: Az Ytong által gyártott Multipor ásványi hőszigetelő lap megfelel minden kritériumnak, amely abelső szigeteléshez szükséges.Hőszigetelő képessége rendkívül jó, 0,045 W/mK, emellettpáraáteresztő, tömör és alaktartó, impregnált, valamint nagyon könnyen alakítható így gyorsan építhető. Nagyon jó hangszigetelő értékei miatt előszeretettel alkalmazzáktársasházak belső hőszigetelésére. Tégla vagy betonfalak utólagos szigetelésére is kiválóan alkalmas. Megakadályozza a páralecsapódást, mivel azt felveszi, majd kapilláris szerkezetének köszönhetően azt vissza is vezeti a belső térbe, így megakadályozva a penész kialakulását..
A penészt nem a pára okozza hanem a víz !
Most az a kérdés ,hogy ami átjut ezen az anyagon lecsapódik a még hidegebb eredeti fal belső felületén az mikorra jut vissza a lakás légtérbe ?
Illetve mennyi jut vssza oda. Mertha ott marad víz akkor előbb utóbb penész lesz azon a helyen !
A 38-as porotherm tégla falam van. 5cm nikecel szigeteléssel. sajnos a nikecel az összeeresztéseknél megrepedt. A falnak semmi baja. Lehet e rárakni másik szigetelést vagy ezt le kell szedni. Ha igen, érdemes e +10cm nikecelt rárakni.
A lakásomat szeretném szigetelni, de csak a belső szigetelés jön szóba. Azt hallottam, hogy az elég necces megoldás, de találtam ezt a cikket az Ytong Multiporról: http://hoszigetelo-rendszer.hu/belso-szigeteles/
Szerintem is ha alapfokon se értesz hozzá neki se kezdj. Párazárás csak a belső oldalon lehet. Meg szellőzőrést se tegyél. És még sorolhatnám. Legjobb belső szigetelési mód a termoruha.:-))) Persze csak laikusoknak.:-))
Semmi gond, meg fogom fogadni. Azert erdeklodok, hogy amit meg lehet maszekolni, azt csinaljuk meg ugy. Amit meg nem, azt vagy nem csinaljuk, vagy majd kiadom a 30 euros orabert egy flamand szakinak, akire honapokat kell varni, es mikor jon akkor is harmadjara mikor megigeri.
Ha lehet, akkor megganyoljuk a csalddal. Ezert probalok tanacsot kerni. Tovabbra is koszonom a hozzaerto velemenyeket. Udv,
Ezt a fajta hozongos elmeletet nem kertem, hogy 'legjobb a 30 centis fal kulso szigetelessel'. Majd ha epitkezek megfogadom, de most adott a helyzet. A tobbit igenis ertekelem, es szivesen tanulmanyozom. Koszi az epito hozzaszolasokat mindenkinek (magazni nem kell).
Szerintem az elvesztett 5 centi bentrol nem gond. Attol sokkal tobb veszlik bent nem megfelelo butorokkal meg egyeb berendezesi malorokkel. Csak a kulso falakrol van szo.
Jol ertem, akkor a hotagulasi gondok nem veszesek.
A paraszigeteles kis hozzaertessel megoldhato (mondjuk ez utobbi nem adott), viszont abba nem vagyok biztos, hogy a parasodas csak belulrol jovo paraval formalodik. Lehetseges, hogy a parakicsapodas idovel akkor is fellepjen ha kintrol szivarog be nedvesseg (vegul is 60 eves teglafalrol beszelunk).
Van ertelme, hogy a szigetelo hablemez es a fal kozt 1 (hany?) centi rest hagyjak, szelloztetesi lehetoseggel (lent, fent elzarhato jukkal)?
Van ra lehetoseg, hogy a falat szintelen lakkal kintrol kezeljuk (itt arulnak ilyesmit, mondvan jol vedi az idojaras es viz ellen a teglafalat). Ezzel pld le lehet hermetikusan szigetelni a falat, de akkor gondolom a para (ha megis formalodik) be lesz zarva. Vedlemeny? Elore is koszi miden szakavatott hozzaszolast!
