Keresés

Részletes keresés

Anonimus008 Creative Commons License 2021.02.06 0 0 1780

Jó estét, szeretnék tanácsot ötletet kérni, vettem egy Sahinler 4R hss 4hengeres  hengeritö gépet,amikor meghozták nagyjából elmagyarázták hogyan működik meg a gép könyvet ide adták vele és ennyi,most ott tartok hogy szeretnék gyűrűt illetve ívet hengeriteni de a gyűrűn marad egyenes szakasz a kettő végén illetve az ív hengeritesenel a végén kell hogy maradjon egyenes szakasz de nem tudom hogy kell csinálni hogy jó legyen.

Törölt nick Creative Commons License 2020.12.06 0 0 1779

Többnyire nem a teljesítmény miatt keresnek meg minket.

Volt már olyan, hogy betekerés közben összegyógyult a menet. (Nem kérdeztem meg, hogy milyen menetprofil volt.)

De olyan is előfordult, hogy az automata leszaggatta a csavarfejeket, mert a másik beszállítótól származó csavarnak más volt a súrlódása.

Előzmény: antinómia (1776)
antinómia Creative Commons License 2020.12.03 0 0 1778
Előzmény: antinómia (1775)
antinómia Creative Commons License 2020.12.03 0 0 1777

forgatás teljesítménye= nyomaték szorozva forgás szögsebessége

plusz vedd figyelembe az előző írást

M>M1  amikor épp megmoccan a test

omega= 2*pi*n

n fordulatszám, tetszőleges

Mennyi legyen a fordulatszám?

Ez a számítás álló tengelyre vonatkozik, azaz tömegközéppont a forgástengelybe esik.

 

 

 

Előzmény: Bagal05 (1772)
antinómia Creative Commons License 2020.12.03 0 0 1776

Aha. Fontos. De tulajdonképpen egy Bosch csavarbehajtó automata (mondjuk motorház fedél csavarozó) 

teljesítményében ez a súrlódás mekkora teljesítménytöbbletet jelent?

Előzmény: Törölt nick (1774)
antinómia Creative Commons License 2020.12.03 0 0 1775

Az tuti hogy megmérték a maci habba hatoló erőt:))

 

 

Tulajdonképpen több milliós beruházás egy erőmérő vagy nyomatékmérő beszerzése.

HBM honlapot kell megnézni. Legjobb szenzorok (nem a legolcsóbbak)

 

Arra szeretnék még kitérni, hogy nyomatékmérésnél az ellensúly forgáspontra számított nyomatéka

erőmérésnél pedig a vektori összeg lényeges még egy konkrét berendezésnél.

 

Pl: van egy inga. Mekkora nyomatékkal lehet kitéríteni?

M mel. M elvileg bármekkora lehet.

Legyen előírva M1 nyomatéknál az ingának el kell fordulnia.

 

Ezért olyan F ellenerő kell, aminek nyomatéka M1.

 

Ezt nevezik Lastdrehmoment nek

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (1765)
Törölt nick Creative Commons License 2020.11.28 0 0 1774

Több cég részére is mértünk már menetsúrlódást.

Főleg a nagyobb méretű csavaroknál nem mindegy, hogy milyen erővel lehet betekerni.

Előzmény: XtraP (1773)
XtraP Creative Commons License 2020.11.27 0 0 1773

Akkor marad, amit írtam; a csapágyazási veszteségeket kell fedezni.

 

A csapágysúrlódás által felemésztett tejesítményt praktikusan mint Fkerületi*vkerületi vagy M*ω értékeket tudod számolni; a szükséges kerületi erőket pedig  Fkerületi = Fsúrlódási = μ*Fradiális formában.

 

A heveder, ha tonnákat emelsz, szintén emészt fel teljesítményt (ha lánc, akkor a csapsúrlódás révén, ha plasztikus anyag, akkor a deformáció okozta belső felmelegedés révén).

Előzmény: Bagal05 (1772)
Bagal05 Creative Commons License 2020.11.27 0 0 1772

A testet csak forgatni kell. Nem hajtunk meg vele semmit. A légellenállást el lehet hanyagolni mert a forgatás sebessége igen alacsony. Több tonnás gerenda szerű testet kell forgatni, ezért kell a lassú a forgatás.

