Keresés

Részletes keresés

vladiszlav Creative Commons License 2010.12.05 0 0 56

És az feltűnt-e, hogy a kérdés 2 évvel ezelőtti volt, tehát valószínű, hogy az illető rég túl van az egyiptomi útján?

Előzmény: dvk71 (55)
dvk71 Creative Commons License 2010.04.26 0 0 55
...feltünt ,de más is kérdezett, és én neki válaszoltam a témában ,csak később látam ,hogy valóban más a téma, de nem gond:)
Előzmény: All that Jazz (54)
All that Jazz Creative Commons License 2010.04.25 0 0 54
Biztos nem tűnt fel, de (meg ne sértődj) ez itt egy nyelvészeti fórum. Szerintem az utazási fórumon még akár használható infókat is kaphatnál. Itt viszont az arab nyelv hasonulási szabályai képezik a fő témát...
Előzmény: dvk71 (53)
dvk71 Creative Commons License 2010.04.24 0 0 53
most foglaltunk júl elejére az iberotel club ..szállodába.
esetleg valakinek valami friss infó???köszi!
Előzmény: hktimi (50)
dvk71 Creative Commons License 2010.04.24 0 0 52
Szia!
Maga a szálloda jó, a kaja ebédkor az egyik medencénél snack jellegű-nekünk bőven elég volt,főleg mert mind elkaptuk a fáraó átkát 1-2-3napra...van orvos,segít:)ha kell...
A kaja egyébként sztem jó, de ami a legjobb az a part..gyönyörű, sok hal és sokféle,ráják triggerek papagájhalak stb...
néha korábban le kell menni a partra nap.ágyat foglalni...közel van a vásárlási lehetőség,és egyébként az olaszok csinálják a hangulatot:)
szobát ha kell simán cseréltek többször is,a személyzet rendes takarítás ok.
Előzmény: hktimi (50)
RogerWilco Creative Commons License 2008.09.12 0 0 51
Én csak annyit tennék hozzá, hogy a szaúdiaknál Rijád ar-Riyad, Taíf at-Taif, Dammam pedig ad-Dammam néven van feltüntetve az útjelző táblákon. Ebből én az"al" névelő valamiféle szabályos azonosulását vélem felfedezni.
hktimi Creative Commons License 2008.04.08 0 0 50

Sziasztok!

 

Valaki volt már az EL FARAANA REEF szállodában? Tudnátok írni róla. Mi május elején utazunk és ránk férne egy kis infó.

 

Ha abban tud valaki segíteni, hogy mennyibe kerülnek a fakultatív progik az is jól jönne.

Valamint úgy tudom, hogy van ott egy delfinárim is ahova már többször küldtem levelet időpont egyeztetés miatt, de választ még nem kaptam. Esetleg megszünt?

 

Szóval ami Sharm el Sheik-kel és a fenti szállodával kapcsolatos az minden érdekel.

 

Köszi

T.

Törölt nick Creative Commons License 2005.10.24 0 0 48
Ja, a tá marbútáról viszont igen gyakran lehagyják a pontokat, úgyhogy sima 'h'-nak írják... (Legalábbis azon kevés szövegben, amit én láttam.)
Előzmény: M. bint S. (42)
Törölt nick Creative Commons License 2005.10.24 0 0 47
Igen, de hát persze ez sokszor nem egyértelmű.

Amúgy szerintem végülis mindegy, tökéletes szabályt erre nem lehet alkotni.
Előzmény: Törölt nick (40)
Törölt nick Creative Commons License 2005.10.24 0 0 46
A ghain-ra a g vagy gh szerintem nem vagy legalábbis nem mindig jó megoldás, én a legtöbbször valami torokból ejtett 'r'-et hallottam, persze lehet, hogy ez az én hibám (vagy éppen azok az arabok, irakiak, szírek, egyiptomiak, akiket én hallottam, azok beszéltek túl erős tájszólással). (Akad kivétel is: a Bagdad-ra szerintem is jó a g vagy gh.)
Előzmény: M. bint S. (43)
Törölt nick Creative Commons License 2005.10.24 0 0 45
Persze lehet, hogy a magyarból tényleg teljesen hiányzik a 'q' hangzó...
Előzmény: Törölt nick (44)
Törölt nick Creative Commons License 2005.10.24 0 0 44
Nem tudom, én az arab q-k (ﻕ-ﻙ) között nemigen hallok semmi különbséget. Másfelől viszont nekem úgy tűnik, hogy a magyarban a zárt magánhangzót megelőző 'k' hangzó a szájüreg középső, míg a nyílt magánhangzót megelőző a szájüreg hátsó részén (majdnem a torokban) ejtem. Az, hogy semmi különbséget nem hallunk a kettő között, semmit nem jelent, például az emfatikus és nem emfatikus 't' (ﻁ-ﺕ) és 'h' (ﺡ-ﻩ) hangzók között sem hallok én személy szerint semmi különbséget. (Illetve legalábbis hallás alapján nemigen tudom megmondani, hogy most melyiket hallottam.)
Előzmény: Géniusz Lóci (41)
M. bint S. Creative Commons License 2005.10.21 0 0 43
jó, de pl. az arab 'ain esetében ez melyik lesz? vagy a ghain? jó, mondjuk a ghaint leegyszerűsítve nyelvjárási hangként írjuk g-nek, de az 'ainra mi lenne a legoptimálisabb? úgy érzem, ha ezt mindig kihagyjuk, mint az ali szó esetében, akkor igazából nem a hozzá legközelebb eső hangot írjuk le, hanem legyilkoljuk őt :-) s mi legyen vele a szó közepén? vagy amikor nem is tartozik hozzá mgh? de mondjuk tényleg nincs ötletem, mit lehetne írni... szerinted? bárki szerint? hagyjuk kiveszni a magyar átírásból szegény 'aint? hmmm...
Előzmény: Törölt nick (40)
M. bint S. Creative Commons License 2005.10.21 0 0 42