Én megértem a problémáját, mivel sorház így kell a többiek beleegyezése és hülyén nézne ki egy lépcső a homlokzaton.:-)) A párazárást is megtudják csinálni a ksz házakon és nem okoz gondot. A falak hőingadozásáról meg annyit hogy a Colosseum is szigetelés nélkül áll kint pár ezer éve és még az eső is éri.:-)))
Az ember nem véletlenül alkalmazza a belső szigetelést.:-)))
R-ben mennyi az? BASF styrodur-ra gondoltam, annak nagyobb a szigetelese/huvelyk mint egy gyapot/gyapot-lemeznek.
A fal mellett befele minimum mennyit (cm) kell menni a szigetelessel hogy ne legyen hohid? Nem akarom az egesz hazat leszigetelni belulrol, mert akkor meg nyaron melegszik fel tul gyorsan a lakas; kellenek a falak, ezt mar letisztaztam kozben. Sorhazrol van szo, futott-haz szomszed jobbra is balra is. Csak elol es hatul kell a szigeteles, es mind mas helyiseg (tehat max 1 hulo" fal van per helyiseg).
Minimum 15cm szigetelés kell és párazárás. Ha ennél kisebb akkor a fal és a szig. között vizesedhet (biztos fog) a fal és az nem a legegészségesebb.:-)))
Veszek egy hazat, sima teglafal, nincs hoszigetelve. Jo-e a belso fal szigetelese polisztiren(vagy varians) lemezekkel, vagy sem?
Oke, hogy kulso hoszigeteles optimalisabb, de most ez az adott helyzet, tehat az elmeletet mellozzuk.
Nem ertem a fal lelegzeserol szolo hozzaszolasokat. Amcsi honlapkon kifejezetten hangsulyozzak, hogy nem lehet egy hazat tulszigetelni, s mindenhol teszik a paravisszavero foliakat ahol belso szigeteleseket hasznalnak (tetoter, alagsor, es folszdszint is konnyuszerkezetes hazaknal) Erre is kernek hozzaerto velemenyt.
Elkepzelesem: a kulso falakra bentrol tennek 3-4 cm massziv hablemezt, ezt valahogy elszigetelem az illeszteseknel (inkabb festekkel, mint foliaval - mert a foliara nem tudom hogy ragad-e a tapeta). Ahol a kulso fal erintkezik a belsovel, ott valamit kitalalok, hogy ne legyen hohid (pld beepitett gipszkatonos dizajn element, amit 30 centire befele is elszigetelek). Tovabb a belso falak csak uvegszalas tapeta lesz felragasztva.
Velemenyek?
Gondolom a hotarolas nem gond: valaki mar irta a forumon, hogy kozponti futesnel ez mar nem lenyeg; a termosztat 1 fokos pontossaggal kapcsol, es nem kell felfutni a falakat.
Ismeros mondta, hogy belso hoszigeteles art a falaknak, mert hotagulasos problemak lepnek fel. Van ilyen?
ezt az őszi még fűtés nélküli időszakra írod vagy mondjuk a tegnapi napra?
nehéz sztem összehasonlítani házakat, mert ugye nem csak a falakon múlik a dolog.
az biztos, hogy mi ksz-ben 3-4 ablak nyitásával 1-2 perces házöblítéseket végzünk. ilyen rövid idő alatt nem nagyon hül ki a lakás viszont a levegő felfrissül. 10 percig biztos nem szellőztetünk.
cimborámat megkérdeztem, aki 44-est épít, hogy mi volt a tervező legfőbb érve emelett, azonkívül, hogy "ez a tuti." Azt mondta a szakember, hogy ide biztos nem kell klíma nyáron. azért gondolom ez függ majd az árnyékolástól meg egyebektől...
esetünkben: nappaliban délutáni napsütés hatására felmegy hőfok 23-25-re 22,5-ről. este szellőztetés, 10 perc, és a kinti 6-8C hatására 21C a hőmérséklet. Ablak becsuk, fűtés nem indul be (nem ott van a termosztát....), max 20 perc múlva 22,5 C a belső hőmérséklet (amikor a termosztát 21,5-re van állítva, nappaliban 22,5C a normál esti/nem napsütéses hőfok....).
