Kedves eszkiesz! Valamiért nálam egyáltalán nem jön be a tauri, pedig el is volt mentve, kerestem is... :-( Talán elköltöztek? Lehetne, hogy frissíts a fanfiction.net-en is, hogy hozzáférjek az új fejezethez? Biztos nem vagyok egyedül a problémámmal... Nagyon hálás lennék. :-)
Na jó, bevallom, ebben elfogult voltam. Talán ez nem is csak Pitonnak szól, hanem a táncnak magának, de ha nagyon magyarázkodni akarok, akkor bedobhatom a professzor maximalista karakterét, hátha meggyőz... :-) Azért ne egy versenytáncost képzelj el, csak annyit, hogy valaki jól vezet. Egy keringőnél azért ez nem olyan óriási durranás talán.
Hú, az aztán a cliffhanger;)... de azért egy gonosz kis kérdést engedj meg: nem lehet, hogy kicsit eltúlzod Piton fényezését? Hogy lehet valaki jó táncos, aki sosem tanult táncolni, ezelőtt mindössze egyetlen egyszer csinálta, és ráadásul egész életében kerülte a nők (illetve általában az emberek) közelségét?
Újabb fejezet a PP és az Utolsó Halálfalókhoz: 20. fejezet - A bál Bocs, a hosszú kihagyásért. Egyúttal mindenkinek szeretném megköszönni, aki szavazott a regényre az Arany Főnix II-n. :-)
Ez is lett végre: Álomvirág 21: Ifjúkori hibák Figyelmeztetésként megjegyezném, hogy már megint Piton-nézőpont. Védőfelszerelést felvenni! Ja, és kínzások is vannak benne, de hát csak olyanokkal szemben, akik önként vállalták a Jegyet a karjukra, az meg... hát nem olyan nagy bűn, nem? ;-D
Gondoltam jelzem, hogy miután a Házasság Köve c. fordítás úgy kb. 1 éve megfeneklett, egy vállalkozó kedvű fordító magához ragadta a kezdeményezést, és elkezdte fordítani az angol történetből még hátralevő 22 részt. Az első fejezetet már fel is tette.
"Az utóbbi időben megszaporodtak a HP fanfiction kihívások a magyar fandomban. A világhálón számos slash kihívással találkozhatnak az olvasók, írók egyaránt. De mi a helyzet a hetero párosokkal?
Mivel úgy érezzük, szegény férfi-nő párosaink el lettek hanyagolva a témában, létrehoztuk a Shiconc Challenge-t (Azaz SHIp(per) Canon Or Non-Canon.)"
Holnap indulna a móka, a jelentkezéssel. Addig is oldal helyett, néhány további információval ezt a linket tudom adni.
"Meg akarsz halni, Potter?! Nem azért kérdezem, mert valami kifogásom van ellene, isten ments, csak éppen én szeretném eldönteni, hogy mikor, hogyan, és miért halj meg."
"de most, a karácsonyi szünetben, közelebbről láthattam azt is, hogy milyen a nevelőapád és az anyukád viszonya, és rögtön eldöntöttem, hogy én olyat nem akarok. Én nem fogok együtt járni sem, pláne nem együtt élni valakivel, akinek titkos útjai vannak, aki hazudik vagy arra kér, hogy inkább ne kérdezzek semmit, hogy ne kelljen hazudnia."
Kedves Cadogan! Köszönöm a visszajelzést. :-) Persze, ez jogos, a regisztrált kritikaírás... Hát ez volt a válasz a Továbbvilágon a robot-kritikákra... Igen, visszatérő beszélgetés ez közöttünk, hogy az Aetas Heroum mennyire elfogadhatatlan. Értem a fenntartásaidat (és aláírom, hogy a Defensorok zárójelenete már tényleg abszurd...), és jólesik, hogy így is annyira érdekesnek, izgalmasnak tartod, ahogy írok, hogy követed. Úgyhogy köszönöm. :-)
Teve, na igen, elfogyott a pergamen ;-) Az ember néha él ezzel a kegyetlen módival. De már egészen leszoktam róla... :-DDD
Nem csak egy olvasód van a továbbvilágon, én is ott szoktam olvasni, egy jó történetnek kijáró izgalommal várva a folytatásokat. Két oka van, amiért nem szoktam kritikát hagyni. Az egyik elég prózai. Ott csak regisztrált felhasználók tehetik meg, az én regisztrációm pedig az utolsó szerverváltáskor elveszett. A másik viszont elvi(?) jellegű. Hiába vagy jó író, hiába remek a történet, ha a váz, amire építed engem mélységesen taszít. Az Ateas Herorumot rosszabnak tartom az inkvizíció dogmatizmusánál vagy a huszadik századi szörnyűségek mögött lévő ideológiáknál. Persze ez a történet mintha korrigálni akarná az előző abszurditásig fokozott következetességét, amit az a jelenet fejezett ki legtisztábban, amikor (aktív közreműködésük mellett) sikeresen levezényelt roxforti tömegmészárlás után a két defenzor elindul megérdemelt ötórai teáját elfogyasztani.
Szóval most sürgetésedre megtettem, de a jövőben sem lesz szándékom idegeidet kritikával borzolni. (És elnézést kérek, roszkedvemnek nem Te vagy az oka, hanem a kilátástalanság, a világ körülöttem.)
