Minden, ami amerikai vasút. Társaságok, vonalak, gőzösök, dízelek, kocsik, még amerikai stílusú modellezés is, meg amit föl sem soroltam, szóval minden...
Ez a Moodna viadukt nem messze New Yorktól. Építésekor annyi acélt tettek bele, hogy nem fog gyöngére rozsdásodni, nem is festik. Amikor láttam, vastagon rozsdás volt...
Épp egy kirándulóvonat megy rajta, az első kocsi ablakán nincs üveg, és az ajtót is csak egy lánc zárja le. Videósok és fotósok tülekedtek ott helyért. A gőzös >20 kocsit szokott húzni, de teheti, 2D2-es masina, leadhat vagy 6.000 Le-t (ideális körülmények között).
>Állítólag gépóra alapján természetben számolják el a munkát egymás között. Ez annyira igaz lehet, hogy mozdonygyárak (mára a (GM) EMD és a GE maradt) is a mozdony által végzett munka alapján kérik a pénzt a gépért a vasúttársaságtól. Ehhez hozzátartozik, hogy gyakran a mozdonygyár épít ki karbantartó bázist a vasút területén, és érdeke, hogy tudjon dolgozni a mozdony. Meg megmondhatja, hogy kell-e új mozdony a társaságnak, mert az annak a beszerzés semmibe sem kerül, csak ha többet dolgozik.
Logó: ott látom a gondot, hogy akkor megszűnne a listában a szöveges topiknév, és ha betennénk mondjuk egy nagy amerikai mozdonyt, aztán aki beleolvasna, látna pályától kezdve mindent, még a végén csalódna :-)) Míg ha amerikai vasutakat olvas, akkor azt kap, amit vár. A túl zsúfolt logó (mozdony, pálya, állomás, modell, baleset ... :-)) ) meg felismerhetetlen.
>Kétvágányú fővonalon, 32,5 t tengelyterhelésnél, irányonként akár napi kb. 500e t elegyterhelés mellett sínszegekkel rögzített faaljakon suhannak a tehervonatok Igen, ilyet sokat láttam 98-99-ben. De van fejlődés: a Boston-New York-Washington korridor épp akkor épült át az Acela-féle nagyobb sebességű vonatok miatt, és fényképen láttam, hogy a transzkontinentális vágányokon is tették le a betonaljakat. A csendes-óceáni végen meg már egész jó pályák is voltak. (A nagy forgalom és a nagy bevétel miatt a hágók pályái mellé gyakran van letéve egy több száz méter hosszú hegesztett sínszál, ha eltörne az egyik sín, így gyorsabb kicserélni.)
Elég sokszor fordul elő ilyen errefelé. Gondolom a hétmérföldes irányvonataikon nem szeretnek mozdonyt cserélni. Állítólag gépóra alapján természetben számolják el a munkát egymás között. Én is láttam pl. NS mozdonyt 800 km-re a legközelebbi vonalszakaszuktól (Kansas City) a BNSF pályaudvarán Alliance-ban. (fenn is van a neten)
Ilyet biztos tudnék készíteni, mert - kissé más értelemben - a szemöldököm elég gyakran indul felfelé vagy össze, ha amerikai mozdonyt, vagy inkább pályát látok.
Pl. első meglepetés volt: Kétvágányú fővonalon, 32,5 t tengelyterhelésnél, irányonként akár napi kb. 500e t elegyterhelés mellett sínszegekkel rögzített faaljakon suhannak a tehervonatok (azért alátétlemez legalább van).
Keresés közben találtam: egy kis amerikai vasúttechnika.
Megépült a magas fahíd nyers rönkfákból (az észak-amerikai területen az összefüggő erdőségeket közvetve vagy közvetlenül a vasút irtotta ki), amit az idő ellen kezelni kellett volna. Ehelyett, már forgalom alatt, máshol kitermelt földet vittek oda és leszórták róla. A föld szép lassan zömült, és mire a rönkök elrohadtak, átvette a vágány tartását. Egyszerű és célszerű módszer.
Itt, Fort Madisonnál a Mississippi mellett a töltés árvízvédelmi gátul is szolgált.
Hát, németből nem vagyok nagyon jó, ez nem a német vasutak topic :-)) Mintha a cím az 1904-es, St. Louis-i világkiállításról beszélne, és a vasúti forgalom módjáról.
"In the early morning hours of 10 July, 2005, CN trains 769 (an empty grain train) collided head on with train 334 at Anding, MS, about 29 miles north of Jackson. All four crew members were killed in this episode."