Ez a falakban eltárolt hőnek köszönhető, nem a fűtésnek.
én olvasgattam itt ősszel és vastagfalasok és vastagonhőszigeteltek is hasonló nappali felmelegedést és éjjeli lehüléseket írtak, mint amit a saját gyapotfalú házunkban tapasztaltam. nappal az ablakon besütő nap melegítette, meg az ajtónyitogatás, szellőzetés..aztán éjjel lehült pár fokot. én a jó hőszigetelést gondolnám elsődlegesnek, bármilyen szerkezetű házről legyen is szó.
Hat most tok mind1, hogy tavaszi vagy nem, de lesz olyan hogy nappal kint tobb van, mint amit a termosztat mutat, ejjel meg kevesebb. Ha nincs hotarolo tomeged (es napkollektorod se:)), akkor a ksz. hazban futeni kell, vagy fazol. Ha van, akkor visoznt nem. A szelloztetes se rangatja annyira a hoerzetet es hofokot. De mint mondtam, ez csak az en velemenyem.
Háát ha végigolvasgattad mostanában az épitkezős topicokat, látod, hogy az általános vélekedés a vékony teherhordó fal, vastag szigetelés felé tendál, nem véletlenül!
Megvan az előny: szigetelés nélkül könnyebb hidat építeni!(mármint hőből!;)
"tegla meg a nappali huszonfokokbol ejjel se hul le, akkor mar nem igaz, hogy mindegy." Ez csak akkor igaz, ha nappal több hő keletkezik, mint amennyi kell, tavasszal és ősszel viszont nem igazán jellemző a huszonsok fok! Legfeljebb, ha hatékony napcsapdákat állítasz fel!
Az, hogy én abból építem, a magyarázatot meg majd holnapra kitalálom!:-)
Sőt még mondok egy kontra érvet! Nagyon nehéz valóban homogénre rakni a 45-ös falat, a N+F a sarkoknál, végeknél nem működik jól, ha azonnal nem önti ki felülről a szaki egy hígabb hőszigetelő habarccsal a rést, máris hőlyukas a szerkezet!
Hat ha a _futesre_ erted, akkor igazad van. De ha a tavaszi-oszi napokat nezed, amikor a konnyuszerk-et mar/meg be kell futeni, a tegla meg a nappali huszonfokokbol ejjel se hul le, akkor mar nem igaz, hogy mindegy. Persze ehhez hozzatartozik, hogy a nagy hotarolas csak ott jo, ahol allandoan kell a 21-22 fok. Nyaralonal v. hetvegi haznal sokkal jobb a ksz., mert nem kell orakig tarto felfutessel vacakolni. De ha tartod a homersekletet, akkor a termeszetes ingadozast csokkenti annyira, hogy esetleg belefer, nem futesz. Nyilvan a fentiek csak azonos hoszigeteles mellett, csak a faltomeg kulonbozosege eseten igazak. Nagy tomeg de rossz hoszig. nem nyer annyit az atmeneti idoszakban, mint amit bukik a teliben! Es termeszetesen minden csak szigoruan szvsz!
Szvsz a nagy hőtároló tömegnek fő szerepe a szabályozatlan fűtésrendszereknél van: ha csak napi egyszer fűtesz be, akkor megakadályozza, hogy felmenjen a hőmérséklet nagyon magasra, néhány órával később meg nagyon alacsonyra, így a lakásban a hőmérsékletingadozást elviselhető szintre csökkenti!
Ellenben a mai elterjedt termosztátok leggyöngébje is foknyi pontossággal kapcsol, tehát szükségtelen a fal mint hőmérsékletszabályozó!
Nem biztos, hogy szükséges volt ezt a topicot beindítani, mert a Hőszigetelés topicon igen rég óta folyik a vita, de talán annyiban mégis hasznos, hogy itt tisztán megjelenik az elvi kérdés, ott meg inkább a részletekről van szó..
