Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
Bemutatásakor ez a film tartalmazta mindazt, amit akkor az űrről, vagy az űrkutatáskor elképzeltünk.
Ez volt az első film ahol a díszletet ilyen szépen, kifinomultan megcsinálták, azután persze alaposan megmutatták, pl. a film első húsz percében.
Akkor a gondolkodó számítógép is megvalósíthatónak tűnt, ezért volt ott a HAL.
Sokkal jobban érdekelte az embereket, különösen a fiatalokat és gyerekeket az űrkutatás. Hittük, hogy hamarosan röpködni fogunk az űrben, vagy olyan Holdbázisaink lesznek mint a filmben.
Emlékszem milyen viták voltak, hogy ki lehetne-e bírni valóban egy olyan vákuumos beufgrást a hajóba, vagy sem, stb.
Ma alig érdekel valakit az űrkutatás.
Természetesen a korszellem is teljesen más volt. valahogy jobban bíztunk a mindenható technikában, az értelemben.
Nem utolsó sorban ott volt az akkor utolérhetetlen, ma is elragadó Tomita zene. Az akkor tényleg utolérhetetlen volt.
A linkelt kötet iszonyú jó, a kihagyott részek valóban izgalmasak, nem csak olcsó marketingszöveg, tényleg újat nyújtanak. Viszont nem lehet sehol sem kapni, nagyon kevés készült belőle, és már rég elkapkodták... nekem fél évi kutatás után sikerült megszereznem.
Most olvastam, hogy az Űrodüsszeia 2001-ből vett zenével vettek végső búcsút ACC-tól. Gondolom, ez az "Imígyen szóla Zarathustra..."-t jelenti. Persze még sok más zene is volt benne, de nem hiszem, hogy pl. a Kék Duna keringős lemezt rakták be.
a topic már rég kihalt, azonban a téma sosem lesz elavult.. nem szeretnék sokat írkálni ide, fölösleges is lenne, mert a véleményemet már kifejtettem a blogomban: http://lery.freeblog.hu/archives/2007/10/10/2001_urodusszeia/#comments a link tartalmát vegyétek fórumhozzászólásnak :)
A 2001 tortenetet inkabb Kubrick "talalta ki" ... Clarke "csak" a film alapjaul szolgalo - es filmhez alig hasonlito - novellacskat irta [The Sentinel] --- a tobbi Kubrick lelken szarad...
Hai! Csak bele olvastam a topikba és SZVSZ-t alapmű a könyv. A ma élő emberek kultúrájához szorosan kapcsolódik. ACC jól "kitalálta" a történetet. Nem tudom, hogy Darwin mit szólna hozzá.....! A film is kimagaslóan jó, de többszőr kell megnézni. Biztos, hogy nem szórakoztató, hanem elgondoltató. A Mátrixnak is hsonló az alap felépítése, de már az inkább szórakoztató. akagi
Nem is beszélve arról, hogy nézzük meg az effekteket. És vegyük hozzá hogy 68-as a film. :) Hasonlitsuk össze az eredeti 77-es starwars-szal. Hmm. Ég és föld. Egyébként "kult" a mondanivalójától lett.
Ez a10. hozzászólásom eddig ebben a topicban, de ígérem több nem lesz, mivel egy másik topicban kifejezetten rosszat tettem, így többet nem leszek az indexen.
ACC-től a mindenképpen elolvasandók közé: A város és a csillagok.
Felmerült, hogy a két űrhajós miért nem lett beavatva: az utolsó pillanatban változott meg a küldetés oka, és kettőjüket még az eredeti útra készítették fel, így nem tudtak egyik monolitról sem. Tehát nekik nem volt furcsa a tudatlanság, volt egy cél, amit ők tudtak. HAL volt a három éber intelligencia közül az egyetlen, amelyik valóban tudta, mi van.
Még, a filmről: egy másik korban készült, ez itt már többször elhangzott. Mint film ma művészfilmnek hívjuk, pedig akkoriban azért nem volt annyira az, szerintem. De semmiképpen nem a hollywoodi gépezet terméke, hiszen nem USA, hanem britt film, tehát európai. Van is a filmben egy látványos britt zászló (na hol?).
Az látszik, hogy a film olyanoknak nem tetszik, akik:
- nem szeretik az sf (valódi, hard sf) műfajt
vagy
- hollywoodi filmként nézik meg és olyan élményt várnak (vesd össze: filmipar vs. filmművészet)
vagy
- túl fiatalok ahhoz, hogy legyen türelmük a filmhez
vagy
- egyszerűen nincsenek meg azok az ismeretalapok, amik a megértéshez kellenek.
Azok közül, akiknek nem tetszik, hányan szoktak komoly zenét, esetleg operát hallgatni? Ez a film szerintem ugyanis az a kategória.
"Mig Bowman/csillaggyermek nem az emberiseg folytatasa, csak egy intelligensebb monolit, eszkoz a szantovetok kezeben."
Ez csak a későbbi részek ismeretében van így. Szerintem a 2001-ben Bowman valóban megteszi a nagy ugrást. Csak a későbbi részekben silányul ez előbb egy köztes fejlődési szintté (2010), majd a monolit részévé (2061, 3001).
Persze a Gyermekkor végével ellentétben valóban nem az emberiség, hanem csak egy ember fejlődik tovább, de a 2001 regényben is le van már írva, hogy a "szántóvetők" milyen fejlődési utat követtek. Már ez alapján is vélelmezhető, hogy Clarke szerint az emberiségre is ez az út vár, de legalább is tovább kell fejlődni.
