Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
Amikor te katona voltál, nem maga a morse abc (azaz az egyes karakterekhez tartozó értékek) volt titkos, hanem a kódrendszer, azaz azok a betűcsoportok, amelyek valamit jelentettek is. Ez egyébként így van most is.
A centrifuga meretei (a making-of konyvbol :) 38 lab atmero, 10 lab szelesseg. B 24 mp alatt futotta korbe. [Mint mondtam latvanyosan _lassan_ kocog, szinte helybenfut kis haladassal.]
Ha vissza tudod nézni, akkor próbáld meg megbecsülni a dob átmérőjét a fickó magassága alapján, meg, hogy hány másodperc alatt fordul körbe. Ebből meg lehet határozni.
Az én számításom: Bowman kocogási sebessége legyen v=10,8 km/h = 3 m/s A dob átmérője legyen d= 10 m -> r= 5 m
Egy körülfordulás ideje: T=r*2pí/v = 31,4 / 3 = 10,47 s
A gyorsulás a dob palástján ("padlóján") acp= sqr(v)/r = 9/5 = 1,8 m/s2
Ez nagyobb, mint a Hold nehézségi gyorsulása, bár a Földénél valóban jóval kisebb.
Ez ami az 56. percnel van, rogton a "mission to Jupiter" felirat utan? En nem latom benne a dob forgasi iranyat, a sebesseg meg eleg kicsi -- esetleg valaki megsaccolhatna hogy ha a dob ilyen tempoval forogna az mennyi gravitaciohoz eleg -- te mibol kovetkeztetsz arra, hogy az a dob sebessege?
Az űrhajó úgy viselkedik, mintha elhajítottuk volna a Jupiter felé a benne lévő űrhajósokkal együtt. Tehát súlytalan, benne az űrhajósok pedig össze-vissza lebeghetnek, mivel ők is súlytalanok.
Tegyük fel, hogy a pilótafülke mögötti térben egy hatalmas hordó forog körbe, mint a vidámparkban. A pilótafülkéből hátralebegek a hordóba. Változik valami? Semmi, továbbra is lebegek. Ellebegek a hordó faláig, amely mozog hozzám képest, mivel a hordó forog. De én még mindig lebegek. Csak akkor fogok a hordó falára tapadni (mint a centrifugában a ruhák), ha felveszem annak a mozgását, és én is a hordó tengelye körüli forgó mozgást kezdek végezni! De ha én a hordó falán elkezdek ellentétes irányban futni, a fal sebességével azonos nagyságú sebességgel, akkor megszűnik a forgó mozgásom a hordó tengelye körül. Tömegközéppontom az űrhajó törzséhez (pl. a pilótafülkéhez) képest jó közelítéssel nyugalomba kerül. Tehát, ha a pilótafülkében lebeghettem, akkor a hordón belül is lebegnem kell, feltéve, hogy az űrhajó törzséhez képest nyugalomban vagyok.
Az űrhajóban lévő levegő hatását elhanyagoltam.
Nem vizsgáltam azt sem, hogy hogyan kezdek el futni a hordóban, csak azt, hogy az elképzelt végállapotban (olyan sebességgel futok, hogy az űrhajó törzséhez képest kvázi nyugalomban legyek) milyen erők hatnak rám.
És most kiváncsi lennék, hogy szerinted milyen erő nyomja Bowmant a dob falához, miközben fut?
Szervusztok! :-)
Gasparzola! Tökéletesen helyesek a képleteid, de... Először is. A súlytalanság, nem a centripetális erő miatt van. (A "centrifugális erő" az tehetetlenség) A súlytalanság a szabadesés miatt van, mikor körpályán zuhansz egy test körül (Az űrhajó példájában)Azt is mondhatnánk, hogy "körbezuhanja" a Földet, mert az mindig kigörbül alóla! Jegyzem a Hold felé tartó űrhajóban miért volt súlytalanság?
De ez mind nagyon off, és irodalomszerető barátaink ki fognak minket utálni innen! :-) Még egy utolsó megjegyzés az egészhez, utána mailben nagyon szívesen folytatom veled a vitát, vagy akár IRL egy sör mellett! :-)) Az egész problémakör onnan indul, hogy az űrhajós, és az űrhajó, vele a forgódob egy inerciarendszert képez. Amikor az űrhajós pontosan akkora sebességgel fut, hogy kiegyenlítit a forgódob sebességét,akkor is ennek a rendszernek a része!
"A repülőnek ezzel a nagyjából 28 000 km/h-val kell száguldania a föld körül, hogy a centrifugális erő kiegyenlítse a gravitációs erőt."
