Minden, ami amerikai vasút. Társaságok, vonalak, gőzösök, dízelek, kocsik, még amerikai stílusú modellezés is, meg amit föl sem soroltam, szóval minden...
A GE nagyívű mozdonyfejlesztésben van, a letutóbbi TRAINS-ben a reklámjuk a "biomozdony" volt, ami szinte tisztább levegőt fúj ki, mint amilyet beszív... De az tény, hogy az üzemelő mozdonyukon a kipufogónyílás körül a mozdony tetejét fehérre festették, és semmi korom vagy ilyesmi nyom nem látszott rajta.
A UP meg már alkalmaz is ilyen mozdonyt, http://www.uprr.com/newsinfo/railroad/2005/0406_hybrid.shtml Tolató mozdony, ennek a technikának ott van a legnagyobb jelentősége, nem kell álló helyzetben sokat járatni a dízelmotort alapjáraton, elég, ha időnként feltölti az akkumulátorokat, és akkor épp a legkevésbé szennyező, ideális terheléssel.
Két nagyot bontottak le, egyik a Milwaukee Road volt, a másik a Great Northern (irodalom: www.usavasut.hu , Vasjút-villamosítás Amerikában :-))
A Milwaukee a gőzvontatás költségeit csökkentendő villamosított, a Great Northern meg azért, mert a magas hegységen át az alagutakban és a hóvédő tetők alatt a mozdonyszemélyzet megfulladt a füsttől.
Mindkét villamos üzemet a dízeltechnológia fejlődése söpörte el, a Milwaukee-nél az oszlopok talpának rothadása indította el a villanytalanítást (erről hamarosan cikk lesz az usavasuton).
A Pennsylvania (és részben a New Haven) által villamosított északkeleti korridor és a hálózat más részei ma is vidáman működnek főleg bejáróvasutakként, emellett sok nagyváros mellett van villamosított bejáróvonati hálózat (New York, Chicago, tán Boston? ...). Ezeken kívül szigetüzemű villamos vasutak vannak főleg bányák és erőművek-fémművek között.
Amit elfelejtettem: ez 2 elrendezésű fogaskerekű mozdony épp 37,41%-os emelkedőn tol. A négy henger egyetlen fogaskereket hajt meg. A kazán 10°-os szöget zár be a vágánnyal. A vasút, eltekintve a két világháború közötti leállástól 130 éven át folyamatosan működik. A kép 1996-ban készült.
Ez a Moodna viadukt nem messze New Yorktól. Építésekor annyi acélt tettek bele, hogy nem fog gyöngére rozsdásodni, nem is festik. Amikor láttam, vastagon rozsdás volt...
Épp egy kirándulóvonat megy rajta, az első kocsi ablakán nincs üveg, és az ajtót is csak egy lánc zárja le. Videósok és fotósok tülekedtek ott helyért. A gőzös >20 kocsit szokott húzni, de teheti, 2D2-es masina, leadhat vagy 6.000 Le-t (ideális körülmények között).
>Állítólag gépóra alapján természetben számolják el a munkát egymás között. Ez annyira igaz lehet, hogy mozdonygyárak (mára a (GM) EMD és a GE maradt) is a mozdony által végzett munka alapján kérik a pénzt a gépért a vasúttársaságtól. Ehhez hozzátartozik, hogy gyakran a mozdonygyár épít ki karbantartó bázist a vasút területén, és érdeke, hogy tudjon dolgozni a mozdony. Meg megmondhatja, hogy kell-e új mozdony a társaságnak, mert az annak a beszerzés semmibe sem kerül, csak ha többet dolgozik.
Logó: ott látom a gondot, hogy akkor megszűnne a listában a szöveges topiknév, és ha betennénk mondjuk egy nagy amerikai mozdonyt, aztán aki beleolvasna, látna pályától kezdve mindent, még a végén csalódna :-)) Míg ha amerikai vasutakat olvas, akkor azt kap, amit vár. A túl zsúfolt logó (mozdony, pálya, állomás, modell, baleset ... :-)) ) meg felismerhetetlen.
>Kétvágányú fővonalon, 32,5 t tengelyterhelésnél, irányonként akár napi kb. 500e t elegyterhelés mellett sínszegekkel rögzített faaljakon suhannak a tehervonatok Igen, ilyet sokat láttam 98-99-ben. De van fejlődés: a Boston-New York-Washington korridor épp akkor épült át az Acela-féle nagyobb sebességű vonatok miatt, és fényképen láttam, hogy a transzkontinentális vágányokon is tették le a betonaljakat. A csendes-óceáni végen meg már egész jó pályák is voltak. (A nagy forgalom és a nagy bevétel miatt a hágók pályái mellé gyakran van letéve egy több száz méter hosszú hegesztett sínszál, ha eltörne az egyik sín, így gyorsabb kicserélni.)