Ez az übermensch nem is annyira elrugaszkodott elmélet. Azzal, hogy Bowman csillaggyermekké változott valóban "emberek feletti" lett azaz teljesíti az "übermensch" kritériumát, bár a monolit szintjére még nem emelkedett.
Egyébként Clark a 3001-ben megemlíti azt is, hogy a XX., XI. században az ember félúton volt a barbár és a kultúrember között, - ez is valamennyire emlékeztethet Nietzsch elmélkedésére - tehát a jelenlegi ember még tényleg nem befejezett mű.
Nem rossz meglatas. Bar szvsz a regeny(ek)bol nem ez jon le. Az evolucio a Childhood's End-ben van, ott ugye az embereiseg tenyleg atalakul. Mig Bowman/csillaggyermek nem az emberiseg folytatasa, csak egy intelligensebb monolit, eszkoz a szantovetok kezeben.
Sziasztok. Nekem is van néhány gondolatom a film végével kapcsolatosan. Előre jelzem, hogy a későbbi részeket nem olvastam, vagy láttam, ezért lehet hogy hülyeség, amit írok :))
Szerintem nem volt véletlen a zeneválasztásnál a Zarathustra nyitány, és a történet is szorosan kötődik Nietzsche művéhez. Nietzsche Zarathustrája végig azt prédikálja, hogy az ember nem befejezett mű, csupán egy lépés az evolúció folyamatában. Köztes kapocs a majom és az "übermensch" között, ugyanúgy, ahogy a majom köztes állapot az egysejtű, és az ember közt.
A filmben a monolit végigköveti az evolúciót. A megjelenésével kezdenek el a majmok eszközöket használni, majd az ember eljut a holdra a következőhöz, és végül a főhős találkozik a harmadikkal, ahol egy újabb evolúciós ugrás részese lesz. A csillaggyermek egyenlő Nietzsche übermenschével, ő a következő lépcsőfok az evolúcióban.
Nem, és sztem nem is tervezte komolyan senki. Eddig két könyvéből lett film, a 2001-ből és a 2010-ből. A neten fellelni nyomait, hogy belekezdtek a The Childhood's End-be, Clarke első regényébe, de sehol nincs nyoma, hogy valaha be is fejezték. Vagy 3 éve elkezdték a Rendezvous with Rama megalkotását is, már az is kiszivárgott, hogy morgan Freeman lenne a főhős, de az a project is elakadt.
Már eleve forgatókönyvnek készült a Cradle, Gentry Lee-vel alkotott első közös műve, de abból se lett film.
Mit hagytam még ki?
Gr0
UI: Ja, és, ugyebár, a 2001 is inkább fogatókönyvnek készült már, mint regénynek, mikor elhatározta/ták, hogy a Sentinel c. novelláját kicsit jobban meg kéne dolgozni. A "filmes" oldal is beleszólt párszor a történetbe, a részletekbe, így került pölö a monolit a Jupiter mellé, Clarke eredetileg a Neptunusz mellé helyezte volna (vagy Uránusz?).
UI2: Ha már Clarke a téma, látogassatok el ebbe a topikba is.
UI3: Bocs, ha olyat mondtam, amit már korábban más is írt itt, még nem olbastam végig a topikot.
Nekem is hasonló érzésem volt ACC stílusával kapcsolatba, szinte kínálja magát a 3001, hogy filmet csináljanak belőle. Nem tudjátok volt-e erre mát próbálkozás?
De erősíts meg! Ugye tényleg fut! :-))) Igazad van! Poole fut. Akit aztán a 3001-ben feltámaszt. oppant érdekes végigolvasni a négy regényt egymás után. Látszik mennyire változik az írói stílusa. Míg a 2001-ben viszonylag hosszú fejezetek vannak, leírásokkal (És említsük meg, hogy Göncz Árpád fordította), addig a 3001-ben már rövid, néha 1 oldalas fejezetek vannak. Szinte filmszerű az egész. Nyitva hagyott gondolatokkal, amiket csak később zár le. Amúgy felbuzdulva, most olvastam el az Isten pörölyét (Hammer of God), ami valahol ugyanannak az univerzumnak egy darabja (lásd:Goliath az űrhajó neve), viszont egy laza szállal a Ráma történetekhez(Űrvédelem) köti.
Tegnap késő este (jórészt ma) adták a magyar 1-en a filmet! Hihetetlen!
Vagy tíz éve láttam egyszer ezt megelőzően a filmet, és rögtön utána megfogalmazódott bennem ez a dobos-futós probléma. De pasának van igaza. A filmből tényleg nem lehet következtetni a dob forgási irányára és sebességére! Legalább is nem úgy, ahogy én emlékeztem.
Ráadásul nem is Bowman futkározik, hanem Poole. Volt még pár dolog, amire máshogy emlékeztem.
Felirattal, eredeti nyelven adták, HAL hangja tényleg nagyon pöpec.
Valóban jelentkezik precesszió, és valóban gondokat okozhat. De szerintem sokkal több előnyt nyújt! És harangoznak arrról, hogy írt is valamit a 2010-ben erről, hogy leállítják a forgódobot, és valami lendkerék tárolja addig az energia egy részét. Vagyis ACC is érezte, hogy ezen még dolgozni kéne! :-))