Na egye fene ezt átfogalmazom: Szóval, ha ekkora sebességgel haladsz körpályán a felszín közelében a Föld körül, akkor a körpálya fenntartásához szükséges centripetális erő pont meg fog egyezni a gravitációs erővel.
Hát úgy kb. hatezerpárszáz km sugarú körpályán, tehát a felszínhez közeli körpályán.
" A centripetális erő(nem centrifugális!) pedig a szögsebességtől függ nem a kerületi sebességtől. "
acp=v*omega=v2/r=r*omega2 a centrifugális erő az az erő, amit egy forgó koordinátarendszerben tapasztalsz. Tehát a forgó dobban helyénvaló centrifugálisról beszélni. Egyébként a mértéke ugyanaz a kettőnek, az iránya ellentétes.
"m=m0/sqr(1-(v/c)2), ahol "v" a test sebessége, "c" a fénysebesség"
m0 pedig a nyugalmi tömeg, amely minden eddigi mérés szerint egyenlő a gravitációs tömeggel.
hát, be kell, hogy lássam, elfogult voltam ez ideig ACC-kal kapcsolatban, mert sok negatív kritikát hallottam a 2001 utólagos megírásáról, többek közt ezért sem olvastam, de látva, hogy hasonló lehet a scifi izlésünk, Asimov után ajánlj tőle is néhányat, amit érdemes elolvasni!!!
hátha spontán paradigmát váltok (és ha egyszer lesz időm, beiratkozom egy fizika korrepetációra, már csak azért is, hogy értsem őket (főleg lemet) :))
:-) Ne ess túlzásokba! Különben ha jól belegondolok, Clarke miatt lettem mérnök! Szájtátva olvastam a könyveit! Sajna a fiam nem érdeklődik a dolog iránt. :-/ De nem baj!
jut eszembe, ha annó áltiban fizika órán ilyen példákon tanították volna a fizikát, lehet hogy most nem olvasnám csodálattal vegyes megilletődött áhitattal a beírtakat...
Távol álljon tőlem, hogy technikai illetve fizikai vitafórummá változtassam a topikot, de úgy gondolom egy két dologban tévedsz.
"A repülőnek ezzel a nagyjából 28 000 km/h-val kell száguldania a föld körül, hogy a centrifugális erő kiegyenlítse a gravitációs erőt."
Milyen magasságban, milyen pályán? Tudniillik a gravitáció, a távolság négyzetével fordított arányban változik. A centripetális erő(nem centrifugális!) pedig a szögsebességtől függ nem a kerületi sebességtől. Ha a testre nem hat erő, akkor sebességének nagysága és mozgásának iránya Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye) alapján állandó marad. Ahhoz, hogy a test körpályán mozogjon az szükséges, hogy sugárirányú, a középpont felé mutató erő hasson. Az eredő erő ilyen irányú komponense megegyezik a tömeg és a centripetális gyorsulás szorzatával. Tehát ha körpályán a súlytalanságot nem a centripetális erő okozza, hanem az, hogy tehetetlenségi pályán mozog az űrhajó. Ugyanez történik akkor, ha parabolapályán zuhan egy repülőgép(légkörben!!), vagy éppen leszakdsz a lifttel(nehogy ez legyen!), vagy kiugrasz ejtőernyővel(bár azért ez nem teljesen igaz!)
"Mert gyakorlatilag a két tömeg megegyezik, az eddigi legpontosabb mérések sem mutattak eltérést a tehetetlen és a súlyos tömeg között."
Einstein relatívitás elméletében a tehetetlen tömeg a sebesség függvénye:
m=m0/sqr(1-(v/c)2), ahol "v" a test sebessége, "c" a fénysebesség. Jól látható, hogy ha v megözelíti c-t akkor a nevező minden határon túl megközelítit a nullát, így a hányados tart a végtelenbe.
Bocs az off - ért!
Ezzel szemben a nyugalmi, másnéven gravitáló tömeg csak a jól ismert m1x m2/r2képletnek engedelmeskedik. Persze ez is tapasztalati képlet, de azért tökéletesen használható.
"Egyébként olvastam arról, hogy a NASA komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy a "Távoli Föld dalai"-ban leírt űrliftet megvalósítja."
Valóban, erről én is olvastam. Az a legnagyobb probléma, hogy egy ilyen, a Föld felszínétől a geostacioner pályáig tartó "drótkötél" iszonyú húzóerőket kell, hogy elviseljen. De állítólag a nanotechnológia csodákra lehet képes.