XtraP Creative Commons License 2020.11.27 0 0 1771

Azt az akármit csak forgatni kell? Úgy értem, nem veszel ki valamekkora teljesítményt a rendszerből, nem hajtasz meg vele valamit?

 

Egy test egyenletes szögsebességű forgatásához, ha nem veszel ki teljesítményt, akkor csak a súrlódást és a légellenállást kell legyőzni. A légellenállás szerepe (nem túl magas fordulatszámon, és persze ha nem pl. ventilátorról beszélünk ...) általában jóval kisebb, mint a súrlódásé; ez utóbbit pedig a csapágyazás ismeretében lehet (nem túl pontosan) meghatározni. Gördülőcsapágy-katalógusokban vannak adatok; siklócsapágy esetére meg tapasztalati értékek, táblázatok.

Előzmény: Bagal05 (1770)
Bagal05 Creative Commons License 2020.11.26 0 0 1770

Sziasztok!
Adott egy magasan elhelyezett forgatógép amelynek a működési elve röviden a következő: 
egy tengely két végén van egy-egy tárcsa melyekre végtelenített heveder van ráakasztva. Ezekbe a hevederkebe fűzzük be a forgatni kívánt testet. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben hogyan lehet meghatározni a forgatáshoz szükséges teljesítményt? Lényegében olyan mintha egy szíjhajtásnál a kisebb hajtó tárcsa forgatásához szükséges teljesítményt határoznánk meg amellyel a nagyobb tárcsát lehet forgatni.

antinómia Creative Commons License 2020.10.27 0 0 1769

Nem egy akkora a vész. Attól függ, mi az alakítás erőszükséglete.

A szerszám bírja ki törés nélkül, az erő pedig feleljen meg az alakítás erőszükségletének.

Előzmény: Törölt nick (1767)
antinómia Creative Commons License 2020.10.27 0 0 1768

Valóban így van. Technológusi közelítéssel kar állászöge 30 fok a max erőhöz.

Persze a medvére szerelt szerszámfél és az asztalon lévő, benne a munkadarabbal a löket

legyen akkora, hogy az alakítás megtörténhessen.

 

 

Előzmény: magyarpityu (1763)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.16 0 0 1767

Köszi. De a főnökök már rég eldöntötték, hogy nem számolunk, hanem mérünk.

(Volt olyan feladat, hogy egy géppark minden darabja más fajta volt.)

Lehet munkahenger vagy forgattyú, amit alternáló mozgássá alakítanak különféle módon. Paraméterek a legritkább esetben ismertek.

 

Egyszerűsödik a probléma: hány helyen kell mérni?

Tegyük fel, hogy adott a löket. Mondjuk négy helyre adott rugalmasságú akadályt teszünk a mozgás útjába (például vonszolt mutató). Aztán a mérési pontokat mérnöki lendülettel összekötjük. Nem biztos, hogy a maximális erő pontosan ott lépne fel, ahol mértünk. Lehetséges, hogy valahol két mérési pont között lenne a maximum helye.

Nyilvánvalóan a maximum meghatározásásnak hibája annál kisebb, minél több mérési pontot veszünk fel. (Kivéve ha véletlenül eltaláljuk a maximum helyét.)

 

Mégis van értelme annak, amit kiszámoltál. Mert ezzel valamiféle becslést lehet adni az N mérés maximuma alapján a tényleges maximumra, vagyis bizonyos szempontból a közelítő maximum mérés hibájára.

 

Hasonló a helyzet akkor is, amikor erőmérés helyett a mozgás időfüggvényét vizsgáljuk (elmozdulásmérővel vagy fényképezéssel, mint a feldobott teniszlabda példája). Ilyenkor persze azt a közelítést követjük el, hogy a differenciálhányadost differenciahányadosokkal helyettesítjük, átlagsebességeket és átlaggyorsulásokat számolunk. Illetve a hajtómű tömegét elhanyagoljuk a medve (vagy egyéb mozgó alkatrész) tömegéhez képest.

