Keresés

Részletes keresés

druidani Creative Commons License 2007.05.09 0 0 2110

Sziasztok!

Tudna vki nekem küldeni egy térképet, arról, hogy a törzsek területei, hogyan oszlottak meg? Vagy leírni is jó, ha már nincs. Például, hogy mondjuk a varjú indiánok a Bighron-hg-nál. Előre is köszi!

Galgadio Creative Commons License 2007.05.09 0 0 2109

Konkrétan én sem írtam ilyet, csak céloztam rá, hogy a hadsereg vezetésének nem nagyon tetszett, hogy az ellenséges indián törzsek viszonylag könnyen hozzájutottak ismétlőpuskákhoz.

Hogy konkrétan tettek-e valami lépést ez ellen, azt nem tudom.

Mindenesetre, ha hoztak is volna ilyen jogszabályt, azokon az irdatlan kiterjedésű tájakon elég nehéz lett volna érvényt szerezni neki.

Az 1870-es években a lakotákat pl. kanadai félvér kereskedők látták el puskákkal és lőszerrel, ahogy azt Nj is írta.

Előzmény: Don Quixote (2107)
nj Creative Commons License 2007.05.09 0 0 2108
Én ugyan nem írtam, de azért megjegyezném, hogy a kereskedőket baromira nem érdekelte, hogy tiltja-e a kormány vagy sem? Pláne a kanadai francia-indián félvéreket. 
Előzmény: Don Quixote (2107)
Don Quixote Creative Commons License 2007.05.09 0 0 2107

Korábban nem azt írta valamelyikőtök, te vagy az NJ, hogy a kormány betiltotta, hogy az indiánok ismétlőpuskát birtokoljanak?

Vagy én értettem volna félre valamit?

Mert itt az idézett cikkben az áll, hogy a Chippewák Winchester ismétlőpuskákkal tüzeltek a katonaságra.

Ha megfelelő az angol tudásom:-)

Előzmény: Galgadio (2103)
annie99 Creative Commons License 2007.05.09 0 0 2106

Lányok, nagyon egyedül hagytatok mostanában :(

 

Kicsit megkésett anyáknapján voltam tegnap egyik fiókám sulijában, még a hatása alatt állok, ehhez kapcsolódva mesélek még egy kicsit Quanah életéről.

 

     Mint már említettem, édesanyja, Cynthia Ann Parker fehér asszony volt, akit gyerekkorában raboltak el a komancsok, és teljesen beilleszkedett közéjük. Első gyermeke születésekor éppen egy csodálatosan virágzó völgyben táboroztak, és boldogságában a Quanah - "Jószagú", "Illatos"- nevet adta a babának.

Teltek az évek, boldog gyerekkora volt a kisfiúnak, a főnök elsőszülött fiának, akinek szülei szerették egymást, és ő maga is rajongva szerette az édesanyját. Tízévesforma lehetett, amikor széthullott a kis kerek világa: a fehér asszonyt a fehérek visszaszippantották maguk közé. Haláláig "kalitkába" zárták, s családja többé nem hallott hírt róla, csak sok évvel később, jóval halála után. Quanah közben új nevet kapott apjától. Tseeta, Sas lett a neve, mely már méltó volt egy harcoshoz, s végre elhagyhatta a kínosan gyerekes és ciki "Jószagú" jelzőt.

     De nem hagyta el mégsem. Ha ma olvasni szeretnénk a politikai karriert befutó komancs főnökről - aki az elnökkel együtt vadászott -, az "Illatos" nevet gépeljük be a keresőbe. Nem véletlen ez. Amíg hitt benne, hogy viszontláthatja édesanyját, azért használta ezt a nevet, mert tudta, hogy az asszony csak ezen ismeri őt. Később pedig szeretetből, kegyeletből - és talán hitvilágának szempontjai miatt is. Egész életében megmaradt rajongó szeretete, s ha néha elcsüggedt két kultúra malomköve közé szorulva, példaképként tekintett a kislányra, aki meg tudott tanulni komancsul élni, meg tudta szeretni a félelmetes, idegen emberek idegen életét...

     Amikor kisfiát nem engedték a fehérek iskolájába járni, keserűen beletörődött, amikor feleségeinek szélnek eresztését vagy hajfonatainak levágását követelték tőle, ellenállt. De szívében mégis kitartott, s életének végén, édesanyjának újratemetésekor el tudta mondani: "I like my white people." Azt hiszem mindvégig Őt látta bennü(n)k.

