Elnézést kérek mindenkitől Eötvös nevében, mert úgy értelmezte a gravitáció árnyékolós kisérleteit, hogy az ólomkvadránsok egyik fele vonzza az ingát míg a másik fele árnyékolja a gravitációt.
Ezt nem gondolhatta volna, mert vagy mindkét kvadráns vonzza az ingát és ekkor nincs mit árnyékolni,
vagy mindkét kvadráns egyformán árnyékol -ez a helyzet nyomó gravitációban-, viszont ez esetben a készülék a szimmetria miatt nem alkalmas az árnyékolás kimutatására Eötvös elképzelése alapján.
Eötvös ugyanis az egyik kvadránst figyelmen kívül hagyta azzal a felkiáltással, hogy az felül van, tehát nincs hatással a kisérletére. Pedig árnyékolás esetén a felül lévő kvadráns ugyanúgy árnyékolja a felülről érkező sugarakat mint az alsó az alulról jövőket.
Bign 810, És miért nem kivül melegszik, ha a nyomó gravitáció esetén a sugárzás kivülről éri a testet?
Azért mert a gravitonsugárzás nem fénysugár amit elnyel a földfelszín. A fénysugárzás a Földkéreg külső, felszíni rétegét melegíti. De a DVAG-graviton átmegy a Földön mint a neutrínó. Elnyelése tömegfüggő, ahol több a tömeg ott több nyelődik el. A Föld döntő tömege nem kívül van hanem a magban, másrészt a magban képződő hőt nem egyszerű leadni, ki kell szivárognia a felszínre.
"Én meg biztos vagyok benne, hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel jár."
"Ettől meleg a Föld (magja), ettől gyulladnak be a csillagok."
És miért nem kivül melegszik, ha a nyomó gravitáció esetén a sugárzás kivülről éri a testet?
A fent említettnél én nagyobb mértékü felmelegedést tippelnék.
Vegyük például a Föld példáját: p=mv a pályamenti sebessége kb. 30 km/sec tömege kb. 6 * 10^24 kg p = 1,8 * 10^26
Ennek az impulzusnak az energiája (nállad) kivülről jön.
Amikor a Föld pályályán 90 fokkal elfordul (~3 hónap) ez az energia 0-vá válik. A sugárzás elvileg felgyorsíthatta a mozgását, de mi módon fékezi le ugyan azon sugárzás a mozgását?
Ha az impulzus energiája kivülről jön, akkor gondolom az impulzus megmaradás törvénye se igaz...
Én meg biztos vagyok benne, hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel jár.
Ettől meleg a Föld (magja), ettől gyulladnak be a csillagok.
Sőt még az is lehet, hogy az Ia standard szupernovák is emiatt robbannak fel, nem pedig a spirális anyaglopás miatt ami egy másik csillagról érkezne. Elég fura lenne ha a Nap mondjuk anyagot lopna a földről vagy a jupiterről. Az anyag egyszercsak megúnja a Jupiter hatalmas (és közeli, domináns) gravitációs erejét és egy csatornaszerű csóvában elindul a Jupitertől a Nap felé... De nem ám az egész Jupiter !!! Kösz a normális választ
Én nem vagyok benne biztos hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel járna.
Egyébként ha a gravitáció valóban energiaáramlás lenne, akkor a húzó gravitációnál is fennáll a probléma, amit már más is felvetett: Miből fedezi a test a tőle eltávozott gravitációs energiát? Neki akkor viszont hülnie kellene. (...ha nyomó gravitációnál melegednie kellett volna.)
Na és akkor mi van a villamos tér esetén? Ott vonzás és taszítás is felléphet két töltés között. Ott vajon milyen modellt lehetne használni?
"A testek nem képesek saját sebességüket megváltoztatni"
Amit írtam azt a nyomó gravitációval kapcsolatban írtam, mivel az elmélet szerint egy "külső energiaforrás" (mi a külső?) energiája nyomja egymás felé a testeket.
A keringó testek állandóan gyorsulnak (és lassulnak). Az energia a hagyomásos vonzó gravitáció esetén egyensúlyba van.
Ha a mozgató energia kivülről jönne, akkor az energia felhalmozódna és a test felízzana.
"Miért nem izzanak fel a te rendszeredben a testek, miközben változtatják a sebességüket?"
