Minden gépészmérnök, leendő gépészmérnök vagy akár már nyugdijas, de még érdeklődő szakmai és szakmát érintő közéleti támák fóruma. Induljon hát utjéra. Rajtunk múlik hova jutunk.
A vékony-vastag találkozásokról jut még eszembe: biztosan olvastad azt is, hogy az öntvényeken a hirtelen falvastagság-változásokat kerülni kell. Ez is az említettekkel függ össze: a vékony rész sokkal gyorsabban húzódna össze, mint a vastag, és az eredmény többnyire repedés.
Köszönöm!!! Világosabb a kép. Akkor nézzünk két példát: 1. vékony kör alakú lemez vastag peremmel, egybe öntve. Lehűlés közben a vékony lemez húzódna össze, de a perem nem engedi. Lehet, hogy megreped, de ha nem, akkor is (húzó jellegű) feszültség marad benne, de az alakja nem változik. 2. Ennek az inverze: a kör alakű lemez közepén van egy vastagabb mag. A széle húzódna össze, de mivel szabad a széle, ott deformálódik, behajlik (vetemedés). Jól gondolkozom?
(Nem öntészet, de teljesen analóg helyzet az ún. edzési repedések megjelenése. Az alkatrész aktuális hőmérsékleténél többszáz fokkal hidegebb edzőközegbe mártva az alkatrész külső mérete radikálisan csökkenne, de erre képtelen a még nem lehűlt mag miatt. Gyakorlatilag változatlan térfogat mellett a felület csak úgy tud csökkenni, hogy nem burkolja be a teljes térfogatot, magyarán megreped.)
"a teljes kihűlésnél ezek a különbségek elvileg eltűnnek" - nem, nem tűnnek el. Ugyanis a lehűlés közben az anyag szilárdsága folyamatosan növekszik, és a hamarabb kihűlt részek, szilárdabbak lévén ÉS gyorsabban zsugorodván, akadályozzák a még (annyira) ki nem hűlt belső részek szabad deformációját és az egyensúlyi állapothoz képest azok eltorzulva dermednek meg. Az eredmény az, hogy
a) az öntvény a teljes kihűlés után is belső feszültségekkel terhelt, hiszen a belső részek összehúzódása gátolt a külsők révén,
b) ezen belső feszültségek rugalmas ÉS maradó alakváltozást (nálad: plasztikus deformáció) hoznak létre. Utóbbinak a konkrét szituációra közismert neve van: vetemedés. Előbbinek pedig az a káros következménye, hogy amikor az öntvény utóbb forgácsoló megmunkás tárgya lesz, akkor - éppen az ominózus felületi rétegek eltávolítása miatt - a belső feszültségek eddigi egyensúlya megbomlik, és így az öntvény újabb vetemedést produkálna, amit előzetesen elvégzett külön feszültségcsökkentő hőkezelésekkel kell csökkenteni.
Az öntött alkatrészek alak- és méretpontossága ezért is meglehetősen problémás.
Remélem, jó helyen járok. A casting stress (hogy mondják magyarul?) megértésére szeretnék kísérletet tenni. Addig eljutottam, hogy az öntőformába beöntik az olvadékot, az lehűl és megszilárdul. A hűlés nem egyenletes, a kiálló és a vékonyabb részek gyorsabban hűlnek, ezért az alakváltozás inhomogén lesz. Igen ám, de a teljes kihűlésnél ezek a különbségek elvileg eltűnnek, mert a hőtágulás (összehúzódás) izotróp, kihűlve arányosan kisebb lesz az öntvény. Tehát ha mégsem, akkor maradó alakváltozás kell hogy fellépjen, és plasztikus deformáció lesz inhomogén módon, a nem homogén lehűlés közben. Kérdéseim: 1. Jól látom, tényleg van plasztikus deformáció? 2. Tudom, hogy általános esetben ez egy baromi nehezen leírható probléma (hőleadás, hővezetés 3D-ben stb.), de van-e olyan egyszerű ökölszabály, amellyel legalább durván megjósolható egy adott alakú öntvény deformációja? (Alapvető mechanikai ismeretekkel rendelkezem.)
Az alábbiakban válaszolok{chatgpt} a kérdéseire Magyarország(!) kontextusában:
A 266/2013-as számú kormányrendelet nem érint minden műszaki területet, például konyhai kisgépeket, szórakoztatóelektronikát és járműveket. Azonban ez a rendelet meghatározza a tervezői személyi kompetenciákat azokon a területeken, amelyeket szabályoz. Amennyiben egy tervezési feladat nem esik a 266/2013-as számú rendelet hatálya alá, és nincsenek előírt személyi kompetenciák, akkor elvileg a gépészmérnök végzettséggel rendelkező szakember végezheti a tervezést.