Galgadio Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2105

1915-ben állítólag a lázongó Menominee indiánok ellen kellett kivezényelni egy tüzérségi üteggel megerősített katonai alakulatot, bár itt harcra végül is nem került sor.

 

1917-ben pedig az U.S. 10th Cavalry (Tizedik Lovasezred) egy alakulata keveredett tűzharcba a Mexikóból beszivárgott jaki (Yaqui) indiánokkal az arizonai Nogalestől nyugatra.

Sajnos erről sincs bővebb információm, de úgy tűnik, hogy ez az esemény már inkább az 1910-1917 közötti mexikói forradalommal és polgárháborúval volt kapcsolatos, mint a korábbi indián háborúkkal.

Galgadio Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2104

Bölényfia Hosszú Lándzsa könyve is említ egy kisebb összecsapást, amelyre 1897-ben került sor néhány feketeláb indián és a kanadai Királyi Lovascsendőrség (Royal Mounted Police) egy alakulata között.

Erről bővebben majd holnap számolok be.

Galgadio Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2103

Sziasztok!

 

Sokan úgy tudják, hogy Wounded Knee volt az utolsó indián ütközet Észak-Amerika földjén.

Ez azonban így nem teljesen igaz: szórványos összecsapások előfordultak a Délnyugaton, pl. Arizonában, Új-Mexikóban és Coloradoban még az 1910-es években is.

 

1898-ban pedig Minnesotában zajlott le az ún. Leech Lake Fight vagy más néven Sugar Point-i ütközet.

 

A netről egy rövid angol nyelvű összefoglaló:

 

Leech Lake Fight

The following story is from the book, Indian Wars, by Bill Yenne.

In September 1898, a Chippewa man named Bug-onay-gee-shig (nicknamed Old Bug) was arrested at Onigum, Minnesota, on charges of failing to appear to testify at a trial in Duluth. A group of fellow Chippewa intervened and managed to wrestle Old Bug away from the deputies that arrested him, and to take him to Bear Island in Leech Lake.

The U.S. Army sent a twenty-man 3rd Infantry Regiment detachment from Fort Snelling to intervene and to compel Old Bug to surrender. He refused, so the Army reinforced its contingent for a further show of force. On October 5, eighty soldiers-mostly young and inexperienced recruits-under the command of Major Melville Wilkinson boarded a barge, which was pushed by a steamboat to Bear Island. The island was abandoned, so they proceeded to Sugar Point, where Old Bug's cabin was located. As the troops went ashore, they found themselves under the watchful eye of roughly twenty Chippewa armed with Winchester rifles.

Fearing someone would get hurt, Wilkinson ordered the troops to stack their arms. His best intentions were for naught. As had happened so often, a single shot was fired that led to bloodshed. According to the Army, one soldier did not lock the safety on his gun, and it fell and went off. According to the Chippewa, a soldier opened fire on some women in a canoe. As the battle erupted, Major Wilkinson took three rounds and fell dead. the steamboat that had brought the barge pulled out, abandoning the troops on the shore.

On October 6, the steamboat returned, but was driven off in a hail of gunfire after taking just one wounded soldier aboard. The Minnesota National Guard arrived later in the day with 214 men and a Gatling gun, but they were not deployed until October 7. By this time, the Chippewa had withdrawn, allowing the besieged troops to board the barge. The battle resulted in seven soldiers killed in action, and another sixteen wounded. There were no casualties among the Chippewa. On October 10, the tribal members involved in the battle surrendered, but no charges would be filed.

Private Oscar Burkard of the U.S. Army Hospital Corps was awarded the Congressional Medal of Honor "For distinguished bravery in action against hostile Indians." In an indication of the long duration of the Indian Wars, Burkard had been born in Aachen, Germany on December 21, 1877, a year and a half after the Battle of the Little Bighorn.

annie99 Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2102

Szégyenkezve bevallom, nem tudom, ki volt CN papája, így lehet, hogy lemaradok a poénról... De az is lehet, hogy azért nem tudom, mert nem volt annyira híres :)

Komoly dilemma:))

Előzmény: Wazull (2099)
annie99 Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2101

Meg is mutatom. Ő volt Walter C. Roe

 

 

Előzmény: annie99 (2100)
annie99 Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2100