ACC egy interjúban mondta, hogy a könyvben szereplő Szaturnusz helyet SK úgy döntött, hogy Jupiterről sokkal jobb képek állnak rendelkezésre, ezért íratta át a forgatókönyvet.
ACC egyébként eredetileg a Szaturnusz egyik holdjára rakta a monolitot, amely hold a mostani Szaturnusz expedíció során is tartogatott érdekességet - tömör jég a felülete és van egy minimális légköre, annak ellenére, hogy ez elvileg a bolygó tömege miat lehetetlen lenne. Tehát voltak előre sejtései. :)
Egyébként olvastam arról, hogy a NASA komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy a "Távoli Föld dalai"-ban leírt űrliftet megvalósítja.
"A súlytalanság nem sebességfüggő. Minden esetben, ha tehetetlenségi pályán haladsz, súlytalan vagy! "
Így van. A repülőnek ezzel a nagyjából 28 000 km/h-val kell száguldania a föld körül, hogy a centrifugális erő kiegyenlítse a gravitációs erőt. És valóban, ez egy tehetetlenségi pálya: a Föld felszínének közelében lévő Föld körüli körpálya. Ezt a sebességet kell elérniük az űreszközöknek (minimum), hogy Föld körüli pályára álljanak. (A problémát az okozhatja, hogy egy baromi alacsony Föld körüli pálya, ami légkör hiányában tehetetlenségi lenne, az a légkör jelenléte miatt nem teljesen az: a légkör által kifejtett ellenállást a hajtómű használatával ki kell egyensúlyozni.)
"Melesleg ha a te analógiádat követjük, akkor a forgás irányába futva, egyre nagyobb nehézségi erő hatna az űrhajósra. "
Így van! Bár ez továbbra sem nehézségi erő, hanem centrifugális erő.
"A gravitáló és tehetetlen tömeg között különbség van, és ez sokakat megtéveszt. "
Valóban különbség van a két tömeg definíciója között. A tudósok egyik megoldatlan problémája, hogy a két tömeget elméleti szinten is összehozzák, tehát hogy a gravitáció természetét és a tehetetlenség természetét azonos módon magyarázzák meg. Mert gyakorlatilag a két tömeg megegyezik, az eddigi legpontosabb mérések sem mutattak eltérést a tehetetlen és a súlyos tömeg között.
" Ha a sebessége eléri, meghaladja a 7,... km/s-ot (1. kozmikus sebesség), akkor benne súlytalanságot fogunk érezni, a gép pedig bolygó körüli pályára áll."
A súlytalanság nem sebességfüggő. Minden esetben, ha tehetetlenségi pályán haladsz, súlytalan vagy! Lásd:zuhanó lift! Newton első törvénye! A gravitáló és tehetetlen tömeg között különbség van, és ez sokakat megtéveszt. Melesleg ha a te analógiádat követjük, akkor a forgás irányába futva, egyre nagyobb nehézségi erő hatna az űrhajósra. Ha megvizsgálod a két képletet (F=ma illetve Fs=mg) akkor láthatod, hogy a gravitáló tömeg esetén a képletbe az adott pont nehézségi gyorsulását írjuk be. Persze ez tapasztalati képlet, és nem teljesen igaz, de példánkban jól használható.(Ha felugrasz a Földön, az nem fordul ki alólad!)
"A Föld hatalmas tömege okozza a nehézségi erőt, ettől a Föld forgási sebessége független. (Egyébként éppen a forgás miatt az egyenlítőn némileg kisebb a gravitáció, mint a sarkokon.)"
Abban igazad van, hogy a forgási sebesség független a gravitációtól, és abban is, hogy az egyenlítőn a forgás miatt kisebb a nehézségi gyorsulás. Hiszen minden egyes test esetében a ráható összes erőt figyelemba kell venni. Ha ezeknek vektoriális összege nulla, akkor a test nyugalomban van és SÚLYTALAN! A Föld körüli pályán is akkor súlytalanok az űrhajósok, ha az meghajtás nélkül, kvázi körbe zuhanja a Földet, az űrhajósokkal együtt. Minden olyan esetben, ha beindítják a hajtóművet, ha mégoly kicsi is, de hat rájuk valamilyen erő, a tehetetlenség miatt!
"Olyan dolgokról ír, amik kiesnek a hétköznapi tapasztalatainkon, habár engedelmeskednek a fizika törvényeinek. "
És ki is számolja őket! Igen, ezzel egyetértek. Ezt szeretem is benne, hogy tényleg TUDOMÁNYOS-fantasztikus műveket ír. És legalább erősíti az általános műveltség műszaki-természettudományos oldalát.
