Kezd körvonalazódni az egyszerűsített közteherviselés szabályozása...:
"A 35 százalék fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat.
A szóvivő közlése szerint ez a forma félúton lenne a vállalkozói lét és a munkaviszony között: nem biztosítaná a Munka Törvénykönyvében az alkalmazottak számára garantált védelem egy részét, viszont nem kellene költségszámlákat produkálniuk a vállalkozóknak.
László Boglár tájékoztatása szerint az így fizetett közteher alapján az ekhót teljesítő nem részesülne olyan szolgáltatásokban, mint például a fizetett szabadság vagy a táppénz."
Bár továbbra is sok a kérdés:
- ki fizeti majd az ekho-t: levonásra kerül a munkadíjból, vagy a megbízónak azon felül kell befizetni?
- korábbi nyilatkozatok szerint "az ekho-t a megbízó fizeti be"...de nem egyértelmű, hogy levonja és befizeti, vagy a munkadíjon felül fizeti-e be
- ha a munkadíjhoz adódó teherről van szó (amit elképzelhetetlennek tartok), akkor semmi értelme, mert a munkaadó ezzel az erővel be is jelentheti az illetőt, és ugyanott van anyagilag
- hogyan alakul a nyugdíjbiztosítás? alkalmi megbízásokról lévén szó a biztosítás nem lesz folyamatos (egészségügyi szempontból problémás), illetve a szolgálati időt mi alapján számítják majd?
- mivel sokkal alacsonyabb a közteher, mint a munkaviszonynál, jó esély van rá, hogy meglévő munkaviszonyokat is átminősítenek ekho-ra...
érdekelne a véleményetek...
Nem tudom, lakáshitelnél nézhetik-e, de a számládra a teljes összeg 'x havi bér' címen fog érkezni. Nekem legalábbis így működik. Bár én csak folyószámlahitelt kértem és kaptam jövedelem alapján, ahhoz talán nem ásnak annyira mélyre...
Szeretnék egy kis felvilágosítást kapni, mert hamarosan én is EKHO-s leszek, viszont kb. egy év múlva lakásvásárlás miatt hitelt kell felvennem. A bankok - gondolom - nem veszik figyelembe az EKHO-s bért, ugye? Nem leszek hitelképes, csak akkor, hogy marad a magasabb bejelentett bérem? Volt valaki ilyen helyzetben?
2007-ben főállásban dolgoztam Ekho-val és emelett egyéni vállalkozásom is van, amiből szintén volt bevétel.Az egyéni vállalkozás bevétele nem érte el az akkor még 4 millió forintos Áfa határt, viszont az ekho-s jövedelmemmel együtt már igen. Ilyenkor van áfa fizetési kötelezettségem 2008-ban a válalkozói bevételek után? Tudom elvileg nem lehet keverni a nem vállalkozásból származó bevételeket de az ekho nem teljesen tiszta nekem (abszolút nem vagyok otthon az adózási témában).
Köszi, sajnos azóta elmagyarázták nekem, hogy nem jár EKHÓS fizu után a munkahelyi baleset miatt betegállomány, csak a minimálbér után. Örüljek, hogy valamit adnak :(
kérdésem lenne megint. Van egy főállásom, meg vannak innen-onnan munkáim, amelyeket számlázok. Hogyan kell számlázni, illetve bevallani az ekho szabályai szerint? Ha eseti, illetve szerződés nélküli, tkp. egyedi munkákról van szó?
Kedves liliana01,
nagyon szépen köszönöm a gyors választ, azt hiszem, minden kérdésemre választ kaptam, még olyanra is, amit nem kérdeztem.
Ha ez így maradna, tényleg szerencsés lehetek.
Trenzlétet szólítottad meg, remélem nem probléma egyikőtöknek sem, hogy én is válaszolok.
Alapvetően tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozás és az alkalmazotti státusz két teljesen különböző dolog.
Amiket eddig vállalkozóként figyelembe vettél annak semmi köze az alkalmazotti béredhez.
Az alkalmazotti státusz viszont némi befolyással lesz a vállalkozásodra.
