Keresés

Részletes keresés

XtraP Creative Commons License 2024.02.22 -1 0 1898

Igen, jól gondolod.

A vékony-vastag találkozásokról jut még eszembe: biztosan olvastad azt is, hogy az öntvényeken a hirtelen falvastagság-változásokat kerülni kell.  Ez is az említettekkel függ össze: a vékony rész sokkal gyorsabban húzódna össze, mint a vastag, és az eredmény többnyire repedés.

Előzmény: eref (1897)
eref Creative Commons License 2024.02.22 0 0 1897

Köszönöm!!! Világosabb a kép. Akkor nézzünk két példát: 1. vékony kör alakú lemez vastag peremmel, egybe öntve. Lehűlés közben a vékony lemez húzódna össze, de a perem nem engedi. Lehet, hogy megreped, de ha nem, akkor is (húzó jellegű) feszültség marad benne, de az alakja nem változik. 2. Ennek az inverze: a kör alakű lemez közepén van egy vastagabb mag. A széle húzódna össze, de mivel szabad a széle, ott deformálódik, behajlik (vetemedés). Jól gondolkozom? 

Előzmény: XtraP (1895)
XtraP Creative Commons License 2024.02.22 0 0 1896

(Nem öntészet, de teljesen analóg helyzet az ún. edzési repedések megjelenése. Az alkatrész aktuális hőmérsékleténél többszáz fokkal hidegebb edzőközegbe mártva az alkatrész külső mérete radikálisan csökkenne, de erre képtelen a még nem lehűlt mag miatt. Gyakorlatilag változatlan térfogat mellett a felület csak úgy tud csökkenni, hogy nem burkolja be a teljes térfogatot, magyarán megreped.)

Előzmény: XtraP (1895)
XtraP Creative Commons License 2024.02.22 0 0 1895

"a teljes kihűlésnél ezek a különbségek elvileg eltűnnek" - nem, nem tűnnek el. Ugyanis a lehűlés közben az anyag szilárdsága folyamatosan növekszik, és a hamarabb kihűlt részek, szilárdabbak lévén ÉS gyorsabban zsugorodván, akadályozzák a még (annyira) ki nem hűlt belső részek szabad deformációját és az egyensúlyi állapothoz képest azok eltorzulva dermednek meg. Az eredmény az, hogy

a) az öntvény a teljes kihűlés után is belső feszültségekkel terhelt, hiszen a belső részek összehúzódása gátolt a külsők révén,

b) ezen belső feszültségek rugalmas ÉS maradó alakváltozást (nálad: plasztikus deformáció) hoznak létre. Utóbbinak a konkrét szituációra közismert neve van: vetemedés. Előbbinek pedig az a káros következménye, hogy amikor az öntvény utóbb forgácsoló megmunkás tárgya lesz, akkor - éppen az ominózus felületi rétegek eltávolítása miatt - a belső feszültségek eddigi egyensúlya megbomlik, és így az öntvény újabb vetemedést produkálna, amit előzetesen elvégzett külön feszültségcsökkentő hőkezelésekkel kell csökkenteni.

Az öntött alkatrészek alak- és méretpontossága ezért is meglehetősen problémás.

Előzmény: eref (1894)
eref Creative Commons License 2024.02.22 0 0 1894

Tiszteletem!

 

Remélem, jó helyen járok. A casting stress (hogy mondják magyarul?) megértésére szeretnék kísérletet tenni. Addig eljutottam, hogy az öntőformába beöntik az olvadékot, az lehűl és megszilárdul. A hűlés nem egyenletes, a kiálló és a vékonyabb részek gyorsabban hűlnek, ezért az alakváltozás inhomogén lesz. Igen ám, de a teljes kihűlésnél ezek a különbségek elvileg eltűnnek, mert a hőtágulás (összehúzódás) izotróp, kihűlve arányosan kisebb lesz az öntvény. Tehát ha mégsem, akkor maradó alakváltozás kell hogy fellépjen, és plasztikus deformáció lesz inhomogén módon, a nem homogén lehűlés közben. Kérdéseim: 1. Jól látom, tényleg van plasztikus deformáció? 2. Tudom, hogy általános esetben ez egy baromi nehezen leírható probléma (hőleadás, hővezetés 3D-ben stb.), de van-e olyan egyszerű ökölszabály, amellyel legalább durván megjósolható egy adott alakú öntvény deformációja? (Alapvető mechanikai ismeretekkel rendelkezem.) 

