Elnézést kérek mindenkitől, amiért félinformációkra alapozva védelmembe vettem Monok eljárását! Mea clumpa.
Közben kiderült, h M. - finoman szólva - szándékosan vezette félre az embereket, mert "elege lett" ezekből a - jórészt - valóban pótolhatatlan, viszont egyáltalán nem fertőzött anyagokból, amelyeket már régóta hordoztak egyik helyről a másikra. Többen megpróbálták lebeszélni a megsemmísétésről, de állítólag "véletlenül" tényleg "hozzákeveredett" máshonnan néhány láda erősen penészes anyag, amely kitűnő ürügyet szolgáltatott a megsemmísítésre, noha szinte biztos, h még így is szét lehetett volna válogatni a fertőzött és nem fertőzött anyagot.
M. "mentségére" csak egyvalami szolgálhat (ha ezt valaki mentségnek tartja...): az anyag földolgozását valóban senki sem vállalta, mert iszonyatos meló lett volna, viszonylag csekély haszonnal...
Csak hát ezek után kérdéses, hogy ha az állam ilyen rossz gazda (mint általában is), nem lenne-e jobb felelős kezelésű magángyűjteménnyé alakítani ezeket a nemzet gyűjteményeket. Szerintem magángyűjtő nem zúzatott volna be ennyi kincset. Lehet, hogy a nemzeti vagyonnak nemcsak az ipari, hanem a kulturális részét is jobb lenne privatizálni? Tudom, hogy nagyon képtelen a gondolat, de hát a nagy nemzeti gyűjtemények magángyűjteményként kezdték. Az persze más kérdés, hogy az OSZK-ra sok indokolatlan teher hárul: például egyáltalán nem szükségszerű, hogy egyetemisták tanulószobájaként funkcionáljon, miközben a kutatók kiszolgálására töredék kapacitás jut. Bár ezen a helyzeten (igen kemény és elkerülhetetlenül bántó módszerekkel) az utóbbi években, éppen Monok regnálása alatt, igen sokat enyhítettek. (Ez nyilván nem jó egy csomó egyetemistának, de a könyvtár legalább használható lett. Az egyetemisták kiszolgálását szintén meg kéne oldani, de az nem a nemzeti könyvtár feladata. Talán az lenne az ideális megoldás, ha az olvasmányok interneten hozzáférhetők lennének, és minden kurzushoz egy fél évig érvényes jelszó tartozna, így szerzői jogi problémák sem merülnének fel.)
A történetből nekem az a legfontosabb, hogy évtizedekig heverhet egy nagy mennyiségű anyag egy kiemelt állami intézményben, anélkül, hogy nyilvántartásba vegyék, ha jól értem, megkérdőjelezik azt is, egyáltalán oda való-e, s nem a levéltárba-e, de nem jelzik a fenntartónak sem a problémát, hogy tisztázzák a helyzetet, a fenntartó nem követeli meg intézményi szabályozás készítését, s így utólag pontosan nem is lehet tudni, mi történt. A fenntartó retteg attól, hogy ilyen szabályzatokat megköveteljen, mert az tőle is plusz kompetenciát, erőfeszítést és felelősségvállalást igényelne. Ráadásul sejthető ok az is, hogy ennek a dokumentumtípusnak a feldolgozása sok munkával jár, viszont nem látványos, ezért senki nem szereti. Akkor is, ha nem szennyezett vagy fertőzött, bár természetesen akkor is lehetséges, és feltehetően nem is rettenetesen drága.
Bárkit meneszteni lehetne ilyesmi miatt, az intézményvezetőtől a miniszterig, ahogy az elődeiket is meneszteni lehetett volna. De nem ez a lényeg szerintem. Hanem hogy az egész mélyen jellemző a magyar államigazgatás és állami intézmények működési logikájára. Nem az a baj, hogy nem hullanak fejek, hanem hogy ebben nem látszik lényegi változás, és persze nem elég, ha fejek hullanak.
És patologikus, hogy rövid idő után a kétszereplős pártpolitikai meccs taktikai logikája szerint kezdik értelmezni a kérdést.