A nyomástartó edények tervezéséhez szükséges szakmagyakorlási jogosultság az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján van szabályozva Magyarországon. Ez a rendelet meghatározza a nyomástartó berendezések tervezésére vonatkozó követelményeket, és előírja a szakmagyakorlási jogosultságot a tervezési tevékenység végzéséhez. A szakmagyakorlási jogosultság megszerzéséhez általában szakmai vizsga vagy tanúsítás szükséges.
A Mérnöki Kamara által kiállított tanúsítás számos előnnyel járhat Magyarországon. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tagjai különféle előnyökhöz juthatnak, például:
Szakmai elismerés: A kamara tagsága és tanúsítása megerősíti a mérnöki szakmai elkötelezettséget és szakértelmet.
Hivatkozások: A kamara tagsága előnyös lehet az állásinterjúkon és a munkáltatók előtt.
Szakmai közösség: A kamara lehetőséget kínál szakmai közösségekhez való csatlakozásra és szakmai fejlődésre.
Szakmai felelősség: A kamara etikai kódexe és szabályzatai segítenek a szakmai felelősségvállalásban és a jó szakmai gyakorlat betartásában.
Fontos megjegyezni, hogy az előző válaszaim általános információkat tartalmaznak, és konkrét esetekben mindig érdemes az adott jogi szabályozást és a Magyar Mérnöki Kamarát megkeresni a legaktuálisabb információkért és pontos részletekért.
{Ilyenkor tovább szokás kérdezősködni}
Én személyesen azt ajánlom neked, hogy fizesd ki a ChatGPT4 havi díját, és kérdezősködj tőle !
Gépészmérnök végzettségem van, útmutatást szeretnék kérni a gépészeti tervezés jogi szabályozásával kapcsolatban. Az 1996. évi LVIII. törvényt és a 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendeletet átolvastam.
A kérdéseim:
A 266/2013 által nem érintett műszaki területeken (pl.: konyhai kisgépek, szórakoztatóelektronika, járművek) a tervező felé személyi kompetenciák nincsenek előírva, gépészmérnök végzettséggel végezhetők?
Nyomástartó edények tervezéséhez szükséges szakmagyakorlási jogosultság?
A Mérnöki Kamara által kiállított tanúsításnak milyen előnye van?
Melyik volt életed legkedvesebb megoldott feladata?
Vagy a legutóbbi megoldott.
Például miért nem fogadtad meg, hogy tangens inverzét kell számolni?
Adva van tg2fi , tau xz és tau yz ről van szó.
1 főirányhoz x tengely
2 főirányhoz y tengely
3 főirányhoz z tengely van hozzárendelve.
Csak azt kell eldönteni + vagy - fi
Attól függően x normálisú lapon + vagy - előjelű
a tau.
Csak geometria.
x,y,z kocka elforgatva z azaz 3 körül +- fi vel.
1,2,3 éppúgy kocka
Tehát ez csupán egy szemléltetés.
Egyetlen pont X,Y,Z pont feszültségi állapota azaz egy szimmetrikus mátrix.
A keresztmetszet összes pontjában szükséges ismerni.
Na. Tehát mekkora a fi ha most minden tau pozitív.
Hihetetlen, hogy nem mondod meg y azaz 2 főirányhoz képest hol az 1 és a 3 főirány.
A Mohr kör ennyi volt.
Semmi izgalom.
A csavarás hoz az adott keresztmetszetek összes tau feszültsége kell, minden pontban.
Továbbá ezek eredője. F
A keresztmetszet adott.
Másodrendű nyomatéki fő tengelyei is.
Tau = F/A nyírás
Szigma= F/A nyomás
A nyírásos tauk nak van eredője ez az F
Csak az nem mindegy hol a nyírási középpont.
Ha ez másodrendű főtengelybe esik nincs csavarás.
Hasolóan van ugyanerre a pontra elsőrendű statikai nyomaték. Ez a nyírási középpont.
Van pontra számított nyomaték. Ha ez nem null van csavarás. (A nyomásközéppont is kiszámolható)
De ez iskolai tananyag szóbeli mesélgetése.
Mivel nem fogok ide annyit firkálni.
Nagyon kell tudni ezeket (néha) alkalmazni.
Meg kell süvegelni a Mechanika tanszékeket egyébként Magyarországon. PHD szinten vannak olyan levezetések máshol. (Egyébként képletgyűjteményből dolgoznak, vagy FEM, PEM)
Nagyon erős a képzés mechanikából mint modtam.
Az a helyzet, hogy idővel ezek.megkopnak.
Egyébként nem emlékszem, hogy mikor rajzoltam Mohr kört. Lenne is csodálkozás. Hogy az minek?
Itt az van, hogy azért van az SP vagy a TZ régen hogy
számoljon is.
A mérnökök itt globálisan gondolkodnak és tervszeűbben dolgoznak. A saját tervük szerint.
