide most nem teszek, bár azoknál a leginkább feltűnő a hasonlóság. De talán jobb a változatosság, úgyhogy itt egy kicsit más stílust mutatok. OFF: Lehetséges egymás mellé tenni a képeket? Nekem mindenképp átrendezi feltöltéskor, de biztos én vagyok a béna.
Acoma
Santo Domingo
Jemez-tesuque
Szelíden ölelő napsütötte dombok közt kanyargó utak, tornácos házak muskátlival és vörös kövekből rakott falak. Salföld és a Balaton, és az indián, aki a Szent Vizekről mesél. Menjetek el!