Előzmény: magyarpityu (1766)
magyarpityu Creative Commons License 2020.09.16 0 1 1766

A wiki-cikk szépen levezeti a mechanizmus mozgásállapotát. Ha úgy közelítünk, hogy az ábrán pirossal jelzett r hosszú forgattyús rúd és l hosszú hajtókar mindkettő súlytalan merev rúd, a medve pedig m tömegű, akkor az erő, amit kerestek, F = m*a, ahol 'a' medve (cikkben keresztfej) gyorsulása az idő függvényében állandó omega szögsebesség mellett. Mivel m tömeg állandó, a gyorsulás pedig fi = omega*t függvénye, kiszámolható, hogy milyen szögállásnál lesz F = F(omega) erő maximális. De ez nagyon közelítés!


Valamivel jobb lenne, ha csak az l hosszú hajtókar lenne súlytalan merev rúd (mert pszi valóban nem nagyon tér el nullától a mozgás során, ha az l hosszú hajtókar jóval hosszabb, mint az excenteren beállított r méret, tehát a hajtókar mozgási energiáját talán életszerű elhanyagolni, pontosabban a hajtókar tömegét hozzávenném a medve tömegéhez, és csak a hajtókar elfordulásából származó tagot venném nullának), ám a forgattyú tehetetlenségét nem hanyagolnám el (tehát m3 lenne a medve és a hajtókar össztömege)! Szóval valami ilyesmiből indulnék ki:


Ekin = 1/2 * (J1 + m3*r^2*sin(fi)^2) * (dfi/dt)^2


Első tag a J1 tehetetlenségi nyomatékú lendítőkerék (ami a forgattyús rúd szerepét tölti be ennél a mechanizmusnál) omega = dfi/dt szögsebességű forgásából származó kinetikus energia, második tag pedig az m3 tömeg v = -r*sin(fi)*dfi/dt sebességéből adódó kinetikus energia (itt éltünk azzal a közelítéssel, hogy a hajtókar tömegét hozzávettük a medve tömegéhez, és a pszi = 0 közelítéssel a hajtókar csak egyenes vonalú mozgást végez a medvével együtt, nem számoljuk a hajtókar elfordulásából adódó tehetetlenségi nyomaték hatását).


A hajtás legyen M = áll nyomaték a lendítőkerék (wiki ábrán forgattyús rúd) tengelyén, és hasson a medvére a keresett F erő, ekkor:


P = M*dfi/dt - F*r*sin(fi)*dfi/dt


Negatívnak vettem fel a medvére ható F erőt, hogy lefelé mutató sebességhez pozitív erő jöjjön ki, tehát az erő a negatív koordináta-irányba mutasson. Ekkor a mozgásegyenlet:


(J1 + m3*r^2*sin(fi)^2) * d^2fi/dt^2 + 1/2*m3*r^2*sin(2*fi) * (dfi/dt)^2 + F*r*sin(fi) - M = 0


Ez eléggé ronda lett... Nem tudom, hogyan lenne célszerű továbblépni, milyen közelítéssel lehetne kikeveredni ebből a nemlineáris diff.egyenletből. Hacsak azt nem mondjuk, hogy fi(t) = omega*t állandó szögsebességgel forog a lendítőkerék. Ekkor:


1/2*m3*r^2*sin(2*omega*t)*omega^2 + F*r*sin(omega*t) - M = 0


Ebből pedig:


F(fi) = M/(r*sin(fi)) - m3*r*omega^2*cos(fi))


Ennek maximuma pedig dF/dfi = 0 egyenletből számítható: -M/r * 2*cos(fi)/(1-cos(2*fi)) + m3*r*omega^2*sin(fi) = 0 -> fi0 = ... , és Fmax = F(fi0)

Előzmény: Törölt nick (1765)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.16 0 0 1765

Ezt lehet úgy kiszámolni, hogy 'fi' függvényében meghatározod az erőket

 

Nálunk ez rendszeresen visszatérő feladat, hogy meg kell határozni azt a helyet, ahol a legnagyobb erő ébredne (ha azon - és csak azon - a ponton a mozgás akadályba ütközne (természetesen ehhez az akadályt sztenderdizálni kell)), és persze az erő maximumát is. Különböző módszerekkel próbálkoztunk már megmérni (ugyanis a kollégák közül még a legképzettebb sem tudja kiszámolni).