Egyből a megoldást v1,v2,v3... verziókban.
Mit akar a vevő. LH
Mit tudunk tenni érte. Megcsinálható?
Stb.
El vagyunk maradva , mint Lézer szerint a BIM mel a Baustellék:) Pedig mekkorát téved.
A magyar mérnök itt csak annyival van lemaradva, hogy nem ismeri a kapcsolatrendszereket.
Céghálót szokásokat. Amint ezen túljut, akkortól össze tudja rakni a dolgokat onnan szárnyalhat.
Akkora a kapott tudás.
Másik: itt soha senki nem mondja, jogy a magyar munkaerő képzett. Sőt. Épp azt mondják nem elég jól képzett. Bármit is kommunikáljanak.
A tau egy jelölés. Neve nyíró vagy csúsztató feszültség. A csavaró feszültséget is szokás tau val jelölni. Ekkor mindig hozzáteszik, hogy tau csavaró.
Egyébként a csavarás egy test potenciális energiáját növeli. Rugalmas összenergia is létezik.
A csavarásnak nyomatéka van.
Tiszta a csavarás, ha nem gátolt.
Mert létezik gátolt csavarás is.
Egy C profilt csavarva a csavarás tengelye az anyagon kívül van.
Nem a poláris másodrendű nyomaték tengely pontjait összekötő vonalon. Poláris tengelytől eltér.
Szóval nyomatékot kell mérni.
Egy felfuggesztett vékony szálat kifeszítve egy végén lógó tömeggel könnyen el tud fordúlni. Neve torzós szál.
Csavarásra példa a körmös tengelykspcsoló is.
Ha szabadon fut akkor is a körmök elhajolnak.
Szerkezetoptimálási feladat, az elhajlás mikor minimális.
Nyomatékot kell tehát a poláris tengelyben, tengelyirán ban működtetni. Ha ez nincs, csavarás sincs.
A felrajzolt pálcán nem fogsz tudni nyomatékot mérni.
Ahhoz forognia kellene. És egy felékelt tárcsa. Ami még hajlítja is a rudat.
Egy irányban bélyeggel számítatott nyúlás a rá merőleges oldalon mért nyúlásból a torzióval lehet a csavarásra következtezni.
Két egymást metsző térbeli egyenes vagy kitérő egyenes forgó terhelés hatására egyköpenyü hiperboloid. A ferdén másik irányban is felragasztott szintén egyköpenyű hiperboloid. De hogy ez a kettő metsző egyenespár ugyanazon az egy hiperboloidon legyen az azt jelenti, hogy a hiperboloid torokkörén vannak és forgással egymásba átvihetők.
Na akkor a hiperboloid egy pontja leír egy görbét a hiperboloidon. Ennek a térgörbének a torziója számítható. Folytonos legalább 2x differenciálható görbedarab. Csak ehhez kell még egy adat a szögelfordulás is. Tehát az elrendezés elegendően
bonyolúlt ahhoz, hogy minimum ötletesnek nevezhessük.
Szerintem ez a formula csak akkor lenne használható, ha az alketrészt csak és kizárólag tiszta csavarás érné.
Összetett igénybevétel esetén több az ismeretlen, tehát több mérési eredményéből lehetne kihozni a keresett csúsztató feszültséget. Például ugyanazon keresztmetszet két szomszédos oldalára ragasztott bélyegekkel. (A számolást a profikra bízom.)
Ezt a kérdést tettem fel a gyakornok jelölteknek. Megijesztettem őket?
(Nekem a Maxwell-egyenletekhez kellene érteni.)
DDR, eine Frau geht durchs Kaufhaus. Sie fragt eine Verkäuferin: "Sagen Sie mal, haben Sie hier keine Schuhe?" Die Verkäuferin antwortet: "Keine Schuhe gibt es eine Etage tiefer, hier haben wir keine Hosen."
Kunde im DDR-Kaufhaus: "Gibt es hier denn keine Oberhemden?" Verkäufer: "Nein, hier gibt es keine Radios. Keine Oberhemden finden Sie in der Herrenkonfektion im zweiten Stock.
Időben változó összetett igénybevételnek kitett rúd néhány pontján a relatív megynyúlást mérjük (az idő függvényében).
Meg kellene állapítani a tau és szigma feszültségeket. A mért két irány merőleges egymásra, de általában nem főirányok. Habár az időben változó terhelés közben az is előfordulhat néha.
Ahol ennyi vadregényes probléma adódik, de megoldani nem kell... izgalmasan nyugis hely lehet egy majdnem 8 éves gyakorlattal rendelkező mondhatni senior BSC HKLS nek?
Négy dörzskerék is állítható. Akkor a forgástengely irányát be lehet állítani. Úgy hogy ne essen le. Ezzel persze úgy is be lehet állítani, hogy csak 3 kerék hajtja a labdát.