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.07.31 0 0 1893



ChatGPT3

Az alábbiakban válaszolok{chatgpt} a kérdéseire Magyarország(!) kontextusában:

  1. A 266/2013-as számú kormányrendelet nem érint minden műszaki területet, például konyhai kisgépeket, szórakoztatóelektronikát és járműveket. Azonban ez a rendelet meghatározza a tervezői személyi kompetenciákat azokon a területeken, amelyeket szabályoz. Amennyiben egy tervezési feladat nem esik a 266/2013-as számú rendelet hatálya alá, és nincsenek előírt személyi kompetenciák, akkor elvileg a gépészmérnök végzettséggel rendelkező szakember végezheti a tervezést.

  2. A nyomástartó edények tervezéséhez szükséges szakmagyakorlási jogosultság az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján van szabályozva Magyarországon. Ez a rendelet meghatározza a nyomástartó berendezések tervezésére vonatkozó követelményeket, és előírja a szakmagyakorlási jogosultságot a tervezési tevékenység végzéséhez. A szakmagyakorlási jogosultság megszerzéséhez általában szakmai vizsga vagy tanúsítás szükséges.

  3. A Mérnöki Kamara által kiállított tanúsítás számos előnnyel járhat Magyarországon. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tagjai különféle előnyökhöz juthatnak, például:

    • Szakmai elismerés: A kamara tagsága és tanúsítása megerősíti a mérnöki szakmai elkötelezettséget és szakértelmet.
    • Hivatkozások: A kamara tagsága előnyös lehet az állásinterjúkon és a munkáltatók előtt.
    • Szakmai közösség: A kamara lehetőséget kínál szakmai közösségekhez való csatlakozásra és szakmai fejlődésre.
    • Szakmai felelősség: A kamara etikai kódexe és szabályzatai segítenek a szakmai felelősségvállalásban és a jó szakmai gyakorlat betartásában.

Fontos megjegyezni, hogy az előző válaszaim általános információkat tartalmaznak, és konkrét esetekben mindig érdemes az adott jogi szabályozást és a Magyar Mérnöki Kamarát megkeresni a legaktuálisabb információkért és pontos részletekért.

 

{Ilyenkor tovább szokás kérdezősködni}

 

 

Én személyesen azt ajánlom neked, hogy fizesd ki a ChatGPT4 havi díját, és kérdezősködj tőle ! 

 

 

 

 

Előzmény: rubino88 (1892)
rubino88 Creative Commons License 2023.07.31 0 1 1892

Sziasztok!

 

Gépészmérnök végzettségem van, útmutatást szeretnék kérni a gépészeti tervezés jogi szabályozásával kapcsolatban. Az 1996. évi LVIII. törvényt és a 266/2013 (VII. 11.) Korm. rendeletet átolvastam.

 

A kérdéseim:

  • A 266/2013 által nem érintett műszaki területeken (pl.: konyhai kisgépek, szórakoztatóelektronika, járművek) a tervező felé személyi kompetenciák nincsenek előírva, gépészmérnök végzettséggel végezhetők?
  • Nyomástartó edények tervezéséhez szükséges szakmagyakorlási jogosultság?
  • A Mérnöki Kamara által kiállított tanúsításnak milyen előnye van?

Előre is köszönöm ha tudtok segíteni.

 

Üdv,

görbelökete Creative Commons License 2023.07.08 0 0 1891

Melyik volt életed legkedvesebb megoldott feladata?

Vagy a legutóbbi megoldott.

 

Például miért nem fogadtad meg, hogy tangens inverzét kell számolni? 

Adva van tg2fi , tau xz és tau yz ről van szó.