kenyér-kutya

 

magyarban nincs meg az általad említett kenyér hang, sajna. ennyivel szegényebb a mi hangkészletünk... ugyanis ez egy nagyon hátul képzett k hang, egy uvuláris zöngétlen hang, a legtávolabbi k hang, amit tudunk képezni, úgy, hogy a nyelvünk hegye lezárja a száj hátsó részét. ha már magyar példát hozunk legyen az a kacsa meg a kutya :-) de a kacsa szóban is mérföldekkel előrébb levő k-t produkálunk. na ez van

 

mullah-mulla

 

elgondolkodtató kérdés... de akkor én inkább nem írnék semmit, hiszen ha már nem foglalkozom a taa marbuutával, hol érdekeljen egy átírásban a néma h hang. logikus, hogy nem írunk t-t a magyarban, mert akkor nagyon meg lenne keverve a lelkünk, de nem okozhatja-e ugyanezt a h is? annyi h van az arabban egyébként is, amit megpróbálunk a mi egy darab h betűnkkel jelölni. még ha a kemény h-t ch-nak írjuk, akkor is mit kezdünk a haszan és hind jelölésével... végülis mindegyikre van magyar példa, sőt a néma h-ra is...

nem fordulok el a javaslatodtól, tényleg érdekesnek tartom a kérdést, szerintem ennek jobban neki kellene esnünk...

Előzmény: Törölt nick (39)
Géniusz Lóci Creative Commons License 2005.10.19 0 0 41
Na ezt a kenyér-kutya k hangot gondold át még egyszer...
(A mondandód lényegével egyetértek, csak a példával nem.)
Előzmény: Törölt nick (39)
Törölt nick Creative Commons License 2005.10.18 0 0 39
Az a baj, hogy a legtöbb nyelv használ olyan hangzókat, amiket a magyar egyáltalán nem használ (pl. angol vagy arab w), vagy a magyar nem különböztet meg (pl. q mint Iraq, a magyarban a "kenyér" szó elején torokból ejtett nyílt k-nak felel meg, ezzel szemben k mint mamlaka (királyság), ami a szájüreg közepén ejtett magyar k-nak felel meg, pl. "kutya"). Innentől az "ejtés szerinti" leírás értelmetlen. Ott van még az arab néma h-k esete (mullah vagy mulla), ami jó esetben a magyarban is lehet néma h, akkor meg miért ne írjuk ki...
Előzmény: ZsB (23)
mankós Creative Commons License 2005.10.09 0 0 38
Üdvözlök mindenkit
LvT Creative Commons License 2005.08.29 0 0 37
Kedves MAXVAL!

> Ez igaz, de pl. a Михаил Горбачев nem lesz Miháil Garbacsóf, pedig ez az ejtéshez legközelebbi átírás...

De nem is erről van szó. Arról van szó, hogyha egy átírás egy adott elven alapul, az még nem jelenti azt, hogy bizonyos meghatározott szegmensekben speciális eljárást ne írjon elő. Az arab esetén ilyen a -l elöljáró írásmódja, az orosz esetén pedig az -его, -ого melléknévragé (ill. az ezzel történelmileg összefüggő szórészleteké, pl. сегодня). Az átírások – szemben az átbetűzésekkel – mindig kompromisszumos rendszerek (miként maguk a helyesírások is általában)
Előzmény: Törölt nick (30)
Géniusz Lóci Creative Commons License 2005.08.17 0 0 35
Tudtommal nem, de majd csak betéved ide egy oroszul nálunk jobban tudó.
Előzmény: Törölt nick (32)
M. bint S. Creative Commons License 2005.08.17 0 0 34

Kedves LvT!

 

Kérlek, add meg a kiadvány pontos paramétereit, hogy elolvashassam. Nagyon érdekel pl., mikori kiadványról van szó.

 

Előre is köszönöm.

Előzmény: LvT (24)
M. bint S. Creative Commons License 2005.08.17 0 0 33

Sarm es-sejk esetében szó sincs nyelvjárásbeli különbségekről, már ami a topikban feltett kérdést illeti.