A Filmarchívum-ügy különben lényegét tekintve ugyanaz, pluszban ott egy vállalkozó is rámozdult a meglévő szabályozás ellenére és részletes dokumentáció nélkül kikerülő anyagokra, az ügyet nyilvánosságra hozó munkatársat kirúgták, a minisztérium nem tett semmit, a szűkebb nyilvánosság előtt megvédte az ottani vezetőt. Az eredeti dokumentumok sorsa különben tudtommal ott is bizonytalan, a vállalkozó, ahová egyes, az állami archívumba való anyagok kerültek, egyáltalán nem biztos, hogy megőrzi őket, nem is köteles rá.
A hozzászólás idejében volt valóban, én most hallgattam meg. Sok új információ nem hangzott el, de azért érdemes meghallgatni. (Annyi volt érdekes, hogy a műsorvezető által közöltek gyakorlatilag szó szerinti Monok-idézetek voltak, magyarán még akkor sem tekinthető a műsor objektívnek, ha ténylegesen hosszabban szólalhattak meg az intézkedéseket ellenzők, mint az egy szem, önmagát védő főigazgató.)
Informális információim alapján az anyagnak elenyésző hányada volt fertőzött, és az is csak a zúzdázás előtt került oda. Egyelőre a cáfolatnak szánt szövegek oly mértékben inkoherensek, és bűzlenek a hazugság gyanújától, hogy sajnos kénytelen vagyok hinni a vádaknak.
azert most mar kivancsi vagyok, hogy mi az igazsag az ugyben: Regi, talan mellekes es fertözött anyag egett el, mert el kellet egetni, vagy ertekesebb es poros dolgok. Remelem, hogy valamikor kiderul az igazsag.
Slide, én azért jöttem ide, mert azt gondoltam, itt talán a témáról magáról is vitatkozhatunk, és amiket írtam, megpróbáltam ebben a szellemben írni. Te viszont kizárólag a személyemet támadtad (sőt, nem is az én személyemet, hanem a barátaimét) és erre alapozva utasítasz el anélkül, hogy az állításaimmal és a kérdéseimmel vitatkoznál. Szerintem ez az intolerancia és személyeskedés, azaz azok a dolgok, amiket Te magad elvben elutasítasz.
Úgy látom, nem nagyon bírod, ha ellentmondanak neked, akármilyen stílusban is történik az.
A 100 tonnára visszatérve, természetesen nem könyvtáranként általában ennyi a mennyiség (én nem is használtam ezt a szót, Te adtad a számba), az adat a nagy könyvtárakra vonatkozik. Utánanéztem, igaz.
És én sem szeretném, ha a személyem érdekelne Téged, maradjunk csak az eredeti témánál. Engem sem a Te személyed érdekel.
Ok. OK. Ha ez a gyakorlat, akkor ez. De azert Te is erzed, hogy azert ez adhat "athallasokra" okot??? Kesobbi gyanusitasra (orekre eltuntettek..., soha ne potolhato... oriasi ertekek mentek a langba...) vadaskodasra (biztos kompromitalo volt..., persze elobb jol tonkre hagytak menni, most hirtelen elerettek, mint szennyezettet... )
>>Szakemberek? Igazad van, de IMHO egy selejtezeshez erdemes kulso >>szakembereket hivni, a kesobbi vita elkerulesere. Engem mindig idegesit minden >>vonalon az En vagyok a torvenykozo, a Biro es az Iteletvegrehajto.
Alapvetően igazat kell, hogy adjak Neked, de tudtommal se a múzeumi, se a könyvtári gyakorlatban nem szoktak külső cégeket bevonni. Rendkívüli értékek felbecsülésekor, szakértésekor néha, de az "értéktelen" dolgok kiselejtezéséhez nem. Nem is nagyon tudom, kit lehetne ilyenkor hívni, más jellegű munka ez, mint amikor gépekről, eszközökről, tárgyakról kell eldönteni, hogy használhatóak-e még. Itt egy kulturális értéket kell megállapítani és azt, hogy az adott könyvtárnak ()múzeumnak, gyűjteménynek) ez kell-e, és ezt alapvetően az adott könyvtár (múzeum, gyűjtemény) tudja eldönteni.
>>Ha te ezeket helyeseled, lelked rajta. En nem. Nekunk mas az ertekiteletunk errol. >>En azt mondom, hogy amit ma nem orizunk meg, az romlik. Ami elromlott azt >>nehezebb javitani. Amit ma a multbeli idok hanyagsaga miatt elegetunk az nem >>dokumentalja a korunkat. Bar az is igaz, hogy minek kellene, de ez mar elegge elvi >>dolog...
Helyesli a fene. De világvége problémát sem csinálok belőle.