Cochisenak nem minden unokája volt ilyen szerencsés egyébként... Ez a sírkő egyiküké, aki valószínűleg - első éveit leszámítva - teljes életében hadifogoly volt. A tizenöt Naiche-gyerek (ebből azért nem mind nőhetett fel) sorsát egyelőre nem sikerült kellő mélységben feltérképeznem.  De egy biztos: Walter C. Roe református lelkész, aki közöttük működött, éppen azon háborodott fel a legjobban, hogy a kormányzat hadifogolyként kezeli a gyerekként fogságba esett és az ott született személyeket is, akik már fel is nőttek közben. Megfogadta, hogy bármi áron kiszabadítja őket. Orvosa határozott figyelmeztetése ellenére - azt hiszem, tüdőbeteg volt - Washingtonban töltötte 1912 telét, hogy teljes erejével segítse a csirikavák szabadulásának ügyét. Az apacsok 1913 áprilisában hagyták el Fort Sillt, de ő ezt már nem érte meg, márciusban belehalt elhatalmasodó betegségébe.

Egyes szerzők szerint a csoportnak nagyon nagy hányada vált hitvalló kereszténnyé. Ha így volt, ennek az embernek az elszánt küzdelme biztosan sokat nyomott a latban...

 

Wazull Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2099
Lett volna egy masik tippen is: Chuck Norris. O is lassan 100 ev fele kocog, de a papaja nem volt annyira hires...
:-)
Előzmény: annie99 (2094)
Wazull Creative Commons License 2007.05.08 0 0 2098
Koszi... :-)
Előzmény: annie99 (2094)
annie99 Creative Commons License 2007.05.07 0 0 2097

Szia!

 

Geronimo :)

Előzmény: Don Quixote (2096)
Don Quixote Creative Commons License 2007.05.07 0 0 2096

Szia!

Ez meg kicsoda a képen?

Úgy néz ki, mint egy reklámügynök vagy egy divattervező.

Előzmény: annie99 (2094)
annie99 Creative Commons License 2007.05.07 0 0 2095

Első helyezett Galgadio lett, mivel a mellékelt úr valóban navahó vagy apacs. (Ezen belül apacs.)

 

Ciyé Nino Cochise (1874. 02. 06. - 1984. 12. 23.) Arizona

 

Cochise unokája, Taza és Nod-Ah-Sti (Geronimo húga) fia volt.

Életútja kalandos volt. Apja halála után Mexikóba menekült a család. Először Juh, majd az ő halála után Geronimo szárnyai alatt cseperedett, de megemlékezett róla, hogy Tom Jeffords (Cochise fehér vértestvére, aki a csirikava rezervátum ügynökeként segített nekik, amíg tudott) sokszor meglátogatta, tanítgatta olvasni, stb. Tizenhat évesen már főnökké választották. (Örökös is volt a címre, de azért meg is kellett választani.) A "névtelen apacsok" főnöke volt, akiket lakóhelyük után "Pa-Gotzin-Kay"apacsoknak is hívnak, meg még pár hasonló néven. Szerencséjükre aranyat találtak a vidéken, ezt egy fehér aranybányász barátjuk segítségével ki is tudták termelni, így tudtak kereskedni a környék lakóival. Útjaik során mexikóinak adták ki magukat, hogy ne keltsenek feltűnést.

Nino elég sokáig élt ahhoz, hogy a szórakoztatóiparban is nyomot hagyjon. 92 évesen, (fél lábbal) még eljátszhatta nagyapját is egy szappanopera egy epizódjában. Könyv is született a visszaemlékezéseiből, "Nino Cochise első száz éve" címmel.

 

A fődíj:

 

Előzmény: annie99 (2089)
annie99 Creative Commons License 2007.05.07 0 0 2094

Eljött az eredményhirdetés várva várt pillanata :)

 

Különdíj: Wazull olvtársunk az alternatív válaszok kategóriájában nyerte el a kortárs művészet időtálló alkotását, melyet nappalija falára ajánlunk!

 

 

 

Előzmény: annie99 (2089)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.06 0 0 2093

"neveztek el róla valamilyen altörzset, csoportot vagy csak családnévként használták tovább a nevét? "

 

Bár konkrétan nem tudok róla, nem zárható ki.

Washakie személyisége ugyanis nagyon erősen meghatározta, jellemezte a keleti sosónik 1840-1900 közötti történetét.

