Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
a topic már rég kihalt, azonban a téma sosem lesz elavult.. nem szeretnék sokat írkálni ide, fölösleges is lenne, mert a véleményemet már kifejtettem a blogomban: http://lery.freeblog.hu/archives/2007/10/10/2001_urodusszeia/#comments a link tartalmát vegyétek fórumhozzászólásnak :)
A 2001 tortenetet inkabb Kubrick "talalta ki" ... Clarke "csak" a film alapjaul szolgalo - es filmhez alig hasonlito - novellacskat irta [The Sentinel] --- a tobbi Kubrick lelken szarad...
Hai! Csak bele olvastam a topikba és SZVSZ-t alapmű a könyv. A ma élő emberek kultúrájához szorosan kapcsolódik. ACC jól "kitalálta" a történetet. Nem tudom, hogy Darwin mit szólna hozzá.....! A film is kimagaslóan jó, de többszőr kell megnézni. Biztos, hogy nem szórakoztató, hanem elgondoltató. A Mátrixnak is hsonló az alap felépítése, de már az inkább szórakoztató. akagi
Nem is beszélve arról, hogy nézzük meg az effekteket. És vegyük hozzá hogy 68-as a film. :) Hasonlitsuk össze az eredeti 77-es starwars-szal. Hmm. Ég és föld. Egyébként "kult" a mondanivalójától lett.
Ez a10. hozzászólásom eddig ebben a topicban, de ígérem több nem lesz, mivel egy másik topicban kifejezetten rosszat tettem, így többet nem leszek az indexen.
ACC-től a mindenképpen elolvasandók közé: A város és a csillagok.
Felmerült, hogy a két űrhajós miért nem lett beavatva: az utolsó pillanatban változott meg a küldetés oka, és kettőjüket még az eredeti útra készítették fel, így nem tudtak egyik monolitról sem. Tehát nekik nem volt furcsa a tudatlanság, volt egy cél, amit ők tudtak. HAL volt a három éber intelligencia közül az egyetlen, amelyik valóban tudta, mi van.
Még, a filmről: egy másik korban készült, ez itt már többször elhangzott. Mint film ma művészfilmnek hívjuk, pedig akkoriban azért nem volt annyira az, szerintem. De semmiképpen nem a hollywoodi gépezet terméke, hiszen nem USA, hanem britt film, tehát európai. Van is a filmben egy látványos britt zászló (na hol?).
Az látszik, hogy a film olyanoknak nem tetszik, akik:
- nem szeretik az sf (valódi, hard sf) műfajt
vagy
- hollywoodi filmként nézik meg és olyan élményt várnak (vesd össze: filmipar vs. filmművészet)
vagy
- túl fiatalok ahhoz, hogy legyen türelmük a filmhez
vagy
- egyszerűen nincsenek meg azok az ismeretalapok, amik a megértéshez kellenek.
Azok közül, akiknek nem tetszik, hányan szoktak komoly zenét, esetleg operát hallgatni? Ez a film szerintem ugyanis az a kategória.
"Mig Bowman/csillaggyermek nem az emberiseg folytatasa, csak egy intelligensebb monolit, eszkoz a szantovetok kezeben."
Ez csak a későbbi részek ismeretében van így. Szerintem a 2001-ben Bowman valóban megteszi a nagy ugrást. Csak a későbbi részekben silányul ez előbb egy köztes fejlődési szintté (2010), majd a monolit részévé (2061, 3001).
Persze a Gyermekkor végével ellentétben valóban nem az emberiség, hanem csak egy ember fejlődik tovább, de a 2001 regényben is le van már írva, hogy a "szántóvetők" milyen fejlődési utat követtek. Már ez alapján is vélelmezhető, hogy Clarke szerint az emberiségre is ez az út vár, de legalább is tovább kell fejlődni.
Ez az übermensch nem is annyira elrugaszkodott elmélet. Azzal, hogy Bowman csillaggyermekké változott valóban "emberek feletti" lett azaz teljesíti az "übermensch" kritériumát, bár a monolit szintjére még nem emelkedett.
Egyébként Clark a 3001-ben megemlíti azt is, hogy a XX., XI. században az ember félúton volt a barbár és a kultúrember között, - ez is valamennyire emlékeztethet Nietzsch elmélkedésére - tehát a jelenlegi ember még tényleg nem befejezett mű.
Nem rossz meglatas. Bar szvsz a regeny(ek)bol nem ez jon le. Az evolucio a Childhood's End-ben van, ott ugye az embereiseg tenyleg atalakul. Mig Bowman/csillaggyermek nem az emberiseg folytatasa, csak egy intelligensebb monolit, eszkoz a szantovetok kezeben.