1 főirányhoz x tengely

2 főirányhoz y tengely

3 főirányhoz z tengely van hozzárendelve.

Csak azt kell eldönteni + vagy - fi

Attól függően x normálisú lapon + vagy - előjelű 

a tau. 

Csak geometria.

x,y,z kocka elforgatva z azaz 3 körül +- fi vel.

1,2,3 éppúgy kocka

Tehát ez csupán egy szemléltetés.

Egyetlen pont X,Y,Z pont feszültségi állapota azaz egy szimmetrikus mátrix.

A keresztmetszet összes pontjában szükséges ismerni. 

 

Na. Tehát mekkora  a fi ha most minden tau pozitív.

Hihetetlen, hogy nem mondod meg y azaz 2 főirányhoz képest hol az 1  és a 3 főirány.

 

A Mohr  kör ennyi volt.

Semmi izgalom.

 

A csavarás hoz az adott keresztmetszetek összes tau feszültsége kell, minden pontban.

Továbbá ezek eredője. F

A keresztmetszet adott.

Másodrendű nyomatéki fő tengelyei is.

Tau = F/A nyírás

Szigma= F/A nyomás

A nyírásos tauk nak van eredője ez az F

Csak az nem mindegy hol a nyírási középpont.

Ha ez másodrendű főtengelybe esik nincs csavarás.

Hasolóan van ugyanerre a pontra elsőrendű statikai nyomaték. Ez a nyírási középpont.

Van pontra számított nyomaték. Ha ez nem null van csavarás. (A nyomásközéppont is kiszámolható)

De ez iskolai tananyag szóbeli mesélgetése.

Mivel nem fogok ide annyit firkálni.

 

Nagyon kell tudni ezeket (néha) alkalmazni.

 

Meg kell süvegelni a Mechanika tanszékeket egyébként Magyarországon. PHD szinten vannak olyan levezetések máshol. (Egyébként képletgyűjteményből dolgoznak, vagy FEM, PEM)

Nagyon erős a képzés mechanikából mint modtam.

 

Az a helyzet, hogy idővel ezek.megkopnak.

Egyébként nem emlékszem, hogy mikor rajzoltam Mohr kört. Lenne is csodálkozás. Hogy az minek?

 

Itt az van, hogy azért van az SP vagy a TZ régen hogy 

számoljon is.

 

A mérnökök itt globálisan gondolkodnak és tervszeűbben dolgoznak. A saját tervük szerint. 

Egyből a megoldást v1,v2,v3... verziókban.

Mit akar a vevő. LH

Mit tudunk tenni érte. Megcsinálható?

Stb.

 

El vagyunk maradva , mint Lézer szerint a BIM mel a Baustellék:) Pedig mekkorát téved. 

A magyar mérnök itt csak annyival van lemaradva, hogy nem ismeri a kapcsolatrendszereket. 

Céghálót  szokásokat.  Amint ezen túljut, akkortól össze tudja rakni a dolgokat onnan szárnyalhat.

Akkora a kapott tudás.

 

Másik: itt soha senki nem mondja, jogy a magyar munkaerő képzett. Sőt. Épp azt mondják nem elég jól képzett. Bármit is kommunikáljanak. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (1890)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.08 0 0 1890

Nem hinném, hogy munkahengert építenének be egy siló lábába.

Már csak azért sem, mert áramszünet esetén felborulhatna a tartály. :(

Olyannak kell lennie, amelyik önerőből is megáll. Csavarorsó, csigahajtás.

Szerszámgépek lábánál ezt használják, de nem szabályozzák folyamatosan.

Egyszer beállítják és úgy marad.

 

Apropó, ez akkor is így van, amikor a mérlegről jegyzőkönyvet készítünk.

Akkor kell jónak lenni, amikor vizsgáljuk. Egyébként meg...

 

Továbbá a finomhangolást a hőtágulás is elronthatja.

 

 

Hajóknál el tudom képzelni, hogy aktív szabályozással egyensúlyoznak. Ha nagyon muszáj.