 

Amíg szabadságon voltam, a kollégák elvégeztek egy ilyen mérést. Szerencsére komoly baleset nem történt.

A felbélyegzett (?edzett?) próbatest alá és fölé tettek valami puhább anyagot, és éppen csak nekikoccolták a mackót. A próbatestet másfél milliméterre belenyomták a szendvicsbe. Szóval mértek valamit, de ez szerintem nem az erő maximuma. (Mi harminc? Ami annyi!)

Előzmény: magyarpityu (1763)
magyarpityu Creative Commons License 2020.09.16 0 0 1764

megkapjuk a medvéről a munkadarabra átadódó munkát


Inkább így: megkapjuk a medvének a munkadarabon végzett mechanikai munkáját

Előzmény: magyarpityu (1763)
magyarpityu Creative Commons License 2020.09.16 0 1 1763

Szia!


Nem egészen erre irányult a kérdés eredetileg (ha jól értettem)!

 

Amit mondasz, az a következő: Van egy excenterpés mechanizmus (mondjuk a wiki-cikk ábrája szerinti mechanizmus). Ez áll egy lendítőkerékből, amiben a középponttól 'r' távolságra van csapágyazva a hajtókar, a lendítőkerék pedig középen csapágyazva van, amit mondjuk egy motor 'M' nyomatékkal 'omega' szögsebességgel képes forgatni. A hajtókar hossza (az ábra jelöléseit használva) 'l', a medve elmozdulása pedig az egyenes vezetékben 'x'. Mekkora 'F' erő szükséges, hogy egyensúlyt tartson a lendítőkerékre ható 'M' nyomatékkal, miközben a mechanizmus áll (egyensúlyban van)? Ezt lehet úgy kiszámolni, hogy 'fi' függvényében meghatározod az erőket, és megnézed, milyen szögállásnál lesz maximuma a medvére ható 'F' erőt leíró F = F(fi) függvénynek. Ha nincs mozgás, hanem statikus egyensúly van, akkor így számolunk, ahogy mondod.


Ám az excenterprés mozgó mechanizmus!

 

Az egész rendszernek van egy mozgási energiája, ami egyrészt a lendítőkerék tehetetlenségéből áll: 1/2*J1*(dfi/dt)^2, másrészt a hajtókar mozgási energiájából (ami két részből áll, egy forgó mozgásból, és egy haladó mozgásból: tehát a pillanatnyi forgáspontba számított tehetetlenségi nyomatékból álló tagból, és a hajtókar tömegéből és sebességéből álló tagból, ahol mindkét tagot fi függvényében kell felírni), továbbá a medve is mozog, az is egy 1/2*tömeg*sebesség^2 mennyiséggel hozzájárul a mechanizmus teljes kinetikai energiájához. Szép összetett mennyiség, minden tag sebessége és szögsebessége fi függvénye (némileg egyszerűsödik a dolog, ha a hajtókart súlytalan merev rúdnak vesszük, még egyszerűbb, ha az r/l viszonyt nullának vesszük, tehát pszi értékét végig nullával közelítjük).

 

Ez a kinetikus energia a hajtómotor teljesítményéből adódik. Tehát ismert P hajtó teljesítmény mellett (és ismert J1 lendítőkerék tehetetlenségi nyomaték, J2, m2 hajtókar adatok, ahol J2 is 'fi' függvénye, mert a mozgás során változik a hajtókar pillanatnyi forgási középpontja, és m3 medve tömeg értékek mellett) elvileg kiszámolható fi = fi(t) függvény, és minden további mennyiség (melyek fi függvényei). Mozog tehát a mechanizmus, forog a lendítőkerék, jár le-fel a medve.

 

És akkor a medve találkozik a munkarabbal! Ha eddig nem volt bonyolult, akkor ezután garantáltan az lesz! A kinetikus energia egy része alakváltozási munkává alakul a munkadarabban, máris elfelejthetjük a fi(t) = omega*t állandó szögsebességet, és bejött egy nemlineáris diff.egyenlet fi-re, ami ahhoz kell, hogy megkapjuk a medvéről a munkadarabra átadódó munkát, és ennek időbeli lefolyásából kiszámoljuk a munkadarabot alakító erőhatás időfüggvényét.

