Kik voltak a kelták?
Mert hogy nem a délorosz sztyeppékről érkező, minden ellenállást elsöprő, harci szekereken meg lóháton száguldozó árja (indoeurópai) harcosok, az hót ziher...
Az Imbolc a tél végét, a tavasz jövetelét jelképezi, hiszen pont „félidőben” található a kelta újévet jelentő Samhainés a nyár kezdetét jelző Beltane között. A növekvő fény, a rituális megtisztulás és a szűz istennő ünnepe.
"Eredetéről többféle elképzelés is létezik. Korai történetírók (Cormac mac Cuilennáin) a természet változásához kötötték a hagyomány kialakulását: ebben az időszakban adtak a szűkös tél után először tejet a juhok. Ez azért jeles „esemény”, mert a kemény tél folyamán a többnyire a természetre utalt népek az évszak beállta előtt felhalmozott élelmiszerkészletekből voltak kénytelenek gazdálkodni. A juhtej pedig közismerten magas tápértékű, zsíros tej, így a szűkösség végét is jelentette az, ha az asztalra juhtej került. Természetesen nem elhanyagolandó tény, hogy ha juhtej van, akkor kisbárány is. Így a juhok ellése a megújulás, termékenység jelképeként is felfogható. Erre a hagyományra utal az óimelc („anyajuhok teje”) alakváltozata az ünnep nevének.
Létezik azonban a hagyomány keletkezésének egy másik magyarázata is. A kutatók egy része – főként etimológiai megfontolásból – úgy véli, hogy az imbolc (a folcaim – mosakszom – igealakból képződve) afféle megtisztulási ünnepet jelentett, hasonlót, mint a rómailupercalia. Ezt az elméletet támasztja alá egy régi ír intelem is: „Vizsgálj meg minden régi élelmet annak rendje szerint. Ennek imbolc napján kell megtörténnie; kezed, lábad, fejed mosd meg!” "
Hogy mennyire nem vagyok az a menekülős fajta, küldök neked egy ünnepi alkalmakra használt kora vaskori kocsit a Halstatti kulturából (Nat Hist Mus. Wien).
Hogy ne offoljuk szét a topikot.
és mivel a halstatti kultura a KM-ben is jelen volt, ez a motvum a honfoglalóknál csak a KM-ben fordul elő.
De hát nem: hiszen az egyes korszakok régiónként/népességként eltérő datálásúak.
Amúgy az őstörténeti topik címéből is kiderül ez: "Magyar őstörténet, magyar honfoglalás". Azaz tartott a dolog nálunk a honfoglalásig, mert akörül már vannak írásos emlékek, etc.
"Az őstörténet egy földrajzi terület vagy nép történetének a történelem előtti (prehistorikus) korszaka, vagyis az a szakasza, amelyről még nem rendelkezünk írásos forrásokkal. Az egyes földrajzi területek őstörténetét a régészeti emlékekből ismerjük."
Így fatornyos hazád 18. századi telepítései tök érdektelenek a magyar őstörténet szempontjából.
Ha fogalmi zavaraid vannak, azt ne ide teregesd ki.