Van itt egy érdekes jelenség. Például az aktív hídkiegyenlítés. Ahhoz csak nullindikátor kell.

És egy gyors szabályozókör.

A fülünkkel így tudunk több nagyságrendnyi magnitudójú hangerősséget átfogni.

Előzmény: görbelökete (1889)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.07 0 1 1889

A négy láb. 

3 fix egy változtatható. Pl pneumetikus.

Cél egy mérőgép gránitasztalát vizszintesen tartani.

Akárova tehető rá munkadarab. A billentő nyomatékok 

előjeles összege 0.

Hasonló:

HIWIN sínen kocsi. Billentőnyomatékok előjeles összege 0. Lásd HIWIN katalógus.

A gránitasztal rendszertechnikai modellje és gördülő membrán le van írva Szabó István szerkesztésében megjelent Gépészeti Rendszertechnika kötetben.

 

Ha ezt tartályra akarod alkalmazni.

Akkor nem értem a kérdést. Statika és elasztostatika.

A tartály falára felírt oldalnyomás áramlástaból.

A lábakkal semmi gond sincs. A tele tartály sem roggyan be. Ma voltam egy 5 emeltnyi tetején.

Még van benne keverő is. 

 

Előzmény: Törölt nick (1888)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.06 0 0 1888

Elengedem ezt a problémát, mert (mindig) van újabb.

A megrendelő pedig számoljon utána. Ha be lehet csapni, megérdemli. Sajnálom.

 

++++

 

Négylábú asztal mindegyik lába alá egy-egy mérleget teszünk. Túlhatározott.

Ez már nem statika, hanem rugalmasságtan.

Feladat: akárhova teszik a súlyt az asztalon, a négy mérleg összege ugyanannyi legyen.

(Megengedett eltérés 5 gramm.)

 

Az anyagszerkezet egy rejtett szabadsági fok, ahogy kikristályosodik.

Krisztallitok mérete, orientációja.

Kiszámolni lehetetlen. Mérni kell.

(Egy nótában a villamosmérnök a diódákat válogatja párba.)

Csakhogy a siló lábakat nem fogják. Nem gyártják tízezerszám.

 

Mit tesz ilyenkor a mérnök?

Amelyik lábra a legtöbb terhelés jut, annak a rugalmasságát meg kell változtatni. Tűreszelővel.

Rekurzív folyamat.

 

És hogy lehet ezt a finom hangolást elrontani?

Lefestik a tartály lábát, vagy néhány év múlva újrafestik.

 

Miért?

Például a tartályban kevernek valamit, ami ide oda mozog.

A mozgásból származó tehetetlenségi erőket pedig kiátlagolják.

Előzmény: görbelökete (1885)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.04 0 0 1887

A tau egy jelölés. Neve nyíró vagy csúsztató feszültség. A csavaró feszültséget is szokás tau val jelölni. Ekkor mindig hozzáteszik, hogy tau csavaró.

Egyébként a csavarás egy test potenciális energiáját  növeli. Rugalmas összenergia is létezik.

 

A csavarásnak nyomatéka van.

Tiszta a csavarás, ha nem gátolt.

Mert létezik gátolt csavarás is.

Egy C profilt csavarva a csavarás tengelye az anyagon kívül van. 

Nem a poláris másodrendű nyomaték tengely pontjait összekötő vonalon. Poláris tengelytől eltér.

 

Szóval nyomatékot kell mérni.

Egy felfuggesztett vékony szálat kifeszítve egy végén lógó tömeggel könnyen el tud fordúlni. Neve torzós szál. 

 

Csavarásra példa a körmös tengelykspcsoló is.

Ha szabadon fut akkor is a körmök elhajolnak.

Szerkezetoptimálási feladat, az elhajlás mikor minimális.

 

Nyomatékot kell tehát a poláris tengelyben, tengelyirán ban működtetni. Ha ez nincs, csavarás sincs.

 

A felrajzolt pálcán nem fogsz tudni nyomatékot mérni.

Ahhoz forognia kellene. És egy felékelt tárcsa. Ami még hajlítja is a rudat.