1./ A vállakozást ugyanúgy folytathatod, mint eddig, maradhatsz áfa alanyi mentes évi 4 milló Ft (egyébként áfás ) bevételig. A munkabéredet , illetve a munkahelyről kapott egyetlen fillért sem kell és nem is lehet a vállkozásod bevételébe keverni, így a 4 milliós értékhatárnál sem kell figyelembe venned.
2./ Amennyiben alkalmazottként a munkaidőd eléri a heti 36 órát, akkor mellékfoglalkozású vállalkozóvá válsz, ezt a tényt 15 napon belül be kell jelentsed APEH vátozásbejelentőn ( 06102 ha jó emléxem). Igazolást kérjél erről a munkáltatódtól, de nem kell a változásbejelentővel elküldened, csak tedd el a vállalkozásod anyagába.
A mellékfoglakozású vállalkozó azt jelenti, hogy már nem vagy köteles havonta a minimálbér után megfizetni a járulékokat saját magad után. Választásod szerint vehetsz ki vállakozói jövedelmet, akkor az természetsen szja és járulékfizetéssel is jár. De nem kötelező!
3./ Költséget kizárólag a vállakozás bevételével szemben számolhatsz el, az alkalmazotti bérednél nem.
4./ Adóbevallásod vállalkozói része ( nyereség-veszteség levezetése, vállalkozói szja, vállakozói osztalékadó stb.... ) úgy fog kinézni, mint eddig, csak maga az szja bevallás kibővül a munkáltatód által majd 2007-ben kiadandó igazoláson szereplő dolgokkal ( bér, levont szja . előleg stb...), ami összevonandó jövedelem lesz.
Munkabérednél az alkalmazotti kedvezmény igénybevételésről nyilatkozhatsz Amennyiben igénybe vetted, és év végére kiderül, hogy nem vagy jogosult rá ( mert a vállalkozás jövedelmével együtt meghaladod a jogosultsági határt), akkor 2007.02.15-ig madj vissza kell ezt fizetned .
Amit írtam jelenelg érvényes, de hogy a "gyurcsány-csomag" esetleg milyen változást hoz, azt majd a törvény elfogadása után tudjuk meg.
Sok "kényszervállalkozóval " ellentétben szerencsésnek érezheted magad , mert az alkalmazotti státusz olcsóbbá teszi a vállalkozásod működtetését, és van több helyről megrendelőd. :))
Kedves trenzLÉT! Végigolvasva a topicot sok kérdésre választ kaptam beíásaidból, de némi kiegészítő infóra szükségem lenne. Az ekho átment élesbe, és úgy látom, sok vonatkozásban nyitott kérdések vannak.
A konkrét helyzet: – Eddig egyéni vállalkozóként „színlelt szerződéssel” dolgoztam egy cégnél, de ezt július elsejével átalakították alkalmazotti munkaszerződéssé. – Eddig egyéni vállalkozóként többfelé dolgoztam, számlával természetesen. – Elsejével természetesen nem adtam vissza az egyéni vállkozói igazolványomat (nem is szándékozom). – Eddig „alanyi adómentesként” nem áfáztam, megmaradtam 3 millió Ft-on belül.
A kérdések – Hogyan alakul az alkalmazotti státus melletti egyéni vállalkozói tevékenység járulék- és adóterhe? Mi a teendő most? – Hogy alakul az „alanyi adómentes” értékhatár ilyen esetben? Mert az alkalmazotti bér értékhatár nélkül áfa-mentes. Ha emellett van egyéni vállalkozóként számlás bevételem, akkor az „alanyi adómentes” értékhatár nulláról indul, esetleg összeadódik a bér mint bevétel összegével?
Beszéltem a bérszámfejtőnkkel, és ő is azon az állásponton van, mint mi (mi egyébként nem vagyunk jogvégzettek, szóval csak az igazságérzet munkált bennünk). Az EKHO egy adózási forma. A bér akkor is bér, ha két részletben számolják (minimálbér + ekhos rész). Mindaz tehát, amit a törvények nem említenek, az jár. Jár tehát (az EKHO-s rész után) a betegszabadság, és jár a szabadság után is a fizetés - asszem távolléti díjnak hívják mindkettőt.