Sziasztok. Nekem is van néhány gondolatom a film végével kapcsolatosan. Előre jelzem, hogy a későbbi részeket nem olvastam, vagy láttam, ezért lehet hogy hülyeség, amit írok :))
Szerintem nem volt véletlen a zeneválasztásnál a Zarathustra nyitány, és a történet is szorosan kötődik Nietzsche művéhez. Nietzsche Zarathustrája végig azt prédikálja, hogy az ember nem befejezett mű, csupán egy lépés az evolúció folyamatában. Köztes kapocs a majom és az "übermensch" között, ugyanúgy, ahogy a majom köztes állapot az egysejtű, és az ember közt.
A filmben a monolit végigköveti az evolúciót. A megjelenésével kezdenek el a majmok eszközöket használni, majd az ember eljut a holdra a következőhöz, és végül a főhős találkozik a harmadikkal, ahol egy újabb evolúciós ugrás részese lesz. A csillaggyermek egyenlő Nietzsche übermenschével, ő a következő lépcsőfok az evolúcióban.
Nem, és sztem nem is tervezte komolyan senki. Eddig két könyvéből lett film, a 2001-ből és a 2010-ből. A neten fellelni nyomait, hogy belekezdtek a The Childhood's End-be, Clarke első regényébe, de sehol nincs nyoma, hogy valaha be is fejezték. Vagy 3 éve elkezdték a Rendezvous with Rama megalkotását is, már az is kiszivárgott, hogy morgan Freeman lenne a főhős, de az a project is elakadt.
Már eleve forgatókönyvnek készült a Cradle, Gentry Lee-vel alkotott első közös műve, de abból se lett film.
Mit hagytam még ki?
Gr0
UI: Ja, és, ugyebár, a 2001 is inkább fogatókönyvnek készült már, mint regénynek, mikor elhatározta/ták, hogy a Sentinel c. novelláját kicsit jobban meg kéne dolgozni. A "filmes" oldal is beleszólt párszor a történetbe, a részletekbe, így került pölö a monolit a Jupiter mellé, Clarke eredetileg a Neptunusz mellé helyezte volna (vagy Uránusz?).
UI2: Ha már Clarke a téma, látogassatok el ebbe a topikba is.
UI3: Bocs, ha olyat mondtam, amit már korábban más is írt itt, még nem olbastam végig a topikot.
Nekem is hasonló érzésem volt ACC stílusával kapcsolatba, szinte kínálja magát a 3001, hogy filmet csináljanak belőle. Nem tudjátok volt-e erre mát próbálkozás?
De erősíts meg! Ugye tényleg fut! :-))) Igazad van! Poole fut. Akit aztán a 3001-ben feltámaszt. oppant érdekes végigolvasni a négy regényt egymás után. Látszik mennyire változik az írói stílusa. Míg a 2001-ben viszonylag hosszú fejezetek vannak, leírásokkal (És említsük meg, hogy Göncz Árpád fordította), addig a 3001-ben már rövid, néha 1 oldalas fejezetek vannak. Szinte filmszerű az egész. Nyitva hagyott gondolatokkal, amiket csak később zár le. Amúgy felbuzdulva, most olvastam el az Isten pörölyét (Hammer of God), ami valahol ugyanannak az univerzumnak egy darabja (lásd:Goliath az űrhajó neve), viszont egy laza szállal a Ráma történetekhez(Űrvédelem) köti.
Tegnap késő este (jórészt ma) adták a magyar 1-en a filmet! Hihetetlen!
Vagy tíz éve láttam egyszer ezt megelőzően a filmet, és rögtön utána megfogalmazódott bennem ez a dobos-futós probléma. De pasának van igaza. A filmből tényleg nem lehet következtetni a dob forgási irányára és sebességére! Legalább is nem úgy, ahogy én emlékeztem.
Ráadásul nem is Bowman futkározik, hanem Poole. Volt még pár dolog, amire máshogy emlékeztem.
Felirattal, eredeti nyelven adták, HAL hangja tényleg nagyon pöpec.
Valóban jelentkezik precesszió, és valóban gondokat okozhat. De szerintem sokkal több előnyt nyújt! És harangoznak arrról, hogy írt is valamit a 2010-ben erről, hogy leállítják a forgódobot, és valami lendkerék tárolja addig az energia egy részét. Vagyis ACC is érezte, hogy ezen még dolgozni kéne! :-))
Jogos a két pont! Valóban bonyolultabb a forgó kordinátarendszer! De jelen példánkban valós! Jó kis hányiger lehet körbe-körbe futni!(Egyszer forgolódtam egy fordulóban lévő repülőgépen! Hamar mereven néztem magam elé! :-D)
Rendben! Elfogadom, hogy a rögzíti az túlzás, de lényegét tekintve a lábára jobban hat, mint a fejére! A végén még be kell vezetnünk az árapály erőket is! :-)
A stabilitasnak addig tesz jot amig nem kell manoverezni. Egyebkent hje ez nekem a Ramaval kapcsolatban jott elo, ott uyge az egesz hatalmas henger forgott. Kepzeld el hogy van egy ilyen forgo urhajod, ami repul orral elore. A pontot celozva az orraval. Es elhatarozod hogy fordulni kellene, mert B pontba tartanal.