A testek nem képesek saját sebességüket megváltoztatni, ehhez szükség van egy másik testre is. A felizzás a két test kölcsönhatásából következik. A másik testet helyettesítheti "mező" is, (gravitációs, elektromos, mágneses...) hiszen végülis nem a testek hatnak közvetlenül egymásra hanem az általuk keltett mezők.
Abba most ne menjünk bele hogy mi is az a mező; egy modell, akárcsak a foton vagy a téridő.
Nincs semmi féle probléma, csak a te magyarázatid, elképzelésed hibás. Azért mert egy külső, ismeretlen térbe helyezed az okot, azzal még nem magyaráztál meg semmit.
A gravitációra vonatkozó magyarázatot (régebben) leírtam a "Létezik-e elemi gravitációs töltés?"-ben.
Ahhoz, hogy megértsd a "gravitáció" okozta mozgást, elsőnek az energiát kéne megérteni.
Esetedben a külső térből állandóan hatalmas energia áramlik. Mivel szerinted ez mozgatja a testeket gravitációsan, ennek egy része elnyelésre kerül.
Miért nem izzanak fel a te rendszeredben a testek, miközben változtatják a sebességüket?
A "klasszikus" gravitáció esetén ha a test hirtelen lefékeződik, akkor mozgásenergiáját valamilyen formában leadja.
A gravitáció a világ leghatalmasabb, legerősebb, mindent meghatározó sugárzása. A gravitációs sugárzás a jelenlegi vélekedéssel szöges ellentétben nem a leggyengébb kölcsönhatás, hanem éppen a leghatalmasabb erő a természetben, amely önmagával egyensúlyban van, az egymással szemben haladó sugarak valamilyen módon kiegyenlítik egymást. A gravitáció csak azért tűnik olyan gyengének, mert ezen sugarak elnyelődése a barionos anyagban rendkívül gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. Ennek következtében a két ellentétes irányban haladó gravitációs sugárzás (gravitonok) erejének különbsége kisebb tömegek esetén csak csekély gravitációs erőt mutat. Ha nagy az árnyékolás (nagy a tömeg) akkor nyilvánul meg a gravitációs sugárzás igazi ereje amely egy fekete lyuk esetében már teljesen nyilvánvaló. Egy nagy fekete lyuk irányából csak kevés vagy egyáltalán semennyi sugárzás sem érkezik, így a befelé mutató erő mutatja meg a gravitációs sugárzás igazi arcát, a sugárzás teljes erejét, amely képes összeroppantani az atomokat. Ha az egyik oldalról teljes egészében leárnyékoljuk, akkor az ellentétes oldalról érkező gravitonsugárzás a testek azonnali gigantikus mértékű gyorsulását okozza, amely gyorsulást ráadásul a testen belül észre sem lehet venni.
A gravitáció árnyékolhatósága
A gravitáció árnyékolhatóságáról Eötvös kisérletei óta tartja magát a tévhit miszerint a gravitáció nem árnyékolható. Eötvös azonban súlyos logikai hibát vétett a kisérletei értelmezésekor amikor azt feltételezte, hogy az egyik test által kibocsátott gravitációt egy másik test leárnyékolja. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzást MINDEN test árnyékolja és egyik sem bocsátja ki. Kivételt csak a fekete lyukak jet -jei jelenthetnek, itt elképzelhető a gravitációs sugarak kibocsátása is.
Tér és Idő
Az einsteini térgörbület okozta gravitáció-axióma minden logikai alapot nélkülöz, mivel tér nem létezik. A tér fogalma csupán a fejünkben létezik, a tér nem anyag, a tér fogalmát mi találtuk ki. Nem igaz az az álságos állítás, hogy a testek és a látható anyagi világ a térben létezik. Nem igaz, hogy a világ ún. keletkezésével együtt keletkezett a tér és az idő, mert ezek a fogalmak akkor keletkeztek amikor egy értelmes elme ezeket definiálta. Ezen fogalmaknak az ősrobbanáshoz semmi köze nincs. Mivel a tér és az idő csak a fejünkben létező, elvont fogalmak, ezért az anyagi világra közvetlen hatásuk NEM lehetséges. Bármiféleképpen definiált térgörbület így nem okozhatja a testek gyorsulását, nem okozhatja a gravitációt.