Tehát nem zárható ki, hogy a keleti sosónikat egyes forrásokban Washakie népe v. törzse kifejezéssel is illették, de én konkrétan még nem találkoztam ilyennel.

 

Viszont volt egy Fort Washakie nevű katonai erőd Wyoming nyugati részén.

 

Washakie időnként Washakinak van írva, csak azért mondom, hogyha a neten keres rá valaki, érdemes mindkét változatot beütni.

Előzmény: annie99 (2088)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.06 0 0 2092

A hajviselet, a homlokkötő, az ujján lávő türkizgyűrű és a mögötte lévő szőnyeg alapján én navahóra, apacsra vagy valamely más délnyugati törzs fiára gondolnék.

De egyébként fogalmam sincs:-)

Előzmény: annie99 (2089)
Wazull Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2091
Kis Nagy Ember? :-)))
Előzmény: annie99 (2089)
tibb Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2090
Frissítettem a honlapot (http://www.freeweb.hu/tibb/). A múzeumba a hopi kosarak mellé felkerült néhány hopi kerámia is.
annie99 Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2089

Egy találós kérdés hétvégére:

 

Ez a bácsi az általam ismert leghosszabb életű indián. Ezen a képen is száz év fölött van. A nyolcvanas években halt meg. Mármint a huszadik század nyolcvanas éveiben :) Híres személy fia, aki viszont nem élt soká.

 

Ki lehet ő?

annie99 Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2088

Logikusnak tűnik.

 

Mégegy kérdés: neveztek el róla valamilyen altörzset, csoportot vagy csak családnévként használták tovább a nevét? Azért kérdezem, mert van egy lánc (képen), amit a fia csinált, és néhány más tárgy, ami szintén az ő neve alatt fut. Nem tudom, hogy akkor azok is a család tulajdonában voltak, vagy tágabban kell értelmeznem a meghatározást. Női mokaszin is van közte, tehát nem (csak?) a saját személyes tárgyairól van szó.

 

 

Előzmény: Galgadio (2087)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2087

Jó kérdés, de nem tudom rá a pontos választ.

Csak sejteni lehet, hogy mivel a lakota törzsek nagyjából 1740-1750 óta folyamatosan szorították ki a Powder-medencéből, majd a Sziklás-hegység keleti előhegyeiből a keleti sosónikat, azok talán úgy gondolták, hogy - amerikai segítséggel - 1876-ban érkezett el a visszavágás lehetősége.

Előzmény: annie99 (2085)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2086

Most hogy mondod ezt a csonkítást, nekem csak most tűnt fel.

Ez esetben viszont tányleg inkább Sand Creek, a források itt emlékeznek meg ilyen típusú barbarizmusról.

Persze előfordulhatott máshol is:((((

Előzmény: annie99 (2083)
annie99 Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2085
A Nagy Sziú Háborúban látott fantáziát, vagy csak nem bírt a harcosokkal?
Előzmény: Galgadio (2082)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2084

Bár lehet éppenséggel az 1868. évi Washita Fork-i mászárlás is.

Sajnos van miből válogatni...

Előzmény: Galgadio (2080)
annie99 Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2083

Azért kíváncsi vagyok, hogy miért pont arra gondolsz.

Ilyen típusú csonkításról tényleg csak Sand Creek-nél olvastam, de nem vagyok szakértő a témában, meg talán nem is ez dönt.

Előzmény: Galgadio (2080)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2082
Ő is a nyugati indián főnökök azon vonulatához tartozott, mint a varjú Sok Merész Tett vagy az oglala Vörös Felhő, akik belátván a fegyveres ellenállás kilátástalanságát, békés eszközökkel próbáltak munkálkodni népeik jólétén.
Előzmény: Galgadio (2081)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.04 0 0 2081

 

 

Washakie, a keleti sosónik (Eastern Shoshone) legendás főnöke.

1840 körül egyesítette a szétszórt keleti sosóni csoportokat.

Soha nem harcolt az amerikaiak ellen.

1868-ban népe az újonnan szervezett Wyoming Territóriumban, a Wind River vidékén kapott rezervátumot.

1876-ban elengedte harcosait a hadsereg oldalán a Nagy Sziú Háborúba.

Washaki főnök matuzsálemi kort ért meg (1804-1900), ő volt az első indián főnök, akit teljes katonai pompával temettek el.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Chief_Washakie

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!