Egy irányban bélyeggel számítatott nyúlás a rá merőleges oldalon mért nyúlásból a torzióval lehet a csavarásra következtezni. 

Két egymást metsző  térbeli egyenes vagy kitérő egyenes forgó terhelés hatására egyköpenyü hiperboloid. A ferdén másik irányban is felragasztott szintén egyköpenyű hiperboloid. De hogy ez a kettő metsző egyenespár ugyanazon  az egy  hiperboloidon legyen az azt jelenti, hogy a hiperboloid torokkörén vannak és forgással egymásba átvihetők.

Na akkor a hiperboloid egy pontja leír egy görbét a hiperboloidon. Ennek a térgörbének a torziója számítható. Folytonos legalább 2x differenciálható görbedarab. Csak ehhez kell még egy adat a szögelfordulás is. Tehát az elrendezés elegendően 

bonyolúlt ahhoz, hogy minimum ötletesnek nevezhessük. 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (1884)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.04 0 0 1886

A te kérdésed általános feszültségre vonatkozik.

Pontbeli feszültségre. 

Tehát a Bojtár jegyzet eleje.

 

Poisson , Young , és a csavarási modulus nem függetlenek.

Szigma = E* epszilon

Ez a feszültség egy, pontban

Ennek van normális és síkba eső komponense.

A síkbeli komponens a tau. A normális komponens a szigmax,y,z, vagy csak szigma 1, szigma 2, szigma 3 mindegy a jelölés.

De ez utobbi szám indexüek a Mohr szemléltetésben 

feszültség tenzor sajátértékei és a sajátértékehez tartozó sajátvektorokkal diagonizáljuk . Ezek a főfeszültségek koordinátarendszere ekkor.

 

A feszültségen F/A id érthető

Ez akár egy megoszló terhelés intenzitása ekkor nyomás.

Stb.

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (1884)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.04 0 1 1885

Mutattam volna egy diszkretizálást egyébként.

Hetedhét elintézte:;

 

Előzmény: Törölt nick (1884)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.04 0 0 1884

Szerintem ez a formula csak akkor lenne használható, ha az alketrészt csak és kizárólag tiszta csavarás érné.

 

Összetett igénybevétel esetén több az ismeretlen, tehát több mérési eredményéből lehetne kihozni a keresett csúsztató feszültséget. Például ugyanazon keresztmetszet két szomszédos oldalára ragasztott bélyegekkel. (A számolást a profikra bízom.)

Előzmény: Törölt nick (1883)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.03 0 0 1883

Remélem, hogy a megrendelő utána fog számolni.

De nekem ez az  ε/τ=(1+ν) egyszerűen nem tetszik.

Előzmény: görbelökete (1877)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.03 0 0 1882

A Bojtár Imre féle jegyzet is ok.

Tégla, vasbeton

 

(A gépészetben használtakat ismerjük.)

Előzmény: görbelökete (1881)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.03 0 0 1881

Airy és Maxwell

Feszültségfüggvények

 

Előzmény: görbelökete (1880)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.03 0 0 1880
Előzmény: Törölt nick (1879)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.03 0 0 1879

Nem értek hozzá. Csak elvégeztem a kijelölt műveleteket. Mupet show: szakértő az nem volt.

Nomen est omen. A megrendelőt ugyanúgy kívják, mint akiről a köröket elenevezték. Nem szólt, hogy a xámítás nem jó.

 

Így számoltunk: (1+ν)τ=σ

:(

Előzmény: görbelökete (1876)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.02 0 0 1878

Merev test minden pontjában van három rajta átmenő egymásra merőleges sík amelyben a feszültségek főfeszültségek.(Cauchy)

Tehát itt tau nulla.

 

Előzmény: Törölt nick (1874)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.02 0 0 1877

Időben változó összetett igénybevétel

Ez érthető szigma(t), tau(t)

A rúd nincs megadva. Egyenes, síkgörbe, hegesztett térbeli stb . Anyaga Poisson, Young tényezők.