 

Első körben azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy rugalmas alakváltozás történik, tehát a munkadarabra ható erő a medve elmozdulásának függvényében úgy viselkedik, mint egy lineáris rugó (aztán végül megnézzük, a kapott eredmények szerint valóban rugalmas alakváltozás történt-e, vagy a folyáshatárt meghaladó feszültségek ébrednének a munkadarabban a számolt erőhatások következtében). Szép feladat!

Előzmény: antinómia (1762)
antinómia Creative Commons License 2020.09.15 0 0 1762

Ez hidropneumatikus prés. 

Excenter présnél másképp van. A forgattyú kar állás szöge szerint hol adja le a maximális préselő erőt, miközben a medve függőlegesen h távolságra van az asztaltól.

Ezt közli minden gépkönyv.

 

 

 

Előzmény: magyarpityu (1757)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.15 -1 0 1761

Minek akarsz ezzel valamit kezdeni?

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155627524&t=9034991

 

Nem én akarok, a nyakamba sózták.

 

 

Közben rájöttem valamire...

 

Van egy berendezés (szerkezet), amit több különböző cég is gyárt.

Más cégek megveszik, használják, üzemeltetik. Akár több félét is, vegyesen. Eddig érthető?

 

Az üzemeltetésért vagy karbantartásért felelős mérnök megnézte a (?valamelyik?) gyártó dokumentációját, hogy a berendezés működését hogyan ellenőrzik. Ennek alapján kiírtak egy tendert. Egy másik mérnök pedig elvállalta.

Mit nekem, ti zordon (belső) szabványokban vadregényes tája!?

 

A bökkenő csak az, hogy a gyártó ismeri a saját gyártmányának a jelleggörbéit, tehát neki nem gond a "számsorozat" (vagy időfüggvény) 99%-át megállapítani. De ezt az információt nem adják tovább.

Innentől kezdve számmisztika az egész.

Előzmény: Törölt nick (1760)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.15 0 0 1760

Megpróbáltam matematikailag korrektebb módon megfogalmazni.

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155626442&t=9034991

Ezek lényegében kerekített számsorozatok, amelyeknek a határértékét keressük.

Előzmény: Törölt nick (1743)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.06 0 1 1759

Tetszik a pedál.

Nem lehet véletlenül rálépni, vagy ráejteni valamit.

Előzmény: magyarpityu (1757)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.06 0 0 1758

Visszatérve a 99%-os "jóslási" problémához...

Egy "sima" (monoton) görbe esetén az eddigi változások alapján talán meg lehet becsülni, hogy a határérték eléréséig még mennyit fog változni a mért érték. Viszont nem zárható ki, hogy a vizsgált rendszerben lengések keletkeznek.

 

(Egy vizsgálóberendezést nem lehet úgy átadni, hogy csak a legegyszerűbb esetre készülünk fel, és aztán komplikáció esetén majd uttólag vakarjuk a fejünket. (Általában mire hozzám kerülnek az ilyen problémák, addigra már szerződés van és be van árazva.) Olyan felvetés is volt múltkor, hogy a kézikönyvben "megtiltjuk" a rendellenes használatot. Nagyon sajnálom, de a rendellenes viselkedést legalább detektálni illene. Asszem ez lesz a megoldás. Ha nem monoton a görbe, akkor értelmes eredményt (információ hiányában) nem lehet adni, az értelmetlen eredményt pedig értelmetlen. Kár, hogy a megbízó jogászai által gondosan előkészített gyorsan összedobált szerződésben ilyen kitétel nincs.)

Előzmény: Törölt nick (1744)
magyarpityu Creative Commons License 2020.08.06 0 1 1757

Talán pont az a probléma, hogy nincs gépkönyv (vagy bármi infó a gépről a beállítható nyomóerőről), és szeretnék kiszámolni vagy kimérni, hogy mire alkalmas a prés. Egy gépkönyv persze sokat segít, ebben pl. alapadatként benne van a beállítható nyomóerő.