A gravitáció erő
A gravitáció egy ERŐ amit a testek körül kialakuló DVAG (Dark Energy Vacuum Energy Aether Gravity) gradiens okoz. Einstein szerencsétlenül térgörbületként írta le ezt a DVAG gradienst, ami látszatra kielégítő, de a gravitáció kialakulását nem magyarázza meg. Az einsteini ralativitáselmélet csak a látszó világot írja le meglehetősen pontosan, de a valóságos történések információit csak a fény segítségével, késleltetve ismerjük meg. Gyorsan mozgó és gravitációs rendszerek pillanatnyi helyzete nem az amit aktuálisan látunk, a valóságos helyzet nem figyelhető meg. Pontosabb képet kaphatnánk a világról ha a gravitációs sugarakat is képesek lennénk detektálni, mivel a gravitációs sugarak sokkal sokkal gyorsabban haladnak mint a fény, sebességük c2 körüli.
Kopeikin méricskélése elvileg hibás, mert fénysebességű fénysugarakkal próbálja detektálni a nagyságrendekkel gyorsabban terjedő gravitációs sugárzást (gravitonokat). Ez olyan mintha pl. hang segítségével próbálnánk mérni a fénysebességet és ezáltal a fény terjedési sebességére minduntalan hangsebesség jönne ki...
Fénysebesség
A fénysebesség ráadásul nem állandó, ez a szintén einsteini téveszme a Michelson kisérletek negatív, nulla eredményén alapul, csakhogy a Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas. A derékszögben haladó fénysugarak sebességkülönbsége valamilyen általunk érthetetlen módon kinullázódik. Hiába forgatjuk az interferométert, a csíkeltolódást nem tapasztalhatjuk meg.
Silvertooth alkotta meg az éterszél kimutatására alkalmas eszközt, egy egyutas interferométert, amellyel ki lehet mutatni a Föld 370 km/sec sebességű száguldását a világűrben, a Leo/Kráter csillagkép irányába, amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek.
Heisenberg
A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy elemi részecske sebessége ÉS helyzete nem állapítható meg egyidejűleg. De könyörgöm, hogyan sikerült ezt a logikusnak mondható dolgot összekeverni azzal, hogy akkor a részecskéknek nincs is meghatározott helyzete és sebessége ugyanabban a pillanatban. Az a tény, hogy nem tudunk információt szerezni egy részecskéről nem jelenti azt, hogy a részecskének ne lenne határozott helyzete ÉS sebessége egyszerre. Bizonyosan van pontos helyzete, ez meg is állapítható. Bizonyosan van sebessége, hiszen ez is tetszés szerint megállapítható. Miért is ne lenne meg ez a két tulajdonság egyszerre? A tulajdonság megvan, abban nincs semmi bizonytalanság, csak nem tudjuk megállapítani. Ez nagyon lényeges különbség. A világ nem attól létezik, hogy nézegetjük, az anyagi világ tőlünk függetlenül létezik. Már az emberiség előtt is létezett sőt az ősrobbanás előtt is létezett: a 4 elemi részecske (= graviton A és B, elektromos töltés + és ) nem semmisíthető meg és nem is keletkezik.
Szingularitás
A szingularitás matematikai fogalom, egy függvény azon pontja ahol a függvényérték a végtelenbe tart. Szingularitásra sem a vonzó sem a nyomó gravitációban nincs szükség. A szingularitás egyedül a relativitáselmélet terméke amellyel saját maga sem tud mit kezdeni, a szingularitás a relativitáselmélet csődje a maga végtelenül nagy térgörbületével, bár ezen illik jószándékúan átsiklani.
Vonzó gravitációban a szingularitás nem létezik mert egy tömeg középpontjában nemhogy nagy, de semekkora gravitációs erő nincs. Ha létezne ott valamiféle erő akkor az a tömegközéppontot gyorsítaná. A gravitációt nem egy pont hanem a Föld teljes tömege okozza, amely a Föld középpontjában kiegyenlíti magát. Egy homogén gömbnek nem a középpontjában, hanem a felszínén van a legnagyobb gravitációs ereje. Mivel a Föld nem homogén, a belseje sokkal sűrűbb, ezért a Föld gravitációs gyorsulás-maximuma nem a felszínen hanem kb 4000 km mélyen helyezkedik el. Ettől mélyebben a gravitációs gyorsulás rohamosan csökken, a Föld középpontjában pedig az értéke nulla.