Nincs megadva : befogott, alátámasztott, forgó, stb

Nincs megadva a terhelés.

Tehát a rúd statikai állapotáról semmit sem lehet tudni: határozott, határozatlan

A reakciók sem adhatók meg tehát.

Az tuti, hogy minden pontjában lesz szigma és tau.

Nincs mozgásegyenlet: elasztostatika, vagy dinamika.

Relatív nyúlást nem lehet mérni.

A hosszváltozás/eredeti hossz alapján számolható.

A szögváltozás is mérhető. De bizonyos alalváltozási mátrixokra tett feltevések : szimmetria, G csavaró modulus , Poisson és E nem függetlenek.

Egy szilárd test három pontjának mozgásállapotára tett feltevések sem függetlenek. De nem is lineárisan függők. Nem lineárisak.

 

Ha kikötjük, hogy a mozgás során a rúd kerestmetszeti síkjai síkok maradnak, ez linearizálás.

(Tehát nem marhanyelvet sajtolok egy átmérő 100 as és 100 mm hosszú 800 fokos acélrúdból)

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (1874)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.02 0 0 1876

Engem is megilyesztettél.

Mondok egy fogalmat. 

Tangenskör.

Ez a műszaki mechanika fogalma.

Előzmény: Törölt nick (1875)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.02 -1 0 1875

Ezt a kérdést tettem fel a gyakornok jelölteknek. Megijesztettem őket?

(Nekem a Maxwell-egyenletekhez kellene érteni.)

 

 

DDR, eine Frau geht durchs Kaufhaus. Sie fragt eine Verkäuferin: "Sagen Sie mal, haben Sie hier keine Schuhe?" Die Verkäuferin antwortet: "Keine Schuhe gibt es eine Etage tiefer, hier haben wir keine Hosen."

Kunde im DDR-Kaufhaus: "Gibt es hier denn keine Oberhemden?"
Verkäufer: "Nein, hier gibt es keine Radios. Keine Oberhemden finden Sie in der Herrenkonfektion im zweiten Stock.

Előzmény: Törölt nick (1874)
Törölt nick Creative Commons License 2023.07.02 0 0 1874

Időben változó összetett igénybevételnek kitett rúd néhány pontján a relatív megynyúlást mérjük (az idő függvényében).

Meg kellene állapítani a tau és szigma feszültségeket. A mért két irány merőleges egymásra, de általában nem főirányok. Habár az időben változó terhelés közben az is előfordulhat néha.

Ki tudja berajzolni az ábrába a két merőlegest?

Előzmény: görbelökete (1873)
görbelökete Creative Commons License 2023.07.02 -1 1 1873

Jelentkezem.

Ahol ennyi vadregényes probléma adódik, de megoldani nem kell... izgalmasan nyugis hely lehet egy majdnem 8 éves gyakorlattal rendelkező mondhatni senior BSC HKLS nek?

 

Előzmény: Törölt nick (1872)
Törölt nick Creative Commons License 2023.06.14 -2 0 1872

Jelentkezhetne egy gépészmérnök a helyemre.

gömbölü Creative Commons License 2022.05.08 -2 0 1871

kell-e egy gömbölü?

Antinómia2 Creative Commons License 2022.05.03 -2 0 1870

Még egy valami eszembe jutott:

Legyen elforgatható. Függőleges síkba állítható.

Mivel F2-F1 mg vel párhuzamos.

Négy dörzskerék is állítható. Akkor a forgástengely irányát be lehet állítani. Úgy hogy ne essen le. Ezzel persze úgy is be lehet állítani, hogy csak 3 kerék hajtja a labdát.

 

 

 

Előzmény: antinómia (1867)
antinómia Creative Commons License 2022.05.03 -2 0 1869

Elvileg a gömb legfelső pontjában ebben az esetben v végtelen torlósebesség változik. Csökken. Csökkenő sebesség nagyobb

nyomás felül legyen. A gömb alsó pontjaban az eredő felhajtóerő. A kettő ereő eredője 0. t másodpercig

 

Előzmény: antinómia (1868)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!