Sima urhajoal ez nem olyan bonyolult, pl. oldalfuvokaval elforditod kicsit es a fo fuvokakkal adod a gazt. (Gondolom ugy erdemes csinalni hogy az orrot nem B-re forditod hanem azon tulra, hogy tobb legyen a meroleges komponens.)
Viszont ha forho urhajoval csinalod ugyanezt, az nem elfordul megtartva a sajat hossztengely koruli forgasat, hanem nekiall imbolyogni, a hosztengelyevel egyre nagyobb kuppalastot rajzolva. (szerintem). Az egydobos gep is hasonlot csinal, csak kisebb mertekben.
Jut ezembe, Niven irta valahol hogy az egyik egyetem diakjai kis "tuntetest" csinaltak az egyik iro-olvaso talalkozora the Ringworld is unstable! transzparensekkel, azert vezette be a folytatasokban a rim-fuvokakat.
"Amikor a lába a padlóhoz ér, a dobhoz képest nyugalomban van, tehát a forgásból adódó "gravitáció" a padlóhoz rögzíti. "
Hát, a rögzítés az túlzás.
"MásodszorHa a forgódobon kinézünk egy rögzített referencia pontot, és ahhoz viszonyítjuk a mozgását, akkor bizony ahhoz képest forgómozgást végez, annak minden előnyével és hátrányával! "
Egy forgó koordinátarendszerben, amilyen a dob belülről nézve, kicsit bonyolultabb a helyzet, mint egy inerciarendszerben. A forgó koordinátarendszerben lévő tömegpontra mindenféle erők hatnak a tömeg sebességének és helyzetének függvényében: centrifugális erő (f(v,r)), coriolis erő (f(v,r)).
A példáid mind inerciarendszerbeliek. (Skylab, matchbox)
Mivel a Discovery nem "X szárnyú vadász", a forgódob még jót is tesz a stabilitásának. Nem? Nem rossz ötlet a két szemben forgó dob(Lásd Kamov helikopter!), de felesleges bonyodalmakat okozna szvsz.
Sziasztok! :-) Bocs, de egy sürgős Föld-Hold-Föld utam volt az Éjszaka Gyöngyével!;-D
Nem vitatkoztunk feleslegesen! Szerintem. :-) Mindketten elgondolkodtunk a dolgon. Nem? Akkor már nem volt felesleges! Viszont! Fogadjuk el a te kiinduló feltevésedet! Bowman fut a forgással szemben, semlegesítve azt. Amikor a lába a padlóhoz ér, a dobhoz képest nyugalomban van, tehát a forgásból adódó "gravitáció" a padlóhoz rögzíti. Ugyanakkor a tömegközépontja a te elméleted szerint a kerületi sebességgel megegyezően halad, tehát súlytalan. Itt valahol ellentmondást érzek!
MásodszorHa a forgódobon kinézünk egy rögzített referencia pontot, és ahhoz viszonyítjuk a mozgását, akkor bizony ahhoz képest forgómozgást végez, annak minden előnyével és hátrányával! Nem? Valahogy úgy, ahogy a Skylab űrhajósai tették a súlytalanság állapotában, ACC ötletétől ihletve. Vagy ahogy a matchbox autópályámon gyerekkoromban a jól meglökött Ford Mustangom! :-))
Ez tetszik.
Már régen voltam itt, és csak most tudom tovább olvasni.
Sokmindenre választ kaptam, de nekem a filmnyelvről amit mondtál, más véleményem van. Mivel szerintem a bemutathatatlant a filmnek mégiscsak be kellene mutatnia. Ha ez nem történik meg, akkor pedig már művészfilmről van szó.
Ezt a 2001-et pedig szerintem sci-fi-ként kellett volna megoldani, nem pedig művészfilmként. Nem tudom pontosan, hogy ezt hogy is tudták volna elérni anélkül, hogy a majdani Star Wars-ra hasonlítson.
"A csak látványelemre, vagy csak történetre épülő filmek azért válnak unalmassá, mert ha a látvány és történet már nem tud semmi újdonságot hozni, vagy újabb, jobb és érdekesebb filmek jelennek meg, miért nézzük újra???"
válasz:
Az én kedvenc filmem a Vissza a jövőbe. Azzal nem ez a helyzet. Tökéletes pontossággal soha nem fogom tudni megmondani, hogy miért is, de azt a filmet akárhányszor meg tudom nézni. Na ez szerinted miért van?