Nyomó gravitációban a szingularitás nem létezik mert a Föld középpontjában a nyomást a Föld tömegén kívül a világegyetem DVAG sugárnyomása szabja meg. Olyan nagy fekete lyukaknál amelyek már teljes egészében képesek leárnyékolni a DVAG -ot, már nem számít a tömeg, a központi nyomást már egyedül a DVAG sugárnyomása szabja meg. Így a nagy fekete lyukak központi nyomása egyforma, nem nő a végtelenbe, szingularitás nem létezik.
GPS
A relativitáselmélet azt jósolja, hogy az órák másképpen járnak ha azok gyorsan mennek vagy a földfelszínitől eltérő gravitációs körülmények közé kerülnek. Széleskörűen elterjedt vélekedés szerint ez a jóslat számtalan módszerrel, kisérletileg be van bizonyítva. Csak sajnos ez nem igaz. Az órákat csak a legritkább esetben hozták vissza, pl. Hafele Keating kisérlet, más kisérleti összeállításoknál pedig nincs is mód az órák visszahozására és a földi etalonnal való összehasonlítására.
Semmi kétség, hogy a relativitáselmélet által jósolt időeltérések látszólag megvannak, ezt a GPS naponta bizonyítja. A kérdés az, hogy ez a messziről látszó eltérés valóságos-e (tehát az órák valóban másként járnak), vagy csupán a keringés és a fényterjedés sajátosságai okozzák és ennek következtében az eltérés csak látszólagos. Ez esetben az órák keringés közben a valóságban pontosan ugyanúgy járnak ahogy azok a földön be lettek állítva.
Mivel a Hafele Keating kisérletről kimondható, hogy az egy kifejezetten rossz szándékú csalás, a müonok pedig a tengerszinten keletkeznek ezért a kérdés eldöntéséhez le kell hozni egy már csaknem 30 éve keringő GPS órát és a földfelszínen összehasonlítani egy etalon órával.
Ekkor kiderülhet, hogy a 30 éve keringő GPS óra valóban összeszedte-e azt a 0.3 sec késést és a földön is UTC időt mutat a lehozás pillanatában, vagy pedig a megerőszakolt időt mutatja ahogy az a fellövés előtt el lett állítva (30 év alatt kb 0.3 sec sietés).
Az első esetben a relativitáselmélet idődilatációs jóslata valóságos, míg a második esetben az idődilatáció csak látszólagos, mert a GPS óra járási sebességével a fellövés után semmi nem történt.
A kérdés mégegyszer hangsúlyoznám nincs eldöntve, mivel a messziről látszó eltéréseket a tudományos világ automatikusan valóságosnak kiáltja ki.
Leírod az állításod. De miért nem támasztod alá bizonyítással?
nem vagyok 5D-s leny, igy nem tudom bizonyitani :)
tenyleg hiba allitaskent leirni egy sejtest, elismerem
A centrifugás példád, példának sánta, bizonyításnak elégtelen. Miután a centrifugális erővektor mindig csak sugárirányú.
a gravitacios erovektor nem mindig sugariranyu?
nem bizonyitasnak szantam, csak felvetettem, hogy ha 2D-s forgas eseten fellep olyan erohatas, aminel az egyik megfigyelo le tudja irni a jelenseg okat, a masik meg nem, akkor 4D-ben is fellephet hasonlo erohatas, es a gravitacio szerintem pontosan ez a tipus.
Leírod az állításod. De miért nem támasztod alá bizonyítással?
"de megegyszer leirom: csak a rendszeren _kivuli_ megfigyelo tudja leirni, hogy pontosan mi is okozza a gravitaciot, a rendszeren _beluli_ szemlelo ezt egy erohataskent erzekeli"
A centrifugás példád, példának sánta, bizonyításnak elégtelen. Miután a centrifugális erővektor mindig csak sugárirányú.
"most kell elovenni a bicskat :) ha vegigolvasod az alt. rel. levezeteset"'
Nos, már a specrel sem az, ha figyelembe vesszük, hogy más módszertannal írjuk le a fény mozgásfüggvényét és az anyag mozgásfüggvényét.
Az ált.rel. pedig alapból a specrelre épül. Azaz alaptalan.
"egyszeruen, a teridonek olyan a geometriaja, hogy ha a testek egyenesvonalu egyenletes mozgast vegeznek benne, akkor az a 3 terdimenzioban gorbenek tunik,"
Ez a kijelentésed pedig tisztán félreértés:
Einstein az IR váltások közbeni pályaszakaszokon minősítette a fény útját görbének.