Tehát az én házam 45-ös Mátratherm lesz, külön szigetelés nélkül. A döntést én hoztam, a teljesen eltérő szakvélemények között, de még most sem tudom, jól döntöttem-e, elvileg sem, a gyakorlatban meg majd pláne elválik....
1-2 megjegyzés: Egyátalán nem vagyok biztos abban, hogy olyan jó-e a nagy hőtároló-képesség! Annyit ugyebár nem tud tárolni, hogy egy fél évet kitartson (ez lenne az igazi) télen nincs jelentősége, a nyár pedig: akkor jó, ha nagy a napi hőingás, és estére már hűvös a levegő. Viszont kánikulában, ha még este is meleg van, a falak sugározzák a meleget, és az éjszakát is borzalmassá teszik! Ha pedig hirtelen hőmérséklet-változás van, akkor kifejezetten egészségtelen, ha a kinti melegből leizzadva belépsz a hűvös házba, vagy fordítva!
Eddig a legkomolyabb érvnek tartom a vastag Nikecell mellett, hogy a párakicsapódás (ami kifelé lehülő falazat mellett valahol jelentkezik-nyilván a levegő páratartalmának függvényében is) hol következik be! Elvileg a Nikecellnek ez különösebben nem árt, a ...gyapotoknak viszont nem tesz jót, hőszigetelés nélkül pedig a falban következik be, ami így szükségszerűen nedvesedni fog!
érdemes lenne utánanézned egy kicsit jobban, mert ez csak egy alátámasztás nélküli kinyilatkoztatás, amilyet a pápa szokott megtenni hitbéli kérdésekben. Ez viszont nem hit kérdése....
saját tapasztalat: 375-ös ytong, fa nyílászárók, födémen párazáró fólia + 20 cm gyapot, semmi hőszigetelés a falon, de még csak homlokzati vakolat sincs mindenhol, párafékező színezés pedig egyáltalán nincs még fenn.
és a házban áll a levegő, és lecsapódik a pára, és néhol penészedik a fal (ahova a szellőztetéskor nem jut levegő). megoldásként mostanában többet szellőztetünk, ami a melegebb hónapokban egyre nagyobb mértéket fog ölteni, de hosszútávon a légtechnika jelent megoldás. Ez nem klíma, ugyanis nem a meleg ellen védekezünk nyáron, hanem szellőztetés.
Szóval ha erre a falra felrakunk kőgyapotot, attól sem lesz jobb, és attól sem lesz elhagyható a légtechnika. Ez alapvetően abból a tényből következik, hogy a tuti légzárással - és nem a hőszigeteléssel!!! - megszűntek a ház természetes szellőzési lehetőségei. A falon pedig nem távozik elegendő pára, friss levegő pedig egyálétalán nem jön át rajta, mi több, az elhasznált, szén-monoxiddal dús terhelt levegő pedig cseszik kimenni. Persze lehet PTH-ból építkezni, ami mondjuk - hasra ütök - 20%-kal több párát enged át. Ez viszont csak egy pofon a szarnak, mert a légcsere akkor sem lesz megoldott. Miért? mert ma egy 10m2-es, 30 légm3-es helyiségben (gyerekszoba, ahol 1 gyerek és 1 mesemondó felnőtt alszik, tehát kb. 1,5 a lakók száma) reggelre annyira elhasználódik a levegő, hogy megfájdul a fejem, pedig 150*180-as ablak van fenn, és a két ajtón sincs tömítés (gardrób felé, előszoba felé).
Szerénynek nem mondható véleményem szerint a szabályozott légcsere tervezés, szerelés, kereskedelem lesz az építőipar egyik leggyorsabban növekvő szelete az elkövetkezőp 3-5 évben. Többszörösére fog nőni pár éven belül, és a piacon elfoglalja a maga helyét a magánházak légcseréje is.
Szóval kicsit gondolkozz, és legalább nézz utána, ha máshol nem is, legalább az itteni topikokban, uigyanis ennek a témának kb. 1500 hozzászólásnyi múltja van 6-8 topikban.