Előzmény: Törölt nick (1756)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.06 0 0 1756

Fogalmam sincs, hogy mi a céljuk a kollégáknak.

(Szerintem a gépkönyvben a megengedett erőnek benne kellene lennie. De lehet, hogy ez egy naiv elképzelés a részemről.)

Előzmény: magyarpityu (1755)
magyarpityu Creative Commons License 2020.08.05 0 0 1755

Sokféle lehet egy edzett acél (a célnak megfelelően sokféle hőkezelési eljárással nagyon eltérő tulajdonságúra lehet edzeni bizonyos acélokat), és bizony előfordulhat, hogy az edzett acél rideg lesz. Gondolj bele, ha egy hidraulikus prés (ami nagyon kíméletesen lassan és fokozatosan szabályozható módon tudja növelni a nyomóerőt) szilánkosra robbant egy ilyen próbatestet, akkor mi történik, ha egy excenterpréssel sújtotok oda! Tkp mi a cél a kisérlettel? Mit vizsgáltok, mit szeretnétek megtudni?

Előzmény: Törölt nick (1754)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.05 0 0 1754

Az excenter présgép lökete adott.

Ha jól értesültem, a próbatest edzett acélból lesz.

(Évtizedekkel ezelőtt megnyomtak egy ilyet jóval a teherbírés felett a hidraulikus préssel. Szilánkosan robbant szét.)

Előzmény: magyarpityu (1753)
magyarpityu Creative Commons License 2020.08.05 0 1 1753

A feszültség számításakor a rugalmas alakváltozásra érvényes képletet használtad, ami csak a folyáshatárig igaz, tehát nem lesz szükséged MN-os gigantikus erőkre, hiszen a próbatestben a feszültség csak a folyáshatárig nő, azután képlékeny alakváltozás és felkeményedés történik, de ez utóbbit más képletekkel kell számolni! Ezek mellett is alaposan megfontolandó, hogy ráküldjétek a prést arra a próbatestre :))

Előzmény: Törölt nick (1752)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.05 0 0 1752

Ehhez persze még hozzá kellene adni a forgó alkatrészek perdületéből adódó erőhatást. Ez már nehezebb számítás.

Főleg mert geometriai méreteket nem adtak meg.

De legalább nagyságrendileg meg kellene becsülni.

 

Feltételezve, hogy a löket 5 mm és a keresztmetszet 10x10-es.

E=200 GPa

A=1/10000 m2

ΔL/L0=0.05

 

σ=Eε=2.1011 * 0.05 = 1010

σ=F/A → F=σA = 1010 * 10-4 = 106 N = 1 MN

(Ha jól emlékszem, az egyik hiderulikus présgépünk tud 1 MN erővel nyomni.)

 

D=EA/L=2.1011 * 10-4 / 0.1 = 2.108

E=D*(ΔL)2/2= 2.108 * (0.005)2 / 2 = 108 * 0.000025 = 2.5 kJ

Ennyi energia kellene a próbatest összenyomásához.

 

Tegyük fel, hogy a motor teljesítménye 10 kW és 5 másodperc alatt éri el az üzemi fordulatszámot.

Akkor a forgó alkatrészekben tárolt energia 50 kJ. Ez az 5 mm-es összenyomáshoz számolt energia 20-szorosa.

Az 5 mm-es löketet gyök 20-al szorozva 22.4 mm.

F=D*ΔL= 2.108 * 0.0224 = 4.5 MN

(Ehhez képest a motor teljesítményéből számolt 0.5 kN erő szinte elhanyagolható. Persze ez csak durva becslés.)

Előzmény: Törölt nick (1751)
Törölt nick Creative Commons License 2020.08.04 0 0 1751

Számpélda:

 

A motor teljesítménye legyen 10 kW.

A fordulatszám 1/sec.

Továbbá a fél fordulatra jutó emelkedés 5 mm.

(Lehet pi-vel egyszerűsíteni.)

Fmax = 500 N

 

Ekkora erő hatására persze nem lesz 5 mm alakváltozás. (Valamit át kell gondolnom.)

Persze a keresztmetszetet is kellene ismerni.

Előzmény: Törölt nick (1750)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!