Ja, még annyit, hogy ettől lesz olyan szivacsos a fa, hogy csak a festék tartja össze, de be lehet nyomni az ujjadat és belül (a korhadt fával ellentétben, amely barna) szürkés-fehéres színű.
Nem, nem az a penész, ami a lekvárokon van! Az gyakorlatilag ártalmatlan, bár sokat enni belőle sem célszerű. (A sajtokon lévő penész meg kifejezetten hasznos!)
Nagyon sokféle penészgomba létezik, ezek egy része okozhat halálos fertőzést (pl. a Candida), különösen ha a tüdőbe jutva elszaporodik.
A könnyező házigomba az ún. farontó gombák "jeles" képviselője, amely a lakások fa felszerelési tárgyait teszi tönkre (ajtókat, ablakokat, parkettát stb.). Viszonylag lassan pusztít, de tökéletesen. Kiirtása borzasztó nehéz (bár most már nem lehetetlen), de minden vele fertőzött tárgyat meg kell semmisíteni. (Szerencsére a bútorokat kevésbé kedveli...).
A legnagyobb károkat okozó és legveszélyesebb farontó gomba az ún. könnyező házigomba (Merulius lacrymans). Spórái nem csak évekig vegetálnak, de kis méretüknél fogva a legkisebb résen, nyíláson is átjutnak, így akár még egy - számunka teljesen zártnak tűnő - elszeparált helyiségbe is be tudnak jutni, és helyrehozhatatlan kárt tudnak okozni. E farontó gomba hifái az építési anyagok hajszálerességét is ki tudják használni, azaz számukra ideális esetben akár a falakon keresztül is el tudnak terjedni.
A könnyező házigomba a cellulóztartalmat fogyasztja előszeretettel, a telepedési helyétől több méterre is eltávolodik táplálékért, minden szerkezeten áthatol.
Akkor tartsd. Tudatlanságodnál csak az önbizalmad és a makacsságod nagyobb, de nem tesz semmit.
Monok is utal rá, h kupleráj uralkodik a könytárban, de erről nem kíván beszélni. Mindenestre a SZK-ban uralkodó katasztrofális állapotokról - nagyrészt - nem az igazgatók tehetnek, hanem a pénztelenség. Ilyenkor örül az ember, ha a legértékesebb (vagy annak tartott) dolgokat meg tudja menteni. Hiába lenne jó mindent megőrizni.
Szakemberek? Igazad van, de IMHO egy selejtezeshez erdemes kulso szakembereket hivni, a kesobbi vita elkerulesere. Engem mindig idegesit minden vonalon az En vagyok a torvenykozo, a Biro es az Iteletvegrehajto.
Mondjuk megint csak a vallakozoi szferabol hozom a peldat: probalj meg leslejtezni egy termelo gepet magad. Lehet (volt a praxisomban pelda ra), hogy ot ev mulva ebbe kot bele az APECH. Kulso szakertot kell megbizni vele. Amugy par HŐR, ORFK selejtezesben reszt vettem, mint kulso "szakerto" es ott az volt a modi, hogy par ezer, par szaz forintos dolgokat is, ha az leltari volt meg kellett "szakerteni". Hiaba roncs, hiaba vacak negyveneves kacat. Nem a hasznaloja dontote el, hogy selejt.
Megjegyzem, hogy vannak emberek akik valoban szivugyuknek erzik a kultura langjanak fenntartasat, ingyen es bermentve.
Par _magan_ projektben reszt vettem, csak azert mert erdekes volt, mert jo tarsasag volt (eszerevettek, hogy vannak egypar jo kis csajok, akik szeretnek ilyenben reszt venni...:) ), mert nalamnal fiatalabbak kozt lehettem, mert sokat tanultam belole.
IMHO ha lehetoseg lett volna biztos lett volna jelentkezo a manualis munkara, ha meg ez nem eleg, akkor
a, volt polgari szolgalat, akiket oda is be lehett osztani
b, van eleg diplomas munkanelkuli, aki szivesen csinalna valami erdemlegeset
c, jelenleg egy perc alatt osszeszedtem gondolatban negy olyan volt tanart, aki nyugdijas es tarsadalmi munkat csinal tok ingyen, csak azert, mert igy erzi fontosnak magat. Nem hiszem, hogy ez Bpesten maskeppen lenne.