Ez egy kis ízelítő az első oldalról.... A többit egyenlőre nem tudom beszkennelni, mivel ha beraknám a lapszkennerbe azonnal tönkremenne ill. eltépődne... Ezt a képet nagyobban el tudom küldeni mailben!
A csalási rokonságtól kaptam. Azt mondták körübelül 100 éves lehet. Igazából be kéne kereteztetni egy képkeretbe, de nincs még rá anyagi fedezet....
A másik mutatja az egész lapot magát. De rossz minőségben...
>Pl. alapvető különbség a két gyár mozdonyainál: a forgóvázak, hűtőventillátor házak kialakítása között. Igen, ami legjobban látszik: a hűtőlevegő beszívónyílásának a formája (nagyobb mozdonyoknál, amelyeknél kiáll a mozdonytestből): MINDEN GE-nél szárny formájú (felső és alsó lapja párhuzamos), és MINDEN EMD-nél háromszög keresztmetszetű. Ez az EMD-nél igaz a turbó beszívójára is, pl. SD35.
Nagyon jó a mozdonyfelismeréshez a Gerald Foster féle (A field guide to) Trains, és van benne még a kocsikról is. Kimondottan az eltéréseket mutatja (rajzokkal), mert sok társaság farigcsálta a gyári mozdonyait (pl. az EMD gépekbe turból először a UP tett, a gyár húzódozott ettől).
Tán még jobb a (The official) Locomotive Rosters & News, James W. Kerr-től. Ha látsz egy mozdonyszámot és társasági logótt, ez a könyv megmondja, hogy hány db. van abban a csoportban, a gyártót, a típust, a teljesítményét, és hogy mikor gyártották.
"Például örülnék, ha valaki meg tudná írni, hogy az egyes mozdonyok a GE és az EMD PONTOSAN melyik szériájának tagjai, mert a 80-90-es évek óta készített mozdonyoknál a gyártón túl a típusokat egyelőre nem tudom megkülönböztetni."
Így nehéz segíteni. Képek alapján megállapítható. Ha kint élsz, vagy többször jársz kint, akkor be tudsz szerezni ilyen könyvet is. Manhattani a címét is megtudja adni.
Képtelen vagyok ellenállni a véletlen egybeesés csábításának, hogy éppen most indul ilyen topic... Muszáj reklamíroznom: parabola fényképgyűjtemény. Pont tegnap készült el...
Meg is látszik rajta, hogy még nem az igazi, meg az is, hogy nem valami sokat forgattam eddig kamerát a kezemben, de remélem a téma kárpótol. Egyelőre még magyarázatok sincsenek (folyamatosan írogatom majd őket), és a netikettet sem biztos, hogy tökéletesen tartom, kérem nézzétek el nekem. Legalább lehet találgatni, hogy merrefelé készültek a képek, és mit ábrázolnak.
Például örülnék, ha valaki meg tudná írni, hogy az egyes mozdonyok a GE és az EMD PONTOSAN melyik szériájának tagjai, mert a 80-90-es évek óta készített mozdonyoknál a gyártón túl a típusokat egyelőre nem tudom megkülönböztetni.
Az a CPRail az amerikai vasutak csavargója. Én egy chicagoi teherpályaudvaron láttam, hogy több társaság mozdonysorában volt egy-több CP, feltehetőleg bérelt mozdony.
gyerekkoromban volt a kezemben egy lexikon a 30-as évekből, magyar, talán a Pesti Hírlap kiadása? nos a vasúthoz volt egy képes melléklet, egy USA-beli kép, amin 3-4, lehet 5 nagyobb gözös volt, de egymás felett! mert valami bonyolult felüljáró csomópont volt az egyik képen. nincs meg valakinek ez a kép? vagy valahol a neten?
A New York Central (NYC) Syracuse-ban: Ez a kép a XX. század elején készült, és kézzel színezték. A New York - Chicago vonal egyik szakaszát a Syracuse & Utica társaság építette, 1839-re kötötte össze a nevében szereplő két várost (később beolvadt a NYC társaságba). A vonal legnagyobb része falvakon vagy kisvárosokon haladt át, de Syracusén a főutcán, a Washington Streeten (ez olyan, mint nálunk a minden faluban meglévő Kossuth utca...) Itt haladt a NYC fővonala majdnem száz évig (ebben implicite benne van, hogy később kitették a városból).
Akit érdekel az amerikai vasút, olvassa ezt vagy írjon ide. Kérdésekre is egyekszünk legjobb tudásunk és anyagaink szerint felelni. Elméleti megalapozásért ( :-)) ) és néhány szép amerikai modell képért érdemes megnézni a www.usavasut.hu honlapunkat is.