Elég sokszor fordul elő ilyen errefelé. Gondolom a hétmérföldes irányvonataikon nem szeretnek mozdonyt cserélni. Állítólag gépóra alapján természetben számolják el a munkát egymás között. Én is láttam pl. NS mozdonyt 800 km-re a legközelebbi vonalszakaszuktól (Kansas City) a BNSF pályaudvarán Alliance-ban. (fenn is van a neten)
Ilyet biztos tudnék készíteni, mert - kissé más értelemben - a szemöldököm elég gyakran indul felfelé vagy össze, ha amerikai mozdonyt, vagy inkább pályát látok.
Pl. első meglepetés volt: Kétvágányú fővonalon, 32,5 t tengelyterhelésnél, irányonként akár napi kb. 500e t elegyterhelés mellett sínszegekkel rögzített faaljakon suhannak a tehervonatok (azért alátétlemez legalább van).
Keresés közben találtam: egy kis amerikai vasúttechnika.
Megépült a magas fahíd nyers rönkfákból (az észak-amerikai területen az összefüggő erdőségeket közvetve vagy közvetlenül a vasút irtotta ki), amit az idő ellen kezelni kellett volna. Ehelyett, már forgalom alatt, máshol kitermelt földet vittek oda és leszórták róla. A föld szép lassan zömült, és mire a rönkök elrohadtak, átvette a vágány tartását. Egyszerű és célszerű módszer.
Itt, Fort Madisonnál a Mississippi mellett a töltés árvízvédelmi gátul is szolgált.
Hát, németből nem vagyok nagyon jó, ez nem a német vasutak topic :-)) Mintha a cím az 1904-es, St. Louis-i világkiállításról beszélne, és a vasúti forgalom módjáról.
"In the early morning hours of 10 July, 2005, CN trains 769 (an empty grain train) collided head on with train 334 at Anding, MS, about 29 miles north of Jackson. All four crew members were killed in this episode."
Ez egy kis ízelítő az első oldalról.... A többit egyenlőre nem tudom beszkennelni, mivel ha beraknám a lapszkennerbe azonnal tönkremenne ill. eltépődne... Ezt a képet nagyobban el tudom küldeni mailben!
A csalási rokonságtól kaptam. Azt mondták körübelül 100 éves lehet. Igazából be kéne kereteztetni egy képkeretbe, de nincs még rá anyagi fedezet....
A másik mutatja az egész lapot magát. De rossz minőségben...
>Pl. alapvető különbség a két gyár mozdonyainál: a forgóvázak, hűtőventillátor házak kialakítása között. Igen, ami legjobban látszik: a hűtőlevegő beszívónyílásának a formája (nagyobb mozdonyoknál, amelyeknél kiáll a mozdonytestből): MINDEN GE-nél szárny formájú (felső és alsó lapja párhuzamos), és MINDEN EMD-nél háromszög keresztmetszetű. Ez az EMD-nél igaz a turbó beszívójára is, pl. SD35.
Nagyon jó a mozdonyfelismeréshez a Gerald Foster féle (A field guide to) Trains, és van benne még a kocsikról is. Kimondottan az eltéréseket mutatja (rajzokkal), mert sok társaság farigcsálta a gyári mozdonyait (pl. az EMD gépekbe turból először a UP tett, a gyár húzódozott ettől).
Tán még jobb a (The official) Locomotive Rosters & News, James W. Kerr-től. Ha látsz egy mozdonyszámot és társasági logótt, ez a könyv megmondja, hogy hány db. van abban a csoportban, a gyártót, a típust, a teljesítményét, és hogy mikor gyártották.
"Például örülnék, ha valaki meg tudná írni, hogy az egyes mozdonyok a GE és az EMD PONTOSAN melyik szériájának tagjai, mert a 80-90-es évek óta készített mozdonyoknál a gyártón túl a típusokat egyelőre nem tudom megkülönböztetni."
Így nehéz segíteni. Képek alapján megállapítható. Ha kint élsz, vagy többször jársz kint, akkor be tudsz szerezni ilyen könyvet is. Manhattani a címét is megtudja adni.
Képtelen vagyok ellenállni a véletlen egybeesés csábításának, hogy éppen most indul ilyen topic... Muszáj reklamíroznom: parabola fényképgyűjtemény. Pont tegnap készült el...
Meg is látszik rajta, hogy még nem az igazi, meg az is, hogy nem valami sokat forgattam eddig kamerát a kezemben, de remélem a téma kárpótol. Egyelőre még magyarázatok sincsenek (folyamatosan írogatom majd őket), és a netikettet sem biztos, hogy tökéletesen tartom, kérem nézzétek el nekem. Legalább lehet találgatni, hogy merrefelé készültek a képek, és mit ábrázolnak.
Például örülnék, ha valaki meg tudná írni, hogy az egyes mozdonyok a GE és az EMD PONTOSAN melyik szériájának tagjai, mert a 80-90-es évek óta készített mozdonyoknál a gyártón túl a típusokat egyelőre nem tudom megkülönböztetni.