Ha erre a levelre alapozod az igazadat, akkor ramuatanek egypar dologra:
történetéhez kötődik. (A keletkezés történetéről nem áll részletesebb
forrás irattárunkban rendelkezésre).
A dokumentumokról nem készült tételes jegyzék sem a Könyvtárba
érkezéskor, sem a megsemmisítéskor, hiszen a kisnyomtatványok esetén
csoportos érkeztetés történt, soha nem készült róluk tételes
nyilvántartás.
Szoval halvany elkepzelesuk sincs arrol, hogy mi ment a tuzbe. Csak az, hogy X evtzizede ide-oda tologatott, porosodo stb. papirok azok.
jegyzőkönyvből is kiderült szuvas, fertőzött volt. A szállítás során
egy dolgozónk maradandó szemkárosodást szenvedett.
Tudod en anno voltam olyan helyen ahol parancsra kellet vegrehajtani dolgokat, deott egy tiszt sem merte volna a beosztottjat olyan helyre kuldeni vedofelszereles nelkul, ahol elore tudta, hogy az fertozo. Bar az is igaz, hogy ok csak egyszeru emberek es nem jelent meg konyvuk, tanulmanyuk szótb, de becsultek a masikat annyira, hogy minimum egy vedoszemuveket adnak neki. Ha mondjuk egy vallalkozo csinlja ezt, hogy tudja, hogy van kockazat es megsem irja elo a vedoszemuveget mindenki a fejet koveteli, de ha ezt egy konyvtarban csinaljak, akkor az mentseg?
A 2004. évi második félévi tűz- és munkavédelmi szemlén
megállapították, hogy a Könyvtár gépészeti terében a használaton
kívüli katalógus szekrények mellett nagy mennyiségű kiadvány, fonott
kosarakban és papírdobozokban tárolt dokumentum található. Ezt a
tényt a vezetőségnek a Működés-fenntartási Osztály 2005. január 11-én
írásban jelezte, mellékelte az anyag fotóit (mellékelem).
Jé, megint talatak valahonet elokerulo dolgokat. Oriasi rend lehet ott. Mondjuk elegge trehanynak tunik a dolog nekem...
megállapítottuk, hogy a dokumentumok nem az OSZK állományát képezték, nem
leltári anyag.
Akkor ki es mi rakhatta oda? Valakik? Egesz erdekes a dolog. Ha en ilyen rendet tartottam volna anno a munkahelyemen...
Az azonosítást február elején elkezdték. Az azonosítás eredménye:
csekély mértékben nem található az állományban. Ezt az azonosítási
munka az úgynevezett "csak poros" anyaggal történt, két óra múlva
szemgyulladás jelentkezett.
Hmmm. Erdekes eloirasok vannak ott. Itt anno 98-99-ben a muzeumban raktak rendet egypar fotos archivumban, de mivel csak poros volt, kotelezo volt a poralarc... Ugy tudom az altalanos munkavedelmi eloirasok mindenhol kotelezoek.
Az en olvasatomban itt nem igazan arrol van szo, hogy egy dontes alapjan elegettek egy csomo dolgot (ami elofordul, mert tevedni lehet, meg aztan lehet, hogy az jogos is), hanem ennek sokkal rosszabbrol:
- hagytak egy csomo mindent tonkremenni (Ha kell a dolog, elteszem, ha nem kell eladom, ha senkinek sem kell akkor megsemmisitem, ha annyira ertektelen, hogy ne foglaljon le eroforrast)
- akkora ivben szartak a munkavedelemre, hogy az nem rohelyes, hanem erdekes.
- akkora rend van ott, hogy az mar csodalatos: a level egy resze arrol szol senki nem tud semmit... vezesd igy a konyvelesedet, aztan hivatkozzal Monok urra, hogy ott is ilyen kupi van es az mentseg. (figyelem!!! nem azt irta, hogy a haboruban megsemmisultek a nyilvantartasok stb. hanem vegeig azt, hogy senki sem tud semmit, nincs nyilvantartva stb)
Ha te ezeket helyeseled, lelked rajta. En nem. Nekunk mas az ertekiteletunk errol. En azt mondom, hogy amit ma nem orizunk meg, az romlik. Ami elromlott azt nehezebb javitani. Amit ma a multbeli idok hanyagsaga miatt elegetunk az nem dokumentalja a korunkat. Bar az is igaz, hogy minek kellene, de ez mar elegge elvi dolog...