Ami nem tetszik, hogy a főszereplői mind jó fejek, akik felülemelkednek az emberiség általános töketlenségén, és nincs egymással konfliktusuk. Ez olyan életidegenné teszi az írásait. Mintha az egyes emberek csak díszletek, sallangok lennének, miközben az egész emberiség számára fontos kérdéseket feszeget. Azért is jó a 2001., mert itt alig vannak emberek a történetben, így az író arra koncentrálhatott amiben erős: ember(iség), mint értelmes lény továbbfejlődésének lehetőségei (gépi értelem, halhatatlan, mindenható értelem), mindez a közeljövő reális fizikai-műszaki megoldásainak leírásával.
"Ez azzal lenne egyenértékű, mintha azt állítanád, hogy ha egy repülőgép a Föld forgásával megegyező sebességgel repülne a Föld körül, akkor súlytalan lenne. "
A forgódob nem ezzel egyenértékű. A Föld hatalmas tömege okozza a nehézségi erőt, ettől a Föld forgási sebessége független. (Egyébként éppen a forgás miatt az egyenlítőn némileg kisebb a gravitáció, mint a sarkokon.)
A Discoveryn nincs nehézségi erő, ezt a dob által létrehozott centrifugális erő helyettesíti. A centrifugális erőt viszont semlegesíti Bowman azzal, hogy a dob forgásával ellentétes irányban fut.
A föld körül haladó repülőgépben a sebessége folytán is kisebb lesz a nehézségi gyorsulás, bármilyen irányba haladjon is a gép. Ha a sebessége eléri, meghaladja a 7,... km/s-ot (1. kozmikus sebesség), akkor benne súlytalanságot fogunk érezni, a gép pedig bolygó körüli pályára áll.
Barom idegesítő félórás képernyőelsötéttülések. Minden cselekmény mint lassított felvétel. Emberi érzéssel rendelkező számítógép, amire a korabeli novellák 90%-a alapul. A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg. Mitől volt ez akkora durranás?
Sziasztok!
Nem igazán osztom a fenti megállapításokat, de most csak az alábbira reflektálnék, mivel a többi felsorolt "hiba" szubjektív véleményt tükröz.
"A látvány a 12 évvel későbbi Csillagok háborújával volt egyszinten, de gondolom nem ez a lényeg"
1. Nem azért mondom, de 12 év hosszú idő a filmtrükkök terén...
2. Azután meg legalább mégegyszer 12 évig a Csillagok háborújához mértek minden filmtrükköt. Akkor hogy is van ez? Ha így vesszük, a 2001 Űrodusszeia már 24 évvel előzte meg a korát....
3. Hogy ne ez lenne a lényeg?! Szerintem sem, de már emiatt az egy szempont miatt is megérdemelné, hogy "kult-flm" legyen.
4. Még a multiplex korszak előtt - és akár két évtizeddel a film elkészülte után - szinte mindig volt olyan mozi, ahol éppen műsoron volt. Azt hiszem, ilyenre is csak egy kult-film képes.
Először a 2010 Űrodüsszeiát olvastam, aztán a 2061-et, majd láttam a filmet (franciául), és csak ezek után olvastam magát a regényt, majd az egész saga kezdeti magvának tekinthető novellát (Az Őrszem).
Tény, hogy a holdraszállás előtt készült a film, és - mint ahogy a 2061 Űrodüsszeiához fűzött bevezetőjében maga ACC lrja - csak ezután született meg a regény. Részben pont emiatt lett "kult-film", mert arról szólt, ami a Holdraszállás kapcsán akkoriban foglalkoztatta az embereket. Arról nem is szólva, hogy a mesterien kimunkált képsorok a klasszikus zenei aláfestéssel együtt különleges és hiteles atmoszférát teremtenek.
Azt hiszem, arról még nem esett itt szó, hogy - a filmmel ellentétben - a regényben a Jupiter helyett a Szaturnusz "szerepel".