Az arab sín nevű betű mindig 's', a rá 'r', a mím 'm', a napbetű előtt álló névelő l-je, mely jelen esetben 's', mindig 's', a yá az j, a khá pedig mint mondtam a jacht szavunkban található kemény h. Mivel a magyar nyelvben a sejch szó hülyén nézne ki leírva, szerintem ezért lett belőle sejk, ha már ezt örököltük keleti barátainktól. Bár kétségkívül a szó jelentése az arab nyelvben tágabb, mint a magyarban. Tehát mássalhangzóban ezekben a szavakban kivételesen nem fordul elő eltérés az egyiptomi és a klasszikus arab között.

A problémát, mint már korábban szintén kitértem rá az a és e okozhatja, de ebbe nem is kötött bele még senki, pedig aztán e körül alakulhatna ki igazi parázsvita, de igyekszem még ma találni rá egy megfelelő választ, hogy e téren is elolthassam az esetleges vita lángolását.

ZsB pedig szerintem már rég felhozta a megfelelő szabályt arra, hogy hogyan kell leírnunk a szót a magyar helyesírás szerint.

(Mellesleg számunkra elég butító lenne a sarm el-sejk vagy sarm el-sejch kifejezést írni, mert nem annyira közismert a napbetűs nyelvtani szabály, mint az arabok számára. Bár több angol nyelvű tanulmányban is szintén ez az átírási forma divatos, szerintem megnehezíti az arabul nem tudók dolgát.) 

 

Géniusz Lóci Creative Commons License 2005.08.16 0 0 31
Attól függ, északi vagy déli ejtésmódot használsz-e. Az egyik a-zik a hangsúlytalan o-knál, a másik viszont o-zik, és a szóvégi v is v, nem f.
Előzmény: Törölt nick (30)
LvT Creative Commons License 2005.08.16 0 0 29
Kedves MAXVAL!

És még valami: az orosz -ого, -его végződést sem -ogo, -ego-nak írjuk át, hanem -ovo, -evo-nak. Ez parallel azzal, hogy az arab határozott névelő l-jét kiejtés szerint írjuk át.
Előzmény: LvT (28)
LvT Creative Commons License 2005.08.16 0 0 28
Kedves MAXVAL!

Ja, és Sarm-el-Sejk betűhíven leírva nem srm lsjk[/k] (< arabisztikában szokásos átírással šrm ’lšyh) lenne?
Előzmény: LvT (27)
LvT Creative Commons License 2005.08.16 0 0 27
Kedves MAXVAL!

> Csak ennek van egy nagy hátulütője: ugyanaz a szó más módon kerül átírásra az illető arab nyelvjárástól függően!

Én ezt az előnyének nevezném. Nem tartom pl. azt sem hátulütőnek, hogy nem az óegyházi szláv orosz redakciója szerint írjuk át a mai ukrán helyneveket.
Előzmény: Törölt nick (26)
LvT Creative Commons License 2005.08.15 0 0 24
Kedves MAXVAL!

Arról azért ne feledkezzünk el, hogy a klasszikus arabnak olyan nagy a presztizse, hogy a tőle már elvált beszélt arab nyelvjárások (valójában nyelvek) nem alakítottak ki önálló írást. Szóval itt nemcsak írás-ejtés ellentét van, hanem a múlté és a jelené is. Emiatt az arab nevek átírásával foglakozó akadémiai kiadvány kifejezetten leszögezi, hogy a jelenkori neveket a jelenkori helyi (azaz modern arab) kiejtésük szerint kell átírni.
Előzmény: Törölt nick (22)
ZsB Creative Commons License 2005.08.15 0 0 23
Ez nem analógia kérdése, minden nem latin betűs írást ejtés szerint kell átírni, ezt expressis verbis kimondja az AkH.
25 karakter hosszan Béla Creative Commons License 2005.08.14 0 0 21
Úgy lett belőle "esh-shejk", hogy az "sh" mássalhagzó ún. ""shams" hangzó, azokhoz pedig a hasonul a határozott névelő mássalhangzója, ha a shams magánhagzók a határozott névelőt követő szó elején állnak. De csak a kiejtésben, írásban nem jelentkezik ez a szabályszerűség. A sajtó tehát - ha következetes -  akkor a bemondó "esh-shejk-et" mond, de írásban marad az "al", ahogy az arabban is.
Előzmény: Kaa (-)
asx Creative Commons License 2005.08.14 0 0 20

Köszi! Ez valóban érdekes.

Azért is mert még csak nem is hasonlítanak egymásra a nevek. Amiket felsoroltál azokra még egy kis jóindulattal rá lehet fogni, hogy van közük egymáshoz.

Előzmény: Yogi (19)
Yogi Creative Commons License 2005.08.14 0 0 19
208. Latin betűs írásrendszerű országok, ... helységek stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország, Hispánia, Alpok, Bécs, Párizs stb.

A magyar helyesírás szabályai

Egyébként a Bécs "abból az ómagyar *bécs '(mészégető) kemence' fn.-ből keletkezhetett, amely egy régi török nyelvi *beč 'ua.' fn.-nek lehet az átvétele, s amely a moldvai csángó bécs 'borospince' (MTsz.) fn.-ben él tovább. Végső forrása vagy az óorosz пeчь 'kemence', vagy egy káliz *peči 'ua.'."

Kiss
Előzmény: asx (18)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!