Ennek ellenére kezünkbe került olyan munkaszerződés, amelyik kacifántos módon, de "kilöki" a munkavállalót ezekből a juttatásokból, mondván: minden csak az alapbér után jár, ami pedig a minimálbér. De ez nem így van, ilyen munkaszerződést nem szabad aláírni.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy bizonyos juttatások viszont nem járnak, mert azt a törvény szabályozza: ilyen például a táppénz, és a nyugdíjat sem hagyományosan számolják.
Nem tudom érdekel-e valakit még a téma, de a munkahelyemen úgy tűnik sikerült kiharcolni, hogy a betegszabadság idejére is kifzessék az ekhos alapbér 80 százalékát. Ez azért nagy vívmány, mert mindenki összemosta a táppénzt és a betegszabadságot és senkinek nem fizettek - most úgy néz ki - év elejéig visszamenően kifizetik mindenkinek aki betegállományban volt.
És az a törvényből következik, nem a munkaszerződésből, tehát _minden_ munkaviszonyban lévő ekhos dolgozóra érvényes.
nem akarok itt politizálni, de a tényszerűség kedvéért, a fidesz ezt nem szavazta meg.
az eva-val több marad a zsebedben, ez kétségtelen. havi 100 ezer ft-nál kb ugyanannyi, de ha ennél több a bevételed, akkor az eva mindenképp jobb.
a 20%-ot a megbízó valszeg rádterleli (a szerződés alacsonyabb összegről szól), így jön ki az, hogy 29% lejön, a többi a tiéd. viszont e fölött nincs semmi fizetnivaló.
Diszkriminatív törvény, ma elfogadta a parlament, felháborító. Ez is a maszop húzása, kampányhúzás, nyalás a médiáknak, akik már amúgyis aratnak, ld. pl. friderikusz vasárnapi gyönge produkciójáért mit nyúl le. Persze ő ezután sem fog ekhózni, neki az kevés lenne nettóban...
most már véglegesnek mondható az ekho törvény, a benyújtott módosítások közül csak néhány kevéssé jelentőset fogadtak el, vagyis a jelenlegi állapotában fogják megszavazni 2 hét múlva a többi adótörvénnyel együtt.
ami a foglalkozásokat illeti. valójában, ha meggondolom, szélesebb kört érinthet, mint eredetileg számítható volt. nemcsak újságírók és színészek, és hasonló tevékenységet végzők, de gyakorlatilag minden olyan alkotó, művészi tevékenységet végző beletartozhat, aki valamilyen kreatív, alkotó jellegű munkát végez. már előre látom, hogy ebbe elég sokan bele fogják magyarázni magukat.
most, hogy végleges képes láthatunk erről az adózási módszerről, én úgy látom, nem is olyan rossz ez...
a munkavégző magánszemélyként megbízási szerződést köt a megbízóval. ha egy olyan munkáról van szó, amire a megbízó 100 ezer ft-ot szán, akkor úgy néz ki a dolog, hogy a megbízási díj 83,333 ft-ról fog szólni, ebből 12,500 ft kerül levonásra, ami a magánszemély 15%-os adója, a megbízó pedig 16,667 ft-ot fizet, a díj 20%-át. így a magánszemély 70,833 ft-ot kap zsebbe, ami kb. 71%-a a megbízó összköltségének, a 100 ezer ft-nak - ami szerintem nem rossz.
mert gondoljunk csak bele, milyen könnyebbséget jelent ez a magánszemélynek. minden közterhet a megbízó fizet be, neki semmi más dolga sincs, minthogy gyűjtögeti a szerződéseket, hogy év végén összeadva ráírja az adóbevallására. ezzel a 29%-os levonással (a megbízó 100ezres összköltségéhez képest) minden adó és járulék le van tudva, van egészségbiztosítása (igaz, táppénz nincs), lesz nyugdíja (a megbízási díj 50%-ban számít a nyugdíjalapba, ami annál mindenképp több, mintha minimálbéren lenne bejelentve, mint vállalkozó)...nem kell semmi adminisztráció, nem kell könyvelőt fizetni, vállalkozói bankszámlát vezetni, nincs iparűzési adó, vállalkozói járulék.