ACC túlontúl optimista lett volna? Igen, de akkortájt félelmetes fejlődés zajlott le az űrtechnika területén, ha úgy folytatódott volna a fejlődés, mint a 60-as években, akkor teljesen reálisak lettek volna a bemutatott vívmányok. És különben is: ha nem fuccsol be a hidegháború - benne a Csillagháborús tervvel és a Szovjetúnió nagyszerű űrállomásaival - akár így is történhetett volna. Egyébként épp Arthur C. Clarke "jóslatai" jöttek be a leginkább, néha már tényleg félelmetes módon. Igen merész volt a nemzetközi (szovjet-amerikai) űrbázis gondolata a hidegháború kellős közepén. És tessék, bejött: ma közösen - sajnos csak - épülget az ALFA. A majd' 30 évvel ezelőtt (2010 Űrodüsszeia) "benépesített'" Európa ma is a földön kívüli élet utáni kutatások egyik fő célpontja. A Gyermekkor vége c. regényében pedig szinte látnoki módon említ meg egy, az Indiai Óceán térségében, 2005-ben (!) bekövetekezett óriási szökőárról. Nos, csak egy hetet "tévedett". (Oké, ez utóbbi nem éppen egzakt tudományos "jóslat", de ACC vátészi képességeit jól jellemzi)
Bocs, hogy vitatkoznék veled, de szvsz tévedsz a forgódobot illetőleg, hiszen az űrhajós és az űrhajó egy inerciarendszert képez, ezért nem lenne súlytalan, ha azzal a sebességgel futna körbe. Ez azzal lenne egyenértékű, mintha azt állítanád, hogy ha egy repülőgép a Föld forgásával megegyező sebességgel repülne a Föld körül, akkor súlytalan lenne. Márpedig nem az, hiszen a kb 1700km/h szinte a legtöbb harci repülőgép tudja(MIG 29,MIG 23, MIG 25, F15, F14, F16, stb) mégse súlytalanok!!
Ami a szábarágósságot illeti, nem teljesen értek veled egyet! Olyan dolgokról ír, amik kiesnek a hétköznapi tapasztalatainkon, habár engedelmeskednek a fizika törvényeinek. Ilyan pl a Ráma, ami felér egy fizika órával, a mozgások témakörben!
Ez a HAL-titok-logokátlanság, amin vitatkoztok szvsz túl van egy kicsit lihegve. Rengeteg ésszerűtlenség történik ezen a világon. A történet szerinti szituációban egy már előkészített küldetést kellett gyorsan átdolgozni egy titkos cél érdekében. Simán bele lehet képzelni egy hibás döntést a szervezők részéről: csak az észkombájnok meg HAL tudjon a dologról, a két házmester nem számít. Akármilyen bizalmi poszt is a pilótáké, ők csak a sofőrök.
Nekem egyébként nagyon tetszik a 2001., a folytatásai viszont egyáltalán nem. Igaz A. C. Clarke sem tartozik a kedvenceim közé: minimális jellemábrázolás, emberek közötti konfliktusok hiánya, itt a topikon elhangzottal ellentétben szvsz szájbarágós stílus jellemzi a legtöbb művét. Viszont nagyon jó kérdéseket feszeget!
Clarke meglehetősen büszke arra, hogy az írásaiban szereplő, kiszámolható dolgokat ki is számolta (pl. különböző Naprendszeren belüli röppályákhoz tartozó eljutási idő, megközelítési sebesség, gyorsulás, energiaigény stb.). Ezzel szemben a filmben van egy hiba! (Talán engedmény Kubrick-nak egy látványos ötletért.)
Amikor Bowman körbe-körbe rohangál a centrifugában, a film azt az érzetet kelti, hogy a dob forgása és Bowman sebessége a dobhoz képest kiagyenlíti egymást, így Bowman sebessége az űrhajó törzséhez képest zérus. Ez viszont azt jelentené, hogy Bowmanra nem hatna a centrifugális erő, tehát nem lenne, ami a dobhoz "vonzaná": nem tudna futni! Az amcsi űrhajósok csinálták a Skylab állomáson, hogy annak belső hengeres felületén szaladgáltak körbe. Itt nem volt semmiféle forgó dob, hanem ahogy futottak, úgy állt elő a körmozgás és a "centrifugális" erő.
Nekem '86-ban úttörővasútas képzésen (11 éves voltam) oktatták a Morse ABC-t, úgyhogy ennyire volt titkos. A könyv, amiből tanultuk a 70-es évekből származott.
Természetesen nem várok túl sokat. Az ember alapvetően racionális lény, hiszen pont azért ember, és nem oktalan állat. Az a baj, hogy nem eléggé racionális.
A film vége számomra a csúcs (ha van ilyen). Filmesztétikai szempontból gyönyörű megoldás, a filmművészet legemlékezetesebb pillanatai között van, amikor, és ahogy a pilóta öregedési fázisait bemutatja.
Ebben egyetértünk. Nem hangsúlyos, de ott van. Persze mindezek ellenére nagyon jó film, de sajnos tényleg nehezen emészthető, főleg a vége. Mindenesetre nekem a kedvenceim között van!
Amúgy ésszerűség az emberektől? Nem vársz túl sokat? ;-)