Biqn Épp most válaszoltam a mi a fénynek a privattiban (bocs meleg van) a Privattinak a mi a fenében...szóval érted?
"Nézd, senki nem tud válaszolni, én se. De mert felvetettem, próbálom megválaszolni:
vákuum = töltés és tömegnélküliség.
Valamiféle káosz, nihil. Térnek semmiképpen nem mondható. Mert a tér csak ott van, ahol ezek egyike jelen van. Meg az idő is. De semmiképpen nem lehet a vákuumnak olyan tulajdonsága, hogy a fényt elrejtse. Mert akkor ő maga a fény."
Azért ragadtam le a vákuumnál, mert az érvényes MAXWELL teória a fény EM-VÁKUUM elmélete. Vákuum, ami nincs.
Számodra mi a vákuum? Ahol nincs anyag? És mi az anyag? A elektomos-, mágnesestér nem anyag?
Olyan nincs, hogy semmi sincs, lealábbis itt belül.
"Minden, amit eddig tömegnek gondoltunk..." A terek energiáinak írányát, vagy sebességét ha megváltoztatni akarjuk, akkor ellenállást fejt ki ellene. Ez a tömeg.
"Semmiféle megmaradási tétel nem sérül. A befektetett energia továbbítódik térben és időben."
Biqn Ezt magad sem hiheted. Ilyet csak óhajtani lehet, aki a vákuumot, mint létezőt fogadja el.
"Az energia mennyisége állandó, csak a hordozó változik időben." Ne mondd, hogy a hordozó : vákuum! Vagy mondd hozzá azt is: -Tömeg nincs, csak vákuum! Minden, amit eddig tömegnek gondoltunk, igazából Vákuum!
"Miből, és miért rúghat fel mindenféle megmaradási tételt?"
Semmiféle megmaradási tétel nem sérül. A befektetett energia továbbítódik térben és időben. Az energia mennyisége állandó, csak a hordozó változik időben.
"az elektromos és másneses tér kitérését a 0 állapotból érzékeljük."! A nulla állapotból kitér? Miből, és miért rúghat fel mindenféle megmaradási tételt? Nem érzed, hogy akkor hiányzik egy energia-vákuum megmaradási tétel is a fizikából?
Benne van a nevében, csak nem akarják tudomosul venni, inkább új neveket találnak ki. Elektromágneses hullám, az elektromos és másneses tér kitérését a 0 állapotból érzékeljük. Ehhez nem kell semmi féle foton. A detektorba, érzékszervbe beérkező elektromos töltés változás, mágneses tér zavar gerjeszt egy elektront /vagy interferál vele :O)/ és már is érzékelve vagyon az adott energia. A távolsággal nem gyengül az energiája / mivel két tér között veszteségmentesen vándorol az energia /, és gyönyörüen hajlik gravitációs térben. Ha nincs gravitációs tér akkor meg egyenesen, mivel két szögben elforgatott mező metszete egyenes.
"A fény energiáját kémiai és elektromos energiává alakító fényérzékelõ sejtek: a pálcikák és csapok; "
Megkérdezhetem, MILYEN energiáját? Mozgásit? Vagy elektromos töltését? Vagy valami mást? Mert ha mozgásit, akkor a szem mégiscsak valamiféle tömeget nyel el, amely összenyomja a pálcikát! Akkor a fény érkezésekor tömegfázisban leledzene. Ha meg elektromost, akkor a pálcika hogyan működik? Vagy mindkét féleképpen, érkezési fázisától függően? És számít e a fázis egyáltalán? Ha éppen a sinus 0-nál érkezik? Erről sehol nem találtam adatot.
Van kék festék és sárga. Festessz szép zöldet. De mint mondtam zöld festéked nem volt és nem is kellett, hogy legyen. A fénynél ugyan ez van. Nincs olyan, hogy "fény". Bizonyos energiát fényként érzékelünk.
A foton kettős természete: hol kék, hol sárga, a fotonisták meg keresik a zöldet. :O)
A "foton": mivel szerinted létezik leirhatnád, hogy micsoda?