az egyetlen bibi, amit nem nagyon értek, de könnyen áthidalaható, hogy kell lennie általánosan adózó jövedelemnek is az adóévben. ha ez eléri a minimálbér 12-szeresét 1 év alatt, akkor az ekho felső határa 25 millió. ha csak a tizedét éri el, akkor 2,5 millió a határ, és így tovább. vagyis tegyük fel, hogy 63ezer lesz a minimálbér, az évi 756ezer. vagyis, ha valaki mondjuk az évi első munkájára hagyományos megbízási szerződést köt, rendesen leadózza...ami mondjuk cirka 80ezer...akkor ezután kb 2,5 millióért ekhozhat abban az évben. ilyen egyszerű.
szóval szerintem nem olyan rossz dolog ez az ekho.
Ha jol ertem a kormany szandekat, akkor azokat az evazokat akartak atnyomni ekhoba, akiknek a tevekenysegere raillik az alkalmazotti munkaviszony, lenyegeben kenyszervallalkozok. De ez a jelenlegi 15 szakmaval nem sokat hoz, nem hiszem, hogy a babozok komolyabb adobevetelt kepviselnenek, mint az informatikusok.
hát, nem nagyon akar beindulni ez a fórum, de én azért tartom a frontot, hátha mást is érdekel...
szóval, úgy tűnik, véglegesítették az ekho koncepcióját, ami a következő:
- az választhatja, aki legalább minimálbéren be van jelentve (akár munkaviszonyban, akár egyéni vállalkozóként, vagy saját cégnél személyes közreműködés alapján)
- további feltétel, hogy a felsorolt szakmák egyikét végezze a magánszemély (ezek többnyire a médiában és a művészvilágban dolgozókra vonatkozik)
- ez az adózási módszer szabadon választható
- mértéke 35%, 20%-ot fizet a kifizető, 15%-ot a munkavállaló
- az ekho alap 50%-át veszik figyelembe majd a nyugdíj megállapításánál
summázva nekem ez úgy tűnik, azoknak lesz használható, akik mellékállásban az érintett szakmák valamelyikében dolgozik alkalmi jelleggel. illetve akkor, ha főállásban tevékenykedik egy adott cégnél (szintén a felsorolt szakmák valamelyikében), és a munkaadó hajlandó minimálbéren bejelenteni őt.
egyéni vállalkozóknak semmiképp nem éri meg, mert ugyanúgy kell fizetnie a járulékokat a minimálbér után, mint az eva esetében, de az ekho-val az e fölötti bevétel után 35%-ot kell fizetnie, evával pedig csak 15-öt. és mindössze annyi előnyhöz jut, hogy az evás tb szempontból minimál szinten van, míg az ekho-s nyugdíj szempontból a minimálbér fölötti bevétel 50%-a hozzáadódik a nyugdíjalaphoz (plusz 20% adó fejében).
az abszolút szabadfoglalkozású ún. szabadúszók helyzetén ez mit sem változtat (eredetileg az ő helyzetükre jelentett volna megoldást az ekho). ők maradnak vagy vállalkozók, vagy kis számban adószámos magánszemélyek (ők nem választhatják az ekho-t, ha nincs más bejelentett állásuk, vagyis ha főállásban adószámos magánszemélyek).
marad tehát az a lehetetlen állapot, hogy ha valaki, a szakterület sajátosságaiból adódóan nem tud alkalmazotti státuszban elhelyezkedni, az csakis vállalkozó tud lenni.
az csak mellékesen teszem hozzá, hogy a megbízó természetesen nem fogja bevállalni a 20%-os adóterhet, hanem rá fogja terhelni a munkavállalóra, vagyis indifferens, hogy milyen arányban határozza meg a törvény a 35% megoszlását, azt mindenképp a munkavállaló magánszemély fogja "viselni", hiszen a munkaadó ugyanannyi összeget fog szánni egy adott munkáért, mint idén.
"A kormányszóvivői irodában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a magánszemélyt terhelné az ekho megfizetésének a kötelezettsége, ha számlát adna. Ha viszont megbízási szerződéssel foglalkoztatnák, akkor a munkáltatónak kellene utána megfizetni a 35 százalékos közterhet."
"Ráadásul csak az ekhoalap 57 százaléka képezné a nyugdíj alapját."