Egy energia kvantumnak, vagy csomagnak adták a "foton" nevet, de ez nem egy fizikai részecske.
a foton az pont 1 adag energia ;)
peldaul egy fotonnyi energia szabadul fel amikor egy elektron eggyel alacsonyabb energiaszintre ugrik, pl felvezeto lezerben
ha nem fizikai reszecske, akkor hogy magyarazod a fenysugarak elhajlasat a nap kozeleben, ami napfogyatkozasnal megfigyelheto?
en teljesen ki vagyok bekulve a kettos termeszetu fotonnal, foleg azok utan, hogy az elektronrol is kiserletileg bebizonyitottak, hogy van hullamtermeszete, sot hidrogen molekulaval is megcsinaltak ugyanezt
"Aki szerint nincs kvark meg foton az HAZUDIK." Határozott állítás. :O)
A kvarkkal most nem foglalkoznék.
A "foton": mivel szerinted létezik leirhatnád, hogy micsoda? Occom bácsi azt mondja "nincs rá szükség"! Amit érzékelsz hivhatod "fénynek", vagy aminek akarod, de ez nem egy új anyag.
A hangnál se tételezzük fel, hogy hang részecskék közvetítik az energiát a fülünkhöz.
Ha a elektromágneses hullám fotonokból állna, akkor ez nem lehetne frekvencia függő. Tehát a rádió adást is megfelelő fotonok közvetítenék. Az a baj, hogy a hangfrekvencia modulált rádióhullám túl szabálytalan, hogy bármivéle fotonnal összerendelhető lenne.
Egy energia kvantumnak, vagy csomagnak adták a "foton" nevet, de ez nem egy fizikai részecske.
A "hazugságról": hazugság az, hogy én tudom az igazságot, de mást állítok. Amit én (nem csak én) állítok, az lehet tévedés, de hazugság semmiképpen. A hivatalos fizika tarsolyában viszont van 1-2 dolog amiröl tudja, hogy nem úgy van, még is azt állítja. Na ez a hazugság.
kvarkokrol 50%-nal nagyobb valoszinuseggel lehet allitani, hogy leteznek. elmeletekbol levezettek a letezesuket, viszont ugy tudom tulsagosan picik, nincs akkora reszecskegyorsito, meg energia, amivel ki lehetne mutatni oket
ha tudtok erre vonatkozo kiserletet, akkor orommel olvasnam a leirasat
foton _van_ pont. szerintem aki kinezett mar legalabb az ablakon, vagy felkapcsolta a villanyt az meggyozodott mar rola
a gravitonra mondtam, hogy nincs [lehet h felreerthetoen irtam]. bar szamitasokhoz hasznaljak, de ez a virtualis reszecskek koze tartozik, magyarul matematikailag ugy csinalunk, minth a ket test kicserelne ket virtualis gravitont, de a valosagban valami egesz mas tortenik, megis az elmelet megfelelo pontossaggal modellezi a folyamatot
Tehát nincs erőhatás, és nincs közvetítő, se részecske se foton.
pontosan. :) ha nincs erohatas, akkor nincs mit kozvetiteni, tehat nem szukseges reszecskeket sem kitalalni hozza
de megegyszer leirom: csak a rendszeren _kivuli_ megfigyelo tudja leirni, hogy pontosan mi is okozza a gravitaciot, a rendszeren _beluli_ szemlelo ezt egy erohataskent erzekeli
megegyszer a centrifugas pelda: ott is ki lehet merni az eroteret, a belso megfigyelo azt hiszi, hogy o nyugalomban van a centrifuga oldalso falan ulve, es hat ra mondjuk 2g erteku ero "lefele". az okot viszont keptelen megmondani (tfh nem lat ki a centrifuga univerzumbol) [tekintsunk el attol, hogy 1g hat a megfigyelore a fold iranyaba, mert a vilagurbe is tehetnenk a centrifugat]
ha ulsz a fa alatt, es a fejedre esik az alma, akkor tapasztalod, hogy valami lehuzta az almat a fold fele, ezt egy erohatassal tudod modellezni, es a newtoni kinematikat/mechanikat kapod, tudsz vele szamolni, meresekkel igazolhato, satobbi, tehat kapsz egy jo tudomanyos elmeletet, ami nem mas mint matematikai leirasa a valosagnak. attol, hogy a valosagban nem letezik centrifugalis ero, meg le lehet irni, hogy Fc es ki lehet szamolni az erteket, es a valosagnak megfelelo eredmeny jon ki, ha a centrifugaban levo labdara felirod, hogy Fc hat ra
most kell elovenni a bicskat :) ha vegigolvasod az alt. rel. levezeteset, akkor latni fogod, hogy az nem mas, mint egy helyes matematikai modszerekkel levezetett elmelet, ami megfelel egy jo tudomanyos elmelet kriteriumainak, a valosagot kellokeppen jol modellezi, es a megfelelo egyszerusitesekkel visszaadja a newtoni elmeletet. es kikuszobol olyan dolgokat, mint a sulyos es tehetetlen tomeg kulonbsege, valamint megvalaszol pl olyan dolgokat, hogy a merkur miert eppen arra mozog amerre es a levezetes kozben a gravitacio mint erohatas eltunik, mert nincs szukseg ra
egyszeruen, a teridonek olyan a geometriaja, hogy ha a testek egyenesvonalu egyenletes mozgast vegeznek benne, akkor az a 3 terdimenzioban gorbenek tunik, hogy mekkora a palya gorbulete, az nagyban fugg a test impulzusatol ez megint csak egy absztrakcio, a valosagban nincs a teridonek szovete, nem hasonlit gumilepedore, es egyeb baromsagokra, viszont a matematikaja jol illeszkedik a valosagra
"nem, az okfejtesem alapja az volt, hogy egyaltalan nem letezik olyan ero, hogy gravitacio, ez csak egy latszolagos erohatas. es nincs olyan reszecske / reszecskepar, amik ezt az erohatast kozvetitik"
a második:
"szerintem valamit megsem ertesz. nem is mondtam olyat, hogy reszecskek kozvetitenek a gravitaciot. sot hatarozottan allitom, hogy nem fotonok/gravitonok kozvetitik az erohatast, mivel eleve szo nincs erohatasrol. "
Tehát nincs erőhatás, és nincs közvetítő, se részecske se foton.
Oké. Az árnyékolással mellélőttél. Már itt a földön mérhető.
Épp néhány hete volt a spectrumon egy filmbeszámoló, ahol fizikusok azt mutatták
be, hogy hogyan alakul a gravitációs erőtér, ha különféle tárgyakat tesznek a detektor és a Föld, ill. a különféle tömegek és a detektor közé.
Szépen bemutatták, hogy árnyékolásról az ismert anyagokkal miért nem lehet szó.
És azt is, hogy pl. egy emberi kéz gravitációs hatása hogy jelenik meg ha a vastömb
és a detektor közé, vagy a detektor felöl nézve a vastömb mögé teszik.
Az feltűnt számodra, hogy fénysebességgel terjed a gravitációs hatás?
Tehát nem lehet részecske a közvetítő.
szerintem valamit megsem ertesz. nem is mondtam olyat, hogy reszecskek kozvetitenek a gravitaciot. sot hatarozottan allitom, hogy nem fotonok/gravitonok kozvetitik az erohatast, mivel eleve szo nincs erohatasrol.
A DVAG gravitonsugárzás nagyon erős de nem végtelen sűrű.
tehat ezzel azt allitod, hogy pl ket galaxis kozt feluton ugyanakkora osszenyomo ero hat egy testre, mintha ugyanazt a testet csak a naprendszer sikja fole tennenk?
szerintem ezt a DVAG dolgot ki lehetne merni nagyon egyszeruen fogsz 4 femrudat, meg ket femlapot, osszeacsolsz beloluk egy kockat.
kirakod fold koruli palyara, ugy, hogy mindig az arnyekos oldalon maradjon. igy a nap meg a fold egyuttesen jo sok gravitont kiarnyekolnak egyik oldalon, a masik oldalrol meg legyen ott a hold, a jupiter, meg meg nehany bolygo, tehat kvazi gravitacio szempontjabol jol le van arnyekolva a hely egy adott egyenes menten
beallitod a kockat ugy, hogy a femlapok a foldfelszinnel "parhuzamosan" alljanak, megmered, mennyire akarja osszenyomni a gravitacio a femlapokat
beforgatod a kockat ugy, hogy a femlapok a naprendszer sikjaval legyenek parhuzamosak mivel alul/felul nincs arnyekolva, csak oldaliranybol, ahonnet nezve meg ugyis ureges a test, megmerheted, hogy mekkora gravitacios nyomas hat a kockara arnyekolas nelkul
mivel tovabbra is abban hiszek, hogy nincs olyan ero, hogy gravitacio, csak _latszolag_, a rendszeren belulrol megfigyelve letezik, a fent leirt meres semilyen kulonbseget nem fog mutatni, akarhogy is alljon a kocka.
